Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-03 / 204. szám, kedd
21 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. SZEPTEMBER 3. Agrárkörkép A nagy búzatermések fontos tényezője az adottságok és a fajták igényeinek megfelelő állománysűrűség Elkerülhetők a vegyszerelsodródás okozta károk Az őszi búza vetésének feltételei (Szilvássy László felvétele) A sikeres búzatermesztés fontos feltétele a nagy teljesítőképességű, korszerű fajta és a jó minőségű vetőmag. Nagyon fontos, hogy - a minőségi követelményeknek megfelelő - jó csíraképességű, tiszta és fajtaazonos vetőmagot vessünk. ISMERTETŐ Általános irányelv, hogy az őszi búza vetőmagot két-há- rom évenként II. és III. fokú vetőmaggal célszerű felújítani. Közben saját termesztésű vetőmagot vetünk, de nagyon fontos, hogy a vetőmag értékmérő tulajdonságai feleljenek meg a minőségi követelményeknek. A vetőmag-előkészítés fontosabb munkái: a tisztítás, osztályozás és csávázás. A vetőmag csávázásával hatékonyan védekezhetünk a búza-kőüszög és porügzög, a törpeüszög és a lisztharmat ellen. Vetésidő A búza vetésidejének megválasztása alapvetően fontos technológiai tényező. A fajtára és a termőhelyre vonatkozó optimális vetésidőtől való eltérés - mind a túl korai, mind a megkésett vetés - káros, mert kevesebb lesz a termés. Az optimális vetésidő legnagyobb jelentősége az, hogy hatással van a növények fejlődésére és áttelelésére, vagyis a növény állománysűrűségének alakulására. Ezért nagyon fontos a termőhelyi viszonyoknak és a fajtáknak legmegfelelőbb vetési idő betartása. A búza vetésidejét mindenkor úgy kell megválasztani, hogy a növények a téli fagyokig megerősödjenek, jól átteleljenek, és tavasszal gyorsan fejlődjenek. A búza optimális vetésideje október első fele, illetve október 5-20, közötti időszak. A szikes és kötött talajokon viszont a korábbi - szeptember végi - vetésidő a kedvezőbb. Vetésmélység A vetésmélység is nagyon fontos tényező, mert az egyenletes és gyors kelés biztosítása mellett a téli kifagyás elleni védekezésnek is hatékony módszere. A vetés mélységét a talajok kötöttsége, a magágy minősége és a fajták igénye határozza meg. Kötöttebb és ülepedett talajokon 4-5 cm, lazább talajokon 5-7 cm a búza megfelelő vetésmélysége. Általános szabály az is, hogy meleg, száraz ősszel kissé mélyebbre, nedves, hűvös őszön pedig sekélyebbre kell vetni, hogy a bok- rosodási csomó az optimális 4 cm körüli mélységben fakuljon ki. Vetésmód A búzát rendszerint a gyakorlatban kialakult „gabonasor-tá- volságra“ (12 cm) vetik. De vethető valamivel kisebb (10,5 cm), vagy nagyobb (15 cm) sortávolságra is. Újabban teijedőben van a 15,2 cm-es sortávolságú, valamint a művelőutas vetés. Művelőutas vetés célja az intenzívebb gabonatermesztés által megkívánt nagyszámú ápolási munkák, többször végzett trágyázás, rovarok és károkozók elleni védelem, a gyomirtás végzésével járó káros taposás csökkentése. A rendelkezésünkre álló géprendszer 3 alternatív művelőnyom használatát teszi lehetővé. A 12 m-es, a 18 m-es és 24 m-es művelősávok alkalmazását. Szórvavetéssel a vetőmagot az erre a célra kialakított szórógéppel a talaj felszínére juttatják ki, és azt tárcsával takarják. E vetési eljárásnak előnye, hogy elsősorban a szikes és egyéb nehezen megmunkálható talajokon, ahol a kalászos gabonák vetésterületi aránya is nagy, gyorsabban, kevesebb költséggel kielégítően elvethető a búza. A vetőmag mennyisége A nagy búzatermések fontos tényezője az adottságok és a termesztett fajták igényeinek megfelelő állománysűrűség kialakítása. Az optimális állománysűrűséget pedig nagyobbrészt a vetőmag mennyiségével szabályozhatjuk. A növényállomány sűrűsége függ még a búzafajták bokrosodó képességétől is. A nagyobb arányú bokrosodás általában nem kívánatos. A vetőmag mennyiségét mindig a körülmények és a fajták igényeinek megfelelően kell megállapítani. De általános irányelv lehet az, hogy annyi csíraképes magot kell elvetni, hogy m2-enként legalább 500-550, azonos időben beérett kalász teremjen. A szükséges vetőmag meny- nyisége többféleképpen is megadható, de leghelyesebb, ha területegységre: m2-re, vagy ha- ra jutó csíraszám alapján adjuk meg. így - a körülmények és a fajták bokrosodó képességétől függően - az őszi búzából 4,5-6 miihó csírát kell vetni 1 ha-ra. (Ez a vetőmag ezerszemtömegétől függően kb. 180-240 kg/ha vetőmagmennyiségnek felel meg.) A vetőmag konkrét meny- nyiségének megállapításánál a megadott csíraszám alapján a vetőmag használati értékének megfelelő súlykorrekciót kell végezni az elérendő csíraszám pontos meghatározásához. Egyébként a konkrét vetőmagmennyiség függ még a vetés idejétől, a magágy minőségétől is. Általában a kedvezőtlen körülmények miatt - megkésett vetés, rögös, száraz magágy, stb. - kb. 10%-os vetőmag ráadással ajánlatos vetni a búzát. Azok után a vetőgépek után, amelyek nem rendelkeznek magtakaró szerkezettel, a vetés után járassunk könnyű magtakarót. A száraz, üreges magágy és homoktalajok esetén a gyűrűshenger használata is előnyös lehet. (Szántóföldi növények) A javasolt dózis talajtípustól, talajellátottságtól, tervezhető termésszinttől függően min. 50 kg/ha Az őszi búza alá elsősorban foszfor kell ÖSSZEFOGLALÓ A trágyázási szaktanácsadás legfontosabb feladata az, hogy arra adjon választ, miként lehet a tápanyag-gazdálkodásra rendelkezésre álló anyagi erőt a leghatékonyabban (legtakarékosabban, s a lehető legeredményesebben) felhasználni. A búza termesztésében elsősorban a friss foszfortrágyának lehet termésnövekedésben megnyilvánuló hatása, ezért alaptrágyaként a búza alá ezt kell kijuttatni. Természetesen ezt nem lehet mechanikusan alkalmazni, mert a talajellátottság és a talajvizsgálati adatok függvényében sokszor az is előfordul, hogy egy adott területen a foszfor kijuttatása esetén sem várható semmilyen trágya reakció, így a foszfor kijuttatása még elméletileg sem térülhet meg. Ez azt jelenti, hogy még a foszfor alaptrágyázás is halasztható. Összességében azért mégis állítható, hogy a trágyázási forgóban a foszfortrágyázás helye többségében az őszi búza. A javasolt dózis talajtípustól, talajellátottságtól, tervezhető termésszinttől függően nagyon változó lehet, de amennyiben fontos a foszfor alaptrágyázás, 50 kg/ha hatóanyagnál kevesebb nem javasolt. Fontos, hogy amennyiben a forgóban alaptrágyázásra kerül sor, akkor a javasolt mennyiséget teljes egészében kapja meg a növény. Az alaptrágyázásban a nitrogén mennyisége is kérdés lehet. Mivel az őszi búza nitrogénigé- nye ősszel nagyon kicsi, alaptrágyaként még optimális technológia alkalmazása esetén sem szükséges 30 kg/ha hatóanyagnál többet kijuttatni. A minimális technológia szerint az őszi nitrogéntrágyázás nem alapvető, de természetesen ilyen esetekben nem számíthatunk a nitrogén- trágya technológiai hibákat elfedő .jótékony” hatására sem. Amennyiben azonban megfelelő időben, jó magágyba vetjük a búzát, nem fogjuk észrevenni az elmaradt nitrogéntrágyázás hiányát. Az ősszel kiadott, optimálisnál nagyobb nitrogénadag az évjáratok többségében „elveszik” a tél folyamán, a növények tavaszi nitrogén igényét nem csökkenti, ezt évek óta tapasztaljuk az ásványi-N vizsgálatokból. A legszélsőségesebb talajok kivételével az ún. „pentozán hatás” miatt sem javasolt több nitrogén kijuttatása. Amennyiben a talaj káliumellátottsága legalább közepes szintű, akkor az őszi búza esetén a káliumtrágyázás is elhagyható, függetlenül attól, müyen régen kapott kálimium alaptrágyát a terület. A harmonikus növényellátás érdekében a káliumot más, káliumra jobban reagáló növény kapja majd. (trágyalap) Az őszi gyomirtás SEDL1AKNE GYÖRGY ILONA Az őszi gabonafélékben nálunk még nincs nagyon elterjedve az őszi gyomirtás, pedig sok esetben előnyösebb lenne. Az őszi gyomirtás főleg akkor és ott indokolt, ahol ♦ a búzát korán, szeptember végén, október elején vetik, ♦ a csapadékos időjárást követően sok gyom kikelt, ♦ a nagy széltippan problémát okoz, ♦ tavasszal későn felszáradó területek vannak, ♦ a szomszédos területeken károkat okozhat a vegyszerelsodródás. Az idei rövid tavasz a kedvezőtlen időjárásával azt eredményezte, hogy az előző évekhez viszonyítva, sokkal több kárt okozott a vegyszerelsodródás. Minden gyomirtó használati utasításán fel van tüntetve, hogy úgy kell alkalmazni a szert, hogy az ne kerüljön a szomszédos területre. Ezért, amikor a vegyszerelsodródás- ból kár keletkezik, mindig a vegyszerező a hibás, és mindig ő viseli a következményeket. Ezt a feltételt nagyon nehéz, szinte lehetetlen betartani úgy, hogy az egész területet le akarjuk kezelni. Még teljes szélcsendben is, a permetező- gép után keletkezett légörvény átviheti a szert a szomszéd kultúrára. Felmérni, hogy milyen széles sávot hagyjunk el, nem is lehet, és bizony sok kellemetlenséggel jár, ha szomszédos kultúrában, főleg ha más a tulajdonosa, kár keletkezett. Pénzben nem is lehet kifejezni az emberi kapcsolatokban esett kárt, amikor a jószomszédi viszony megromlik, vagy a rossz elmérgesedik. Sajnos, annak ellenére, hogy volna lehetőség a más kárán tanulni, minden évben vannak ilyen esetek. A legtöbb elsodródási kár a szőlőben keletkezik, ugyanis nagyon érzékeny a hormonhatású vegyszerekre. A tavaszi gyomirtózások idején a szőlő a legérzékenyebb stádiumában van, és szinte kifejezhetetlenül kis mennyiségű hatóanyag képes nagy kárt okozni. A szőlő hosz- szú időre telepített kultúra, tehát mellette van lehetőség előre megtervezni úgy a gyomirtást, hogy az ne okozhasson benne kárt. Az őszi gabonafélékbe van sok, ősszel alkalmazható vegyszer, hatásspektrumuk igen széles, a tavaszi gyomirtókkal szemben ellenálló gyomokat is irtják, mint pl. a nagy széltip- pant, ragadós galajt, pipacsot stb. Közveüen a szőlők mellé vetett tavaszi árpákat is a vetés után, kelés előtt alkalmazható gyomirtókkal ajánlott védeni, az esetleges vegyszerelsodródás ilyenkor még nem okozhat kárt a szőlőben. Gabonafélékben ősszel alkalmazható gyomirtók: Bifenix N, Calipuron 500 SC, Herbaflex, Tolian Top, Tolian Flo, Maratón, Protugan 50 SC, Pendigan 330 EC, Stomp 330 EC, Glean 75 WG, Logran 20 WP, Ciral 50 WG, Lexus 50 WG, Lexus Class 50 WG, Cuogar Forte, Sempra. Némelyik vegyszernél vannak bizonyos megkötések, nem szabad durum búzára használni, csak bizonyos fejlődési stádiumban alkalmazható, a vetemény esedeges kiszántása után nem lehet bármilyen növényt vetni, de vannak olyanok is, amelyeknél nincsen szinte semmilyen megkötés. A vegyszer kiválasztásánál az egyik legfontosabb szempont, hogy milyen gyomok ellen használjuk. Az ősszel használt gyomirtók hátránya, hogy az évelő gyomokat, így a mezei acatot (tüskét) nem irtják. Ilyen helyeken a tarlóhántás után, őszszel tőrózsát fejlesztett gyomra foltkezeléssel alkalmazzunk gyomirtót, ilyenkor a szőlő már kevésbé érzékeny a vegyszerre. Az őszi gyomirtóval jól irtha- tóak.azok a gyomok, amelyek a tavasziakkal szemben ellenál- lóak. Ezek az árvacsalánfélék, a veronikafélék, a tyúkhúr. Nem nőnek ugyan nagyra, a gabonát nem nyomják el, azonban az egyik legkritikusabb időben, az őszi bokrosodáskor, és kora tavasszal az első nitratációkor vonják el á kultúrnövénytől a tápanyagot. Az ősszel végzett gyomirtózásnak előnye még, hogy csökkentjük a taposási károkat, a tavaszi munkacsúcsban végzendő permetezéseket, nem vagyunk kitéve az időjárás szeszélyeinek, és bátrabban vethetünk kisebb vetőmag adagokat, a növényzetet a gyomok nem gátolják a bokrosodásban. A szerző növényvédelmi tanácsadó (A szerző felvétele)
