Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)

2013-07-01 / 151. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 1. Vélemény És háttér 7 Akinek maradt csepp józan esze, borítékolhatta, hogy ide vezetnek a kormány intézkedései A pénz, amely nem boldogít A 2013-as év is nagyon ne­héz lesz, a költségvetésben már 350 milliós hiány van, derült ki a pénzügyminisz­ter friss nyilatkozatából. Nem csodálkozunk. LOVÁSZ ATTILA Amikor a kormányzat a mun­kajogi szabályozást változtatta meg, nem ellenzéki propaganda volt a tiltakozás, hanem a józan ész apellált. Aki még nem veszí­tette el teljesen a józan eszét, tudta, hogy ha a munkaerőpia­con megdrágul a munkaválla­lás, akkor a munkanélküliség emelkedni fog. A borítékolható eredmény bejött, a munkanél­küliek száma nőtt, a kormány­zat meg úgy tagadott, mintha Plzák doktortól tanulta volna. (Ismerik Plzák szexuológus hí­res mondását, mely szerint a hűtlenségen kapott férfi csak három dolgot tehet: tagad, ta­gad és tagad). A kormányzat szerint a munkanélküliségi mu­tatók a válság miatt kedvezőtle­nek. A válság varázsszó lett, messziről jött, megfoghatatlan, és ha valami kézzelfoghatóan rossz történik, pl. elveszítjük a munkahelyünket, rá lehet fogni. A tavalyi költségvetési foltozga- tást pedig - választási év lévén - rá lehetett fogni Radičová kor­mányára. Az ideit már nem. Az idei költségvetést ez a kormány készítette, beleértve a salátatör­vények néven ismert jogszabá­lyokat, amelyek a költségvetési törvényt előzik meg, és olyan in­tézkedéseket tartalmaznak, amelyek a költségvetési muta­tókat nagyban befolyásolják. A salátatörvények némelyikénél pedig megint csak nem az ellen­zék uszítása és a sajtó fanyalgá- sa volt a figyelmeztetés, hanem a józan ész reagálása: ne csinál­játok, fiúk, mert a hiánycél nem tartható, a költségvetésben lyu­kak lesznek. A társasági adó vagy a részmunkaidősök járulé­kai olyan intézkedések voltak, amelyeknél borítékolható volt, hogy kevesebb munkavállaló törvényszerűen kevesebb adót fizet be, nagyobb vállalati költ­ségek mellett a vállalatok visszafogják magukat vagy el­költöznek, a kevesebbet kereső emberek kevesebbet fogyaszta­nak, azaz kisebb az áfabevétel. A kormány csökönyösen hajtogat­ta a magáét, a matematika meg csökönyösen tartja magát ahhoz a számtani alapvetéshez, hogy kettő meg kettő az négy. Az eredmény a féléves hiány, hat hónap után a kimutatható lyuk 350 millió, és a nagy árvízen túl még nem tudhatjuk, mi vár a költségvetésre. Amígelhisszük, hogy a válság tehet mindenről, addigvígan kotorászhat­nak a zsebünkben és rö­höghetnek a képünkbe. Ez a 350 millió pedig nem a kormányzat, nem is az állam hi­ánya, hanem mindannyiunk adóssága. Nem először és nem is utoljára írjuk le: az államnak nincs pénze. Csak azzal rendel­kezhet, amit mi befizetünk, vagy amit erőszakkal elvesz tőlünk. S ha már a mi pénzünk, akkor ta­lán érdemesebb volna a kocsmai okoskodáson túllépve elgon­dolkodni azon, hová megy a pénz és miért van hiány. Nap mint nap túlszámlázott közbe­szerzésekről olvashatunk, kor­rupció, állami szervek, tisztség- viselők által lenyúlt vagyonok - mind-mind a mi pénztárcánkat csapolják. Ezért hát amikor a fő­ügyészről, az oktatási tárca fö­lösleges kiadásairól vagy a kato­nai titkosszolgák nyütszíni lopá­sairól hallunk, jusson eszünkbe, hogy mindez a mi pénzünkből hiányzik, mi dobtuk össze, a minket lerablók szinte törvé­nyek feletti cinikus mosolya csak arról szól, hogy „elvettem a ló­védat és a képedbe röhögök, mert úgysem tehetsz semmit”. Hát, amíg elhisszük, hogy vala­milyen virtuális varázsszó, a vál­ság tehet mindenről, és nem a mi képünket viselők, addig vígan kotorászhatnak a zsebünkben, a családi kasszákban, a bank­számláinkon, büntetlenül gaz­dagodva, a többieket palira vé­ve. Ez az a pénz, ami garantáltan nem boldogít. Főleg nem azo­kat, akiket palira vettek. (lÁibomír Kotrha karikatúrája) KOMMENTAR A hatalom logikája MOLNÁR NORBERT A Híd elgondolkodhat azon, megérte-e az egy­éves kaland a Smerrel és a kisebbségi hivatallal. Noha arra jó volt, hogy a párt és a szlovákiai magyarság is bizonyos pozíciókat megőrizhes­sen, bebizonyosodott, ha a Smer úgy gondolja, egy másodperc alatt mindent szétrúg. Status quo ide, status quo oda. A Smer Mečiar-ivadék, kisstílű és ócska. így társuljon vele bárki ajövőben. Mert ha hiányzik a kasszából hirtelen több mint 350 millió, szít egy kis nemzetiségi ellentétet, az mindent jól eltakar. Igor Federič, a kormányhivatal vezetője nem egy okos ember, és akkor még visszafogottan fogalmaztunk. Hülyének néz mindenkit, amikor azt bizonygatja, hogy ami a kisebbségi kormánybiztosi hivatalban történt, nem politikai tisztogatás. A.NagyLászlóhátsójamégottvoltaszékén,amikor osztály- vezetőit már leváltották. Federič ezt azzal magyarázza, hogy minden biztos maga választja ki leendő munkatársait. De az új biztos még sehol. Mi ez, ha nem politikai tisztogatás? Előrelá­tás? Majd ha a Smer átadja a hatalmat, mindenkit levált előt­te? Dehogy, Federič csak éppen szembeköpte magát. A hivatalnokok leváltása nevetséges, az Ifjú Szivek igazgató­jának menesztése tragikus. Azt ugyanis semmi az égvilágon nem indokolta, mert nem a hivatalnoki gárda tagja, az igazga­tói poszt nem politikai funkció. Tekintsünk elattól, hogy az If­jú Szivek az utóbbi 13 évben, mióta Hégli Dusán megalakítot­ta a profi társulatot, nemcsak kisebbségi, hanem országos szinten is az egyik, ha nem a legjobb együttessé nőtte ki ma­gát, hogy szlovák szakmai körökben azt figyelik, mit csinál a Szivek, mert másolni akarják. Tekintsünk el ettől, mert az os­toba hatalmat soha nem érdeklik a teljesítmények és az ered­mények. Az ostoba hatalmat csak a saját klientúrája érdekli. Novembertől öt hónapon át ellenőrizte a kormányhivatal a Sziveket. Addig maradtak, amíg fel nem fedeztek valamit. Federič szerint 27 oldalnyi hibát találtak. Francokat. Ajelen- tés több mint 30 oldal, a Hiányosságok száma pedig elenyésző. Héglit az ellenőrzés lezárultával dicséretben részesítették. Federič is csak két hibát emleget, abból az egyik nevetséges, s ha máshol is ígyjámának el, ebben az országban nem marad­na egyetlen igazgató sem. Attól pedig röhögőgörcsöt kaphat bárki, hogy azért adtak új szerződést Héglinek, hogy helyre­hozza a hibákat, s aztán leváltsák. Ezt komolyan gondolja a kormányhivatal vezetője? Két hónapot adtak Héglinek, hogy a Szivek szerződéseit az együttes honlapjáról áttegyék a kor­mány honlapjára, ami egyórás munka? Mi meg most jöttünk a hathúszas gyorssal. Hégli másik állítólagos bűne, hogy két tisztsége volt a táncszínházban. De hát mindkettőre Federič nevezte ki két hónapja! Hégli részéről a művészeti vezetői poszt megtartása volt az igazgatói megerősítés feltétele. Os­tobának lenni bizonyára nem könnyű. Április, vagyis Hégli kinevezésének megerősítése óta az Ifjú Szivekben egy dolog történt: bemutatták a Hontalanítás című műsort, amely a szlovákiai magyarok II. világháború utáni ki­telepítéséről szól, ami felettébb kellemetlen lehet bizonyos szlovák politikai köröknek, főleg, hogy mindig teltházas elő­adás volt. Bizonyára szíven találta a szlovák nacionalistákat. Hégli leváltása piti bosszú, tisztogatás. Rohadtul nem érdekli az elvakult hivatalnokokat és a vérre vágyó politikusokat, hogy mi a jó a nemzetiségi kultúrának. Nem érdekli őket, hogy mi mit veszítünk, de az se, ők mit veszítenek. Sok minden kell a kisebbségeknek és a Sziveknek, csak nem egy újabb Papp Sándor-ügy. A brit es a holland konzervatívok a német hegemóniájú EU-tól tartva ellenzik a további integrációt Bővítés és kételkedés az Európai Unióban JARÁB1K BALÁZS Az EU napjai ezek: Horvátor­szág ma csatlakozik, bejelentet­ték Lettország január 1-i csatla­kozását az eurozónához, illetve a csatlakozási tárgyalások meg­kezdését Szerbiával és Koszovó- val. Ez lehet az EU maximuma? Ezzel szemben a holland kormány június 21-én 54 hatás­kört nevezett meg, amelyeket nemzeti szinten kíván tartani. Bár a holland külügyminiszter megnevezte azokat a területeket is, ahol további integráció szük­séges az EU-n belül - pénzügyi reguláció, energetika, klímavál­tozás, migráció -, a holland lista EU-minimumnak nevezhető. Frans Timmermans külügymi­niszter nyíltan fogalmazott: az idő túlhaladta az „egyre szoro­sabb uniót”. Ez a frázis a Római Szerződésből való, még 1957-ből, a hat aláíró egyike Hollandia volt. Ha összevetjük, mit tartaná­nak nemzeti hatáskörben a hol­landok, és hol szorgalmazzák a további integrációt, egyértelmű­vé válik a szándék: gesztusokat gyakorolni az egyre több euro- szkeptikus, elsősorban konzer­vatív polgár felé. Nemzeti ha­táskörben maradna az adóhar­monizáció (a legfontosabb pont, és álláspontjukkal a hollandok koránt sincsenek egyedül), to­vábbá a pártok finanszírozása, vagy a hírhedt és nevetséges szabályozási terv elutasítása, hogy az olívaolajat tilos kancsó- ban kínálni az éttermekben. Vi­szont nem ellenzi az EU-integrá- ció mélyítését olyan kulcsfon­tosságú területeken, mint a pénzügyekvagy az energetika. Mindez nem csoda. A felmé­rések szerint a hollandok immár 39%-a kilépne az unióból. A hol­land gazdaság recesszióban, és a német „csodafegyver”, az uniós megszorítások további alkalma­zása csak növelheti a konzerva­tívok kétkedéseit. Úgy tűnik, a brit és a holland konzervatívok is elsősorban a német hegemóniá­jú EU-tól tartva ellenzik a továb­bi integrációt. A hajó elhagyása azonban csak elősegítené azt, amitől tartanak, hiszen a ha­gyományos brit-holland szövet­ség, no meg Franciaország volt az ellensúlya Németországnak Európa történelmében. A kétkedők fontolóra vehetik az EU-maximum és -minimum közti ellentmondást. Ha az EU egy süllyedő hajó, akkor miért van annyi új jelentkező a beszál­lásra? Ráadásul az újonnan jö­vők pontosan tudják, mivel jár a szétcsúszás, friss tapasztalatok a Balkánon, a Baltikumban vagy Kelet-Európábán. Horvátország már illúziók nélkül érkezik, jó­zansággal és fájó emlékekkel: mihez vezet a Balkánon a „min­denki saját maga”. FIGYELŐ Himnikus román elnöki baki Július 29. helyett egy hó­nappal korábban, június 29-én intézett a román him­nusz napja alkalmából üze­netet a néphez Traian Bases- cu román államfő. Az elnöki hivatal honlapján szomba­ton megjelent üzenetben az elnök nyomatékosította: „Június 29., amikor minden román a nemzeti himnuszt ünnepli, jó alkalom arra, hogy megértsük, milyen fon­tos az összefogás a nemzeti értékek ügyében”. Basescu azt is hangsúlyozta, az ál­lampolgárok szerepvállalása nélkül az ország nem lehet stabü, gazdag és büszke. Azt követően, hogy a romániai hírtelevíziók kiszúrták a kí­nos bakit, az elnöki hivatal hibaigazítást közölt, amely­ben „sajnálatos technikai hibára” hivatkozva ismerte el a tévedést, és kért bocsána­tot. Az újságírók által később elért Basescu megengedhe­tetlennek tartotta a hibát, és hozzátette, 10 százalékos fi­zetésmegvonással fogja bün­tetni a felelősöket. A román himnuszt a feljegyzések sze­rint 1848. július 29-én Bras­sóban énekelték először, szövegének számos sora em­lékeztet Petőfi Sándor Nem­zeti dalára. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom