Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)

2013-07-20 / 167. szám, szombat

8 Kultúra Megtalálták Dávid király egyik palotáját Értékes leleteket tártak fel MTl-HÍR Jeruzsálem. Izraeli régészek megtalálták Dávid király egyik palotáját és egy hozzá tartozó raktárt Jeruzsálem közelében - közölte a hírt az Izraeli Régi­ségügyi Hivatal (IAA). A szer­vezet és a Jeruzsálemi Héber Egyetem közös projektében a Kr.e. 10. századi Júdeai Király­ság két eddigi legnagyobb épü­letét sikerült feltárni. Az ásatá­sokat vezető Joszi Garfinkel professzor és Száár Ganor ré­gész szerint az egyik építmény Dávid király palotája, a másik pedig egy hatalmas, ezer négy­zetméteres raktár lehetett, ahová a környékbeliek ter­ményadóit gyűjthették. A Jeru­zsálemtől 30 kilométerre dél­nyugatra fekvő, mai nevén Hirbet Kejjafa nevű hely a tu­dósok szerint azonos a bibliá­ban emh'tett Saarajim (Józsué könyve 15,36) nevű várossal. A hét éve tartó feltáráson megtalálták egy kora júdeai, Kr.e. 14. századi város marad­ványait. A régészek szerint er­refelé történt a Biblia leghíre­sebb csatája, Dávid és Góliát küzdelme. A kutatók nagyon gazdag anyagot találtak használati tárgyakból, cserepekből, fém és kőtárgyakból és kultikus eszközökből: skarabeuszokat, pecséteket és egy kerámiát, amelyre tintával írtak. Leg­utóbb pedig egy Egyiptomból importált alabástrom kőre bukkantak. Kiderült, honnan szivárgott ki, hogy álnéven írt J. K. Rowling csalódott összefoglaló London. Csalódottságának és felháborodásának adott hangot J. K. Rowling, miután kiderült: éppen az őt képviselő ügyvédi irodától szivárgott ki, hogy áprilisban álnéven publi­kált egy bűnügyi regényt. Az ügyet a The Sunday Ti­mes című brit lap pattintotta ki, amelynek névtelen Twitter- üzenetek hívták fel a figyelmét arra, hogy Rowling a Robert Galbraith álnevet használva írt egy krimit The Cuckoo’s Cal­ling (Szól a kakukk) címmel. A nagy „leleplezés” közlése után Rowling kénytelen volt el­ismerni, hogy álnevet használt, de mint mondta, örült volna, ha tovább titokban marad, mert „csodálatos volt kiadni egy könyvet a sok hűhó és a nagy várakozások nélkül”. A krimi megjelenésekor csu­pa biztató és dicsérő kritikát ka­pott, igaz, hogy csak 1500 pél­dányban kelt el. Ám amint kide­rült, hogy Rowling írta, nyom­ban a bestsellerlistákra került. A bűnügyi történet főhőse, Cor- moran Strike magándetektív, az afganisztáni háború testileg és lelkileg is sérült veteránja, aki egy szupermodell rejtélyes halála miatt nyomoz. A The Sunday Times végül nyomára akadt a névtelen twit­terezőnek is: a tipp a Russells londoni ügyvédi iroda egyik jogásza, Chris Gossage felesé­gének legjobb barátnőjétől, Judith Callegaritól érkezett. Rowling csütörtökön csaló­dottan és felháborodottan rea­gált az indiszkrécióra. „Marok- nyian tudtak az álnevemről, és nem volt valami kellemes azon töprengeni, hogy miként sze­rezhetett tudomást egy nő, aki­ről vasárnapig nem is hallot­tam, egy olyan dologról, amely­ről régi barátaim közül is alig tudott valaki” - fogalmazott az írónő. Hozzátette: nem kifeje­zés, hogy mennyire csalódott­nak érzi magát, hiszen éppen az érdekeit képviselő Russellstől nem várta volna, hogy elárulja. A Russells bocsánatot kért a történtekért, és egyúttal azt is kijelentették, hogy a kiszivár­gott információ nem valamifé­le marketingfogás része volt. Szóvivőjük közölte, hogy Gos­sage még a cég partnere, arról azonban nem beszélt, hogy Rowling kapcsolatban áll-e még az ügyvédi irodával. A brit lap úgy értesült, hogy J. K. Rowling már elkészült a má­sodik Cormoran Strike-krimivel is, amelyjövőrejelenikmeg. Az írónő első, felnőtteknek szóló regénye, az Átmeneti üresedés tavaly látott napvilá­got vegyes fogadtatás mellett. A hongkongi Heritage Museumban megnyílt a Bruce Lee: Kung Fu, Art, Life című kiállítás, mellyel Bruce Lee tisztelői a karrierje csúcsán elhunyt fiatal harcművész-filmsztár halálának negyve­nedik évfordulójára emlékeznek. (TASR/AP-felvétel) ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 20. www.ujszo.com Robert Dronhelm, a Bohémélet rendezője szigorúan tartotta magát Puccini instrukcióihoz Bohémek a kőbányában A Bohémélet második felvonása: a Momus kávéház (Pavol Urbánek felvétele) Puccini elnyűhetetlen operáját, a Bohéméletet játsszák augusztus 25-ig az osztrák nyári opera- fesztiválok hozzánk leg­közelebb eső színhelyén, a Pozsonytól hetven ki­lométerre fekvő St. Mar- garethenben. VOJTEK KATALIN Rendezője a film világából ismert Robert Dronhelm, aki ugyanezt a darabot pár éve Anna Netrebkóval és Rolando Villazónnal vitte filmvászonra. Dronhelm nem élt a manap­ság oly divatos, már-már köte­lezőnek tekintett aktualizálás lehetőségével. Mint nyilatkoz­ta, nem látta semmi értelmét, hogy a hősnőt AIDS-szel küld­je a másvilágra. Szigorúan tar­totta magát Puccini instrukció­ihoz, mindössze annyiban tért el a szerző koncepciójától, hogy az ő Mimije egy ravasz nőcske, aki számításból csábít­ja el Rodolfót, mivel tudja, hogy gazdag nagybácsija van. A baj az, hogy a gazdag nagy­bácsi csupán a Puccini-operát ihlető Murger-regényben léte­zik, amelyet - pár vájtfülűt le­számítva - a nézők nem is­mernek. Még maga Dronhelm sem igazán, mert, mint beval­lotta, annyira untatta, hogy nem volt képes végigolvasni, így aztán kissé furcsának tűnhet, hogy Mimi égő gyer­tyával megy fel az emeletre, majd a bohémek műterme előtt gyorsan eloltja, hogy tü­zet kérhessen a költőtől. De ha meggondoljuk, mennyire ma­gányos tud lenni az ember ka­rácsony este, egyedül egy si­vár, jéghideg padlásszobában, ezt a sorsot segítő, apró női trükköt könnyű szívvel meg­bocsátjuk Miminek. A Bohémélet szinte elkép­zelhetetlen behavazott díszle­tek és tüllfüggönyre vetített havazás nélkül. Az utóbbi az óriási szabadtéri színpadon ki­vitelezhetetlen, de nem is hi­ányzik. Pótolja a grandiózus látvány, a színpompás show, amelyről a fesztivál kezdete, 1996 óta Manfred Waba gon­doskodik hatalmas méretű, trükkös díszleteivel, szétnyíló, s így újabb helyszínt láttató házsoraival, helyet cserélő, „sétáló” épületeivel. S bár ala­posan besegítenek Barbara Langbein kosztümjei és Mi­chael Grundner fénydizájnja, úgy látszik, Dronhelm nem bí­zik eléggé a látványban, mert a háttérre kivetítteti a főszerep­lőket, arcuk minden rezdülése az utolsó sorból is látható. Hogy erre szükség van-e, efelől megoszlanak a vélemények. Néha illúziókeltőbb, ha a néző a fantáziájára támaszkodhat, különösen a légies, tüdőbaj sorvasztotta Mimi pufók meg- formálói esetében. Ami a szereplőket illeti, egé­szen fiatalok, korban körülbe­lül megfelelnek a Murger-re- gény hőseinek. Nemcsak in­takt hangjukban gyönyörköd­het a néző, hanem énekesek­nél szokatlanul jó játékukban is, színészi teljesítményükön meglátszik a minden részletre kiterjedő rendezői irányítás. A fesztivál szervezői eddig főleg Közép- és Kelet-Európa ígére­tes ifjú tehetségei közül válo­gattak, dicséretes módon a ha­zai, osztrák utánpótlásról sem feledkezve meg. A mostani szereplők között már kanadai és amerikai is található. St. Margarethen nem a sztárok helye, mégis a hármas szerep- osztás egyik Mimije már most annak számít. A román Cristi­na Pasaroiu számos nagy énekverseny győztese, olyan hírességekkel lépett fel, mint Villazón és Joseph Calleja. Bár a hazaiaknak drukkolva saj­nálkozhat az ember, hogy már évek óta nem a pozsonyi zené­szek ülnek a zenekarban, el kell ismerni, hogy a romániai vendégmuzsikusok értik a dolgukat, jól játszanak. Még azok a finnyás ízlésű zenekedvelők is, akik a nyári operafesztiválokat a szórakoz­tató tömegkultúra kategóriájá­ba sorolják és nagyon nem sze­retik, elismerik, hogy St. Mar- garethennek különleges vará­zsa van. A római kori kőfejtő, ahol a szabadtéri színpad ta­lálható, fantasztikus filmek holdbéli tájait idéző atmoszfé­rát áraszt. A fenségesen komor háttér előtt a szünetekben zaj­lik az élet, a helyi borokat, fris­sítőket kínáló kioszkok előtt nyüzsög a tömeg. Évente 220 ezer látogatója van az előadá­soknak, csaknem minden este megtelik a több mint 4600 személyt befogadó nézőtér. A közönség zömét osztrákok al­kotják. Ki tudja, ha nálunk len­ne egy hasonló rendezvény, el­jönnének-e a hazaiak ennyien? Az UNESCO szellemi örökség listájára felkerült táncházmozgalom egyik zenei elindítója volt Elhunyt Halmos Béla népzenekutató MTl-HÍR Budapest. Elhunyt 67 éves korában Halmos Béla Széche- nyi-díjas népzenekutató, elő­adóművész. Csütörtökön bu­dapesti otthonában váratlanul érte a halál. Halmos Bélát az Emberi Erő­források Minisztériuma, a Ha­gyományok Háza és a Hagyo­mányok Háza Baráti Köre saját halottjának tekinti. Halmos Béla 1946 június 4-én Szombathelyen született. 1970-ben szerzett építészmér­nöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Zenei ta­nulmányait komolyzenével kezdte, hegedülni és brácsázni tanult, 1969-ig játszott amatőr együttesekben. 1969-től előbb a Sebő-Hal- mos duó, majd a Sebő együttes alapító tagjaként az énekelt versek és a népzene előadómű­vészeként szerepelt nemcsak Magyarországon, hanem szinte minden európai országban, va­lamint Amerikában, Kanadá­ban, Kubában és Japánban is. Népzenével - főként a hegedűn játszott többszólamú népi tánczenével - a táncház­mozgalom indulása (1972) óta foglalkozik. Népzenekutató­ként is dolgozik, gyűjtött - a magyar mellett - szlovák, ru­szin, román, zsidó és cigány népzenét is. Egy széki vonós­banda anyagát feldolgozva el­készítette az első zenekari mo­nográfiát, ezzel 1987-ben megszerezte a zenetudomá­nyok kandidátusa fokozatot. 1992-ig az MTA Zenetudo­mányi Intézetének főmunka­társa volt. Kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy 2011 novemberé­ben a magyar táncház módszer felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, csaknem három évtizeddel az­Halmos Béla (1946-2013) (Képarchívum) után, hogy - Novák Ferenc, Se­bő Ferenc, Halmos Béla és Mar­tin György közreműködésével -1972. május 6-án Budapesten megnyílt az első táncház. A kezdetektől fogva részt vett a Zeneakadémia népzenei tanszékén az oktatásban. Tan­folyamok vezetőjeként és hegedűtanárként több száz muzsikust tanított. Mint nép­zenei szakértő létrehozta és vezette a Táncház Archívumot a Hagyományok Házában. 2012-ben a Népművészet Mestere díjjal, 2013-ban Szé- chenyi-díjjal tüntették ki a ma­gyar népművészeti örökség ápolásáért, a népzeneoktatás megszervezésében való tevő­leges részvételéért, a Táncház Archívum létrehozásáért, a ha­gyományok megőrzésében és továbbadásában meghatározó jelentőségű, a szellemi kulturá­lis világörökség részét képező táncházmódszer megalkotásá­ért és elterjesztéséért, rendkí­vül sokrétű tevékenysége elis­meréseként. 2013 májusában a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjai közé választotta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom