Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)

2013-08-08 / 183. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 8. www.ujszo.com ■UH Fukusima: segít a kormány Tokió. Abe Sindzó kor­mánya a korábbinál .jóval nagyobb szerepet fog vál­lalni a megsérült fukusimai atomerőmű helyreállítá­sában - közölték japán ille­tékesek. Szuga Josihide, a kabinet főtitkára elmond­ta, a radioaktív víz szivár­gása nagyon komoly gond, és Abe kormányfő ezért utasította a gazdasági, ke­reskedelmi és ipari tárcát hogy szálljon be az ügy rendezésébe. A Reuters szerint újabb tiltakozások­ra adhat okot, hogy az atomerőművet üzemeltető tokiói elektromos művek (Tepco) helyett az adófize­tők pénzéből próbálják megállítani a radioaktív víz szivárgását a Csendes­óceánba, azonban az ál­lami szerepvállalás elke­rülhetetlennek látszik, mi­vel az energiaszolgáltató saját erejéből nem tudta megoldani a problémát. A Tepco a napokban közölte: három nap alatt kilencven- szeresére nőtt a radioaktív cézium koncentrációja a talajvízben az erőmű terü­letén, miközben az erőműhöz közeli partsza­kaszoknál a tengerben mért sugárzás kétéves re­kordot döntött. (MTI) Nem tanulhat a tömeggyilkos Oslo. Nem vették fel a börtönbüntetését töltő tö­meggyilkos Anders Breivi- ket az Oslói Egyetem poli­tikatudományi képzésére. Ole Peter Ottersen, az Oslói Egyetem rektora közölte: a 77 ember lemészárlásáért elítélt férfi nem felelt meg a politológiai alapképzésre való jelentkezés feltételei­nek. Az elítéltek egyébként Norvégiában is tanulhat­nak felsőoktatási intéz­ményben. Az egyetemi je­lentkezés híre éles vitát vál­tott ki Norvégiában. (MTI) Sürgős lett Phenjannak Szöul. Újranyitná Phen- jan az Észak- és Dél-Korea által korábban közösen üzemeltetett keszongi ipari parkot. Aphenjani vezetés - amely korábban egyoldalú­an bezáratta Keszongot - augusztus 14-re újabb tár­gyalásokat javasolt a vi­szony normalizálása érde­kében. Phenjan ezúttal haj­landónak mutatkozik meg­adni az előző hat sikertelen tárgyalási fordulón Szöul által követelt garanciákat, köztük azt, hogy szavatolják a Keszongban működő dél­koreai vállalatok munka­társainak biztonságát. Szö­ul garanciát akar arra is, hogy újabb konfliktus ese­tén az északiak nem zárják be újra a parkot. (MTI) Hosszadalmas, indulatos és éles vita a cseh parlamentben - nem lesz egyhamar vége a politikai válságnak Megint minden Zemanról szólt Zeman Miroslava Némcová házelnökkel, aki a virágcsokor ellenére keményen bírálta az államfőt, amiért nem hajlandó Rusnok helyett másnak adni a kormányfői megbízást. A jobboldal kormány­főjelöltje maga Némcová. (TASR/AP-felvétel) Prága. Az elnöki jogkörök szűkítését is kilátásba helyezte - alkotmány- módosítás útján - tegnap Miroslava Némcová cseh házelnök, miután Miloš Zeman államfő alsóházi beszédében vázolta, ho­gyan akar eljárni a vál­ságkezelés során. KOKES JÁNOS Ha Jin Rusnok szakértői kor­mánya nem kap bizalmat a kép­viselőháztól, rövid időn belül nem lesz újabb kormányalakítá­si kísérlet - jelezte Zeman par­lamenti beszédében a Rusnok- kormány programjának megvi­tatása előtt. Az alsóházban teg­nap tartották a bizalmi szavazást az államfő által egy hónapja ki­nevezett hivatalnokkormány­ról, a sok és hosszadalmas fel­szólalás miatt lapzártáig nem voksoltak. Zeman arról beszélt, hogy ha­tósági vizsgálat folyik néhány politikus és a maffia összefonó­dása ügyében, s ennek eredmé­nyére még hetekig várni kell. Addig ő nem adna másnak meg­bízást, bizalom nélkül is kormá­nyozhatna tovább a Rusnok-ka- binet. Úgy fogalmazott, Csehor­szágban politikai válság van, amelyet meg kell oldani. Szerin­te a felelősség a volt jobbközép kormánykoalícióé, ezért válasz­totta megoldásként a szakértői kormány kinevezését. Zeman ál­lította: a volt kormányt nem Petr Nečas miniszterelnök, hanem Miroslav Kalousek pénzügymi­niszter irányította, s ha újra a jobbközép kerülne hatalomra, az ismét lényegében Kalousek- kormány lenne. Rámutatott, hogy míg a volt kormány elleni bizalmatlanság a közvélemény körében 80-90 százalékos, a Rusnok-kormány intézkedései összességében pozitívak. Zeman leszögezte, a követke­ző parlamenti választás után - elődeitől eltérően - ő mindig a győztes párt képviselőjét fogja megbízni a kormányalakítással. Felszólította a képviselőket, hogy az állam érdekeit helyez­zék személyes és egyéni érdeke­ik fölé, és támogassák Jifí Rus­nok kormányát. A Rusnok-kormány program­jának ismertetése után hossza­dalmas, indulatos és éles vita következett. Karel Schwarzen­berg Volt külügyminiszter, a TOP 09 elnöke például úgy vél­te, hogy Zeman a parlamenti he­lyett suba alatt elnöki rendszert szeretne bevezetni. A nap folyamán az volt az álta­lános nézet, hogy a szakértői kormány nem kapja meg a 200 fős parlamenti alsóház bizalmát. Ehhez a résztvevők egyszerű többsége is elég, s úgy nézett ki, hogy a Rusnok-kormányt eluta­sító jobbközép pártok hívei vol­tak Ids többségben. Tizenkét évet is kaphat a cseh szociáldemokrácia emblematikus alakja Megkezdődött a legnagyobb hal pere KOKES JÁNOS Prága. Az európai uniós tá­mogatások felhasználásának manipulálásával és több millió koronás kenőpénz elfogadásá­val vádolja az ügyészség David Rath volt, közép-csehországi elöljárót, a Cseh Szociáldemok­rata Párt (ČSSD) korábbi veze­tőségi tagját és befolyásos par­lamenti képviselőjét, akinek bí­rósági pere tegnap kezdődött meg Prágában. A rendkívüli érdeklődéssel várt perben Rath-tal együtt to­vábbi tíz személy áll a bíróság előtt, köztük Petr Kott volt pol­gári demokrata (ODS) képvise­lő, illetve Katerina Pancová, a kladnói kórház egykori igazga­tója. A vádirat szerint Rath, Pan­cová és Kott úgy irányították az uniós pályázatok kiértékelését, hogy mindig az általuk előre ki­választott cég legyen a győztes. Ezért az elnyert összeg tíz száza­lékát - összesen 48,2 millió ko­rona - zsebelték be. Rathot 16 mülió koronás csúszópénz elfo­gadásával vádolják. A rendőrség tavaly májusban a Prágához kö­zeli Hostivicében akkor vette őrizetbe, amikor távozott Pan­cová házából, s egy cipődoboz­ban hétmillió korona volt nála. Rath tagad, azt állítja, hogy a rendőrség és az ügyészség össze­esküvéséről van szó. Konkrétan Lenka Bradáčová legfőbb prágai államügyészt említette. A kor­rupció elleni kemény fellépésé­ről hírhedt Bradáčová Rath sze­rint az ő személyén keresztül akar karriert csinálni. Korábban azt is jelezte, a kenőpénz nem az ő zsebébe vándorolt volna, ha­nem összefüggésben van a Cseh Szociáldemokrata Párttal. A prágai sajtó arra számít, hogy ez az állítás a bírósági per egyik legérdekesebb része lehet. Jogi szakértők szerint a nagy érdeklődéssel kísért bírósági tárgyalás legalább októberig el­húzódik. Ha a bíróság megala­pozottnak találja a vádakat, Rath és társai akár 12 év börtön- büntetést is kaphatnak. David Rath az eddigi legbefolyásosabb cseh politikus, „a legnagyobb hal”, aki az 1989-es rendszervál­tás után korrupció miatt a rend­őrség hálójába került. Többségi vélemény: ha tavaly nem lett volna a Rath-ügy, a rendőrség és az ügyészség csak nehezen hatá­rozta volna el magát arra a raz­ziára, amelynek eredménye jú­niusban Petr Nečas kormányfő lemondásához és kormányának bukásához vezetett. Egyiptom: keményen beszóltak az USA-nak Sikertelen a közvetítés ÖSSZEFOGLALÓ Kairó. Az egyiptomi kor­mányzat sikertelennek és befe­jezettnek nyilvánította tegnap a nemzetközi közvetítési kísérle­teket közte és a Muzulmán Test­vériség között, s minden felelős­séget az utóbbira hárított az esetleges következményekért. Egyúttal ismét azt hangsúlyoz­za, hogy az iszlamista mozgalom megsérti a törvényt, és veszé­lyezteti a közbiztonságot. A válságot az USA, az EU, Ka­tar és az Emírségek is megpró­bálta enyhíteni diplomaták és más küldöttek révén az elmúlt tíz nap folyamán. Tegnap a hol­land külügyminiszter is Kairó­ban járt, de az ő próbálkozásá­hoz már túl késő volt. A Muzulmán Testvériség tö­megtüntetéseken követeli a hadsereg által megbuktatott Mohamed Murszi elnök vissza­helyezését a hatalomba, s Kairó két pontján is ülósztrájkot tart öt hete, amit az ország új vezetése nemzetbiztonsági fenyegetés­nek tart. A július 3-a óta több százan vesztették életüket a po­litikai indíttatású erőszakban. Kedden amerikai szenátorok felszólították a feleket a nemzeti párbeszédre és az erőszak elke­rülésére, de felhívásukat a had­sereg által hatalomba segített Adli Manszúr ideiglenes köztár­sasági