Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)
2013-07-04 / 154. szám, csütörtök
Vélemény És háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 4. Amikor már a jelöltállítás eldönti az államfőválasztás eredményét Legyőzhető. De nem így Fico legyőzhető az elnökválasztáson - legalábbis ezt állítja Rado- slavProcházka, az egyik jelölt a sok közül. Igaza van. Fico, ha indulna, legyőzhető. De nem így. LOVÁSZ ATTILA Messze van még az elnökválasztás, de már legalább öt jelöltet ismerünk. Van köztük önjelölt, polgári jelölt, pártjelölt, minden, mi szem-szájnak ingere, de mindegyikre jellemző, hogy a polgárok ahhoz a táborhoz sorolják, amely nem Ficó- hoz, nem a kormányzó Smerhez húz. A magukat jobboldalinak - esetenként konzervatívnak, itt, ott liberálisnak - nevező politikai erők nem tanultak abból az elnökválasztásból, amikor a jelöltállítás önmaga hozta az eredményt. A másik tábor javára. Most is így lesz, ha észhez nem tér az a bizonyos önmagát ilyennek, olyannak, de nem a domináns Ficóhoz tartozónak nevező tábor. 2004-ben Eduard Kukán paraszthajszállal veszített az első körben. Harmadik lett, mert az ugyanazon táborhoz tartozó szavazóknak legalább öt ember közül kellett választaniuk. Ott volt Mikloško, Bútora, Kukán, meg is oszlottak a szavazatok rendesen, a nép meg aztán választhatott Mečiar vagy a másik Mečiar, alias Gašparovič között. Mindenkinek lelke rajta, ha „csak Mečiart ne” felkiáltással a jelenlegi államfőre adta voksát, most már láthatja, hogy nem volt tét. Az első körben elvérzett minden olyan jelölt, aki nem a szlovákiai mečiarizmus örökségét vitte tovább. Az elnökválasztás nehézsége és bája egyetlen dologban rejlik: a többségi szavazásban. Itt az a góré, aki megszerzi az 50 százalék plusz egy szavazatot. Minden gyengébb eredmény értéktelen. A parlamenti, arányos rendszerben a húsz százalék komoly erő, még ellenzékben is, az elnökválasztáson a 49,99 százalék semmit nem ér. Itt a szavazók többsége kell, azt pedig öt-hat jelölttel nem lehet elérni. A statisztika és a számtan nem enged. Ha az önmagát ilyennek, olyannak, de nem Fi- co-pártinak valló tábor nem egyetlen jelöltet indít, akkor az is előfordulhat, hogy a közvetlen elnökválasztások sorában a következő lesz az első, ahol már az első körben pezsgőbontás lesz, felszáll a Grassalkovich- palota virtuális kéményéből a fehér füst - de az biztos, hogy Ficóék oldaláról lesz az államfő. A jobboldali, konzervatív, liberális politikai erők semmit nem tanultak a 2004-es elnökválasztási kudarcból. Procházka és Hrušovský ugyanaz a fészekalj, még Osuský is oda tartozik, ha nagyon akaijuk. Kiska polgári jelölt, egyelőre a legjobb ratin- gekkel, Radičová pedig egyelőre nem adta be a derekát. Mindmind hasonló tábor, Radičová talán labdába rúghatna, az előző elnökválasztás komoly meccs volt. De ha jelen felállásban Robert Fico egy fából faragott totemet indít, akkor fából faragott totem lesz a következő szlovák államfő. Az SDKÚ-t lehet szidni, hogy kivár. Kivár, mert semmi jobbat nem tud, inkább csendben van. Egyébként, ha meg most Hrušovský támogatása mellett döntene, az sem hozna komolyabb szavazótábort. Az SDKÚ választói már nem mozgósíthatók egy kevésbé elfogadható jelölt mellett, ahhoz Radičová kormányzati kinyírása túl nagy seb volt. Ha az ex miniszterelnök asszony mégis indulna, akkor lenne esély azt mondani, itt az igazi jelölt, mellé talán felsorakoznának az ún. jobboldali politikából alaposan kiábrándult tömegek is. S még akkor sem mehetne biztosra. Ha ő nem, akkor egyetlen esélye marad a jobboldalnak. Nem pártjelöltet támogatni. És nem kérni ezért semmit. Csak a józan észt. De ehhez önreflexiós képesség kell. Van még idő megszerezni. KOMMENTAR Nesze semmi NAGY ANDRÁS Emlékeznek arra, amikor Orbán Viktor még tavaly, az első Fico-Orbán találkozó után kijelentette, hogy a szimbolikus, számunkra fontos témák majd 2013-ban kerülnek terítékre? Önök szerint az e heti budapesti találkozón szóba került ilyesmi? Vajon miért nem? Nem véletlenül nem engedték az újságíróknak, hogy a sajtótájékoztatón akárcsak egyetlen kérdést feltegyenek a két miniszterelnöknek, hiszen mindenki sejthette, milyen kérdések hangozhatnának el - egyébként teljesen jogosan. A miniszterelnöki szintű találkozón, ahogy mindenki előre tudhatta, nem esett szó sem a kettős állampolgárságról, sem a kétnyelvű feliratokról, vagy bármüyen más, akár szimbolikusjelentőségű kisebbségi vonatkozású ügyről. Orbán Viktor egyetlen mondattal jelezte, hogy a kisebbségi témákban intenzíven tárgyalnak a szakértők. Valószínűleg zéró eredménnyel, mert ha valamire már jutottak volna, a budapesti találkozó ideális alkalom lett volna annak ismertetésére. Miért van az, hogy a magyar miniszterelnök, ha kell, bizonyos esetekben a nála sokkal nagyobbaknak is simán nekimegy, ahogy azt kedden délután láthattuk Brüsszelben, amikor az Európai Parlamentben védte Magyarországot, pontosabban saját kormányát. Talán a „brüsszeli kommunistákra” tartogatta az energiáját, nem kedves pozsonyi partnerére. A legszomorúbb az egészben, hogy Robert Fico és kormánya remekül jött ki a történetből, mert kiderült, hogy a magyar félnek egyszerűen nincs energiája vele foglalkozni. így a szlovák kormány nyugodtan tovább puhítgathatja a kisebbségi „status quót”, mert Budapest képtelen hathatósan mögénk állni. Egy politikust, egy ország vezetőjét olyan döntésre rávenni, amellyel eredetileg nem értett egyet, csak nyomásgyakorlással, esetleg valamiféle ajánlattal lehet. Úgy tűnik, a magyar félnekjelenleg nincs semmije, amit Robert Ficónak felkínálhatna. így maradnak a mindkét fél számára előnyös témák, az energetika, a határátkelők, mind-mind uniós pénzből. Ez egyik félnek sem kerül szinte semmibe, és remek PR-téma. Hogy végül nálunk mi lesz az aktuális magyar témák sorsa, egyelőre nem látni, de egy biztos, Fico kormányának már szinte egyáltalán nem kell magyarázkodnia Budapesten. A politika a hatalomról szól, és amikor valakinek hatalom van a kezében, nagyon ritkán fogja vissza magát. Egyébként a budapesti találkozó tökéletesen megmutatta, hogy ez a két politikus azonos módon látja a világot és tökéletesen tudnak üres szólamokat pufogtatni. Az elmúlt hetek itteni eseményei kapcsán rettenetesen cinikusnak tűnt Orbán Viktor mondata: Uj fejezet kezdődikMagyarország és Szlovákia történetében. Ha ilyen a kezdet, milyen lesz a folytatás? TALLÓZÓ PRAVDA A lap szerint a szlovák politikusok rendszeresen élnek át olyan „idilli” találkozókat Orbán Viktorral, mint amilyenre most is sor került, de a hangulat olykor feszültté válik, ha a Fidesz úgy érzi, hogy nemzeti húrokat kell megpendítenie, így akarva elvonni választói figyelmét más problémákról. A szlovák lap szerint a magyar kormányfő „pragmatikusan” kommunikál a szlovák féllel, a „hatalom cinikusa, aki saját politikai szükségleteit tarja szem előtt”. (MTI) Bizonyára jól szórakoztak a tálibok azon, hogy az amcsikat Kandahárnál elverte ajég, mint a csallóközi barackot, jelentős bázis bénult le hónapokra Már mindenkinek elege van az afganisztáni háborúból MAL1NÁK ISTVÁN Nem lehet megverni az afganisztáni tálibokat azzal, hogy halálra röhögtetik őket. Egyébként meg pillanatnyilag az a helyzet, hogy senki sem akarja megverni őket, mindenki tárgyalna velük. Az amerikaiakis. Csak néhány lap közölte szombaton az amerikai hadsereg rövid közleményét: Kanda- hárban, a tálibok egyik fellegvárában egy heves jégeső több mint nyolcvan amerikai helikoptert rongált meg súlyosan. A golflabda nagyságú jégdarabok rotorlapátokat tettek tönkre, ablaküvegeket törtek be és behorpasztották a karosszériákat. Hetekig a földön vesztegeltek a súlyosan megrongálódott helikopterek. Eközben a tálibok megindították tavaszi hadjáratukat. És az amerikaiak a legkorszerűbb fegyverzetükkel nem tudtak visszavágni. Bizonyára jól szórakoztak a tálibok azon, hogy az amcsikat elverte a jég, mint a csallóközi barackot. Az eset még áprilisban történt. Vajon mi késztette az amerikai hadsereget e kínos malőr beismerésére június utolsó napján? Valószínűleg ki kellett rúgni a parancsnokot, akinek nem jutott eszébe, hogy néhány álcázó ponyvával megelőzze a bajt. Gondoljunk bele, a közleményben nem szerepelt ugyan, de kikövetkeztethető: ha nem is a legnagyobbak közé tartozó, de jelentős bázist bénított meg a jégverés. Tételezzük fel, hogy az amerikaiaknak szerencséjük volt, és csak a helikopterek 80 százalékát verte el a jég. Akkor is adott száz gép. Számíthatunk helikopterenként minimum kétfős személyzetet, hiszen egy pilóta aligha vezet 2-3 gépet, feltehetően Apache-okat. Ekkora állományhoz jelentős karbantartó személyzetre van szükség: olajos kezűekre, meg műszerészekre is, hiszen a gépek korszerű elektronikával vannak felszerelve. Kellenek még üzemanyagraktárak, plusz kiszolgáló személyzet, tartály- kocsik sofőrökkel. Ha az Apache-ok bevetésre indulnak, egy-egy akcióhoz deszantoso- kat is visznek magukkal. Ekkora tábort nem lehet védtelenül hagyni, különben a tálibok már parittyával is szétlőtték volna a gépeket. Tehát jelentős létszámú védelem kell gépfegyverekkel és mindennel, ami hozzá tartozik. Kellenek még szakácsok, egészségügyi személyzet, parancsnokság stb. Tehát tuti, hogy ezerfősnél nagyobb bázist vont ki a forgalomból az időjárás a legkényesebb műveleti időszakban. Ne ragozzuk tovább. Mindenkivel történhet baleset. Az ügy csak alátámasztja, amiről az amerikai sajtó is cikkezik egy ideje: mindenkinek elege van az afganisztáni háborúból, be kell fejezni. Egyre több NATO-or- szág hívja haza katonáit, jövőre az amerikaiak is kivonulnak. Kérdés, sikerül-e ezt a méltóság - látszatának - megőrzésével végrehajtani. David Cameron brit kormányfő szombaton Kabulban azt mondta Karzai elnöknek, London támogatja a tálibokkal való tárgyalások elvét. A tálibok június 18-án nyitottákmeg a katari fővárosban hivatalos képviseletüket, s jelezték, készek béketárgyalásokat kezdeni az amerikai és az afgán kormányzattal. Karzait feldühítette, amikor Washington közölte, hogy közvetlen béketárgyalásokat kezd Dohában a tálibokkal. Fel is függesztette a 2014 utáni biztonsági együttműködésről folyó kétoldalú tárgyalásokat az USA-val. Azonban a tálibok az erőszak alkalmazásáról sem tettek le, a támadások és merényletek folytatódnak egész Afganisztánban és Pakisztánban. Ennek lett az áldozata két szlovák hegymászó is.- Politikai öngyilkosság volt, biztos úr!
