Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-09 / 209. szám, hétfő
8 Autó-motor ÚJ SZÓ 2013. SZEPTEMBER 9. www.ujszo.com Az autó külalakjáért és a számtalan innovatív megoldásért pluszpont jár, ami viszont rontja az összhatást, az néhány apróságon kívül a merev alváz Renault Captur: inkább stílus, mint bármi más Alig bírtam kivárni, míg a kezem ügyébe kerül a Renault érdekes, SUV- nek látszó járgánya. Hallottam már róla ezt-azt, s tény, hogy nagyrészt csak pozitív kritikát, ezért voltam kíváncsi arra, milyen. A tesztelés első napján még lelkes voltam, a második nap már nem annyira, s egy hét után azt kell mondanom, az új Captur ugyan szép, feltűnő, de körülbelül ennyi. ÚJ SZÓ-TESZT Az elmúlt hónapokban sorra kerültek piacra olyan autók, amelyek ugyan SUV-t játszottak, ám a gyakorlatban nem igazán voltak azok, ezért kerültek a crossover kategóriába. Ebbe a kategóriába sorolandó a Renault Captur új autója, amely tulajdonképpen nem más, mint egy robusztusabb Clio. Mi 1.5 dCi erőforrással próbáltuk ki. A látványra fektetett hangsúly Az, amit a Clióval elkezdtek, a Capturban folytatták a francia márka tervezői. A Clio negyedik generációja ugyanis letért arról az útról, amelyen a tervezői évekkel ezelőtt elindultak. Jelenleg már sokkal nagyobb hangsúlyt fektet az érzelmekre, a látványra s arra, hogy az autót bárki úgymond testre szabja magának. A Captur ezzel a filozófiával dolgozik. A Clióval összehasonlítva a Captur hosszabb, szélesebb és természetesen magasabb. Aki viszont azt gondolná, hogy az autóval bármilyen terepre kihajthat, az csalódni fog. A Captur kínálatában egyetlen négykerék meghajtású változatot sem találnak. Az autó utastere dinamikus. Magasabb felszereltségi szinthez egy rendkívül praktikus dolgot is kapnak, mégpedig könnyedén leemelhető üléshuzatot. Roppant egyszerűen ki- cipzározzák, lehúzzák az ülésről, hogy mosógépben tisztára mossák. S ha már az üléseknél vagyunk, a két első ülés hátulján, ahol rendszerint zsebeket találnánk az apróságok elrejtésére, kifeszített gumi zsinórok vannak. Érdekes megoldás, bár inkább látványos, mintsem praktikus. A műszerfal jól néz ki, ám a praktikumért járó pontokból nagyon sokat elvesz a Renault más modelljeiből már ismert csillogó fényes műanyag, amelyen minden érintés után ujjlenyomat marad. Ha autószalonokon bemutatott látványautókban látnám ezt, akkor azt mondom, legyen, mert ott tíz másodpercenként törölge- tik és fényesítik az autót, de a gyakorlati használatban sokkal jobban értékelnék a matt felületet. Egyébként klasszikus kesztyűtartót is hiába keresnének a Capturban, a tervezők ezt egy meglepően tágas fiókkal oldották meg, amibe nemhogy kesztyű, de kézi poggyász is könnyedén elfér. Legnagyobb hátránya, hogy ha valaki a sofőr mellett ül, a lába miatt nincs elég hely arra, hogy kihúzzák. A műanyag látvány-kütyük másik hátránya, hogy kanyarokban vagy akár kisebb egyenetlenségeken nyikorognak. Egy idő után pedig mindez enyhén idegesítő. Egyébként ami van a Captur utastérében, az a hely. Akár a sofőr ülésén ülnek, akár hátul, biztosan nem kell szorongani. Tény, hogy a 185 centiméter magas utasok feje majdnem súrolja hátul a tetőt, minimális rezerva még azért marad. A méret nem rontott a fogyasztáson Az általunk tesztelt modellt 1.5 dCi, a Renault ismer négy- hengeres, 66 kW (90 le) teljesítményű erőforrás hajtotta. Capturba csak ezt az egy dízelmotort rendelhetik. 220 Nm-es forgatonyomatéka ugyan elég a könnyű crossor- vernek, gyorsulási világrekordok megdöntését viszont aligha várhatnak tőle. A fogyasztás meglepetést okozott: városban 5,3 liter alatt teljesítettünk 100 kilométert, városon kívül már csak kerek négy literre volt szüksége. Leginkább a 130 km/órás sebesség körüli fogyasztás érdekelt, hiszen sztrádán érezni igazán a nagyobb légellenállás hatását, az 5,9 1/100 km viszont úgy gondolom tűrhető érték. Az autó alvázát jobban megdolgozhatták volna. Túlzottan merev, minek következtében, a gyakori ugrándo- zás és rázkódás miatt szinte kellemetlen az autóban hátul utazni, főként egyenetlen utakon, amelyekből az országban épp elég van. Egy szó mint száz, a Capturt nem rossz, hanem inkább a repülőterek leszállópályáinak sima felületét imitáló utakra tervezték. Renault Captur 1.5 dCi Teljesítmény (kW/le) Forgatónyomaték (Nm) Hosszúság/Szélesség/Magasság Végsebesség (km/h) Gyorsulás 0-ról 100 km/órára Rakodótér (1) Fogyasztás városban (l/100km) Fogyasztás városon kívül (l/100km) Kombinált fogyasztás (l/100km) A modell alapára A tesztelt változat alapára Tesztelt modell ára 66/90 220 4112/1778/1566 171 13,1 377-1235 4,2 3,4 3,6 11990 euró 16790 euró 19 620 euró Összegezve és aláhúzva Igen, igen, a Captur tágas, széles, elég hely van benne, több meglepő és praktikus elemet tartalmaz, ötletes, testre szabható s a fogyasztása is kellemes, mégsem hagy különösebben mély benyomást az emberben. Az imént felsoroltakból is arra lehet következtetni, hogy az autóra leginkább a „stílusos” jelző- illik. Viszont el tudom képzelni, hogy nagyon sok leendő vásárló számára épp a küllem, a stílus lesz az, amiért a Captur mellett dönt. Az SUV és a crossover féleségek manapság nagyon menő járgányok, s a francia márka ezt akarja kihasználni. (dem) Annyi biztos, hogy az utakon és a parkolókba is kilóg majd a sorból (Renault-felvételek)