elnök „a belpolitikába va­ló elfogadhatadan beavatkozás­nak” minősítve elutasította. A két szenátor szerint heteken be­lül vérontás lesz, ha nem enge­dik szabadon a politikai foglyo­kat, és nem kezdik meg a komoly párbeszédet a Muzulmán Test­vériséggel. (MTI, ú) Ismét drón végzett az al-Kaida hét tagjával Hadiállapot Jemenben ÖSSZEFOGLALÓ Munkát ajánlott Snowdennek az orosz felsőház - lesz újabb leleplezés Obama: nem lesz különcsúcs Putyinnal Áden. Pilóta nélküli repülő­gép légicsapása végzett az al-Ka- ida újabb hét tagjával tegnap Jemenben. „Két autót ért drón- támadás, s a két autó mind a hét utasa meghalt” - közölték törzsi források. Az elmúlt nyolc nap­ban ez volt Jemenben az ötödik olyan légicsapás, amely radiká­lis iszlamistákellen irányult. A műveletet az USA biztonsá­gi óvintézkedései közepette haj­tották végre, miután sajtóhírek szerint az Egyesült Államok ma­gas rangú al-Kaida-tagok közötti titkos kommunikációt fülelt le, amelyben a terroristák arról be­széltek, hogy merényletet haj­tanának végre amerikai célpon­tok ellen valahol a Közel-Keleten vagy Észak-Afrikában. Wa­shington ezért bezárta egy időre számos diplomáciai képviseletét a régióban, köztük a jemenit, ahonnan ki is menekítette a személyzetet. Zárva tart Jemen­ben a brit, a francia és a német nagykövetség is. Áz al-Kaida jemeni olajveze­tékeket szeretett volna felrob­bantani és terveket szőtt egyes kikötők elfoglalására is, de a jemeni biztonsági erőknek si­került meghiúsítani a támadá­sokat - írta a BBC. „Stratégiai5 lag fontos jemeni városok, pél­dául Múkala és Bavzír elfogla­lásával próbálkoztak. E táma­dásokat összekapcsolta volna az al-Kaida a belhafi gázveze­ték felrobbantásával és a sebuai gázüzemek elleni támadá­sokkal” - mondta tegnap a je­meni kormány szóvivője, Ra- dzseh Badi. A BBC szerint a fő­városban, Szanaában példátlan biztonsági intézkedések van­nak érvényben. (MTI, Index) ÖSSZEFOGLALÓ Los Angeles. Barack Obama lemondja a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvába ter­vezett szeptemberi kétoldalú ta­lálkozóját - közölte tegnap a Fe­hér Ház. Washington és Moszk­va között amiatt vált feszültté a viszony, hogy Oroszország a múlt héten ideiglenes menedé­ket adott Edward Snowdennek, az NSA volt alkalmazottjának, aki információkat szivárogtatott ki a sajtónak az amerikai hír­szerzés titkos adatgyűjtéséről. A Fehér Ház egyik magas ran­gú tisztviselője elmondta, az amerikai elnök a kétoldalú ta­lálkozó lemondásától függetle­nül részt vesz a G20-csoport szentpétervári * csúcstalálkozó­ján. Moszkvába viszont nem utazik el, helyette egy svédor­szági látogatást iktat be a prog­ramjába. Ben Rhodes, Obama nemzetbiztonsági tanácsadójá­nak helyettese elmondta: Oba­ma azért döntött úgy, hogy le­mondja a kétoldalú megbeszé­lést Putyinnal, mert „csak kevés jel utal arra, hogy a találkozón előrelépést lehetne elérni”. Kedden Obama egy televíziós show-műsorban csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy Oroszor­szág ideiglenesen menedéket adott Snowdennek. Azt mondta, ez a lépés annak tudható be, hogy Moszkva időnként még ma is „visszacsúszik egyfajta hideg- háborús gondolkodásba”. Az orosz felsőház kedden együttműködést ajánlott Snow­dennek. „Az orosz állampolgá­rok személyes adatainak védel­me terén történő együttműkö­désről van szó” - fogalmazott Ruszlan Gattarov, aki az orosz felsőház azon munkacsoportját irányítja, amelyik azt vizsgálja, hogy az amerikai hírszerző szol­gálatok az orosz állampolgárok milyen adataihoz juthattak hoz­zá. A munkacsoportba a kül­ügyminisztérium és a főügyész­ség is delegált tagot. Tíz napon belül újabb leleple­zésekkel áll elő a világháló ame­rikai lehallgatására vonatkozó­an Glenn Greenwald újságíró, aki elsőként tette közzé a Snow­den által kiszivárogtatott do­kumentumokat. A Rio de Janei- róban élő Greenwald hozzátet­te: „Az eddig közölt cikkek na­gyon kis részét képezik azoknak a felfedezéseknek, amelyeket muszáj közzétenni. Bizonyosan számos részlet kerül még napvi­lágra az amerikai kémkedésről s arról, hogy miképp vonta az USA ellenőrzése alá Brazília és egész Latin-Amerika távköz­lését.” (MTI, TASR, ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom