Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)

2013-09-17 / 216. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2013. SZEPTEMBER 17. www.ujszo.com ■Enns Verespatak, a vízválasztó Bukarest. Traian Bas- escu államfő szerint al­kotmányellenes az ún. Ve- respatak-törvénytervezet, ezért az alkotmánybíróság el fogja utasítani a jogsza­bályt, ha a törvényhozói testület el is fogadja azt. Basescu azt egy bukaresti fórumon jelentette ki, ahol azt fejtegette, mi rombolja Románia külföldi tekinté­lyét. Szerinte nem lehet törvényben szabályozni olyasmit, ami csak egyet­len vállalatra vonatkozik, s felháborítónak nevezte, hogy a tervezet a közhasz­núságra hivatkozva lehe­tővé teszi a kisajátításokat. Vasárnap Romániában 33 városban, külföldön 41 te­lepülésen tüntetett több tízezer ember a ciántech­nológiás bányaberuházás ellen. (MTI) Keszongot újraindították Szöul. Öthónapos szü­net után tegnap reggel újra­indították a két Korea kö­zös ipari parkj át, a keszongi komplexumot. Az észak­koreai területen létreho­zott különleges gazdasági övezetből a phenjani kommunista vezetés ápri­lisban vonta ki a 123 dél­koreai cég által ott foglal­koztatott 53 ezer dolgozó­ját. Eközben rendhagyó in­cidens is történt: dél-koreai katonák agyonlőttek egy férfit, aki egy határfolyón át megpróbált Észak-Kore- ába úszni. Több ezer észak­koreai disszidens él Dél- Koreában, de nagyon ritka, hogy fordítva is megpróbál­ja valaki megtenni az utat. (MTI, index.hu) Róháni mindent megígér Bécs. Szorosabb együtt­működést ígért a Nemzet­közi Atomenergia-ügynök­séggel (NAÜ) Ali Akbar Szálehi, az iráni atomprog­ram irányítója tegnap, két héttel a vitatott iráni atom­programról szóló tárgyalá­sok újabb fordulója előtt. Kijelentette: az újonnan megválasztott elnök, Ha- szan Róháni azt az üzene­tet küldte, hogy javítsuk és bővítsük az ügynökséggel való együttműködést. Azt állította, Teherán le akarja zárni az iráni dossziét. A mérsékeltnek számító Szá- lehit augusztusban nevez­ték ki a nemzeti atomener­gia-ügyi szervezet élére; 2009 és 2010között már be­töltötte ezt a tisztséget, mi­előtt kinevezték külügymi­niszternek. A NAÜ azt re­méli, szeptember 27-én si­kerül olyan megállapodás­ra jutni, amely lehetővé te­szi az iráni atomprogram ellenőrzését. (MTI) Négy halottról és nyolc sérültről szóltak a hírek - egy időre lezárták a közeli Ronald Reagan repülőteret is Támadás a washingtoni haditengerészeti parancsnokság ellen ÖSSZEFOGLALÓ Washington: Tizenkét em­ber megsebesült az amerikai haditengerészet washingtoni logisztikai parancsnokságán (NAVSEA) tegnap kitört lövöl­dözésben, közülük négyen be­lehaltak sérüléseikbe - jelen­tette lapzártakor az NBC hírte­levízió. Az idnes.cz cseh hírpor­tál ugyanekkor - hivatalos wa­shingtoni forrásokra hivatkoz­va - legkevesebb hat halottról írt. A sebesültek közül legkeve­sebb kettő rendőr. A sérülteket egy közeli kór­házba szállították, többségük­nek egynél több lőtt sebe volt. A lövöldözés szemtanúk sze­rint helyi idő szerint reggel fél kilenc tájban kezdődött. A támadó, akit az egyik hír­adás szerint „feltartóztattak”, de még nem tettek ártalmatlanná, egy sötét ruhát viselő, kopasz, afroamerikai férfi. A The Wa­shington Post honlapja szerint a A környéket teljesen lezárták. A halálos áldozatokról szóló híradásokat hivatalosan nem erősítették meg. (TASR/AP-felvétel) fegyveres elbarikádozta magát a haditengerészeti parancsnok­ság (Navy Yard) 197-es épületé­ben, amelyben háromezer em­ber dolgozik. Valamivel koráb­ban ugyanez a honlap még há­rom fegyveresről írt, akik közül az egyik terepszínű katonai ru­hát viselt. Ugyanekkor több más hírforrás azt jelentette, hogy két támadó volt, és mindkettőt „ár­talmatlanná tették”. Az nem volt világos, hogy lelőtték vagy el­fogták-e. A több haditengerészeti pa­rancsnoksági intézménynek otthont adó Navy Yard szigorú­an őrzött terület, ahová