Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)

2013-08-08 / 183. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 8. Vélemény És háttér 7 Washington lenullázná a teheráni olajbizniszt, hogy megakassza az atomprogramot Új Iránt szabnak? Azok az irániak, akik mer­tek nyilatkozni nyugati hírügynökségeknek, egy­behangzó reménységgel mondták: Mahmúd Ah- madinezsád után csak jobb jöhet. HaszanRóhá- ni, Irán új elnöke vasárnap tette le a hivatali esküt. AAAL1NÁK ISTVÁN Kompromisszumokra kész, reformista politikusnak tartják Róhánit, a június 14-i elnökvá­lasztáson aratott elsöprő győ­zelme ezért is számított megle­petésnek. De a jelzőkkel óvato­san kell bánni, mert ha olyan nagyon reformer lenne, akkor Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Hamenei ajatolláh és az Őrök Tanácsa azt sem enged­te volna, hogy jelöltesse magát. A Nyugatnak ezért sem kell osz­tania az egyre rosszabbul élő iráni tömegek optimizmusát, vi­szont figyelembe kell venni: rendkívül nehéz dolga lesz az új elnöknek, ha be akarja vezetni azokat a változtatásokat, ame­lyekre programbeszédében utalt. Odahaza máris kap hide­get-meleget, mert új kormányá­nak tagjait a mérsékeltek és re­formerek közül válogatta. Ah­mad Horám egykori reformista miniszter az Armanban azt írta: „Róháni csapata gazdasági szempontból erős, szakavatott, és különösen jól van összevá­logatva”. Róháni azt mondta, elnökségének rendező elve az „együttműködés a konfrontáció helyett”, s célja az, hogy Irán külpolitikailag új orientációt vá­lasszon, véget érjen a nemzet­közi elszigeteltség és a szankci­ók kora. Ez igen nagy kihívás, hiszen csak reformer szövetsé­geseire számíthat, azonban a parlament, amelyben elsöprő többségük van a vallásos kon­zervatívoknak, minden tervét keresztülhúzhatja, ráadásul a külpolitikában, az atomkérdés­ben Hamenei ajátollahé a végső szó. Ami viszont mellette szól: jóval nagyobb a mozgástere a jelenleg ldemelten fontos gaz­daságpolitikában. Márpedig a szankciók és a rossz gazdasági döntések miatt Ahmadinezsád elnöksége idején egekbe szökött az infláció, és a rial értéke a felé­re csökkent az utóbbi másfél év­ben. Róháni nemcsak jó gazdasági szakember, hanem Irán egykori nukleáris főtárgyalójaként pon­tosan tisztában van a teokrati- kus állam szabta korlátokkal is, meg a nemzetközi szankciók sú­lyával is. A hatoldalú, a nagyha­talmakkal folytatott tárgyaláso­kon már hónapok óta nem tör­tént semmilyen előrelépés, mindenki az új elnökre várt. És egy-két nappal Róháni beikta­tása előtt jelentett be az USA Az új iráni elnök azt mondta, vezérelve az „együttműködés a konfrontáció helyett". Kérdés, hagyják-e. újabb, egyoldalú szankciókat Teherán ellen. Ezek lényege az, hogy Washington teljesen kihe­réli az iráni olajbizniszt: egy éven belül további egymillió tonnával csökkentené, vagyis a nullához közelítené az iráni olajexportot. Az USA joggal tart attól, hogy Teherán ebből fedezi nukleáris programját, az atom­bomba előállításának kísérlete­it. Nem mellékes: Teherán a Szí­riái Aszad-rezsim legfőbb támo­gatója is. Kína rögtön bírálta az USA-t, mert az amerikai törvény harmadik országokat is büntet: azokat, amelyek nem találnak alternatív forrást importjuk fe­dezetére. Az USA kizárhatja sa­ját pénzpiacairól azokat a válla­latokat, pénzintézeteket, ame­lyek kereskednek, együttmű­ködnek Teheránnal. Beleszá­mítva az EU-s embargót is - amerikai adatok szerint - tavaly csaknem 40 százalékkal, napi 1,5 millió hordóra esett vissza az iráni export, ami a legalacso­nyabb szint volt 1986, az iráni­iraki háború óta. Egyébként Kí­na tavaly 21 százalékkal csök­kentette olajimportját Iránból, az idén további 5-10 százalékos csökkentésre lehet számítani, de még mindig az iráni olaj legna­gyobb felvásárlója, India, Japán és Dél-Korea követi. Róháni tegnap azt mondta, kész nyíltabb, átláthatóbb tár­gyalásokat folytatni az iráni atomprogramról a hatokkal. Ha­marosan eldől, van-e fedezet e nyilatkozat mögött, mert a gyep­lőt még mindig Hamenei ajatol­láh tartja kézben.- Te is inkább a belföldi nyaralást részesíted előnyben? (Peter Gossányi rajza) Több időjárási rekord dőlt meg világszerte 2012-ben Már a tavalyi is a melegrekordok éve volt MTl-HÁTTÉR A tíz legmelegebb év között volt 2012 globális szinten az át­laghőmérsékletet tekintve. Emellett a tengerszint-emelke- dés, az északi-sarki és grönlan­di jégtakaró csökkenése, a szén-dioxid kibocsátás meg­döntötte vagy majdnem meg­döntötte a korábbi rekordokat az amerikai Országos Oceano­gráfiai és Légköri Hivatal (NOAA) jelentése szerint. A Klíma állapota 2012-ben című, 260 oldalas jelentésben 52 ország 384 kutatója által összegyűjtött adatokat elemez­ték. Kathryn Sullivan, a NOAA igazgatója hangsúlyozta, épp a kulcsfontosságú mutatókban jelentősek a változások: drá­mai mértékben nőtt az óceánok vízhőmérséklete, rekord nagy­ságban olvadt a sarki jégtakaró nyáron, rekord magasságú a tengerek szintje. A földfelszíni hőmérsékletet illetően a tavalyi a nyolca­dik-kilencedik legmelegebb év volt globálisan 1885 óta, ami­kor rögzíteni kezdték a meteo­rológiai adatokat. Az Egyesült Államokban és Argentínában pedig a legmelegebb év volt. Az eddig legforróbb év 2010 volt a Földön, és a 10 legforróbb év az elmúlt 15 évben volt. Az északi-sarki jégtakaró ki­terjedése a műholdas megfi­gyelések 34 évvel ezelőtti kez­dete óta még sosem volt olyan kicsi, mint 2012-ben. Ezzel szemben a déli-sarki jég kiter­jedése rekord nagyságú volt. A tengerek szintje rekordma­gasságra emelkedett: az elmúlt évtizedben évi átlag 3,2 milli­méter a növekedés. A nagy pá­rolgás miatt folytatódott a ten­gerek sósabbá válása. A szén­dioxid-kibocsátás újabb rekor­dot döntött, 2012-ben elérte a 9,7 milliárd tonnát. Tavaly a szén-dioxid koncentrációja az északi félteke légkörében elő­ször haladta meg a kritikusnak tartott 400 ppm-et a különböző északi-sarki mérőállomások adatai alapján. KOMMENTAR Széles nyomtávú verseny MÓZES SZABOLCS Budapest megerősítette: beszáll a széles nyom­távú vasúti pálya megépítésére oroszok által ki­írt „versenybe”. Moszkva örülhet, Bécs profitál­hat, Pozsony és Budapest pedig szívhat. Az orosz vasúti guruknem is kaphattak volna jobb hírt. így ugyanis ha Ficóék netán mégis ódzkod­nának az orosz sínpár megépítésétől, a szom­szédra mutathatnak: ha nektek nem kell, ők majd viszik a pro­jektet. Ez elég rossz fejlemény, a két államnak ugyanis inkább a széles nyomtávú vasút meghosszabbításának elutasításában kellene együttműködnie. Most mind Szlovákia, mind Magyarország profitál a helyzet­ből. A Kínából és Oroszországból Ukrajnán át a térségbe érke­ző árukat Tiszacsemyőn vagy Záhonyban rakják át. Mindegy, melyik országon keresztül vezetne az „orosz vasút”, munka­helyek ezrei szűnnének meg, a kelet-szlovákiai és a kelet-ma­gyarországi csatlakozási pont pedig elveszítené stratégiai je­lentőségét. Cserébe építhetnénk 500 km hosszú pályát, ami viszont egyszeri beruházásként csak pár évig adna munkát az itteni cégeknek. Az áthaladó forgalomból viszont garantáltan nem tudnánk annyit profitálni, hogy akár évtizedek múlva, de megtérüljön a befektetés - melynek összértéke eléri a 6 milli­árd eurót. És ezt a számot illik óvatosan kezelni, az állami zsebből épülő nagyberuházásokról utólag mindig kiderül, va­lahogy többe kerültek-csoda lenne, ha pont ez az invesztíció nem lépné túl jócskán a kezdeti keretet. Az a napnál is világo­sabb, hogy orosz és kis részben osztrák társfinanszírozás ese­tén is a költségek jelentős részét a szlovák (vagy a magyar) kormánynakkellene előteremtenie. A feszített költségveté­sek, magas államadósságok mellett ez felérne egy pénzügyi öngyilkossággal. Akik jól járnának, azok az osztrákok. 40 kilométernyi pályát kellene építeniük, cserébe pedig 3 ezer munkahelyet kapná­nak. Egyben nőne az osztrák vasutak teherforgalma, hiszen a térségbe érkező összes árut ott pakolnák át. Tökéletesen ért­hető, Bécs miért erőlteti a beruházást. Ami kérdéses, hogy Oroszországnak miért éri meg mindez. Átrakodni így is, úgy is kell, az új, széles nyomtávú pályán elvileg gyorsabb lehetne a forgalom, ám a szállítási idő 15-30 perces lerövidülése 500 ki­lométeres szakaszon semmit sem jelent, Kínából ide 15-18 napig vonatoznak az áruk. Megéri mindezért Moszkvának milliárdokat kiadni? Talán... Kínálkozik ugyanis még egy, számunkra nem túl megnyugtató válasz: geopolitikai, stratégiai szempontból jól jönne nekik. A robotrepülók és kibertámadások korát éljük, ám ne feledjük: az igazi háborúkat a jövőben sem ilyen „kü- tyükkel” fogják vívni. A hadi tervezésben pedig az ókor óta kulcsfontosságú a logisztika: hogyan juttassuk el az utánpót­lást, fegyvereket és embereket a lehető leggyorsabban a hát­országból a frontra? Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy az oroszok pár év múlva lövöldözni akarnak majd errefelé, csak annyit, hogy hosszú távú védelmi stratégiájuk szempontjából ideális egy nyugati irányban meghosszabbított széles nyom­távú vonal. S ami nekik ideális, az nekünk nem éppen az, mondana velünka történelmi tapasztalat. FIGYELŐ Tényleg szekust fogott A román hírszerzés meg­erősítette, az ő alkalmazottja az a férfi, akiről Ráduly Ró­bert Kálmán Csíkszeredái polgármester azt állította, hogy hetek óta megfigyeli őt - írta a Romania libera napüap. Erdélyben a mai napig csak szekusként emlegetik a tit­kosszolgálatok embereit, Ceausescu hírhedt Securita- teja után. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szóvivője azt mondta: alkalmazottjuk nem volt szolgálatban, szabadide­jében, saját mobiltelefonjával fényképezte a polgármestert, nem teljesített semmilyen megbízatást. A polgármester elmondása szerint üldözőbe vette az utcán azt a férfit, aki napok óta követte, megfigyel­te, többször lefényképezte. Az üldözés közben a hírszerző elesett, ő utolérte és átadta a közelben járőröző rendőrök­nek. Az incidens ügyében ügyészségi eljárás indult, ugyanis az ügynök azt állítja, a polgármester megverte, és eltűnt az övtáskája. Ráduly szerint a férfi elesett és ezért ütötte meg magát „csúnyán”. A SRI várja a hatósági vizsgá­lat eredményeit, mielőtt bármilyen intézkedést foga­natosítana alkalmazottjával szemben. A lap megjegyezte, a SRI először fedi fel egy al­kalmazottját, aki „saját sza­kállára próbálta megfélemlí­teni egy kisebbségi párt vezetőjét”. A történtek hatá­sai túlmutatnak a konkrét ese­ten, hiszen „a SRI-nél vannak még olyan tisztek, akik a kommunista politikai rendőr­ség reflexeivel rendelkeznek, hogy mindenütt jelen legye­nek”. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom