Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)
2013-08-07 / 182. szám, szerda
16 Horgász - hirdetés ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 7. www.ujszo.com 242. ábra: Álló vagy csapóhorog Lássuk már most a karózó- vagy kikötő-horgászatot. A „kikötés” alatt a magyar halász általánosan a partba leszúrt, vagy levert karóhoz való kötést érti. ISMERTETÉS A karózó horgászatnak legel- teijedettebb szerszáma az álló- vágy csapóhorog (242. ábra), amely nyári szerszám, és leginkább harcsára való. „Csapóhorog” nyilván azért, mert egyszerűségében hasonlít némileg a csapó hurokhoz, amelyről már megemlékeztünk. Nyári alkonyaikor megnépesedik a harcsás vizek partja- kivált a törzsökös magyarság lakta vidéken - s a halászság beállítja éjszakára a horgokat. A csónak fenekén, rendesen a tat mögött, szapollyal1 behányt vízben, félarasznyi és kisebb kárászok vagy pontyok nyüzsögnek; sok mindenféle, úgy embermagasságú, alul kihegyezett husáng is kézügyben hever; kellő horogról is gondoskodva van. A halász fölkeresi a part csorbáit, a „szirtokat”, ahol a víz hirtelenül bemélyed és lassú folyású; alkalmas helyen leszúrja a karót, ráhurkolja a horog kötóvégét, a horgot pedig felha- lazza. A szerszámot úgy állílja be, hogy a csalóhal2 sörényével3 éppen színleli a vizet, hogy amikor úszkál, forog, csapkolódik, hullámot, karikát vessen, s evvel magára csalja a nagy rablót. (242. ábra.) A felhalazás módja nem mindenütt egyforma, mert néhol a horgot éppen csak a sörény alatt horgolják át, néhol a kopótyú alatt vezetik be s a száján ütik ki. A legjobb mód a Tisza némely pontján s a Velencei-tavon dívik, hol a csalóhalat- rendszerint kárászt - úgy fűzik a horogra, amint azt a 243. ábra mutatja. A halász előbb a sörény alatt üti keresztül a horgot, azután a kopótyú alatt vezeti a száj felé, ügyelve, hogy a szironyt4 meg ne sértse, mert ettől függ, hogy a hal minél tovább éljen. Az ún. kemény hal, mint a ponty, kárász és a compó, így felfűzve, egész éjszakán át kibírja, forgolódik, csapdos, míg valami éhes harcsa vagy csuka - ritkábban süllő - rajta üt és rajtaveszt, hogy kínjától megszabadítsa s aztán maga kínlódjék hajnalig, amikor is a halász feljáija horgait s beszedi a prédát. A Latorca halásza ott, ahol a folyó torkolata csöndes járású s nagy rónavizű5, nem a partba, hanem a víztükör alkalmatos pontjain, a víz fenekébe szúija a hosszú husángot, amelynek kötő-végére ráhurkolja a horogín kötővégét. A Velencei-tó halásza ritkán folyamodik a karóhoz, mert a tó nádja a kikötés más módját javallja. Két-három élő nádszál egybefogva a leghatalmasabb csukát is megtartja; hozzá még nem is föltűnő, tehát a rablóhalat sehogy sem riasztja. Itt a kikötő horog csukára számít, s amint a 244. ábrán tapasztal243. ábra: Felhalazás hatjuk, van „blinckéje” (b), ina (i) és cserkéje (c). A blincke az a fácska, amelyre a horog használat után rátekerhető; az ín erős kendermadzag; a cserke vékony sárgarézdrótból van sodorva, hogy a csuka el ne rághassa. A Velencei-tó halászsága szereti a horgászatnak ezt a faját, leginkább azért, mert az élő csalinak oly nagyon alkalmatos s igen szívós életű tavi kárász bőviben van, és a varsával köny- nyen fogható. A halász estefelé száll ki a tóra, följátja varsáit, hogy a horogra való kárászt, ritkábban pontyot és compót kiszedje; azután a nád között vezető csapások tágulásaiban, a nád alkotta kis tükrök átjáróiban kiszemeli azt a helyet, ahol a víz mélysége a csuka ólálkodásaira alkalmatos; rendesen két nádszálhoz köti a horgot, fölhalazza, a nádat úgy meghajtogatja, hogy a vergődő kárász ne bonyolódjék a nád tövébe. Ez a nádhajtogatás jel is, amelynél fogva a halász már messziről felismeri a kikötőhelyet. A varsák följárásakor sorra veszi a horgokat is, s friss kárászt tesz rá, ahol szükséges, vagy ki is szedi mind, hogy napközben megszáradjanak s így estére annál alkalmato- sabbak legyenek. A kikötőhorognak egy másik, különösen Tápén dívó neme a lábó-horog, amelynél már a ka- baktök6 - röviden csak „kábák” - a lopótöknek egy kurtanyakú fajtája szerepel. Itt (Kr) a karó, mely a partba van leszúrva; (Cz) könnyen szakadó cérna, amelynél fogva a kábák a karóhoz van kötve. Maga a kábák (K) föl van kantározva, vagy kasomyázva7, s e kantárból indul a kurta ín a patonnyal és horoggal együtt. Ez a lábó-horog is harcsára, csukára való, és rendesen fel van Csilis mentás harcsafagylalt Hozzávalók 4 személyre « 600g főtt harcsahús * 1 kis fej hagyma *> csili, mentalevelek * pár csepp csilis SUNGARDEN olaj * majonéz ■ tejszín * só ■bors a 4 mentalevél Elkészítése (Fotók: Kanovits Gábor) A rovat támogatója a Búslak' Dunatőkés - Dunajský Klátov A főtt harcsát betesszük egy keverőedénybe, hozzáadjuk a fűszereket, a kis kanálnyi majonézt, fél dl tejszínt, egy csipetnyi csilis olajat, a mentát és az apróra metélt hagymát. Pépesítjük, majd egy tálba öntjük, és a fagyasztóba tesszük. Fagylaltos kanál segítségével formázzuk, és pírítóssal tálaljuk. Bindics Imre, a dunaszerdahelyi Villa Rosa főszakácsa 245. ábra: Lábó-horog halazva, vagy meg van békázva. Ezt a szerszámot is estve rakja a halász - leginkább a Tisza holt ágazataiba -, reggel pedig utánanéz. Amidőn a hal bekapja a horgot s rajtaveszt, természetes, hogy rángat; rángat pedig mindaddig, amíg az a vékony cérna, amelynél fogva a lábó-horog ki van kötve, el nem szakad; amidőn pedig ez bekövetkezett, a hal szabadon rohan a horoggal, alámeríti a kabakot, mely azonban mindig felszállani törekszik, s végre is kifárasztja még a legerősebb halat is. Ez kitűnő szerszám, amelyen sokszor igen nagy halak fogódznak meg, olyanok, amelyek más, kikötött, igen erős horoginat is kettészakítanának, ami a lábóhorognál lehetetlen, mert a kábák folyton enged, folytonosan húzza, s ezzel fárasztja a halat. Végtére is a hal rájön, hogy akkor fáj legkevésbé a horog, amidőn a víznek bizonyos mélységében tartózkodik, azaz: amikor a kábák úszik, veszteg marad tehát, hogy nyugodalma legyen. A halász az érett, rendesen fehéres kabakot már messziről láthatja. (Herman Ottó műve 1884- 86-ban készült. A korabeli szöveget a mai helyesírás szabályaihoz igazítottuk.) Jegyzetek 1 fából v. vaslemezből készült kisebb-nagyobb öblös lapát, melyet a ladik fenekében meggyűlt víz kihányására használnak 2 csalihal 3 hátuszonyával 4 a kopoltyú szüványát 5 nyugodt, sima víztükör 6 tökféle virágának gömbölyded termése 7 kasomya: kisméretű, ritka szemű teherhordó háló, edények kézben való szállítására szolgált, vastag fonálból, ill. nádból, gyékényből szőtték A Horgász melléklet legközelebb 2013. augusztus 21-én jelenik meg. Ötleteiket, beszámolóikat a horgasz@ujszo.com ámen oszthatják meg velünk. Bős, Mlynársky rad 250. [Szolgáltatások háza] tel.: 031/558 4329, mobil: 0905 325 052 Vásárát, Fő utca 111. [Szolgáltatások háza] tel.: 031/558 1723, mobil: 0917 335 553 MP130011 Hogyan horgásztak eleink? Karózó vagy kikötő horgászat