csak előzetes engedéllyel rendelke­ző személyek juthatnak be. Az incidensről a belbiztonsági mi­nisztérium vezetői tájékoztat­ták Barack Obama elnököt. A Navy Yard környékét a ha­tóságok lezárták. Hét környék­beli washingtoni iskolából eva­kuálták a tanulókat. A Potomac túlpartján lévő, viszonylag kö­zeli Ronald Reagan repülőtéren az incidens miatt felfüggesztet­ték a gépek fel- és leszállását. Az évi 30 milliárd dollárból gazdálkodó NAVSEA feladata hadihajók és tengeralattjárók, illetve azok fegyverzetének megépíttetése, beszerzése és karbantartása. (MTI, idnes.cz) Mindenki másként értelmezi a genfi orosz-amerikai megállapodást Bombázással ünnepel Nagykoalícióban is gondolkodni kell Tarolt a bajor CSU ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/AAoszkva/Washing- ton. Vasárnap óta azzal ünnepli a számára poli­tikai győzelemmel felérő orosz-amerikai megál­lapodást a szír elnök, hogy bombázza - igaz, nem vegyi, hanem ha­gyományos - töltetekkel a felkelők állásait több fronton is. ÖSSZEFOGLALÓ Szakértők szerint a vegyi- fegyver-válság egyértelmű nyer­tese a damaszkuszi rezsim, a megállapodással Aszad gyakor­latilag felhatalmazást kapott ar­ra, hogy a hagyományos fegy­verzet adta lehetőségeken belül bármit megtegyen a felkelőkkel. Moszkvának köszönhetően úgy sikerül elhárítania az amerikai fenyegetést, hogy nagyon kevés engedményt kellett tennie. John Kerry és Szergej Lavrov szombaton egy hat pontból álló Jeruzsálem. Szíria után Izra­elt is arra kényszeríthetik, hogy csatlakozzon a vegyi fegyverek tilalmáról szóló nemzetközi egyezményhez (CWC) - véle­kednek izraeli kommentátorok. A tízes csatorna híradójában Álon Ben David katonai szakér­tő kifejtette: a zsidó állam azért nem vált eddig a CWC részesé­vé, mert a szomszédos Szíria és Egyiptom vegyifegyver-arze- nált halmozott fel. Emiatt Izrael nem engedhette meg magának, hogy úgy véljék, nem rendelke­zik hasonló eszközökkel. Ben Álon ugyanakkor hozzá­tette: az sem jelentene nagy gondot, ha a nagyhatalmak rá­menetrendben állapodott meg, amely szerint a szír vegyi fegy­vereket nemzetközi felügyelet alatt 2014 közepéig megsemmi­sítik. Damaszkusz egy héten be­lül átad egy listát arról, hol tárol vegyi fegyvereket az országban. Azt, hogy milyen típusú és hány vegyi fegyver van, ENSZ-szakér- tők fogják megállapítani. Őket Szíriának novemberig kell be­engedni az első helyszíni vizsgá­latokra, és jövőre megsemmisí­teni a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény (ÓPCW) alapján. Ha az Aszad-rezsim nem teljesíti a kötelezettségvállalásait, erő­vel fogják kényszeríteni az ENSZ alapokmányának hetes cikkelye szerint. Közös nyilatkozatot tett köz­zé tegnap a BT három állandó tagja. Ebben Francois Hollandé francia elnök, John Kerry ameri­kai és William Hague brit kül­ügyminiszter Párizsban alapve­tően fontosnak nevezte, hogy „kemény és kényszerítő erejű határozat” szülessék az ENSZ- ben. A három ország e héten ki kényszerítenék Izraelt a CWC aláírására, mert már kidolgoz­ták azokat az eljárásokat, ame­lyek biztosítanák, hogy a meg­állapodással járó nemzetközi ellenőrzés ellenére is megőriz- hetőek legyenek más termé­szetű katonai titkok. A vegyi fegyverek tilalmáról szóló egyezmény lehetővé tenné a nemzetközi ellenőrök vizsgálódását olyan titkos léte­sítményekben is, mint a dimo- nai atomreaktor vagy a Nesz Cionában működő biológiai intézet. A Háárec cikke szerint Szíria és Egyiptom eddig arra hivatkozva nem csatlakozott a CWC-hez, hogy Izrael nem írta alá az atomsorompó-szerző- dést, és nem nyitotta meg Di­akar dolgozni egy BT-határoza- tot, ebben figyelembe veszika vi­lágszervezet ellenőrei által ké­szített jelentést az augusztus 21-i, Damaszkusz környéki ve- gyifegyver-támadásról. Ezt a je­lentést helyi idő szerint tegnap kellett Ban Ki Mun főtitkárnak a BT -vei ismertetnie. Kerry kijelentette: a három hatalom