Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)
2013-07-09 / 157. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 9. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 5 Csak 2014 januárjától vásárolhatnak külföldiek Szlovákiában földet, de már most jelen vannak Vonzó az olcsó hazai termőföld Az agrárkamara feltételezései szerint akár 15-20 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterület is már külföldi kezekben van, ami a honi területnek körülbelül az egy százaléka (V. Šimíčekfelv.) Pozsony. A külföldi befektetők hivatalosan csak a jövő év elejétől vásárolhatnak Szlovákiában termőföldet, ennek ellenére, látván a külhoni tulajdonosokat, sok helyütt már most aggódnak a gazdák. Felvetődik a honi mező- gazdasági termelőkben: meddig lehetnek még alkalmazottak az agrárágazatban? SUSLABÉLA Pontosan nem tudható, mekkora is az a mezőgazdasági földterület, amely már most a külhoni tulajdonosokkezében van. Az elsősorban dán, holland és olasz gazdák a legnagyobb érdeklődők, de kínai üzletemberek is várnak a szlovákiai termő- területekre, illetve néhány helyütt már ők is tulajdonosok. Peter Hajnala, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium szóvivője szerint a tárca arra törekszik, hogy a legjobb minőségű hazai földek az agrár- termelést szolgálják, ne pedig azt, hogy például építkezési célokat valósítsanak meg rajtuk. A szóvivő lapunknak már korábban megerősítette, hogy hazai jogi személyek mintegy 30 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterületet vásároltak meg a saját nevükben, minden bizonnyal spekulatív céllal. Nálunk olcsó a föld Stanislav Nemec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője leszögezte, a külföldi érdeklődők számára kimondottan jó hely Szlovákia, hiszen az itteni, jó minőségű földterületek a környező országok ilyen jellegű földterületeihez viszonyítva kedvezőbb áron vásárolhatók meg. Szlovákiai átlagot említve Nemec rámutatott, hogy hektáronként 36 euróra rúg a vételár, bár némely régiókban eléri a 150 eurót is. Az SPPK feltételezései szerint akár 15-20 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterület is már külföldi kezekben van, ami a honi területnek körülbelül az egy százaléka. A spekulatív célokkal felvásárlók lépése módfelett egyszerű. Egyrészt honi jogi személyek által jutnak hozzá kedvezményes áron akár a legkiválóbb minőségű földekhez, majd a már tulajdonukban lévő területeket bérbe adják. Másrészt pedig jogi személyként bejegyeztetik magukat Szlovákiában, és akkor újfent megtehetik a szükséges intézkedéseket és lépéseket a termőföld megvásárlása irányában. Az államnak egyértelműen jobban kellene vigyáznia jó minőségű mező- gazdasági földjeire, s szigorítania az eladás feltételeit, nyomatékosította Nemec. Vannak kiskapuk A szlovákiai mezőgazdasági üzemek vezetőit és a magángazdákat az utóbbi napokban az a kérdés is komolyan foglalkoztatja, hogy 2014. január 1-jétől drágábban bérelhetnek földterületeket. ,A Szlovák Földalap közeledni próbál az ingatlanok bérbeadásának piaci áraihoz, s ettől a lépéstől azt válja, hogy hozzásegít a közpénzek konszolidációjához” - mondta lapunknak Ľudovít Kayjak, a földalap szóvivője. Arra a kérdésünkre, hogy nem riasztja-e vissza a bérbeadási díj emelése a hazai termelőket a gazdálkodástól, a szóvivő nemleges választ adott. ,A külföldi befektetőket egyelőre nem érinti ez a kérdés, ugyanis a földalaptól csakis szlovákiai állampolgár vagy cég igényelheti a mezőgazdasági földterület bérbe vételét” - húzta alá Kayjak. S hogy az érvényben lévő jogszabályok megkerülésére mindig akadnak kiskapuk, arról a legutóbb talán a Szakolcai járáshoz tartozó Péterlakon (Petrova Ves) beszéltek a legtöbbet. A Hospodárske noviny értesülései szerint az ottani mezőgazdasági üzem ugyanis nemrégiben még 3 100 hektárnyi területen gazdálkodott. Miloš Beťko elnök szerint anyagiak hiányában nem tudták megvenni a földterületeket, így aztán az osztrák befektetők már 700 hektárnyi területhez jutottak hozzá, amelyet a hazaiak most kénytelenek bérelni, ami egyben elbocsátásokat is jelentett. Miloš Zeman köztársasági elnök ma kinevezi a szakértőinek mondott, Jirí Rusnok vezette kormányt Jan Fischer lesz az új cseh pénzügyminiszter ÖSSZEFOGLALÓ Prága. A volt ügyvezető cseh miniszterelnök és sikertelen államfőjelölt Jan Fischer lesz a körvonalazódó szakértői Rus- nok-kormány új pénzügyminisztere. Miioš Zeman államfő ma nevezi ki a parlamenti pártok egyeztetése és jóváhagyása nélkül összeállított Rusnok-ka- binetet. Az egykori Zeman- kormányban pénzügyminiszteri tisztséget betöltő Jirí Rusnok vezette kormánynak 30 napon belül kell kérnie a bizalmat a parlamenttől. A Rusnok-kabi- net célja, hogy jövőre tartsa a GDP-hez viszonyított 3 százalék alatti államháztartási hiányt és meglehetősen feszes 2014-es állami költségvetést dolgozzon ki. A 15 tagúra tervezett ún. szakértői kormány erőteljesen szociáldemokrata (ČSSD) színezetű, maga Rusnok is a legerősebb ellenzéki párt tagja volt, csakúgy, mint Marie Benešová igazságügyminiszter, Jan Kohout külügyminiszter és František Koníček munkaügyi miniszter. A ČSSD vezetése felkérte őket, hogy mindaddig, amíg kormánytagok, függesszék fel tagságukat a pártban. Zeman az ügyvezetői kormány kinevezésével egyfajta kettős hatalmat hoz létre a szociáldemokratáknál. Maguk a szociáldemokraták az előrehozott parlamenti választás hívei, ám a 200 tagú cseh törvényhozásban egyelőre nincs meg a feloszlatáshoz szükséges 120 szavazat. Lapértesülések szerint mivel a parlamenti képviselők bő egyharmada fülig el van adósodva, ezért nem valószínű, hogy megszavaznák az előrehozott választásokat. Tegnap az ügyészség kérte a törvényhozástól a leköszönt Petr Nečas miniszterelnök kiadatását, akit ki szeretnének hallgatni a korrupciós botrány témájában. Az ellenzék megvonná Nečastól a képviselő mentelmi jogát, ám Nečas pártja, az ODS egyelőre kiáll az ex- kormányfő mellett. (MfD, shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Uniós források: 42%-os merítés Pozsony. Szlovákia június végéig 4,914 milliárd eurót merített az európai uniós alapokból, ez az összeg a 2007 és 2013 közötti időszakra elkülönített teljes összeg 42,25 százalékának felel meg - jelentette tegnap a pénzügyminisztérium. A szaktárca szerint az év végéig még legalább 1,15 milliárd euró merítését kell deklarálni, hogy az ország ne essen el a tetemes uniós forrásoktól. A képhez hozzátartozik, hogy az összeghez Pozsony még jövőre is hozzáfér. (SITA) 82 százalékos a magyar hiány Budapest. Júniusban 162,3 milliárd forintos hiánnyal zárt az államháztartás, ami kumuláltan 721,7 millárdot jelent. Ez pedig az éves hiánycél, ami 879,8 milliárd forintot tesz ki, 82 százaléka. Csak az adósság utáni kamatkiadások terhe 637 milliárd forint volt. Mivel a hiány lefutása az adott éven belül ingadozó, ezért ez az adat csak pillanatnyi állapotot tükröz, és az év későbbi részében még változhat az arányszám. 2012-ben az első 6 havi kumulált deficit 517 milliárd forint volt. (Mfor) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8616 Lengyel zloty 4,2959 Cseh korona 25,638 Magyar forint 294,52 Horvát kuna 7,518 Román lej 4,4483 Japán jen 130,04 Svájci frank 1,2404 Kanadai dollár 1,3567 USA-dollár 1,285 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint SberbankOTP Bank 1,35-1,23 27,03-24,75 306,62-280,78 PostabankSzí. Takarékpénztár 1,34-1,25 26,55-25,07 306,17-279,81 Tatra banka 1,33-1,25 26,62-25,07 304,83-281,67 Príma bankaÁltalános Hitelbank 1,33-1,25 26,83-25,27Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Megszűnő cégek Magyarországon Budapest. Soha annyi cég nem szűnt még meg Magyar- országon, mint 2013 első felében. Az év első hat hónapjában több mint 16 ezer céget töröltek a nyilvántartásból, ami az előző év azonos időszakánál mintegy 32 százalékkal rosszabb eredmény. Ez még az eddigi rekordon, 2010 második félévén is túltesz. „Ez a szabályozott tisztulási folyamat hosszabb távon előnyösen érintheti a magyar gazdaságot” - véli •Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. Másrészt a cégmegszüntetésre irányuló cégbírósági eljárások száma csökken. Míg 2012 első felében több mint 32 ezer fel- számolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás indult, az idei első félévben már csak alig több mint 17 ezer. „Az alacsony mértékű GDP-növekedés mellett nincs okunk azt feltételezni, hogy a cégalapítási kedv a következő félévekben látványos javulást mutat máj d” - teszi hozzá Tóth. Ugyan a cégalapítások száma idén 16 ezer fölé kúszott, ami egyértelmű javulás az előző félév 15 ezres értéke után, ez még mindig jócskán elmarad a válság előtti időktől: akkoriban félévente 23-25 ezer új céget alapítottak. (Hir24) Hűsítő, frissítő, egészséges nyári italok ami Július 12-én melléklet A tartalomból: • Milyen az ideális folyadékpótlás? íj _ • Változatok házi limonádéra • Smoothie, a krémeš gyümölcsital Ez a lap jár Önnek!
