Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)
2013-07-04 / 154. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 4. www.ujszo.com RÖVIDEN Lemond a belga király Brüsszel. Már délután megszellőztette a belga sajtó, hogy II. Albert király este rendkívüli rádió- és tv- beszédben bejelenti lemondását a trónról. A média biztosra veszi, hogy a 79 éves uralkodó július 21-én, a belga nemzeti ünnepen távozik hivatalából. 1831-ben ezen a napon lépett trónra I. Lipót, a Belga Királyság első uralkodója. II. Albert utóda a trónon legidősebb fia, az 53 éves Fülöp herceglehet. (MTI) Francia-német ellentétek Párizs. Franciaország és Németország teljesen ellentétes álláspontot fogalmazott meg tegnap az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalásainak megkezdésével kapcsolatban. Párizs az átmeneti felfüggesztést javasolja az amerikai hírszerzés titkos adatgyűjtésének gyanúja miatt - közölte Najat Val- laud-Belkacem kormány- szóvivő. Ezzel egy időben Steffen Seibert, Angela Merkel kancellár szóvivője bejelentette: Németország támogatja, hogy az EB előzetes terveinek megfelelően a tárgyalások július 8-án megkezdődjenek. (MTI) Célpont a szocsi olimpia Moszkva. Minden eszközzel meg kell akadályozni a 2014-es szocsi téli olimpiai játékok megrendezését. Ezt a felhívást tette közzé tegnapi videoüze- netében Doku Umarov csecsen szeparatista vezér. Umarov szerint az orosz hatóságok az olimpiát olyan földön akarják megrendezni, amelyben muzulmán ősök csontjai nyugszanak. A csecsen vezér érvénytelennek nyilvánította azt a korábbi parancsát, hogy ne támadjanak meg Észak-Kaukázuson túli orosz célpontot. (MTI) Farinas Strasbourgban Strasbourg. Háromévi késéssel, tegnap vette át a számára 2010-ben odaítélt Szaharov-díjat az Európai Parlamentben Guillermo Farinas kubai újságíró, ellenzéki aktivista. A kubai hatóságok eddig megakadályoztak őt abban, hogy átvegye az elismerést, de most már szabadon elhagyhatja Kubát. Farinas több mint húsz alkalommal éhségsztrájkolt a kubai rezsim elleni tiltakozásul. (MTI) Hadüzenetként jellemezte az ellenzék Murszi elnök beszédét, amely „nyílt felhívást jelentett a polgárháborúra" Bevetésre készen az egyiptomi hadsereg Asszonyok a Tahrír téren (SITA/AP-felvétel) Megerőszakolják a nőket a téren Kairó/London. A polgár- háború felé sodródó Egyiptomban az volt tegnap a legfontosabb kérdés, mit lép a hadsereg, amelynek főparancsnoka hétfőn adott 48 órás ultimátumot a pártoknak a politikai rendezésre, ellenkező esetben beavatkozik a nép védelme érdekében. Az ultimátum tegnap délután ötkor járt le. ÖSSZEFOGLALÓ A hadsereg délben ellenőrzés alá vonta az állami tévé épületét. Abdel-Fattah asz-Szíszi főparancsnok az általa kiadott, Mohamed Murszi államfő távozására felszólító ultimátum lejárta előtt összehívta a vezérkart. Ezzel egy időben az egyik ellenzéki párt felkérte a hadsereget, védje meg az egyiptomiak életét az „őrülten viselkedő Murszi elnöktől, aki polgárháborúra bujt- ja fel a lakosságot”. Ezt a felhívást Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt vezetője írta alá. Az ellenzék kedden jelentette be, hogy el-Baradei fogja képviselni a belpolitikai válság megoldását célzó folyamat során. Katonai források szerint el- Baradei az ellenzék képviselőjeként szerdán találkozott a hadsereg főparancsnokával. Az elKairó. Csaknem száz, a kairói Tahrír téren és környékén történt szexuális támadásról számolt be tegnap a Human Rights Watch. Az emberi jogi szervezet június 28-a, vagyis a Mohamed Murszi elnök lemondását követelő tömeg- tüntetések kezdete óta leg alább 91 támadásról értesült a szexuális bűncselekmények ellen küzdő helyi szervezetektől. A leggyakoribb forgatókönyv: férfiak egy csoportja kiválaszt egy nőt, bekeríti, majd megtámadja. Néhány esetben a földön vonszolják az áldozatot, hogy egy távolabbi helyen erőszakoskodjanak vele. Több áldozatot fémlánccal, bottal vagy bútordarabokkal vertek meg, sok szerencsétlenüljárt nőt kórházba kellett szállítani. A forradalom 2011-es kitörése óta több külföldi újságírónővel szemben is követtek el hasonló bűncselekményeket. (MTI) lenzék vezetője mellett az egyiptomi keresztényeket képviselő kopt pápa és az ország főbb muszlim vezetői is megbeszélést folytattak a főparancsnokkal: az ultimátum lejárta után követendő menetrendről, a további lépésekről tárgyaltak. Mivel tegnap délig az államfő és az ellenzék, valamint a hadsereg között nem közeledtek az álláspontok, helyi megfigyelők szerint egyre nőtt a katonai beavatkozás valószínűsége. Kairóban egész éjszaka folytatódtak a fegyveres összecsapások, amelyek legkevesebb 22 halálos áldozatot követeltek. Murszi elnök tegnapra virradóra drámai hangú televíziós beszédben utasította el az ellenzék által követelt lemondását, és visszautasította a hadsereg ultimátumát is. Nem sokkal később a fegyveres erők főparancsnoksága megerősítette, hogy kitart a beavatkozást kilátásba helyező fenyegetése mellett. Murszi azt hangsúlyozta, hogy egy évvel ezelőtt demokratikus választások útján került hatalomra. „Ehhez a törvényességhez ragaszkodom, én vagyok Egyiptom elnöke, aki valamennyi egyiptomi állampolgárt képviseli. Életem árán is megvédem az elnöki hivatal törvényességét” - hangsúlyozta, s egyidejűleg minden belső és külső nyomást elutasított. Az ellenzék hadüzenetként jellemezte Murszi beszédét, amely „nyílt felhívást jelentett a polgárháborúra”. Murszi ellenfelei és hívei már a reggeli óráktól fegyverekkel lőtték egymást. A helyszínről mentőautók szállították el a sebesülteket. Több hírforrás szerint ismeretlen támadók rohamozták meg az elnök híveinek gyűlését a Kairó Egyetem közvetlen közelében. Londoni szakelemzők kedd esti helyzetértékeléseikben azt írták, a hatalmas egyiptomi kormányellenes megmozdulások nyomán kezd aggályossá válni a stratégiai fontosságú Szuezi-csatoma biztonsága, bár továbbra is a válság politikai megoldása a legvalószínűbb forgatókönyv. A nagy kérdés az, hogy a demonstrációk okozhatnak-e fennakadásokat a csatorna forgalmában, tekintettel az útvonal fontosságára a Perzsa-öböl térségéből Európába szállított olaj, illetve ez Európa és Ázsia közötti tengeri áruforgalom szempontjából. A Barclays adatai szerint a globális tengeri kereskedelem 8 százaléka, a nyersolaj forgalom 4,5 százaléka, a tengeren szállított cseppfolyósított földgáz 14 százaléka áramlik át a Szuezi- csatomán. Lapzártakor az a hír érkezett, hogy több száz katona masírozott Kairó főutcáján, az elnöki palota közelében, öt páncélozottjármű kíséretében. Esszam el-Haddad, Murszi elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt mondta, Egyiptomban katonai puccs zajlik. (MTI, TASR, ú) Az EP-állásfoglalás bírál, de nem szankcionál Orbán: nem kell gyámság ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg/Dobogókő. A Tavares-jelentés súlyosan sérti, korlátozza Magyarország függetlenségét, a jelentés révén gyámság alá akarják helyezni az országot, ami bántó a magyar emberek számára és veszélybe sodorja az EU eszmeiségét is - mondta Dobogókőn Orbán Viktor kormányfő. így válaszolt arra, hogy az Európai Parlament tegnap meggyőző többséggel elfogadta alapjogok magyarországi helyzetéről szóló jelentést, állásfoglalást. A jelentés több ajánlást megfogalmaz mind az uniós intézmények, mind Magyarország számára. A dokumentum szerint az Országgyűlésnek törölnie kellene az alaptörvényből azokat a rendelkezéseket, amelyeket az alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek nyilvánított, maradéktalanul végre kellene hajtania a Velencei Bizottság ajánlásait, és azokkal összhangban felül kellene vizsgálnia, mely területeket szabályozzanak sarkalatos törvények. A családjogi, szociális és költség- vetési kérdéseknek ki kellene kerülniük a kétharmados törvé- nyekköréből. A határozat javasolja, az alkotmánybíróság kapja vissza azt a jogkörét, hogy minden jogszabályról ítéletet mondhasson. Á magyar hatóságoknak fel kellene kérniük a Velencei Bizottságot és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalát az új választási jogszabályok és intézményrendszer közös elemzésére, valamint utóbbit a választások megfigyelésére is. A határozat felkéri az EP ház- bizottságát, ha úgy tűnik, hogy a magyar hatóságoknak az ajánlásokra