megállapodott Moszk­vával, hogy Aszadnak viselnie kell a következményeket, ha nem tesz eleget az ENSZ követe­léseinek. „A megállapodás nem nyújt mentőövet a Szíriái veze­tőnek, aki elveszítette minden legitimitását”- tette hozzá. Ezzel szemben Lavrov orosz külügyminiszter tegnap kijelen­tette, Moszkva szerint „eljött az ideje annak, hogy a szíriai el­lenzéket ne csak győzködjék, hanem tárgyalóasztalhoz kény­szerítsék”. Lavrov szerint a leg­újabb kijelentések azt mutatják, „a nyugati államok nem értik a szombaton Genfben született orosz-amerikai egyezség lé­nyegét”. (MTI, TASR, ú) mona kapuit a nemzetközi fel­ügyelők előtt. A Times of Israel vasárnap - egy amerikai szakfolyóirat je­lentése alapján - azt írta, Izra­elnek 80 atomtöltetete van. Az amerikai hírszerzés szerint a zsidó állam 1967-ben kezdte meg az atomtöltetek előállítá­sát, de nem ismert okokból 2004-ben abbahagyta a készle­tek felhalmozását. Addig 115-190 robbanótöltethez ele­gendő hasadóanyag kerülhetett a raktárakba. Izrael titkos atomprogram­ját homály fedi. Korábban 400-ra becsülték az atomtölte­tek számát, amelyeket Izrael különböző utakon képes célba juttatni. (MTI, ú) Berlin. Tarolt, a bajor Ke­resztényszociális Unió (CSU) a vasárnapi bajorországi tarto­mányi parlamenti választáson, a kormánykoalíciós liberálisok (FDP) be sem jutottak a mün­cheni törvényhozásba. A CSU sikere jó előjel lehet Merkel és pártja, a CDU számára a hat nap múlva esedékes országos választásokon. Visszaszerezte az abszolút többséget a CSU a bajor tarto­mányi gyűlésben, 47,7 százalé­kot szerzett, ami 101 mandátu­mot jelent a 180 tagú Landtag- ban. Az Angela Merkel vezette konzervatív CDU bajor testvér­pártja 2008-ban, 46 év után ve­szítette el az abszolút többséget és koalícióra kényszerült az FDP-vel, amely 14 év után jutott be újra a Landtagba. A liberáli­sok öt év kormányzás után ismét kiestek, 3,3 százalékot kaptak. A legnagyobb ellenzéki erő, a szociáldemokrata párt (SPD) ja­vított, a szavazatok 20,6 száza­lékát szerezte meg a történelmi mélypontot jelentő 2008-as 18,6 százalékúién. ASzabadVá- lasztók Szövetsége 9 százalékot ért el. A Zöldek némileg vissza­estek, 8,6 százalékot szereztek. Más párt nem jutott be a mün­cheni Landtagba. Az euroszkep- tikus Alternatíva Németország­nak (AfD) nem indult a bajoror­szági választáson, de" most va­sárnap bekerülhet a Bundestag­ba. A CDU/CSU pártszövetség a liberálisokkal 2009-ben kezdett közös kormányzás folytatása mellett áll ki a már javában zajló országos választási kampány­ban. De ha az FDP a Bundestag- választáson sem éri el az 5 száza­lékot, elemzők szerint nagykoa­líció következik, vagyis a CDU/CSU az SPD-vel folytatja a kormányzást, volt már ilyen. Tíz németből hét biztosan ar­ra fogadna, hogy Angela Merkel marad a kancellár szeptember 22-e után is, ami jelzi, hogy Mer­kel kancellárként népszerűbb mint pártja, a CDU. Ugyanakkor az is biztos, hogy a választásokat a CDU/CSU nyeri, a kérdés csak az, mekkora arányban, és hogy mi lesz a liberálisokkal. Ami ér­dekes, a mostani CSU-siker utá­ni első elemzések szerint a kan­cellárnak nem feltétlenül ked­vező a CSU megerősödése. A bajor testvérpárt több mi­niszteri posztot kérhet és na­gyobb erővel képviselheti a tar­tományi érdekeket. A legidő­szerűbb példa: Horst Seehofer CSU-elnök rögtön a választási győzelem után közölte: a CSU ragaszkodik a külföldi autósok által fizetendő autópályadíj be­vezetéséhez. Merkel elutasítja a koncepciót, arra hivatkozik, hogy a hazai és a külföldi autó­sokat megkülönböztető díj az uniós jogba ütközik, ezért nem lehet bevezetni. (MTI, ú) Enyém a világ! Horst Seehofer bajor kormányfő és CSU-elnök személyes sikerének is tartják az eredményt. (TASR/AP-felvétel) Ismét előtérbe kerül a zsidó állam titkos nukleáris arzenálja Izraelre is rákényszeríthetik a tilalmat ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom