Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-28 / 149. szám, péntek
8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 28. www.ujszo.com 63 ember halt meg, száznál többen megsérültek, az épületek harmada elpusztult: összedőlt hét templom és 279 ház 250 éve döntötte romba Komáromot a földrengés Kétnyelvűség CBA-módra Manapság sok szó esik arról, hogy Dél-Szlovákiában hogyan kellene megvalósítani, elfogadtatni a kétnyelvű feliratok használatát. Érdeklődéssel figyelem a civil szervezetek erőfeszítéseit ezen a téren, minden tiszteletem az övék. Azért fogtam tollat, hogy leírjam, az ismert - állítólag magyar - üzletlánc Marcel- házán hogyan oldotta meg ezt a gondot. A bejáraton kétnyelvű felirat díszeleg: „Beszélünk magyarul is!”. Nem akartam hinni a szememnek. Egy üyen figyelmeztetés jólesne mondjuk Zsolnán, de egy 90%-ban magyarlakta faluban!? Ez a vevők és az eladók arculcsapása. Úgy látszik, a faluban senkit nem zavar ez az embléma, most is ott díszeleg az ajtón: „Hovoríme aj po maďarsky!” Jalsovszky Vilmos MT1-HÁTTÉR Kétszázötven éve, 1763. június 28-án döntötte romba Komáromot az eddigi legnagyobb erősségű Kárpát-medencei földrengés, amely a Richter- skála szerint 6,3-as magnitúdó- júvolt. A gazdag dunai kereskedővárosban az emberek a másnapi, Péter-Pál-napi vásárra készültek, amikor hajnali fél hatkor megmozdult a föld. A korabeli krónikás az elemi csapásról ezt írta: „akik reggel hatod fél órakor a Dunán alúlis, felűlis jöttek, látták Komáromot mintegy három ölre meg emelkedni, s ismét le szállani, mellyre olly nagy por következett, hogy egészlen szemek elől el tűnt.” A templomok tornyai ledőltek, a városháza tornya az órával a piactérre zuhant, a kolostorok falai, az épülőfélben lévő városi kórház és az ápolóházak annyira megrongálódtak, hogy életveszélyessé váltak. Károkat szenvedtek a belső és a külső vár épületei, a város több utcáján megnyílt a föld, a Vág-Du- nánál kénköves vizet, majd hamuszínű barna homokot hányt ki a vulkanikus erő. A várban karvastagságban sárga színű, kénkőszagú láng tört ki, majd zavaros víz és kénes homok lövellt elő, amely rövid idő alatt betöltötte a várárkot. Sokan félelmükben a dunai hajókra menekültek, de a földindulás a felcsapó hullámok formájában ott is utolérte őket. 63 ember halt meg, száznál többen szenvedtek kisebb-na- gyobb sérüléseket. Komárom épületeinek harmada elpusztult: összedőlt hét templom és 279 ház, súlyosan megrongálódott további 353, az épületállománynak mindössze 9 százaléka maradt sértetlen. Komárom 10 ezernél több lakosával abban az időben Magyarország 5. legnagyobb városa volt. A szemtanú így írt a pusztulásról: .....egyetlen ép ház benne nincsen, mennél jobban építve valónak, annál nagyobban ki több, ki kevesebb részekre ösz- ve hasadott, tetőtűi fundamen- tomig rész szerént öszve is dőlt.” A földrengés a környéken élő földműves népesség épületeiben jóval kisebb károkat okozott, mert ezek egy ősi technika szerint készültek: a lakóházak anyaga vályog és rugalmas fűzfavessző volt, az egyszerű kunyhók az alap felé fokozatosan szélesedtek, s így jobban állták a rengéseket, mint a módosabb polgárok kőházai vagy a bolthajtásos, többszintes paloták. A tragédiáról Baróti Szabó Dávid A komáromi földindulásról címmel epikus költeményt írt, az eseményekről Jókai Mór is beszámolt Az elátkozott család című regényében, s számos festmény is megörökítette az elemi csapás következményeit. Mária Terézia királynő összeíratta a károkat, a rengés erősségére ezekből az adatokból lehet következtetni. A legnagyobb pusztítás a Duna bal partján következett be, a királynő ezért felajánlotta az ott lakóknak, hogy települjenek a jobb partra. A helybéliek azonban a virágzó fakereskedésre tekintettel ezt nem fogadták el, ezután a helytartótanács úgy intézkedett, hogy az újjáépítés során a házak földszintesek legyenek, fából s bolthajtások nélkül épüljenek, a mennyezetek is gerendából készüljenek, a tűzveszély miatt pedig a házak között hagyjanak közöket. A földmozgás epicentruma Győrtől északkeletre és Komáromtól északnyugatra helyezkedhetett el, a rengéseket még Drezdában és Lipcsében is érezni lehetett. A feljegyzések szerint Ácson, Bábolnán és Győrben is komoly károk keletkeztek, romba dőlt a zsámbéki templom, amelyet aztán már nem építettek újjá. Budán, a Vízivárosban megváltozott a források vízhozama. A rengések erős morajtól kísérve, gyengülő erővel még napokig folytatódtak egészen szeptemberig. Nyerjen CSSiBdi belépői Mikor nyitotta meg kapuit a Budapesti Tropicarium? elvesen az alábbi kérdésre és nyerje családi beiénőjegy egyikét! A tárgymezöbe írják be: Tropicarium 1 * W Ír y 'V ##MÉ I s I Jü8 j JM* -Sj -.ilyyfefeÜi Jelentkezési szelvény Vezetéknév: Keresztnév: Lakhely (magyarul is): Az arckép helye Ismét várjuk a tiszta egyes bizonyítványokat! Utcanév, házszám: Irányítószám:.................... ................................ T elefonszám:................................... A z iskola neve/település (magyarul is): Ismét ajándékozunk! Mit kell tenned? • Töltsd ki a jelentkezési szelvényt (fénymásolatot nem fogadunk el)! • Ragaszd az arcképedet a megjelölt helyrel• A szelvényhez csatold a bizonyítványod fénymásolatát! • A szelvényt a bizonyítvány fénymásolatával együtt küjdd el a következő címre: Redakcia Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava | A borítékra írd rá: „Tiszta egyes"! Beküldési határidőt 2013^július 8--- ----jl J. • A játékban csak azok az alapiskolás tanulók vehetnek részt, akik a 2012/2013-as tanévet tiszta egyes bizonyítvánnyal zárták. • A jelentkezők arcképét a nyár folyamán, szerdánként közöljük. Ez a lap jár Önnek!