adott válaszai nem állnak összhangban a kettes cikk alapértékeivel, akkor fontolja meg, hogy indokolt-e elindítani Magyarországgal szemben az uniós szerződés hetes cikkének - szankciókat még nem tartalmazó - első bekezdésében leírt vizsgálatot. Ez annyit jelentene, hogy egy többlépcsős folyamatot követően az EP és a tagállamok legalább 80 százalékának támogatásával a tanács megállapítja, az adott országban fennáll a kockázata annak, hogy sérülhetnek az uniós alapértékek. Orbán Viktor kifejtette: a dokumentum komoly veszélyt jelent Európára nézve, sérti az uniós alapszerződést, a közösségi szerződések által nem ismert egyedi intézményt akar felállítani. Figyelmen kívül hagyja az EP hatásköreit, az uniós intézmények közötti feladatmegosztást, valamint a tagállamok és az EU közötti jogi egyensúlyokat. Összegzése: a jelentés önkényesen fogalmaz meg kritériumokat, vezet be új eljárásokat, és kreál új intézményeket. (MTI, EPS, ú) Edward Snowdent nem találták, állítólag még mindig Moszkvában van Átkutatták Morales különgépét ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Leszállásra kényszerült tegnap az osztrák fővárosban a bolíviai elnök gépe, amelyet a hatóságok átkutattak, mert azt hitték, hogy rajta van Edward Snowden is. Az elnöki különgép déltájban indulhatott tovább. Bolívia az ENSZ-hez fordul, agressziónak és a nemzetközi jog megsértésének minősítve az incidenst. Bolívia szerint nem lehet kétséges, az USA-ból érkezett az az utasítás, hogy az elnöki külön- gépet az útirány megváltoztatására kell kényszeríteni. A Moszkvából hazafelé tartó Evő Morales különgépe azért kényszerült leszállni Bécsben, mert több európai ország - köztük Portugália, Franciaország és Spanyolország - először nem adták meg neki az átrepülési engedélyt, Bolívia szerint azért, mert azt gyanították, hogy a fedélzeten tartózkodik az amerikai adatgyűjtési botrányt kirobbantó amerikai informatikus, a hazájában kémkedéssel vádolt Edward Snowden is. Francia kül- és légügyi tisztviselők a nap folyamán jelezték: nem igaz, hogy Párizs sem engedélyezte az átrepülést, a különgép soha nem állt ilyen tilalom alatt. Az osztrák külügy szerint az osztrák vámosok hajnalban átvizsgálták a schwechati reptéren veszteglő gépet, de Snowden Morales a schwechati repülőtéren (TASR/AP-felvétel) nem volt a fedélzeten. A bolíviai elnök kíséretében utazott kabinetjének hat tagja, őket az útlevelük alapján azonosították. Bécs szerint Morales beleegyezett gépénekátvizsgálásába. A bolíviai elnök újságíróknak azt mondta, a spanyol hatóságok is át akarták kutatni a gépét, ő azonban ezt megtagadta, ahogy a bécsi spanyol nagykövetnek azt a kérését is, hogy „igyon meg vele egy kávét” az elnöki gépen. Morales hozzátette: gépe hazafelé leszáll a Spanyolországhoz tartozó Kanáriszigeteken tankolni. A bolíviai elnök élesen bírálta az USA-t és az érintett nyugati országokat: az eset kísérlet volt arra, hogy megfélemlítsék Bolíviát és más latin-amerikai országokat, illetve mindazokat az országokat, amelyek „nem akarják alávetni magukat Amerikának”. Washingtonnak „mindenhol a világban vannak hírszerzői, könnyedén meggyőződhettek volna róla, hogy Snowden nincs a gépen” - hangoztatta. Az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) ugyancsak éles szavakkal követelt magyarázatot az érintett nyugat-európai országoktól. „Semmi sem igazolhatja, hogy egy ország legmagasabb hivatalának betöltőjével ilyen tiszteletlenül bánjanak” - jelentette ki Jósé Muguel Insulza főtitkár. Snowden - sajtóhírek szerint - tegnap még a moszkvai Se- remetyjevo repülőtér tranzitvárójában tartózkodott. Korábban Oroszországban akart maradni, erről a tervéről azonban letett, miután Moszkva azt a feltételt szabta befogadásához, hogy mondjon le minden olyan tevékenységről, amellyel kárt okozna az USA-nak. Ezt követően kért 21 országtól politikai menedékjogot, az európai államok ezt kapásból - formai okokra hivatkozva - elutasították. Ezzel szemben Morales, aki a földgázexportáló országok találkozóján vett részt Moszkvában, azt mondta: Bolívia megfontolná Snowden esedeges menedékkérelmét. (MTI, TASR, ú)
