Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-14 / 214. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. SZEPTEMBER 14. www.ujszo.com RÖVIDEN Nem megy Budapestre a Burgtheater Bécs/Budapest. Nem fogadja el a bécsi Burgtheater a budapesti Nemzeti Színház meghívását a 2014 tavaszán rendezendő nemzetközi színházi fesztiválon való vendégszereplésre. „A jelenlegi magyar kormány kultúrpolitikusaival, köztük Balog Zoltán miniszterrel és Vidnyánszky Attilával szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy ők a találkozásainkat utólag gyakran másként állították be, mint ahogy azok zajlottak” - áll a bécsi színház közleményében, amely így folytatódik: „Nem akarjuk engedni, hogy a Burgtheater hírnevét ismét felhasználják a magyar kultúrpolitika megtépázott renoméjának a kijavítására”. (MTI) Újabb Beatles-lemez jelenik meg London. Újabb válogatáslemez jelenik meg a Beatles együttesnek a BBC stúdióiban készült felvételeiből: a korongon kereskedelmi forgalomba nem került felvételek és stúdióbeszél- getések is szerepelnek. A lemez az 1994-es nagy sikerű Live at the BBC című album folytatása, CD-n és vinylen is megjelenik november folyamán. Az 1963 és 1964 során készített rádióműsorokból válogatták össze: a zenekar ekkor több tucatszorvendégeskedett a BBC stúdióiban. A felvételek többsége az élő adások hangulatát idézi és a zenekar fesztelen játékát örökíti meg. A korai Lennon-McCartney-dalok mellett számos Chuck Berry-feldolgozás és a rockzene úttörőinek egyéb slágerei is felcsendülnek a korongon. (MTI) Az évad első bemutatójára készül a társulat Árulás a Jókai Színházban ÚJ SZÓ-HÍR Komárom. Lassan célegyenesbe ér a Jókai Színház idei első próbafolyamata. Az évad első bemutatója Harold Pinter Árulás című önéletrajzi ihletésű drámája lesz. A műből készült film forgatókönyvéért a szerzőt 1983-ban Oscar-díjra jelölték. A darab egy szerelmi háromszög hétéves történetét meséli el, időben visszafelé. Pinter látszólag sematikus nyelvezetű írásából három, beláthatadanul kibogozhatadan és szétválaszt- hatatlan élet kusza ösvényei bontakoznak ki. Mindenki elárul mindenkit, de leginkább önmagát. Belemennek egy ártatlannak tűnő kis játékba, amiből nem is olyan könnyű kijönni. Robert, a férj, Emma, .a felesége és Jerry, a legjobb barát története mindennapi história, mindennapi emberekkel. Jerry és Emma egymásba habarodnak Emma és Robert esküvője napján, és kapcsolatukat hét évig sikeresen titkolják a férj és a világ előtt. Vagy mégsem? Egy nap minden kiderül! Vagy mégsem? Miféle láthatatlan szálak tartják össze az emberi kapcsolatokat éveken, évtizedeken keresztül? A darab olyan kérdésekkel foglalkozik, melyek mindannyiunkat foglalkoztatnak. Olyan élethelyzeteket mutat, melyekkel naponta szembesülünk, de az ábrázolás annyira abszurd, hogy saját magunkon is nevetni kényszerülünk. Az évad első stúdióbérletes bemutatójában Bandor Éva, Petrik Szilárd (m.v.) és Mokos Attila lép színpadra, a jelmezek Gadus Erika munkái, a díszletet a Kossuth-díjas rendező, Valló Péter (m.v.) tervezte. A bemutató 2013. szeptember 26-án, este 7 órakor lesz. (k) A vendégrendező, Valló Péter (Görözdi Szilárd felvétele A B1B 2013 központi kiállításai október 25-ig láthatók a fővárosi Sznf téri Művészetek Házában A legfőbb ítész a gyermekszem A dél-koreai Gi-Hun Lee Bádogmedve című illusztrációja kapta a gyerekzsűri díját (Fotó: BIB) Pozsony. Huszonnegyedik alkalommal rendezték meg a BIB-et, vagyis a Gyermekkönyv-illuszt- rációk Pozsonyi Bienná- léját, amely a pozsonyi őszi képzőművészeti szezon meghatározó eseményének számít. TALLÓSl BÉLA Kategóriájában a világon egyedülálló azzal, hogy nem kommersz, s azzal, hogy képet ad az illusztrációs művészet aktuális helyzetéről. S ami lényeges, a nézők a verseny óriási mezőnyében eredeti alkotásokat csodálhatnak meg. Idén ősszel csak a versenyszekcióban 49 ország 362 illusztrátora vesz részt 446 könyvből merített több, mint kétezer illusztrációval. A számokat az esemény rangjának és a nemzetközi érdeklődés nagyságának érzékeltetésére érdemes felsorolni. Idehaza azonban mintha megkopott volna a BIB fénye a 70-es és 80-as évekbeli „fénykorhoz” viszonyítva, amikor a BIB szele végigsöpört a városon, erősen lehetett érzékelni az esemény súlyát-jelenlétét. Van, aki a változást azzal is magyarázza, hogy a szocializmusban a BIB- bel bejött hozzánk a tőlünk elzárt világ, azért volt olyan visszhangja. Nehéz lenne egyértelmű magyarázatot adni a fogadtatás megváltozásának okaira, különösen, ha belegondolunk, hogy a BIB-et bizonyára az illusztrációs szakma és a gyermekkönyvkiadás formáló- dása-alakulása is befolyásolja. De térjünk vissza a BIB 2013-mal kapcsolatos tényékhez! A Murti Bunanta indonéz művész által vezetett nemzetközi zsűri a Grand Prix-t Evely- ne Laube és Nina Wehrle svájci illusztrátoroknak ítélte oda A nagy özönvíz című munkáikért, amelyek fekete-fehér alkotások a vízözön elől menekülő hatalmas állatsereggel és az óriási bárkával. Az Aranyalma díjat mexikói, kínai, két japán és dél-koreai művész kapta. A gyerekzsűri a dél-koreai Gi- Hun Lee Bádogmedve című illusztrációjának adta a díját. És ez is fontos, ha nem a legfontosabb, hiszen a BIB-ben és a gyermekkönyvekben a legfőbb befogadó és a fő ítész a gyerek. A versenybe beküldött alkotásokból rendezett fő kiállítást reprezentatív tárlatok egészítik ki. A Művészetek Háza központi kiállítóhelyiségében látható a 2011. évi nagydíjas dél-koreai Eun Young Cho tárlata, valamint a tavalyi két Andersen-dí- jas kiállítása is. Egyikük a cseh származású, Amerikában élő Petr Sís, aki illusztrációiért, a másik pedig az argentin Marii Terese Andruetto, aki irodalmi szekcióban kapott Andersen- díjat. Hagyomány a BIB életében, hogy az egyes biennálékon bemutatják egy-egy jelentős hazai illusztrátor munkásságát - eddig kamarakiállítás idézte meg többek között 1997-ben Albín Brunovský, 99-ben Vincent Hložník, 2001-ben Ľudovít Fulla, 2003-ban Štefan Cpin (hogy csak a nagy klasszikusokat említsük) illusztrátorť világát. Idén Jaroslav Vodrážka grafikusra esett a választás. Ehhez kapcsolódik az az összeállítás, amelyre olyan hazai illusztrátoroktól válogattak eredeti munkákat, akik díjat kaptak a BIB 23 évfolyama alatt. A külföldi kulturális intézetek közül idén a bolgár és a lengyel központ járul hozzá illusztrációs tárlattal a BIB-hez, de a BIBIANA-házba is ellátogathatnak az érdeklődők, ott az előző biennále egyik Aranyalma díjasa, Tomáš Klepoch alkotásaiból válogató kiállítás látható. A BIB-hez kapcsolódva ezúttal is rendeznek nemzetközi szimpóziumot Identitás ma címmel. A tanácskozáson arra keresnek majd választ, hogy miképpen hat a globalizáció az illusztrációs művészet nemzeti kulturális identitására. AJÁNLJUK - PETR SIS TARLATA Az ez évi BIB világklasszis kiállítója Petr Sís. A nemzetközileg elismert író, festőművész, grafikus, illusztrátor és filmes alkotó 1949-ben született Brünnben. Prágában és Londonban folytatott művészeti tanulmányokat. 1982-től él és alkot az Egyesült Államokban. Több mint húsz gyermekkönyvszerzője, s kb. ötven kötetet illusztrált. Könyveit húsz nyelvre fordították, és harminc országban olvashatják. CD-borítókat és filmplakátokat is tervez - ő készítette Foman Amadeus- filmjének plakátját. A New York-i metró mozaikjai is az ő művészi világát idézik. Számos elismerés dicséri a munkáját. 1980-ban a Berlinalén Arany Medvét kapott Fejek című animációs filmjéért. Hétszer kapta meg a The New York Timesnak az év legszebben illusztrált könyvét elismerődíját. (tb) Segédmunkásból vált híres íróvá, első regényét több mint harminc nyelvre fordították le Fejes Endre író 90 éves MTl-HÍR Budapest. Holnap, szeptember 15-én ünnepli 90. születésnapját Fejes Endre Kossuth- és József Áttila-díjas író, a Rozsdatemető és a Jó estét nyár jó estét szerelem szerzője. Budapesten, a Józsefvárosban született 1923-ban. A négy polgári osztály elvégzése után szabóinas, majd vasesztergályos tanuló volt. 1944-ben besorozták, a hadseregből megszökött és Budapesten bujkált. 1945 őszétől négy éven keresztül különböző nyugat-európai országokban dolgozott, többek között bányában, majd a párizsi Renault-gyárban is. Hazatérése után esztergályosként helyezkedett el az angyalföldi Bosch- gyárban. 1951-ben tiltott határátlépési kísérletért Kistarcsá- ra internálták, szabadulása után segédmunkás, majd ismét esztergályos volt Angyalföldön. Fejes Endre 1955 óta írásaiból él, amelyek kezdetben különböző irodalmi folyóiratokban láttak napvilágot. Első. kötete, A hazudós 1958-ban jelent meg, a munkástémájú elbeszélésekért SZOT-díjat kapott. 1962 szenzációja volt óriási kritikai visszhangot kiváltó regénye, a Rozsdatemető, amellyel egy csapásra híressé vált. A könyvet pillanatok alatt elkapkodták, később több mint harminc nyelvre lefordították. A már-már szenvtelenségig tárgyilagos hangvételű, egy jegyzőkönyv rideg pontosságával íródott családregény az oknyomozó riport eszközeivel tárja fel a történelem peremén élő külvárosi Hábetler család több generációjának történetét az első világháborútól az 1960-as évek elejéig. A Rozsdatemető körül 1963-ban kibontakozott heves polémia egyik alapkérdése az volt: mennyire tekinthető tipikusnak az öntudatos létezés helyett a vegetáció szintjén élő Hábetlerék sorsa a munkásosztály egészére nézve. Fejes szemére vetették, hogy műve nem elég „szocreál”, de azért láttak benne „előremutatójeleket” is. Következő regénye, az 1969-ben megjelent Jó estét nyár, jó estét szerelem egy 1962-ben történt különös bűnesetet dolgozott fel: egy fiatal segédmunkás magát görög diplomatának hazudva fiatal nőket csábított el, s a lelepleződéstől félve az egyik lányt megölte. A nagy érdeklődéssel fogadott mű 1977-es átiratából önálló, zenés színpadi változat jött létre, amelyet Presser Gábor dalaival nagy sikerrel játszott a Vígszínház. A regényből film is készült Harsányi Gábor emlékezetes főszereplésével. A hatvanas évek végétől kezdve Fejes a magyar színpadok kedvelt szerzője lett, a munkások, kisemberek világát bemutató darabjait sorra játszották a színházak. Önálló kötettel utoljára a kilencvenes évek közepén jelentkezett, Lemaradt angyalok címmel elbeszéléseit közölte, majd Szabadlábon címmel saját válogatásában adott közre novellákat és regényrészieteket.
