Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)

2013-10-08 / 234. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 8. www.ujszo.com RÖVIDEN A KDH indítja Hrušovskýt Pozsony. Az SDKÚ támogatása nélkül is indítja a KDH Pavol Hrušovskýt az ál­lamfőválasztáson. A párt elnöksége teg­nap döntött erről, a végső szót a párt or­szágos tanácsa mondja ki szombaton. A jelölt tegnap nem kommentálta a hírt. Pavol Hrušovský már az ötödik hivatalos elnökjelölt, ezen kívül várható, hogy még két-három politikus indul majd a tavaszi voksoláson. Hrušovský korábban a Népi Platform pártjainak támogatásától tette függővé indulását, a Híd már nyár elején döntött támogatásáról, az SDKÚ azonban meg akarja várni az összes hivatalos jelölt bemutatkozását, csak akkor kíván dönteni a kérdésben. Saját jelöltet biztosan nem állítanak Frešóék. (SITA) Rendőrség: nem történt szavazatvásárlás Nincs nagy előrelépés a Gorilla-ügyben ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Másfél éve ezrek mentek az utcára tüntetni, ko­molyan befolyásolta a 2012-es választások eredményét, ám most úgy tűnik, rendőrségi ki­vizsgálása zátonyra futott. A Gorilla-akták ügyében alig van előrelépés. Az aktában olvasható esetle­ges bűncselekmények kapcsán indított vizsgálatokat már nem­egyszer leállította a rendőrség; újabban a parlamenti képvise­lők lefizetésével, szavazatvásár­lással összefüggő nyomozást söpörték le az asztalról. Ebben az esetben Rudolf Zajac egykori egészségügyi miniszter reform- törvényeinek elfogadása volt korrupciógyanús. A Gorilla szerint a Penta pénzügyi csoport próbált meg­győzni néhány független kép­viselőt, hogy szavazzák meg a törvényeket. Minden voksért állítólag 2 millió koronát fizet­tek volna. A szóban forgó egy­kori képviselők, Ladislav Polka és Miroslav Abelovský tagad­ják, hogy bárkitől pénzt kaptak volna. „Én senkit nem ismerek, soha senkivel nem találkoztam, el sem tudom képzelni, hogy valaki ilyesmivel felkeresett volna, ez teljesen abszurd” - reagált Abelovský. A Gorilla felgöngyölítésén dolgozó speciális nyomozó- csoport a leállított eljáráson kívül az elmúlt napokban két újabb nyomozásba kezdett. „Az esetek közvetett korrupci­óval kapcsolatosak” - közölte Andrea Predajňová, a speciális ügyészség szóvivője azzal, hogy bővebb részleteket jelen­leg nem fognak elárulni, (dem, SITA) Sokan keveset spóroltak eddig a 11. pillérben Veszhet a megtakarítás, ha alacsony a nyugdíj ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az állam egészíte­né ki azok nyugdíját, akik a II. pillérben nem spóroltak meg akkora összeget, hogy az első két pillérből együttesen leg­alább 150-200 euró nagyságú nyugdíjat kapjanak. Ekkora le­hetne ugyanis a minimális, ál­lamilag garantált nyugdíj összege, de csak azoknak, akik legalább 20 évet ledolgoznak. Már korábban is felmerült a minimális nyugdíj ötlete, ami­vel elkerülhető lenne, hogy a legalacsonyabb nyugdíjjal ren­delkezők szociális segélyre kényszerüljenek. Igaz, hogy a minimális nyugdíjhoz is az ál­lam fizetne hozzá, de legalább nem kellene külön kérnie a nyugdíjasnak. Ezzel a kormány a korábban aktív, éveken át rendesen dolgozó szegény nyugdíjasokat akarja megkü­lönböztetni azoktól, akiknek nyugdíja azért alacsony, mert aktív korukban nem dolgoztak. A II. pillérben is takarékos­kodó, alacsony járadékra jogo­sult ügyfeleket két csoportra osztanák: ha a két pillérből származó járadék összege nem éri el a minimális határt, akkor az ügyfél megtakarításait a Szociális Biztosító kapja majd. Előfordulhat azonban - első­sorban a következő néhány év­ben -, hogy olyan ügyfelek is lesznek, akiknek az I. pillérből származó nyugdíja magasabb lesz a minimumnál, de a II. pil­lérben olyan keveset spóroltak össze, hogy abból életjáradékot nem kaphatnak. Ők a megspó­rolt összeghez részletekben jut­hatnak majd hozzá. A Hospo­dárske noviny információi sze­rint ez azokat érintheti majd, akik a nyugdíjkorhatár betölté­séig 1900 eurónál kevesebbet spóroltak meg. Ók azok, akik a II. pillér indulását követően magán-nyugdíjbiztosítót vá­lasztottak maguknak, de utána vagy nagyon alacsony volt a jö­vedelmük, vagy hosszú idősza­kon át munkanélküliek voltak, így nagyon alacsony a megtaka­rításuk. A nyugdíjpénztárak adatai szerint ügyfeleik többsé­ge 1805 euró alatti összeget spórolt meg: az 1,449 millió ügyfél közül 1,378 millió tarto­zik ebbe a kategóriába. (lpj) Az egészségügyi szolgáltatók értékelése kötelező, de a betegeknek nem ad igazi útmutatást Semmitmondó kórházlisták Nehéz eligazodni a kórházértékeléseken (Képarchívum) Pozsony. Elégedett az or­vosok magatartásával? Megfelelő tájékoztatást kapott betegségéről ke­zelőorvosától? Megfele­lő volt az ellátás színvo­nala a kórházban? Ilyen és hasonló kérdéseket tett fel a gyógykezelt be­tegeknek, és értékelte a kórházakat az Általános Egészségbiztosító (VŠZP). LAJOS P. JÁNOS A lista élén magánintézmé­nyek és az állami csúcskórhá­zak végeztek, az utolsó helye­ket pedig a kisebb regionális és helyi, általában önkormányzati kézben lévő kórházak foglalták el. A felmérés eredményeit azonban óvatosan kell kezelni, mivel ugyan meglehetősen nagy számú -10100 - pácienst kérdeztek, de mindössze 28 százalékuk, vagyis kevesebb mint 2900 tavaly kezelt beteg küldte vissza a kérdőívet. A be­tegeknek összesen 14 kérdés alapján kellett értékelniük a kórházat, ahol kezelték őket. A biztosítóknak törvény írja elő valamennyi egészségügyi szolgáltató értékelését - a kór­házak mellett a magánorvoso­kat, a specialistákat és az álta­lános orvosokat egyaránt érté­kelik, és ezt figyelembe veszik a szerződéskötés során. „A VŠZP komplex módon értékeli az in­tézményeket, a minőségi krité­riumok alapján történő értéke­lés súlya a szerződéskötés so­rán 20 százalék” - magyarázta lapunkat Petra Balážová, a VŠZP szóvivője. A kórházakat például 15 szakmai kritérium alapján ér­tékelik, ezek egyike az elhalá­lozás. Az értékelés hibája azonban, hogy mindössze há­rom szintet különböztet meg: alacsony, standard és magas. A VŠZP értékelése alapján az el­halálozás alapján mindössze öt kórház kapott alacsony besoro­lást, ami a legrosszabb színvo­nalat jelenti, az összes többi a standard szintet foglalja el, vagyis elég nehéz különbséget tenni az intézmények között. A VšZP-értékelés másik komoly szépséghibája, hogy nem hozzák nyilvánosságra az egyes osztályok értékelé­sét, csak az egész kórházét. Egy-egy nagyobb intézmé­nyen belül nagy különbségek lehetnek az alegységek szín­vonala között. Azonos kritériumok alapján készít értékelést a másik két egészségbiztosító, az Union és a Dôvera is. Az Union honlapján viszont a kórházi osztályok ér­tékelése is megtekinthető. A Dôvera honlapján ennél is keve­sebb információt találtunk: ott csak a kórházak sorrendje talál­ható meg, a legfrissebb adatok 2011-ból származnak, az álta­lános és szakorvosok értékelése pedig teljesen hiányzik. Gyanúsan magas támogatottságot mutat a felmérés a Lipšic-vezette Új Többségnek MVK: a Híd és az MKP is parlamentbe jutna MÓZES SZABOLCS Pozsony. Ha most rendez­nék a választásokat, hét párt jutna be a parlamentbe, köztük az MKP is - derül ki az MVK ügynökség felméréséből. A Smer győzne, ám nem szerezne abszolút többséget (69 mandá­tum), a Híd 6,4, az MKP pedig 5,5 százalékos eredménnyel végezne. Bugárék 11, Berényi- ék 10 képviselőt juttathatná­nak a törvényhozásba. Míg a Hidat stabüan parla­menti pártnak mérik a közvé­lemény-kutatók, addig az MKP esetében idén ez csak a máso­dik olyan felmérés, mely sze­rint a párt meg tudná ugrani az 5 százalékos bejutási küszöböt. Legutóbb is az MVK-nál lett parlamenti párt az MKP, júli­usban 5,1 százalékot mértek neki - a májusi 3,5 százalék után. A kutatás szerint növekvő tendenciát mutat az SDKÚ tá­mogatottsága is, a KDH és az Egyszerű Emberek pedig át­lépnék a 10 százalékos lélekta­ni határt is. A felmérés legérdekesebb része az Új Többség (Nova) támogatottsága. Míg a szintén szeptemberben rögzített két mérés szerint (Polis: 3,9%, Fo­cus: 4,6%) Lipšicék nem lépik át az 5 százalékos küszöböt, sőt, csökkenő tendenciát mutat az egy éve alapított jobbközép párt támogatottságának alaku­lása, addig az MVK kutatása szerint a harmadik legerősebb jobboldali pártról van szó. Ez a Pártok támogatottsága • Forrás: MVK ügynökség három ügynökség szokott rendszeres pártpreferencia­méréseket készíteni, általában a politikusok és a média is az ő méréseiket tartja relevánsnak. Az MVK kutatásának eredmé­nyei alapján Lipšicék főként az SaS-től vettek el választókat, ugyanis Sulíkék támogatottsá­ga továbbra is nagyon alacsony maradt (2,7%). A felmérés szerint a Smer népszerűsége júliushoz képest - akkori az ezelőtti MVK-kuta- tás - több mint 4 százalék- ponttal csökkent, ám Ficóék eleve magas támogatottsága miatt ez akár a statisztikai hi­bahatáron belüli eltérés is le­het (ez 40 százalék körüli adat esetében pont 4 százalékos szokott lenni). A következő hónapok mutathatják meg, ez egy nagyobb tendencia része- e. A Focus legutóbb egyébként szintén 4 százalékponttal mért kevesebbet a Smemek, mint korábban. A rendőrség nem is tudja, mikortól indulhat az automatizált sebességmérés Szlovákiában A felelősség egyelőre csak papíron objektív DEMECS PÉTER Pozsony. Jóval egyszerűbb bírságolást remélt a rendőrség az objektív felelősség elvétől, amely 2012 júliusától iktattak törvénybe. Jelenleg egyetlen sebességmérő kamera sem működik, mi több, az az auto­matizált rendszer is hiányzik, amely kikeresné a lefényképe­zett rendszám szerint a gépjármű tulajdonosát. A ka­merák ugyan le tudják fotózni a szabálysértőt, de nem tudják hozzápárosítani a nevet és cí­met, tehát nem lehet postázni a bírságot. A sofőrök csak a Dl-es autó­pályán találkozhatnak néhány kamerával az út mellett, ezek viszont csak tesztelésre szol­gálnak. Denisa Baloghová, az Országos Rendőr-főkapitány­ság sajtóosztályának munka­társa szerint a tesztelés lénye­ge, hogy kiderítsék, milyen fel­tételeket kell majd meghatá­rozni az egész rendszer kiépí­tésére meghirdetett tenderben. A rendőrök még azt sem tud­ják, müyen sűrűn és hány he­lyen lesznek a kamerák; az sem biztos, hogy ezek csak fényké­peket vagy videofelvételeket is rögzítenek majd. Magyarán, a rendőrség még nem tudja, pon­tosan mi szerepeljen a tender­ben, tehát arra sem tud vála­szolni, mikortól lehet a gyakor­latban is érvényesíteni az ob­jektív felelősséget. Hónapokkal ezelőtt még az is kérdéses volt, miképp fogják büntetni az objektív felelősség elve alapján a külföldön re­gisztrált autókat. Magyaror­szágon például hallani lehetett arról, hogy az automatikus se­bességmérő-rendszer nem tud­ja kikeresni a külföldön regiszt­rált autók tulajdonosait. Baloghová szerint Szlovákia már csatlakozott ahhoz az eu­rópai adatbázishoz, amely a gépjármű-tulajdonosok infor­mációit tartalmazza. Ebben ke­resik ki a hatóságok a külföldi állampolgárok által elkövetett szabálysértők adatait. A szlo­vák hatóságok tehát külföldre is kiküldhetik a bírságot, s ha az illető nem fizet, akkor vég­rehajtást indíthatnak ellene.

Next

/
Oldalképek
Tartalom