Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)

2013-07-09 / 157. szám, kedd

I 6 Külföld ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 9. www.ujszo.com RÖVIDEN Botrányos kitoloncolás Róma. Politikai bot­ránnyá dagadt Olaszor­szágban egy kitoloncolás. A kormány vizsgálatot in­dított a hazájából elmene­kült JVIuhtar Abljazov volt kazah bankár családjával történtek tisztázására: Itá­liában élő feleségét és gyermekét ugyanis az olasz titkosszolgálat kiadta Asz- tanának. Emma Bonino külügyminiszter a Financi­al Times brit lap beszámo­lójából és a nemzetközi emberjogi szervezetek til­takozásából értesült a tör­téntekről - írta a La Re- pubblica. A lap szerint An- gelino Alfano belügymi­niszter sem tudott a titkos- szolgálati akcióról. Ablja­zov, a BTA kazah bank volt elnöke 2009-ben menekült Londonba az általa heve­sen bírált Nurszultan Na­zarbajev államfő elől. Ha­zájában azzal vádolták, hogy több milliárd dolláros csalást követett el, bankját államosították. (MTI) Srebrenicai békemenet Srebrenica. Nyolcad­szor indult el tegnap Bosz­niában a srebrenicai mé­szárlás évfordulójára idő­zített békemenet. A Tuzla melletti Nezuk faluból 4400-an keltek útra, hogy a 120 kilométerre lévő Srebrenicába gyalogolja­nak. A muzulmán böjti hó­nap, a ramadán kezdete miatt idén a korábbi évek­nél alacsonyabb a résztve­vők száma. A békemenet­tel egy időben Belgrádból egy szerb kerékpáros cso­port indult Srebrenicába, hogy szolidaritásáról biz­tosítsa a 18 éve történt tö­meggyilkosság áldozatai­nak hozzátartozóit. A vá­ros melletti emlékhelyen, Potocariban a csütörtöki évfordulón a mészárlás újabb 409, az elmúlt egy évben azonosított áldoza­tát temetik el, köztük egy csecsemő és négy, 14 év alatti gyermek maradvá­nyait. (MTI) Albánok provokáltak Belgrad. Hat koszovói albán sebesült meg járőrö­ző szerb csendőrökkel ví­vott tűzharcban a szerb-koszovói határ köz­vetlen közelében. A belg­rádi média szerint a ko­szovói albánok átkeltek a határon, hogy fát lopja­nak, s amikor csendőrség járőreibe botlottak, tüzet nyitották rájuk. A lövöldö­zés fél órán át tartott. Tíz nap leforgása alatt ez volt már a harmadik hasonló incidens Borovac környé­kén, ahol mindössze hú­szán laknak. (MTI) Még sosem látogatott egyházfő a földközi-tengeri migráció útvonalán az Európa déli kapujának számító kis szigetre Ferenc pápa első apostoli útja a lampedusai menekültek között MT1-ÖSSZEF0GLALÓ Róma. Koszorút dobott teg­nap Lampedusa szigeténél Fe­renc pápa a tengerbe az itt meg­halt közel húszezer illegális be­vándorló emlékére első apostoli útján, amely az Európa és Afrika közötti olasz szigetre vezetett. Az a hajó, amely a pápát szál­lította, nap mint nap részt vesz a bevándorlók mentésében. A pá­pa Punta Favarolóban, a mene­kültek érkezési pontján kötött ki, ahol fiatal muzulmán beván­dorlók énekelve várták. „Ma egymásért imádkozunk és azo­kért, akik már nem lehetnek velünk” - mondta nekik az egy­házfő. „Köszönjük, hogy eljöttél a szenvedők közé! Segíts raj­Az oltár egy halászbárkán állt, a szószéket egy hajókormány tartotta, a pápa által használt mise- kelyhet a bevándorlók egyik hajójának deszkájából faragták (TASR/AP-felvétel) tunk!” - válaszolták arab beszé­dükben a bevándorlók. Elmondták a pápának, politi­kai okokból és a szegénység elől menekültek el a Szaharától dél­re fekvő afrikai államokból. „So­kat szenvedtünk, amíg eljutot­tunk Líbiáig” - hangoztatták Olaszország és Európa segítsé­gét is kérve. A pápa Lampedusa sportstadionjában tizenötezer hívő előtt mutatott be szentmi­sét; a szenvedést jelképező bíbor színű miseruhát viselt. A Szicíliától 127, Tunéziától 113 kilométerre levő 20,2 négy­zetkilométeres földdarab az af­rikai menekültek kikötőpontja­ként ismert. Idén már négyezer bevándorló érkezett az ötezer lakosú Lampedusára. Az iszlamista an-Núr elutasítja a világinak számító kormányfőjelölteket Vérfürdő a börtönnél Kairó. Felkelésre buzdí­totta tegnap az egyipto­mi Muzulmán Testvéri­ség az ország népét, mi­után reggel a Köztársa­sági Gárda tagjai a moz­galom tüntető hívei közé lőttek annál a laktanyá­nál, ahol