Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-22 / 144. szám, szombat
20 Szalon ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 22. www.ujszo.com A hatvanadik, ünnepi évadot a felhőtlen szórakoztatás jegyében kreált keretbe foglalta a Komáromi Jókai Színház vezetése Kenyeret és cirkuszt a népnek! Minden színház életében vannak kiemelt évadok. Ilyenkor összefoglaló tartalmi egységbe kell sűrítenie szinte mindent, ami a létét igazolja. Ami megerősíti és aláhúzza rangját és helyét az adott közösségben, régióban és a tágabb színházi, társadalmi környezetben. KISS PÉNTEK JÓZSEF A Komáromi Jókai Színház 60., ünnepi évadának dramaturgiai tervéhez Tóth Tibor igazgató Budapestről választott segítőt. Méhes László színművésznek jelentős rendezői múltja van, munkáinak száma a harmincat is meghaladja. Főleg zenés vígjátékokat és bohózatokat, groteszkbe és abszurdba hajló előadásokat hozott létre. Színdirektorunk láthatóan az ő ízlésére és színházi hitvallására hagyatkozott, amikor beleegyezett, hogy két olyan vidámság is tarkítsa az ominózus évadot, mint az Egy hölgy a Maximból és a Made in Hungária. Ez utóbbi a végletekig megtévesztő, és hatalmas közönség- sikere ellenére (vagy éppen ezért) igen káros a hazai színházi ízlés és a gondolati színház puszta léte szempontjából. A színház vezetése az ünnepi évadot a felhőtlen szórakoztatásjegyében kreált keretbe foglalta. Már az első bemutató kínosan izgalmas volt, hiszen Feydeau bohózata jócskán átformált szövegének előadásán kellett volna felhőtlenül kacagnia a lelkét ünneplőbe öltöztetett nézőnek. Az évad végére pedig két szórakoztató darab is jutott, hiszen bármennyire groteszk is (a színlapon pszeudo- moliere-nek becézett), azért csakis a felhőtlen szórakoztatás szintjén kommunikáló, sokszor alkotói öncélt szolgáló előadás maradt a Magyar zombi. Nem is beszélve a Made in Hungáriáról. Talán én vagyok túlságosan igényes, de visszapillantva úgy érzem, a katarzis elmaradt. S ez az érzés, úgy tűnik, végleges. Soha nem állítottam, hogy a dramaturgiai beavatkozás, illetve a szöveg jó arányérzékkel történő átigazítása vagy akár átírása ne segítené egy-egy színpadi mű előadássá formálásának folyamatát. Ellenben egyáltalán nem hasznos, ha durva és hatásvadász ötletektől vezérelve öncélú szövegrészek kerülnek egy nagy műgonddal megírt és lefordított, cizellált dra- matikus szövegbe. Feydeau vígjátékai akkor működnek igazán, ha a színészek köré a megidézett kornak megfelelő miliőt varázsol a díszlet- és jelmeztervező. S ebben a miliőben a szereplők életre keltik a pontos karaktereket. Esetünkben az történt, hogy Verebes István, a komáromi társulathoz ismét meghívott egykori főrendező az Egy hölgy a Maximból maivá hangolása érdekében alaposan belekontár- kodott Heltai Jenő kiváló fordításába. Az öncélú trágárkodások mellett alapvető stilisztikai vétségek halmaza is „koronázta” a dramaturgiai kalózkodást. Mindezt az előadást kísérő vagy inkább meg-megszakító feliratozás egészítette ki. Mira János kubista hatású díszlete és Ga- dus Erika lepukkant világot sugalló jelmezei a ritmustalanul beékelt mintha-mozi elemekkel követhetetlen eklektikát hoztak létre. Az ötletparádé kioltott mindent, ami értékelhető színházi eseménnyé állhatott volna össze. Az évad második bemutatója, Spiró György fájdalmas gro- teszkje - a III. Richárddal együtt - az évad kiemelkedő színházi teljesítménye volt. Igaz, borzolta a nézők kedélyét, hogy éppen karácsony tájékán kapták ünnepi ajándékul. Nem tartom bűnnek, de még szakmai tévedésnek sem, ha olykor szándékosan provokál a színház. Különösen akkor nem, ha az egyre devalválódó erkölcsi értékek ellenében teszi. A Príma környék egy félelmetesen időszerű, kegyetlen téma írói megfogalmazása. Nagyon erős drámai anyag. Kitűnő döntés volt Valló Péter Kossuth-dí- jas rendező meghívása is, aki Spiró világának avatott ismerője. A játékteret maga a rendező tervezte, nagyszerű térérzékkel. Kifejezetten sokkoló volt a fordított szcenikai megoldás: a nézők a színpadon ülnek, a belső jelenetek, mintegy kamaratérben, ugyancsak a színpadon, a külső jelenetek pedig a nézőtéren játszódnak. A két helyszínt egy fel-le ereszkedő fóliafüggöny választja el. 2013 elején láthatta a közönség a szlovák színházi szakma egyik legrangosabb tanár-szí- nész-rendezője, Martin Huba új komáromi munkáját, a III. Ri- chárdot - az évad legizgalmasabb előadását. A POSZT-ra is beválogatták, ahol mérsékelt szakmai és közönségsikerrelját- szotta a társulat. Mindenesetre nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy Shakespeare drámájának bemutatója után, Komáromban hosszan tartó állótapssal jutalmazta a közönség a rendkívül szuggesztív előadás színészeit. Általában zenés produkciók végén pattan fel helyéről azonnal a publikum. Kivételes pillanat volt. A díszlet Jozef Ciller munkája. Parlamenti széksorokra emlékeztetőén elhelyezett benzineshordóival azonnal mai politikai színterünkre asszociálunk. A hordók tartalma nem a robbanásveszélyt jelentő benzin, hanem egy-egy fontos dramaturgiai-szcenikai feladatot ellátó textília, máskor egy hatalmas rózsacsokor - mégis azt a benyomást kelti, hogy bármikor robbanhat az egész felséges kó- ceráj. Az azóta elhunyt Milan Čorba jelmezei közül némelyik döbbenetesen pontos karakterábrázolás. Glosteré mellett a legkiemelkedőbb Margit királyné fantáziadúsan eklektikus, mégis drámaian erős öltözete. Mindezt tetézi a rendezői elgondolást, a színészvezetést és a dramaturgiai hangsúlyok - ez utóbbi Varga Emese alapos és minden részletre kitérő szakmaiságát dicsérő munkája -, pontosságát segítő színpadi mozgás. York napsütése rosszkedvűnk telét tündöklő nyárrá változtatta át - mondja Gloster a dráma első jelenetében. Igen, egy kis napsütés, az olykor-olykor felcsillanó humor, komikum vagy tragikomikum az, ami elkelt volna még ebben az előadásban. Tasnádi István Finito című darabja Magyar zombi címen került a Komáromi Jókai Színház repertoárjába. Bagó Bertalan vendégrendező felfogása láthatóan egyáltalán nem törekszik emberi mélységek, csupán a társadalom állapotának ábrázolására. Ezáltal az egész előadás ugyanolyan felszínes marad, mint az a tragikomikus látszat-világ, melyet ábrázolni akar. Régen láttam ennyire felelőtlenül szórakoztató, kortárs műből készült előadást. Mindezt még tetézte a Hungária frontembere, Fenyő Miklós életének bizonyos elemeit fel- és átdolgozó jelenetekkel és a közéjük ékelt Hungária-sláge- rekkel dúsított sikerelőadás, a Made in Hungária. Ha ez a show nem egy kerek évfordulót záró ünnepi évad díszelőadása, hanem csacska nyári szórakozás lenne, nem szólnék egy árva szót sem. Legyen: panem et cir- censes! A Made in Hungáriában egyébként ott táncol a Madách Színház stúdiójának teljes tánckara. Még jó, hogy előtte széleskörű részvétellel zajló kasztingot hirdettek, amikor megnézték és kiszórták az összes felvidéki jelentkezőt, hogy utána már semmilyen akadály ne háruljon a pesti fiatalok - 20 fő - csoportos szerződtetése elé. A Jókai Színház a jövő évadot tekintve hat szerepre írt ki újabb válogatást. A színháznak Szabó Szvrcsek Anita és Molnár Xénia tagságának megszűnése, illetve szerződésük meg nem újítása után tizenkét színésze lett/maradt. Az ünnepi évadban történt „kihasználtságukról” elmondható, hogy Szabó Szvrcsek Anita játszott a Feydeau-darabban, a III. Richárdban kiválóan alakította Erzsébet királynő szerepét, fergeteges Tigris Nikit játszott a Magyar Zombiban. Valami megbocsáthatatlan bűnt kellett elkövetnie, hogy Tóth Tibor és Méhes László az eltávolítása mellett döntött. Még akkor is, ha utólag hangoztatták: vendégként főszerepeket szánnak neki. Molnár Xénia Vidaubant-né volt az első bemutatóban; kitűnő karaktert elevenített meg a Príma környékben. Ekkor még nem sejthette, milyen meglepetés vár rá az éved végén, amikor a direktor és segítője, az újdonsült főrendező közli vele, hogy a mozgástere gyakorlatilag megszűnt, hiszen a drámaírók elfelejtettek elég szerepet írni az ő alkatára... Bandor Éva Jolikaként szerepelt a Príma környékben, Margit királynéként nagyot játszott a III. Richárdban és Blondinné volt a Magyar zombiban. Holocsy Krisztina minden szerepkörben helytáll. Osztri- gás Mici szerepében, a Príma környék Feleségeként, a III. Richárdban. Anyaként a Made in Hungária hiteles pillanatainak egyikét sikerült a színpadra varázsolnia. Tar Renáta is megoldotta felEgy kivételes pillanat. Mokos Attila és Tar Renáta a III. Richárdban. (Kiss Gibbó Gábor felvételei) Molnár Xénia erős karaktert formált meg a Príma környékben adatait. Szinte a semmiből alkotott karaktert a Magyar zombiban. A III. Richárd Lady Anna szerepében is hiteles volt. A Made in Hungáriában ugyancsak hősiesen helytállt, miközben megpróbálták beolvasztani a tánckarba. Ha ilyen mértékben felrúgják valahol a színházi hierarchiát, ott vélhetően nagy vérfürdők vannak készülőben. A férfi színészek közül az évad szerepe Mokos Attilának jutott a III. Richárd címszerepében. Kétségtelenül bizonyította, hogy a társulat legerősebb színészeinek egyike. Az első bemutatóban Petypon szerepében is hiteles tudott maradni, csakúgy, mint a Made in Hungáriában az Apa szerepében. Szabó Viktor a társulat legfiatalabb férfi színésze. De Vel- monté herceg volt a Feydeau- előadásban, statisztaszerep jutott neki a Príma környékben, amelyet többedmagával dicséretes alázattal játszott el. Clarence volt a III. Richárdban és két meglehetősen felszínes feladatot kapott a Magyar zombiban, valamint a Made in Hungáriában. Úgy vélem, ő a társulat egyik megbízható, nagyon jó képességű fiatal színésze. Fabó Tibor a derékhad erőssége. Az évad egyik legemlékezetesebb alakítását a Príma környék Sunyi bájának szerepében nyújtotta. Hiteles volt a Magyar zombiban Somszéd Misi, valamint a Made in Hungária Bigali elvtársának szerepében is. Kevésbé megfogható alkalmat kínált az évad a tehetséges és megbízható Majorfalvi Bálintnak, Bemáth Tamásnak, Németh Istvánnak, Olasz Istvánnak és Skronka Tibornak. Utóbbi közel két évtized után tért vissza a színházhoz; számára a Rendőr szerepe (Made in Hungária) és az Egy hölgy a maximból Abbéja kínált némi lehetőséget a kibontakozásra. Benkő Géza, az egykor ígéretes fiatal színész most érett és tudatos művészként a Príma környékben remekelhetett. A Budapesten játszó Rancsó Dezső pedig a III. Richárd Buckingham szerepében mutatkozhatott be két évtized után Komáromban. Ő az a karakter, amelyik nagyon hiányzik ebből a társulatból. Remélem, nem elavult gondolat társulatról beszélni... Ilyen a siker. Fenyő Miklós és Puskás Peti a Made in Hungáriában.
