Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)
2013-07-01 / 151. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 1. Vélemény És háttér 7 Akinek maradt csepp józan esze, borítékolhatta, hogy ide vezetnek a kormány intézkedései A pénz, amely nem boldogít A 2013-as év is nagyon nehéz lesz, a költségvetésben már 350 milliós hiány van, derült ki a pénzügyminiszter friss nyilatkozatából. Nem csodálkozunk. LOVÁSZ ATTILA Amikor a kormányzat a munkajogi szabályozást változtatta meg, nem ellenzéki propaganda volt a tiltakozás, hanem a józan ész apellált. Aki még nem veszítette el teljesen a józan eszét, tudta, hogy ha a munkaerőpiacon megdrágul a munkavállalás, akkor a munkanélküliség emelkedni fog. A borítékolható eredmény bejött, a munkanélküliek száma nőtt, a kormányzat meg úgy tagadott, mintha Plzák doktortól tanulta volna. (Ismerik Plzák szexuológus híres mondását, mely szerint a hűtlenségen kapott férfi csak három dolgot tehet: tagad, tagad és tagad). A kormányzat szerint a munkanélküliségi mutatók a válság miatt kedvezőtlenek. A válság varázsszó lett, messziről jött, megfoghatatlan, és ha valami kézzelfoghatóan rossz történik, pl. elveszítjük a munkahelyünket, rá lehet fogni. A tavalyi költségvetési foltozga- tást pedig - választási év lévén - rá lehetett fogni Radičová kormányára. Az ideit már nem. Az idei költségvetést ez a kormány készítette, beleértve a salátatörvények néven ismert jogszabályokat, amelyek a költségvetési törvényt előzik meg, és olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyek a költségvetési mutatókat nagyban befolyásolják. A salátatörvények némelyikénél pedig megint csak nem az ellenzék uszítása és a sajtó fanyalgá- sa volt a figyelmeztetés, hanem a józan ész reagálása: ne csináljátok, fiúk, mert a hiánycél nem tartható, a költségvetésben lyukak lesznek. A társasági adó vagy a részmunkaidősök járulékai olyan intézkedések voltak, amelyeknél borítékolható volt, hogy kevesebb munkavállaló törvényszerűen kevesebb adót fizet be, nagyobb vállalati költségek mellett a vállalatok visszafogják magukat vagy elköltöznek, a kevesebbet kereső emberek kevesebbet fogyasztanak, azaz kisebb az áfabevétel. A kormány csökönyösen hajtogatta a magáét, a matematika meg csökönyösen tartja magát ahhoz a számtani alapvetéshez, hogy kettő meg kettő az négy. Az eredmény a féléves hiány, hat hónap után a kimutatható lyuk 350 millió, és a nagy árvízen túl még nem tudhatjuk, mi vár a költségvetésre. Amígelhisszük, hogy a válság tehet mindenről, addigvígan kotorászhatnak a zsebünkben és röhöghetnek a képünkbe. Ez a 350 millió pedig nem a kormányzat, nem is az állam hiánya, hanem mindannyiunk adóssága. Nem először és nem is utoljára írjuk le: az államnak nincs pénze. Csak azzal rendelkezhet, amit mi befizetünk, vagy amit erőszakkal elvesz tőlünk. S ha már a mi pénzünk, akkor talán érdemesebb volna a kocsmai okoskodáson túllépve elgondolkodni azon, hová megy a pénz és miért van hiány. Nap mint nap túlszámlázott közbeszerzésekről olvashatunk, korrupció, állami szervek, tisztség- viselők által lenyúlt vagyonok - mind-mind a mi pénztárcánkat csapolják. Ezért hát amikor a főügyészről, az oktatási tárca fölösleges kiadásairól vagy a katonai titkosszolgák nyütszíni lopásairól hallunk, jusson eszünkbe, hogy mindez a mi pénzünkből hiányzik, mi dobtuk össze, a minket lerablók szinte törvények feletti cinikus mosolya csak arról szól, hogy „elvettem a lóvédat és a képedbe röhögök, mert úgysem tehetsz semmit”. Hát, amíg elhisszük, hogy valamilyen virtuális varázsszó, a válság tehet mindenről, és nem a mi képünket viselők, addig vígan kotorászhatnak a zsebünkben, a családi kasszákban, a bankszámláinkon, büntetlenül gazdagodva, a többieket palira véve. Ez az a pénz, ami garantáltan nem boldogít. Főleg nem azokat, akiket palira vettek. (lÁibomír Kotrha karikatúrája) KOMMENTAR A hatalom logikája MOLNÁR NORBERT A Híd elgondolkodhat azon, megérte-e az egyéves kaland a Smerrel és a kisebbségi hivatallal. Noha arra jó volt, hogy a párt és a szlovákiai magyarság is bizonyos pozíciókat megőrizhessen, bebizonyosodott, ha a Smer úgy gondolja, egy másodperc alatt mindent szétrúg. Status quo ide, status quo oda. A Smer Mečiar-ivadék, kisstílű és ócska. így társuljon vele bárki ajövőben. Mert ha hiányzik a kasszából hirtelen több mint 350 millió, szít egy kis nemzetiségi ellentétet, az mindent jól eltakar. Igor Federič, a kormányhivatal vezetője nem egy okos ember, és akkor még visszafogottan fogalmaztunk. Hülyének néz mindenkit, amikor azt bizonygatja, hogy ami a kisebbségi kormánybiztosi hivatalban történt, nem politikai tisztogatás. A.NagyLászlóhátsójamégottvoltaszékén,amikor osztály- vezetőit már leváltották. Federič ezt azzal magyarázza, hogy minden biztos maga választja ki leendő munkatársait. De az új biztos még sehol. Mi ez, ha nem politikai tisztogatás? Előrelátás? Majd ha a Smer átadja a hatalmat, mindenkit levált előtte? Dehogy, Federič csak éppen szembeköpte magát. A hivatalnokok leváltása nevetséges, az Ifjú Szivek igazgatójának menesztése tragikus. Azt ugyanis semmi az égvilágon nem indokolta, mert nem a hivatalnoki gárda tagja, az igazgatói poszt nem politikai funkció. Tekintsünk elattól, hogy az Ifjú Szivek az utóbbi 13 évben, mióta Hégli Dusán megalakította a profi társulatot, nemcsak kisebbségi, hanem országos szinten is az egyik, ha nem a legjobb együttessé nőtte ki magát, hogy szlovák szakmai körökben azt figyelik, mit csinál a Szivek, mert másolni akarják. Tekintsünk el ettől, mert az ostoba hatalmat soha nem érdeklik a teljesítmények és az eredmények. Az ostoba hatalmat csak a saját klientúrája érdekli. Novembertől öt hónapon át ellenőrizte a kormányhivatal a Sziveket. Addig maradtak, amíg fel nem fedeztek valamit. Federič szerint 27 oldalnyi hibát találtak. Francokat. Ajelen- tés több mint 30 oldal, a Hiányosságok száma pedig elenyésző. Héglit az ellenőrzés lezárultával dicséretben részesítették. Federič is csak két hibát emleget, abból az egyik nevetséges, s ha máshol is ígyjámának el, ebben az országban nem maradna egyetlen igazgató sem. Attól pedig röhögőgörcsöt kaphat bárki, hogy azért adtak új szerződést Héglinek, hogy helyrehozza a hibákat, s aztán leváltsák. Ezt komolyan gondolja a kormányhivatal vezetője? Két hónapot adtak Héglinek, hogy a Szivek szerződéseit az együttes honlapjáról áttegyék a kormány honlapjára, ami egyórás munka? Mi meg most jöttünk a hathúszas gyorssal. Hégli másik állítólagos bűne, hogy két tisztsége volt a táncszínházban. De hát mindkettőre Federič nevezte ki két hónapja! Hégli részéről a művészeti vezetői poszt megtartása volt az igazgatói megerősítés feltétele. Ostobának lenni bizonyára nem könnyű. Április, vagyis Hégli kinevezésének megerősítése óta az Ifjú Szivekben egy dolog történt: bemutatták a Hontalanítás című műsort, amely a szlovákiai magyarok II. világháború utáni kitelepítéséről szól, ami felettébb kellemetlen lehet bizonyos szlovák politikai köröknek, főleg, hogy mindig teltházas előadás volt. Bizonyára szíven találta a szlovák nacionalistákat. Hégli leváltása piti bosszú, tisztogatás. Rohadtul nem érdekli az elvakult hivatalnokokat és a vérre vágyó politikusokat, hogy mi a jó a nemzetiségi kultúrának. Nem érdekli őket, hogy mi mit veszítünk, de az se, ők mit veszítenek. Sok minden kell a kisebbségeknek és a Sziveknek, csak nem egy újabb Papp Sándor-ügy. A brit es a holland konzervatívok a német hegemóniájú EU-tól tartva ellenzik a további integrációt Bővítés és kételkedés az Európai Unióban JARÁB1K BALÁZS Az EU napjai ezek: Horvátország ma csatlakozik, bejelentették Lettország január 1-i csatlakozását az eurozónához, illetve a csatlakozási tárgyalások megkezdését Szerbiával és Koszovó- val. Ez lehet az EU maximuma? Ezzel szemben a holland kormány június 21-én 54 hatáskört nevezett meg, amelyeket nemzeti szinten kíván tartani. Bár a holland külügyminiszter megnevezte azokat a területeket is, ahol további integráció szükséges az EU-n belül - pénzügyi reguláció, energetika, klímaváltozás, migráció -, a holland lista EU-minimumnak nevezhető. Frans Timmermans külügyminiszter nyíltan fogalmazott: az idő túlhaladta az „egyre szorosabb uniót”. Ez a frázis a Római Szerződésből való, még 1957-ből, a hat aláíró egyike Hollandia volt. Ha összevetjük, mit tartanának nemzeti hatáskörben a hollandok, és hol szorgalmazzák a további integrációt, egyértelművé válik a szándék: gesztusokat gyakorolni az egyre több euro- szkeptikus, elsősorban konzervatív polgár felé. Nemzeti hatáskörben maradna az adóharmonizáció (a legfontosabb pont, és álláspontjukkal a hollandok koránt sincsenek egyedül), továbbá a pártok finanszírozása, vagy a hírhedt és nevetséges szabályozási terv elutasítása, hogy az olívaolajat tilos kancsó- ban kínálni az éttermekben. Viszont nem ellenzi az EU-integrá- ció mélyítését olyan kulcsfontosságú területeken, mint a pénzügyekvagy az energetika. Mindez nem csoda. A felmérések szerint a hollandok immár 39%-a kilépne az unióból. A holland gazdaság recesszióban, és a német „csodafegyver”, az uniós megszorítások további alkalmazása csak növelheti a konzervatívok kétkedéseit. Úgy tűnik, a brit és a holland konzervatívok is elsősorban a német hegemóniájú EU-tól tartva ellenzik a további integrációt. A hajó elhagyása azonban csak elősegítené azt, amitől tartanak, hiszen a hagyományos brit-holland szövetség, no meg Franciaország volt az ellensúlya Németországnak Európa történelmében. A kétkedők fontolóra vehetik az EU-maximum és -minimum közti ellentmondást. Ha az EU egy süllyedő hajó, akkor miért van annyi új jelentkező a beszállásra? Ráadásul az újonnan jövők pontosan tudják, mivel jár a szétcsúszás, friss tapasztalatok a Balkánon, a Baltikumban vagy Kelet-Európábán. Horvátország már illúziók nélkül érkezik, józansággal és fájó emlékekkel: mihez vezet a Balkánon a „mindenki saját maga”. FIGYELŐ Himnikus román elnöki baki Július 29. helyett egy hónappal korábban, június 29-én intézett a román himnusz napja alkalmából üzenetet a néphez Traian Bases- cu román államfő. Az elnöki hivatal honlapján szombaton megjelent üzenetben az elnök nyomatékosította: „Június 29., amikor minden román a nemzeti himnuszt ünnepli, jó alkalom arra, hogy megértsük, milyen fontos az összefogás a nemzeti értékek ügyében”. Basescu azt is hangsúlyozta, az állampolgárok szerepvállalása nélkül az ország nem lehet stabü, gazdag és büszke. Azt követően, hogy a romániai hírtelevíziók kiszúrták a kínos bakit, az elnöki hivatal hibaigazítást közölt, amelyben „sajnálatos technikai hibára” hivatkozva ismerte el a tévedést, és kért bocsánatot. Az újságírók által később elért Basescu megengedhetetlennek tartotta a hibát, és hozzátette, 10 százalékos fizetésmegvonással fogja büntetni a felelősöket. A román himnuszt a feljegyzések szerint 1848. július 29-én Brassóban énekelték először, szövegének számos sora emlékeztet Petőfi Sándor Nemzeti dalára. (MTI)
