Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-28 / 149. szám, péntek
Vélemény és háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 28. Az állam egyik erőszakszervezete nem nyomoz, hanem fenyeget és megfélemlít A hatalomnak hatalma van... A Sanzon a Hatalomról című Ratkó József-vers- ből tudhattuk meg, hogy a hatalomnak füle, szeme, fegyvere, titkárnője s egyéb mindene, de főleg hatalma van. Akkortájt egy más rendszerrel azonosítottuk Ratkó mondatait, most viszont a vers teljes szépségében mindannyiunk előtt a gyakorlatban jelenik meg. Két helyen is. LOVÁSZ ATTILA A Hospodárske noviny napilap egyik szerkesztője, aki nem keveset tett azért, hogy a katonai titkosoknál zajló gazemberségek napvilágot lássanak, azt nyilatkozta, hogy a titkosszolgálat két embere meglátogatta őt. Nem simán megkeresés, netán kihallgatás volt. Azzal minden magunkfajta firkász tisztában van, hogy néha állami szervek vagy kimondottan bűnüldöző szervek kérdéseire kell válaszolni. A kihallgatás során az egyik tiszt - az újságíró állítása szerint - megkérdezte a kolleginát, vajon családanyaként értelmes dolognak tartja- e, hogy a titkosszolgálatok ügyeiben kutakodjon. Ez az a pont, ahol egy demokráciában azt kell mondani, vége van a világnak. Ugyanis az egyik állami erőszakszervezet embere nem kérdéseket tett fel, nem felderített, hanem simán és egyszerűen fenyegetett. Fenyegetett, mert ez a kérdés- feltevés inszinuáló, ez a kérdésfeltevés nem az igazság kiderítésére vonatkozott. A finom, áthallásos módszerek egyike ez, amit emberi nyelvre lefordítva nagyjából a következő módon lehet értelmezni: ha nem hagyod abba, a családodnak baja történhet. Persze, lehet, hogy csak paranoia a kommentátor részéről, de hát a „hatalomnak füle van / fülel, s lefülel vele”, írja Ratkó, meg azt is, hogy „a hatalomnak fegyvere van / mi mást tehetne, lő vele”, s folytathatnánk. Ilyen kérdést demokratikus ország bűnüldöző szerve egyszerűen nem tehet fel, s ha felteszi, akkor már a másik oldalra sorolható be, azok közé, akiket bűnüldözni kell(ene). A hatalom nagyon érdekes értelmezését látjuk Miloš Zeman cseh államfőnél is. Először is, a cseh alkotmány félreértelmezése az az állítás, mely szerint a kormányfő lemondása a teljes kormány lemondásával jár (ilyen passzus expres- sis verbis a szlovák alkotmányban szerepel). De lelkűk Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol egy demokráciában azt kell mondani, vége van a világnak. * II. rajta, ment az egész Nečas- kormány - sose állítottuk, hogy nem érdemelte meg. A lehetséges megoldások közül Zeman a hivatalnokkormányt választotta - nevezte szakértőinek is, de ilyen nincs, a kormány politikai testület, még akkor is, ha minden minisztérium élén az adott szakterület egyetemi oktatást garantáló professzora áll. Az úgymond szakértői hivatalnokkormány még csak hivatalnokkormány sem lesz, mert majdnem az összes minisztere párthoz köthető, ami sem Fischer, sem Tošovský korábbi kormányára nem volt érvényes. De ami a legrosszabb: Zeman a parlamenti (tehát választásokon legitimitást szerzett) pártok egyikével sem egyeztetett. Lehet, hogy hivatalnokkormánya nem kap bizalmat a törvényhozásban. Akkor majd az elnök egyszerűen szélnek ereszti az alsóházat, mert megteheti. Havel élete végéig igyekezett demokrata maradni, Tošovský kormányának munkájába nem szólt bele (azt a kormányt 120 képviselő támogatta a 200 tagú parlamentben). Klaus egocentriz- musból nagydoktorit szerezhetne, de Fischer kormányát nem feltétlenül igazgatta (Fischer több mint 150 szavazatot kapott az alsóházban). Most megjelent Zeman, és té- esz-elnöki attitűddel kinevezte a kormányt, a kormányfőt és magasról tesz rá, hogy az alsóház támogatja-e. Igaz, megteheti. Ugye „a hatalomnak hatalma van / s él, ha visszaél vele”. Az idősebb japánok állítólag már nem értik, miről beszélnek a fiatalok Idegen szavak miatt perli a köztévét MTl-FIGYELŐ Pert indított egy nyugdíjas a japán közszolgálati televízió ellen, amiért a műsorokban szerinte túl sok angol nyelvből származó jövevényszót használnak. A 71 éves Takahasi Hodzsi 10 ezer eurós kártérítést követel az adótól, arra hivatkozva, hogy a sok jövevényszó érthetetlenné tette számára a műsorokat, s mindez szorongással tölti el - írta a Japan Times napilap. .Aggodalmának oka, hogy Japán túlzottan amerikanizálódik. Úgy érzi, Japán egyre inkább az Egyesült Államok egy tartományává kezd válni” - indokolták a beadványt a férfi ügyvédei az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva. Takahasi bírósági keresetében például a toraburu (trouble, azaz gond), a riszuku (risk, azaz kockázat) és siszut- emu (system, azaz rendszer) szavakat kifogásolta, felelőtlenséggel vádolva a köztévét, amiért nem a kifejezések japán megfelelőit használja. ,A fiatalok talán értik ezeket, de a hasonló idős ember nem. Ez a kérdés az egész országot érinti” - mondta. A japán nyelvben az ország II. világháborút követő amerikai megszállása alatt terjedtek el az angol jövevényszavak, s egyre gyakoribbak a mindennapi kommunikációban, elsősorban a fiatalok között. Az angol mellett más európai nyelvekből is merített a japán: a diákmunkát például a német Árbeit után arubaitónak (vagy ba- itónak) hívják, míg a kenyeret a spanyol pan szóval illetik. Takahasi azt mondta, azután fordult bírósághoz, hogy a tévé- csatorna nem válaszolt panaszaira. Az internetezők körében mindenesetre derültséget okozott a per: egy kommentelő például azt írta, „az eddigi legkreatívabb módszer az tévé-előfizetési díjak visszaszerzésére”, egy másik hozzászóló azt kérdezte Takahasitól, „mi a xenofóbia japán megfelelője?” KOMMENTAR Éhező bankárok MOLNÁR IVÁN Az uniós pénzügyminisztereknek csütörtök reggelre sikerült megállapodniuk azokban az új, közös rendelkezésekben, amelyek szabályozni fogják a nehéz helyzetbe került bankok megsegítését, és amelyek fő célja, hogy levegyék a mentőcsomagok finanszírozásának terhét az adófizetőkről - kürtölték világgá a hír- ügynökségek az uniós propagandaszöveget, amit már csak az vesz komolyan, aki most pottyant ide a Marsról. Súlyos tévedés azt gondolni, hogy az uniós csúcsfejeknek végre megjött az eszük, és most már valóban azok érdekeit képviselik, akiknek az érdekvédelmére felesküdtek. Az uniós politikusokra a közvélemény egy része még mindig úgy tekint, mintha makulátlan félistenek lennének, a valóság azonban az, hogy ugyanúgy befolyásolhatók, mint az összes többi politikus. Erre a legjobb példa éppen a bankok esete. Azoké a bankoké, amelyek korábban mesés nyereségekre tettek szert, hogy aztán a gazdasági válság kitörését követően - amelynek kitöréséhez őkis hozzájárultak- az államnál kuncsorogjanak segítségért. Pontosabban nem is kuncsorgásról, inkább zsarolásról, az adófizetők pénzének lenyúlásáról beszélhetünk. Hogy az uniós politikusokat sikerült meggyőzniük, azt mi sem bizonyítj aj óbban, mint hogy2008és2011közöttazEurópai Bizottság 4500 milliárd euró állami támogatást hagyott jóvá a bankok számára. Ez az Európai Unió éves gazdasági teljesítményének 37 százaléka, vagyis nagyjából négy és fél hónapig az Európai Unió összes munkavállalója és cége kizárólag a bankokra dolgozott, amelyek aztán ezt a támogatást feneketlen lyukként nyelték el. Ma újabb bankokjeleznek gondokat, ami szükségessé teszi egy átfogó bankmentő csomag kidolgozását. Ennek egyik részét képezik a most elfogadott szabályok, amelyekkel az uniós adófizetőket próbálják megnyugtatni. Ezek szerint ugyanis a bankmentés feladatát a banktulajdonosokra, a magánhitelezőikre és a nagybetétesekre hárítják át. Ennek értelmében a bankok megmentésében a részvényeseknek és a 100 ezer eurónál nagyobb betéttel rendel- kezőknekkelljátszaniukafőszerepet. Arról már kevesebbet beszélnek, hogy az új szabályok várhatóan csak 2018-ban lépnek életbe, vagyis az adófizetők pénzének lenyúlására még bőven marad idő. Nem is beszélve arról, hogy az uniós döntések nem számítanak szentírásnak, hiszen ha a szükség úgy hozza, az uniós csúcsvezetők rendkívül rugalmasan képesek megszegni azokat a szabályokat, amelyeket ők maguk fogadtak el. Ezzel persze nem azt állítjuk, hogy a bankokra nem férne rá a segítség. Tavaly például - az utóbbi három évben először - már a legnagyobb európai bankok felső vezetőinek fizetése is a tizedével csökkent. A nagybankok vezetőinek éves átlag- fizetése így 11,5 millió dollárra esett vissza, ami nagyjából havi 736 ezer eurónak felel meg. A legutolsó szlováldai nyugdíjas, munkanélküli vagy minimálbéren tengődő alkalmazott is elismeri, hogy ekkora összegből ők nehezen tudnak megélni. Ha a gyerekeink szájából tépjük is ki majd a falatot, a bankokon és a bankárokon akkor is segítenünk kell. FIGYELŐ Magyar gárdisták Szíriában? A magyar Terrorelhárítási Központ (TEK) információi szerint magyar állampolgárok is harcolnak Szíriában - írta a Magyar Nemzet. A TEK a lap kérdésére úgy reagált, a-témakörben komoly nemzetközi információcsere zajlik az uniós tagországok között, hiszen a fegyveres konfliktusokból visszatérő állampolgárok minden ország számára nagy nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek. Körülbelül egy tucat olyan magyar állampolgárról tudnak, akik megfordulhattak valamelyik terroristakiképző táborban. Sajtóhírek szerint tizenegy, a Magyar Gárdához köthető személy életét is vesztette a Szíriái harcokban, amire egy bizonytalan eredetű kimutatás utal. Az interneten fellelhető, magyar elesetteket is tartalmazó táblázatot a TEK nem tartja hitelesnek. (MTI) Megbolondulnak a mobilok Óriási koronalyukat fotóztak a Napon, a sötét foltból süvítő napszél hamarosan eléri a Földet, mivel a lyuk szinte közvetlenül bolygónkra néz - számolt be a Hír24. A koronalyukról a NASA műholdja készített felvételeket. Ajelenség zavarokat okozhat az elektromos berendezések működésében, beleértve a mobiltelefonokat. A repülőgépek berendezését is zavarhatja, de a repülésbiztonságot nem veszélyezteti. A napszél várhatóan már ma eléri bolygónkat, és napokba telhet, amíg a Föld mágneses tere újra helyreáll.- Szlovákiának és a hadseregnek szüksége van háryjánosokra. Megteremtjük az új nemzeti hőst, a Háryjánošíkot. (Peter Gossányi rajza)
