Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)
2013-07-27 / 173. szám, szombat
8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 27. www.ujszo.com A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kara a révkomáromi kihelyezett levelező tagozaton kertészmérnöki BSc képzést hirdet 2013. őszi félévétől. A jelentkezési lapok kitöltése augusztus 9-én 10 órai kezdettel lesz. Helye: Selye Egyetem Gazdaságtudományi Kar Komárno, Hradná 21, Minden érdeklődőt szeretettel várunk. e-mail: gorbe.agnes@oi.kefo.hu, honlap: http://kfk.kefo.hu MP130487 RÖVIDEN Nolan időutazós sci-fit rendez Los Angeles. Időutazós sci-fit rendez Christopher Nolan (A sötét lovag). A produkcióban Matthew McConaughey, Anne Hathaway, Jessica Chastain és Michael Caine is szerepet kap. Nolan testvérével, Jonathannal írta az Interstellar című nagy költségvetésű film forgatókönyvét, amelyet a Paramount Pictures és a Warner Bros. közösen finanszíroz. A filmben időutazás és alternatív dimenziók közötti ugrálás is szerepel, és felfedező hősei egy féreglyukon is átkelnek. A történet részleteit azonban egyelőre lakat alatt őrzik. A The Hollywood Reporter csütörtökön arról számolt be, hogy Nolan az utolsó fontos szereplőt is megtalálta: Az éhezők viadalából ismerős Wes Bentley már tárgyal is a szerződéséről. Az Interstellar 2014 novemberében kerülhet a mozikba. (MTI) Elhunyt Bernadette Lafont Párizs. Hetvennégy éves korában elhunyt Bernadette Lafont francia színésznő, a francia újhullám egyik emb- lematikus alakja, Chabrol, Truffaut és Claude Miller filmjeinek hősnője, aki 120 szerzői és közönségfilm főszereplőjeként a franciák egyik nagy kedvencének számított. A 60-as években több magyar vonatkozású filmben is játszott: 1967-ben magyar férje, Medveczky György Marie et le Curé című rövidfilmjének főszerepét alakította, 1968-ban Kovács András Falak című munkájában tűnt fel Gábor Miklós oldalán, 1969-ben ismét férje rendezte a Paul című alkotásban. A tavaly forgatott Paulette-ben, Jérome Enrico filmjében egy külvárosi nyugdíjas dealert alakított. Az év elején bemutatott nagy sikerű vígjátékot több mint egymillióan látták Franciaországban. Nálunk is sikerrel vetítették a mozik. Az év második felében kerül a mozikba Sylvain Chomet Attila Marcel című filmje, amelyben utoljára játszott. (MTI, k) Bernadette Lafont a Paulette című filmben (Fotó: Continentalfilm) Film készül a Nobel-díjas Mo Jen újabb művéből Két régi barát találkozása MTl-HÍR Sanghaj. Egy évtized kihagyás után ismét film készül a tavaly irodalmi Nobel-díjjal elismert kínai szerző, Mo Jen egyik könyvéből. A hírt Jü Zsen producer jelentette be a Beijing News című pekingi napilapnak. Mint elmondta, Mo Kincsestérkép (Cangbao Tu) című könyvének vászonra viteli jogait vásárolta meg. A forgatáshoz a kínai televíziós főhatóság is engedélyét adta, így az akár már idén elkezdődhet. A Mo Jen egyedi stílusát, „mágikus realizmusát” tükröző könyv megfilmesítése valószínűleg nem lesz könnyű feladat. A kivitelezéshez komoly vizuális effektek bevezetésére lesz szükség, a háromdimenziós technikát is felhasználják. Jü Zsen kitért arra, hogy egy hollywoodi speciális effekteket szolgáltató vállalattal tárgyal, és neves kínai színészeket álmodott a produkcióba. A két gyerekkori barát találkozásával induló novella 2003-ban jelent meg. Bár eredetisége miatt számos irodalmi portál elismerését kivívta, a kínai közönség előtt ez az alkotás az irodalmi Nobel-díjas író kevésbé ismert írásai közé tartozik. Mo Jen művei közül a Vörös cirok volt az első, amelyet megfilmesítettek. Az 1987-ben bemutatott mozi elnyerte az 1988-as Berlini Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, az Arany Medvét. Újrafeldolgozásán és filmsorozattá alakításán Mo Jen korábbi bejelentése szerint a santungi kábeltelevízió dolgozik. A kismartoni kastély kiállításán káprázatos láncok, fülbevalók, gyűrűk, csatok és karkötők láthatók Mesélnek az Esterházyak ékszerei Kismarton. Csupán egyetlen terem és pár tárló az egész, de a nézelődőnek nincs kétsége afelől, hogy vagyont érő, pazar kincseket lát. A kismartoni (Eisenstadt) kastélyban november 11-ig tekinthető meg az Esterházy hercegek barokk ékszereit bemutató kiállítás. AJÁNLÓ Násfák, láncok, boglárok, fülbevalók, gyűrűk, csatok, forgók, karkötők - valamennyi remekbe készült, káprázatos darab. Viselőik bizonyára gyönyörködtek bennük, de ez csak az egyik funkciójuk volt. A másik a reprezentáció, a hatalom és a vele járó gazdagság demonstrálása a külvilág felé. Volt egy harmadik is: a könnyen szállítható, elrejthető, gyorsan pénzzé tehető ékszerek egyfajta életbiztosításként szolgáltak. Ezért nem garasoskodtak az Esterházyak soha, ha a megszerzésükről volt szó. A kiállítás rendezőinek arra is volt gondjuk, hogy bemutassák, hogyan hordták a korabeli hölgyek és urak ezeket a drágaságokat. Az Esterházy ősök egész alakos portréin a piktor gyakran az arcnál is nagyobb gonddal örökítette meg az ékszereket, épp azokat, amelyek a tárlókban csillognak. A kor kedvelt ékszere, a násfa minden női portrén megtalálható. Talán azért volt annyira népszerű, mert lehetőséget adott a variálásra, további ékszereket tudtak hozzájuk kapcsolni, rájuk függeszteni. A másik kedvenc a gyöngy volt. A mai szemlélő elképed a nők ruháját díszítő gyöngyök sokaságán. Felfűzve, tömött sorokban tekerték a derekukra vastag öv gyanánt, Kapocs és függő, 1700 körül - Fraknó, kincstár (Képarchívum' f ■ . JJm L j 1 vagy sujtásként rögzítették a ruha felső részére. Drágakövekkel telehintett, madártolla- kat formázó, fantasztikus fejdíszek, gyöngyös hajpántok, dia- démok egészítették ki az ünnepi öltözéket. A fejdíszre olykor még egy „reszkető” is került: egy tűre applikált, ékköves bross, amely minden lépésnél megrezdült, felszikrázott, biztosítva előkelő tulajdonosának az őt megillető figyelmet. Ez volt az a kor, amikor az Esterházy családnak egyszerre négy ifjú tagja halt hősi halált a törökkel vívott vezekényi csatában. Ha azt gondolnánk, hogy a marcona hadfik megvetették a csillogást, elég egy pillantást vetni a tárlókra és a fölöttük függő férfiportrékra, hogy belássuk tévedésünket. Az urak díszruháin a gyöngyös hímzés, Ékszergamitúra terve, a 17. század második fele; lavírozott tollrajz - Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest arany-ezüst paszomány, gyémántgomb, ékkövekkel díszített csat, öv legalább annyiba került, mint a hölgyek cifra toalettjei. Még „fejdíszük” is volt: kalpagjukon, süvegükön ékköves forgót viseltek, amelyen gyöngyök és drágakövek függtek. Ezeknek ugyanaz volt a feladatuk, mint a hölgyek „reszketóinek”. Akiállításon az ékszerek mellett ott látható aprólékos műgonddal megrajzolt tervük is. Olyan pontosak, mint egy fénykép, segítségükkel köny- nyen azonosíthatták az egyes darabokat. Ez történt nemrég is, amikor a fraknói vár raktárából előkerült egy ékköveitől már megfosztott reszketőbross. Hogy beazonosítsák, összevetették a Nemzeti Levéltárban őrzött ékszerrajzokkal és a fraknói Esterházy-ősgaléria nőportréival. így derült fény a tulajdonosára, Thököly Máriára, Esterházy I. Pál sógornőjére. Épp Pál herceg volt az, aki rengeteget költött ékszerekre. Másodikfeleségének, a nála 24 évvel fiatalabb Thököly Évának 30 ezer forint értékűt ajándékozott, ami akkor roppant összegnek számított, mégsem tette boldoggá. Akadt viszont olyan Esterházy, akinek épp egy ékszer hozta meg a boldogságot. Miklós nádort egy szép özvegy által neki felajánlott gyűrű vitte arra az elhatározásra, hogy elvegye a tulajdonosát, Dersffy Orsolyát, akivel aztán nagyon boldog házasságban élt. A vásárolt ékszerek egy része szigorúan lajstromozva a hercegi család fraknói várának kincstárába került. Innen ünnepélyes alkalmakra a családtagok kölcsönvehették őket, de használat után vissza kellett szolgáltatniuk. Pál herceg, hogy megakadályozza esetleges elidegenítésüket, a végrendeletében így rendelkezett: „...a hit- bizomány házi klenódiumainak hagyom mindazon ékszereket, melyek a fraknói kincstárban találhatók.” Bölcs döntés volt, mert így legalább mi is láthatjuk őket. (vk) Bacigalupi A felhúzhatós lány című első regényét remek karakterek és újszerű ötletek jellemzik Science-fiction csúcstechnológia nélkül MÉSZÁROS GYÖRGY Paolo Bacigalupi A felhúzhatós lány című műve az utóbbi évek egyik legtöbbre tartott tudományos fantasztikus regénye, olyan díjakkal jutalmazták, mint a Nebula-díj és a Hu- go-díj, amelyek a világirodalom legismertebb science-fiction kitüntetései. Nem alaptalanul, remek karakterek, kiváló történet és újszerű ötletek jellemzik Bacigalupi könyvét. A megszokott sci-fielemekkel szemben Bacigalupi könyvében teljesen hanyagolja a csúcs- technológiát. Nincsenek benne világmegváltó találmányok, szuperintelligens számítógépek, sem űrhajók. Ellenben ebben a világban metángázlám- pákkal világítanak, lábbal működtetik a számítógépeket, utazni pedig léghajón lehet, rö- videbb távra riksát vagy biciklit használnak az emberek. Az energiákat pedig nagy lendrugókban tárolják, amelyeket az óriási, génkezelt elefántok, a megadontok töltenek fel. Bacigalupi regényének világában egyedül a géntechnológia terén lépett nagyot előre az emberiség. Nemcsak a járványoknak ellenálló, génhekkelt növények mindennaposak, hanem, genetikai tervezés útján, már ún. „új embereket” is létre tudnak hozni a tudósok. Emi- ko, a regény címszereplője is üyen „új ember”, gyorsabb és eilenállóbb, mint az „igazi”. DNS-ébe szolgaszerű engedelmességet kódoltak, ezért leginkább gazdag férfiak játékszereként tengeti napjait. Rajta kívül még három főszereplője van a regénynek. Mindhármuknak más-más a társadalmi háttere; szerepeltetésükkel a szerző könnyedén ad teljes képet a saját maga által megalkotott világról. Anderson Lake egy kalóriatársaság ügynöke, feladata, hogy felkutassa Thaiföld felbecsülhetetlen értékű magbankját. Karaktere által a génmanipuláció világa tárul fel előttünk. Hók Széng a szegénynegyedben élő öreg kínai bevándorló, aki éppen élete üzletére készül. Ezzel a szereplővel Bacigalupi a társadalom legalját mutatja be olvasójának. Tyájdi százados, a bangkoki környezetvédelmi minisztérium embere pedig a politikai harcok szövevényes útvesztőjébe kalauzol el. Négy karakter, négy külön szál, már csak ezért sem könnyű olvasmány A felhúzhatós lány. Továbbá azért sem, mert Bacigalupi rengeteg új információt zúdít az olvasóra, sőt ezek magyarázatát néha késlelteti is, így még nagyobb odafigyelést igényei a szöveg megértése. Nagyon sok az olyan idegen kifejezés a kötetben, amely nincs megmagyarázva, nincs szószedet sem, ez pedig lényegesen rontja az olvasás élményét. Ennek ellenére Paolo Bacigalupi regénye ajánlható minden sci-firajongóknak és azoknak az olvasóknak is, akik kedvelik a komoly témájú regényeket.