a megbuktatott Mohamed Murszi elnö­köt tartják fogva. Ötven­egyen haltak meg, a sé­rültek száma 360. ÖSSZEFOGLALÓ A mozgalom alapította párt, az Igazságosság és Szabadság Pártja felszólította a nemzetközi közösséget és szervezeteket, va­lamint „a világ minden szabad emberét, hogy avatkozzon köz­be egy újabb tömegmészárlás­nak, egy újabb Szíria kialakulá­sának a megakadályozása érdekében”. A Testvériség sze­rint katonák és rendőrök éles lő­szerrel tüzet nyitottak a lakta­nya előtt ülősztrájkot folytató, s éppen imádkozó tüntetőkre. Egyikük telefonon azt mondta az AP-nek, az éles lőszer mellett a katonák könnygázt is bevetet­tek ellenük. Egy katonai szóvivő viszont azt állította, a katonák azért nyi­tottak tüzet a tüntetőkre, mert fegyveresek lőni kezdtek rájuk, s megöltek öt tüntetőt meg egy katonát. A mentőszolgálat egyik tisztje közölte, az áldozatok mind­annyian Murszi hívei voltak, s ál­lítólag több mint 200 sebesültet nem tudnak kórházba szállítani, mert a hadsereg lezárta az oda vezető utakat. A hadsereg azt közölte, „fel­fegyverzett terroristák” megro­hamozták a gárda kairói székhe­lyét. „Hajnalban egy felfegyver­zett terroristacsoport megpró­bálta elfoglalni a Köztársasági Gárda épületét, megtámadtak katonákat és rendőröket, egy­nek a halálát okozták, és megse­besítettek több sorkötelest, akik közül hat válságos állapotban van.” A jelentésekből nem egyértelmű, hogy a laktanyánál történt állítólagos tömeggyil­kosság volt-e előbb vagy a gárda főhadiszállásának ostroma. Később jelentette a MENA hi­vatalos hírügynökség a hadse­reg egy magas rangú parancs­nokára hivatkozva, hogy Murszi hívei „foglyul ejtettek” két kato­nát a gárda székhelyénél. Arra kényszerítették őket, hogy han­gosbemondókon felolvassanak egy Murszit támogató és a had­sereggel szemben ellenséges nyilatkozatot. Az an-Núr iszlamista párt szóvivője bejelentette, hogy pártja kivonul a kormányalakí­tási tárgyalásokról a Köztársa­sági Gárda kairói vérengzése miatt. Az ultrakonzervatív párt kezdetben támogatta a Moha­med Murszi elnök eltávolításá­val kezdődött belpolitikai for­dulatot. Az an-Núr már vasárnap este éles ellentétbe került az új kor­mány alakításról tárgyaló többi erővel, mert elutasította, hogy Zijád Baháaddínt, a számvevő- szék volt vezetőjét jelöljék ideig­lenes kormányfőnek. A párt kifogásolta, hogy Ba- háaddín ugyanabból a pártból való, mint az előző esélyes, Mohamed el-Baradei, márpe­dig az an-Núr korábban meg­vétózta az ő jelölését is. Bahá- addín - aki Oxfordban szerzett jogi diplomát - jelöléséről Adli Manszúr ideiglenes államfő szóvivője számolt be. Manszúr hivatala bejelentette, bizottsá­got állítanak fel a véres esemé­nyek kivizsgálására. A Nobel-békedíjas liberális politikus, el-Baradei elítélte az erőszakot, s az átmeneti kor­mány mielőbbi megalakítására szólított fel. Szerinte fontos, hogy a politikai átmenet folya­matában az iszlamisták is részt vegyenek. (MTI, TASR, ú) Venezuelát ajánlgatják a kiszivárogtatónak Szívesen megszabadulna a Kreml Snowdentől ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Cáfolták tegnap a Kremlben, hogy Washington ar­ra figyelmeztette volna Moszk­vát, miszerint a Snowden-ügy miatt elmaradhat Barack Oba­ma amerikai elnök szeptember­re tervezett oroszországi látoga­tása. A The New York Times írta azt, hogy Obama aligha utazik Moszkvába, a szeptemberi G20- as csúcsra, ha Snowden még Se- remetyjevónlesz. A Kommerszant tekintélyes orosz napilap úgy látja, az ame­rikai titkosszolgálatok interne­tes és telefonos adatgyűjtését le­leplező Edward Snowden elhú­zódó moszkvai tartózkodása az orosz-amerikai kapcsolatok ki­éleződésével fenyeget, és egyre több kényelmetlenséget okoz Moszkvának. Az amerikai Nemzetbizton­sági Ügynökség (NSA) volt al­kalmazottja az állami televízió közlése szerint továbbra is a Se- remetyjevo nemzetközi repülő­tér tranzitzónájában vátja, hogy továbbutazhasson egy olyan országba, amely mene­dékjogot nyújt számára. Eddig három állam - Nicaragua mel­lett Bolívia és Venezuela - jelez­te, hogy kész lenne befogadni. De Snowdennek nincs semmi­lyen útiokmánya, amivel el­hagyhatná Moszkvát. Moszkva nem akaija olyan harmadik országba kitoloncolni a kémkedéssel és hazaárulással vádolt amerikai informatikust, amely kiadná őt az USA-nak. A kitoloncolást állítólag John Kerry amerikai külügyminiszter kérte orosz kollégájától, Szergej Lavrovtól. Egy befolyásos orosz politikus tegnap Venezuelát ajánlotta menedékül Snowdennek. Alek- szej Puskov, a duma külügyi bi­zottságának vezetője - az ő kommentáijai gyakran a Kreml nézeteit tükrözik - tegnap azt ír­ta, hogy „Venezuela váija Snow­den válaszát, s talán ez az utolsó esélye, hogy politikai menedé­ket kapjon”. Megfigyelők szerint a Puskov üzenet jelzi: Oroszor­szág már nagyon szeretne meg­szabadulni Snowdentől. Puskov azzal is tréfálkozott, ha Snowden nem talál mene­dékre Venezuelában, „maradnia kell, és feleségül kell vennie An­na Chapmant”, a vörös hajú orosz kémnőt, akit tíz másik alvó ügynökkel együtt 2010-ben ki­utasítottak az USA-ból. A 31 éves Chapman a múlt héten a Twitteren házasságot ajánlott Snowdennek, aki most töltötte be a30-at. (MTI, TASR, ú) Mindenkit megelőzve beszélt az európai uniós és a NATO-tagság szükségességéről Örök nyugalomra helyezték Horn Gyulát ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A hosszú betegség után, életének 81. évében, júni­us 19-én elhunyt Horn Gyula volt szocialista miniszterelnököt tegnap helyezték örök nyuga­lomra a Fiumei úti Nemzeti Sír- kert 15. számú parcellájában, katonai tiszteletadás mellett. Horn Gyula 1994 és 1998 között volt kormányfő. A koporsójánál lerótta kegye­letét Orbán Viktor miniszterel­nök, Boross Péter, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Baj- nai Gordon korábbi kormány­fők. A búcsúztatáson a hozzátar­tozók és barátok mellett részt vett Áder János államfő, Sólyom László és Schmitt Pál volt köz- társasági elnök, Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter. E két német politikus is búcsút vett az elhunyttól Katona Béla volt ház- elnökbeszéde után. Katona Béla úgy fogalmazott, Horn Gyula élete maga volt a 20. századi magyar történelem, an­nak ellentmondásaival együtt, de amikor lehetősége volt, Ma­gyarország és Európa sorsának alakítójává vált. Szerepe volt a vasfüggöny lebontásában, min­denkit megelőzve beszélt az eu­rópai uniós és a NATO-tagság szükségességéről. Szólt arról is, hogy az egykori kormányfő számos külföldi elismerést ka­pott, elmaradt azonban a hazai kitüntetése. Ezt „a bánáti bazsa­rózsák nagy barátja, Horger An­tal úr megakadályozta” - jelen­tette ki, arra utalva, hogy Só­lyom László akkori államfő 2007-ben megtagadta Horn Gyula kitüntetését. Martin Schulz kiemelte: Horn Gyula nélkül Európa és Német­ország újraegyesítése elképzel­hetetlen lett volna, lehetővé tet­te a kettészakított földrész újra­egyesítését. Hans-Dietrich Gen­scher korábbi német külügymi­niszter azt mondta: a magya­rokkal együtt a németek is bú­csúznak Horn Gyulától, aki ba­rátnak bizonyult a szükség órá­jában. Amikor az egykori NDK- ból tízezrek kerestek menedéket Magyarországon, hogy onnan az NSZK-ba mehessenek, Horn Gyula Kelet-Berlinbe utazva próbálta meggyőzni a hatalom birtokosait a kiutazásuk szüksé­gességéről. Miután ez nem sike­rült, Horn a menekültek kiuta­zása mellett döntött. Genscher úgy fogalmazott: ami Magyar- országon kezdődött, 1989. no­vember 9-én a berlini fal leomlá­sával teljesedett ki, „itt Budapes­ten mérték az első súlyos csapást a falra”. (MTI, ú) Bajban a felkelők Várják a szaúdi fegyvereket Isztambul. A szíriai ellenzéki koalíció új elnöke, a szombaton megválasztott Ahmad el-Dzsar- ba szerint hamarosan megkap­ják a felkelők a korszerű szaúdi fegyvereket, ami meg fogja erő­síteni jelenlegi gyenge harctéri helyzetüket. Dzsarba tegnap azt mondta, az ellenzék nem megy el a Washington és Moszkva által javasolt genfi békekonferenciá­ra sem, amíg a harctéri pozícióik nem javulnak. Dzsarba szerint Homszban humanitárius ka­tasztrófa megy végbe: Aszad el­nök hadigépezete már a meg­semmisülés szélén állt, de Irán feltámasztotta. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom