Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-18 / 243. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 18. www.ujszo.com A kitolt adósságplafon most február 7-ig érvényes, az ideiglenes költségvetés pedig január 15-ig Elhárult az USA csődveszélye Barack Obama végre bejelentheti az egyezséget. A problémákat jóhiszemű tárgyalások révén, a rendes demokratikus folyamat keretében kell megvitatni - jelentette ki az amerikai elnök. Szavai szerint nincs rá ésszerű ok, hogy az Egyesült Államokat ne felelősségteljesen kormányozzák és hogy az ország válságról válságra bukdácsoljon. (TASR/AP-felvétel) WlLIITI'i — Német koalíciós tárgyalások Berlin. Koalíciós tárgyalások megkezdéséről állapodtak meg a német konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) vezetői tegnapi berlini megbeszélésükön. A CDU főtitkára és a CSU főtitkára, valamint az SPD elnöke a találkozó után azt mondta: az előzetes egyeztetések alapján a tárgyalódelegációk arra a megállapításra jutottak, hogy érdemes hozzákezdeni a koalíciós szerződés kidolgozásához. A koalíciós tárgyalások a jövő héten szerdán kezdődnek. (MTI) Olasz államfő a maffiaperben Róma. Tanúként Giorgio Napolitano olasz államelnököt is beidézik egy nagyszabású szicíliai maffiaperben, amelyben a Cosa Nostra bűnszervezet és az olasz politika közötti szálakat akarjákfelgombo- lyítani. Az ügy középpontjában a Cosa Nostra szicíliai bűnszervezet és az olasz állam között a kilencvenes években kötött állítólagos paktum áll. Az eljárást kezdeményező palermói ügyészség szerint két évtizeddel ezelőtt a maffia és a politikusok tűzszünetet kötöttek: a Cosa Nostra véget vetett a szicíliai robbantásos merényleteknek, cserébe tagjai büntetésének enyhítését és más „szívességeket” kért. Napolitano úgy keveredett bele az ügybe, hogy az egyik vádlott, Nicola Man- cino volt belügyminiszter lehallgatott telefonbeszélgetéseken a palermói ügyészekre panaszkodott neki, és segítséget kért az államfőtől. (MTI) Komoly iráni atomjavaslat Washington/Moszkva. A Fehér Ház szerint komoly és lényegbevágó az a javaslat, amelyet Teherán Genfben teijesztett elő a nukleáris programja valódi természetét illető gyanakvás eloszlatására a kétnapos tárgyalási fordulón. „Az iráni előterjesztés nagyon hasznos volt, a javaslat annyira komoly és lényegbevágó, hogy ilyet még nem láttunk” - mondta Jay Camey amerikai elnöki szóvivő. „Senki sem várhat áttörést egyik napról a másikra. Ezek bonyolult ügyek. Az eredmények jobbak, mint az áprilisi tárgyalásokon, de ez nem garantálja a további haladást. Nincs okunk tapsolni” - mondta Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes. (MTI) Washington. Barack Obama amerikai elnök tegnap aláírta azt a törvényt, amely az adósságplafon megemelésével elhárítja az államcsőd kialakulásának veszélyét és feloldja a szövetségi kormány részleges bénultságát. A törvény értelmében az adósságplafont megemelik a február 7-ig tartó időszakra, az ideiglenes költség- vetés pedig január 15-ig fedezi majd a szövetségi kormányzat kiadásait. ÖSSZEFOGLALÓ A kongresszus két háza szerda éjjel, az utolsó órákban hagyta jóvá a kompromisszumos megállapodást; technikai csőd kockázata fenyegetett volna, ha tegnapig nem hozzák tető alá a megállapodást a 16,7 ezer müliárd dolláros adósságlimit módosításáról. A törvény elnöki szentesítése nyomán tegnap reggel, 16 napig tartó leállás után újból beindult a részlegesen megbénult amerikai kormányzat: 800 ezer köz- alkalmazott térhetett vissza kényszerszabadságáról, és több, részben vagy teljesen leállított szövetségi intézményben újraindulhat a munka. Nincsenek nyertesek „Nincsenek nyertesei az adósságplafon-emelés és a költségvetés ügyében kialakult konfliktusnak, amelynek következtében az amerikai gazdaság szükségtelen károkat szenvedett el” - jelentette ki Barack Obama. Az elnök nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a 17 éve először bekövetkezett kormányzati leállás véget ért, az államcsőd pedig, amely kétszáz év óta az első lett volna, nem következett be. A megállapodás értelmében a törvényhozás két háza költség- vetési egyeztetést kezd azzal a céllal, hogy december 13-ig hosszú távú kétpárti megállapodást dolgozzon ki a kiadások csökkentéséről és az adópolitiDamaszkusz/Moszkva. Lázadók támadást indítottak az észak-szíriai Aleppó városának kormányerők által ellenőrzött központi börtöne ellen, és behatoltak a büntetőintézet igazgatóságának épületébe. Az ország egyik legnagyobb börtönét, amelyben emberek ezreit tartják fogva, április óta ostromolják a szíriai lázadók, de ez az első alkalom, hogy a harcok a létesítmény belsejében zajlanak. A mostani támadásban az al-Ka- ida terrorszervezethez kötődő, dzsihádista an-Nuszra Front és az Ahrar as-Sam Brigád tagjai vesznek részt. A tűzpárbaj egyekáról. A szenátus és a képviselőház költségvetési bizottságának elnöke már tegnap megkezdte az eszmecserét. Jelentős siker a Fehér Ház szempontjából, hogy az egészségügyi reformtörvényen nem hajtanak végre komolyabb változtatást, valamint hogy a felek végül nem fosztották meg a pénzügyminisztériumot attól a jogától, hogy a jövőben is rendkívüli intézkedések segítségével próbálja meg elkerülni az államcsődöt. lőre nem érinti azokat az épületeket, ahol a fogvatartottakat őrzik. A Bassár el-Aszad elnökhöz hű hadsereg légiereje bombázza az Aleppó egyik külkerü- letébenlévő börtön környékét. Nem tudnak minden vegyi fegyvert helyben megsemmisíteni Szíriában - írta a Kommer- szant című orosz napilap. Váratlan nehézségekbe ütköztek a munkálatok, mert nem tudni, mely országokba szállítják azokat a tömegpusztító fegyvereket, amelyeket a Vegyifegyvertilalmi Szervezet (OPCW) szakértői szerint Szíriában nem lehet megsemmisíteni - tudta meg a tekintélyes orosz politikai-gazdasági újság. (MTI) Elsöprő többség A krízis megoldását célzó törvénytervezetet a szenátus elsöprő, 81:18 arányban szavazta meg. A képviselőházban a szavazatok aránya 285:144 volt, ami azt jelenti, hogy John Bo- ehner, az alsóház elnöke, aki a kompromisszum támogatására bátorította párttársait, nem kapta meg a saját képviselőcsoportja többségének támogatását. így a jogszabálytervezetet csak a demokrata frakció gyaBolgár kormány Nem sikerült megbuktatni Szófia. Az ellenzék újból kísérletet tett a szocialista Plameň Oresarszki által vezetett kormány megbuktatására tegnap Bulgáriában, de sikertelenül. A Bojko Boriszov volt kormányfő vezette, Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevű konzervatív párt által benyújtott bizalmatlansági indítványt 118:93 arányban leszavazták. A Bolgár Szocialista Pártot (BSZP) koalíciós partnere, a török kisebbségi Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSZ) támogatta, míg a nacionalista Ataka Párt 20 jelenlévő képviselője tartózkodott. (MTI) korlatilag egyöntetű támogatásával sikerült elfogadtatnia. A republikánusok közül mindössze 87-en szavaztak igennel. Boehner ezzel megszegte a képviselőházi republikánusok íratlan, ún. Hastert-szabályát, amelynek értelmében az elnök nem terjeszthet szavazásra olyan tervezetet, amely mellett a saját frakciójában nem áll ki a többség. A közvélemény-kutatási eredmények szerint a konfrontáció jelentős népszerűség- vesztéssel járt a Republikánus Párt számára. A válság az új pénzügyi év elején, október 1-jén kezdődött amiatt, hogy a két kongresszusi párt nem tudott megegyezni egy átmeneti költségvetésről sem. Ennek oka, hogy a republikánusok ultrakonzervatív szárnya a büdzsé megszavazását az egészségügyi reform forrásainak megvonásától tette függővé. A krízist tovább mélyítette, hogy a képviselőházi republikánusok a kiadások jelentős csökkentéséhez akarták kötni az adósságlimit módosítását. (MTI, atv) Jeruzsálem. Törökország tavalyátadta Iránnakegy körülbelül tíz főből álló, az iszlám köztársaságban az izraeli Moszad titkosszolgálatnak dolgozó kémhálózat személyes adatait - közölte a Jediót Ahronót izraeli lap. Olyan, Izraelnek kémkedő emberek személyazonosságát fedte fel az irániaknak Ankara, akik Törökországban találkoztak Moszad-kapcsolataikkal. Az izraeliek részben Törökországból működtették az Iránban lévő hálózatot a két ország közti, kényelmesen átjárható határok miatt. Jól értesült források szerint a török lépésnek az volt a Az ukrán elnök ígérete Kiengedhetik Timosenkót Kijev. Viktor Janukovics ukrán elnök tegnap ígéretet tett arra, hogy aláírja a parlamentnek azt a határozatát, amely lehetővé teszi Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő külföldi gyógykezelését. „A parlamentben lévő politikai erők már elkészítették azt a törvény- javaslatot, amely alapján ez a feladat megoldható” - közölte, hozzátéve, hogy mivel Ukrajnában most nincs olyan jogszabály, amely lehetővé tenné Timosenko külföldre utazását, ezt a problémát első lépésként törvényalkotással kell megoldani. „Ha a parlament elfogadja ezt a törvényt, természetesen aláírom” -jelentette ki Janukovics újságíróknak a kelet-ukrajnai Donyeckben tett látogatásakor. Az államfő szerint a későbbiekben minden bizonnyal bíróság dönt a kiutazás feltételeiről, meghatározva „bizonyos garanciákat”. Az Európai Parlamentben a héten tartott zárt ülésen a kiszivárgott információk szerint két alapvető lehetséges megoldást vitattak meg. Az egyik szerint Ukrajnában új jogszabállyal lehetne lehetővé tenni Timosenko külföldön történő gyógykezelését. A jogszabály meghatározná azt is, hogy néhány hónap múlva, gyógykezelése után hogyan térhet vissza hazájába, azaz szabadként vagy le kell ülnie hátralévő büntetését. A másik lehetőség az lenne, hogy az államfő részleges kegyelemben részesítené a bebörtönzött ellenzéki vezetőt. Elengedné büntetése hátralévő részét, ám 200 millió dollár pénzbírságot szabnának ki a volt kormányfőre, továbbá három évre eltiltanák a választásokon való részvételtől. Kulcsfontosságú kérdés Julija Timosenko ügyének rendezése ahhoz, hogy az Európai Unió aláírja Kijewel a társulási megállapodást a november végi vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezleten. Timosenkót 2011 októberében ítélték hét év börtönre hivatali visszaélés vádjával, amiért 2009-ben miniszterelnökként aláírta a mostani kijevi vezetés szerint Ukrajna számára rendkívül előnytelen gázmegállapodást Oroszországgal. (MTI) célja, hogy jelentős károkat okozzon a hírszerzés területén Izraelnek. Teheráni kapcsolatai miatt Izraelben azt gyanítják, hogy Hakan Fidan, a török hírszerzés főnöke árulhatta el a zsidó állam iráni kémeit. Az izraeli kémszervezet több mint 50 évig működött együtt a törökökkel, így meglepetést okozott, hogy a törökök információkat adnak át egy ellenséges hatalomnak. Jeruzsálemben úgy vélik, hogy Recep Tayyip Erdo- gan török kormányfő ezzel állt bosszút a török Mavi Marmara hajó ellen 3 éve végrehajtott izraeli kommandósakcióért, vagy ekképp kívánta segíteni a pa- lesztinokügyét. (MTI) 24 milliárd dolláros veszteség Washington. Csaknem 1 százalékkal csökkentette az amerikai gazdaság növekedését és legkevesebb 24 milliárd dollár veszteséget okozott az Egyesült Államoknak a szövetségi kormányzat részleges leállása - közölte a Standard 8c Poor's hitelminősítő. Ezzel a S8cP szerint 0,6%-kal csökken az amerikai hazai össztermék a negyedik negyedévben. A hitelminősítő egyúttal 3-ról 2% körüli értékre rontotta le az amerikai gazdaság idei növekedésére vonatkozó korábbi becslését. A Standard 8c Poor's 2011-ben, az akkori hasonló válság után megvonta az Egyesült Államoktól az AAA osztályzatot, egy fokozattal, AA+-ra rontva az ország besorolását. (MTI) Lázadók tűz alá vették Aleppó központi börtönét Gondot okoz a vegyi fegyver ÖSSZEFOGLALÓ Törökország izraeli kémekről informálta lránt Ankara alantas akciója ÖSSZEFOGLALÓ
