Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-22 / 144. szám, szombat
8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 22. www.ujszo.com Hetvenéves Klaus Maria Brandauer filmszínész Mephistóval TALLÓSl BÉLA Ma hetvenéves Klaus Maria Brandauer osztrák színművész, akit Szabó István filmtrilógiájának köszönhetően egy kicsit a sajátunknak, magyarnak érzünk. Mivel jórészt színpadon játszott, a mai napig színpadi színésznek tartja magát, szinte ismeretlenként formálta meg Szabó István Oscar-díjas (TASR/AP-felvétel) Mephistójának főszerepét, Hendrik Höfgen színészt, akit mérhetetlen becsvágy fűt, s mindent karrierje építésének vet alá. Ezért „eladja a lelkét”, behódol a náci hatalomnak. Az 1981-es Mephisto világsikere Brandauer számára meghozta a nemzetközi áttörést, kitárult előtte Hollywood kapuja. a világhírig 1983-ban nem is kaphatott volna jobb belépőt az álomgyárba, mint a James Bond-so- rozat Soha ne mondd, hogy soha című epizódját, melyben a 007-es ügynök ellenfelét játszotta. Ezt 85-ben egy megaprodukció követte, a Sydney Pollack rendezésében készült Távol Afrikától, melyben Meryl Streep és Robert Redford társaságában igéző energiákkal játszotta el a kicsapongó életet élő Blixen báró szerepét - nem véletlen, hogy alakítása Arany Glóbuszt hozott neki. Majd visszatért Szabó Istvánhoz, hogy eljátssza a Redl ezredes és a Hanussen főszerepét. De azelőtt is szerepelt már magyar filmben. Kovács András Októberi vasárnap című, 1979-es drámájában. Innen indulva - a már említetteken kívül - sok emlékezetes szerepet formált meg. Charles Matton filmjében lehetőséget kapott, hogy Rembrandt színeit varázsolja elénk. Végül említsünk egy 1991-es amerikai produkciót, a Fehér Agyar című kalandfilmet, amelyet biztos nagyon sokan szeretnek. Brandauer ebben a fiatal Ethan Hawke-kal játszik, s megrendítően szép, ahogy a férfi apáskodva segít a fiúnak megmenteni az elvadított kutyát, Fehér Agyart. Hetvenedik születésnapját színpadon, Sámuel Beckett Az utolsó tekercs című darabjával ünnepli. 77. alkalommal rendezik meg Pozsonyban a Koronázási ünnepségeket. A rendezvénnyel a magyar királyok és királynék egykoron a városban zajlott, történelmi források alapján rekonstruált koronázási szertartását elevenítik fel. Ezúttal Lipótot „koronázzák újra". A koronázási menet holnap 74 órakor a várból indul, és a Szent Márton-székesegyházat érintve érkezik meg a koronázás helyszínére, a Hviezdoslav térre. Képünkön a Szent Korona ceremóniára készült aranyozott másolata. (TASR-felvétel) A A o N HÉTFŰN! Jobb, ha felkészülünk a szú nyög invázióra! egészség Jó kondiban tartja! Kassán Forgács Miklós állította színpadra a Keszekusza varázsló című „öko-mesejátékot' Kafkai játék az erdőben A kassai Thália Színház múlt évvégén állította színpadra Thuróczy Katalin Keszekusza varázsló című mesejátékát, a nagy- közönség számára azonban csak most tűzte műsorra. Az eredeti történet egy interaktív öko-me- semusical,a kassai változatban a hangsúlyok átrendeződtek. FECSÓ KASSAI YVETT A színen elsőként egy fura varázsló jelenik meg, aki lazán, temészetesen bíztat orrtúrásra és orrszívásra. Ennél könnyedebben nem lehet megnyerni a nézőtéren ülő apróságokat, hiszen ezt bizony nem illik. Most olyan világban találják magukat, ahol ez nem bűn. A beavatás ezennel megtörtént. Bogarak, apró élőlények bukkannak fel a deszkákon. Egy olyan világ, amelyet nem látunk a frissen zöldülő fűre taposva. De mégiscsak emberi karaktereket látunk. Csak annyiban bogarak, amennyiben hiszünk némi kafkai átváltozás lehetőségében. Tavasztündér érkezését váiják mindnyájan. Az idillt csak egy dolog bontja meg, hogy megváltozik a korábban napfényes, tiszta erdő. Nemcsak az erdő, hanem Thuróczy Katalin meséje is némileg átalakult. Az eredeti környezet a kassai rendezésben egy szemetes, „posztapokaliptikus” erdővé válik, amely sokkal jobban szemlélteti az emberi nemtörődömséget és rombolást, mint a szavak. Az előadás Forgács Miklós rendező átgondolt koncepciója alapján jött létre. Első meserendezése ez, de a legkisebbek világához való közelítéssel sem tudta meghazudtolni a kortárs drámák és megfogalmazások felé orientálódó „fertőzöttsé- gét”. A Keszekusza varázslóban nem érzékelni túlzásokat, öncélú újszerűséget, a legkisebbeket is harmonikusan vezeti be elképzelt világának szórakoztató müiőjébe. De épít a többgenerációs közönségre is. Helyesen, hiszen korban vegyes közönség érkezett már a bemutatóra is - a háromévesektől a legidősebbekig, óvónők, szülők, nagyszülők. A kommersz sorozatokkal teli világunkban kitűnő missziós lehetőség a meseelőadás, az új szemléletet talán az érettebb korosztály is könnyebben elfogadja, ha a kicsik jól szórakoznak. Márpedig láthatóan jól szórakoztak. A felnőtt közönség várja a tanulságokat, a legkisebbek azonban vevők a puszta folyamtokra, a hosszabb és néhol elnyújtott párbeszédekre is. S talán kevésbé fáradtak volna el, ha a második részben a dramaturg erőteljesebben redukálja a szöveget, vagy az elején megcsillantott interaktivitás újra teret kap. Pompás megoldás volt a figyelem felkeltésére két ismert film beépítése az előadásba. A Teszeto- sza és Pillangó szerelmi jelenetébe a Titanic című film egy részét komponálta be. Érzékelhetően ez hatott a lányok érzelmeire. A fiúk érdeklődését pedig a Volt egyszer egy vadnyugat imitálása kelthette föl. Mindkettőt ízlésesen tálalták. A színpadon egyébként folyamatosanjelen van a zizegés, a keszekuszaság, az ügyetlenség, a kényelem, a vágyakozás, az előzékenység, az egymásra figyelés, a segítségnyújtás, egymás szeretete és elfogadása, s a harc az emberi nemtörődömséggel, figyelmetlenséggel, rosszindulattal, amelyek által a bogarak vüága is képes hatalmas szemétdombbá változni. Talán erőltetett kiolvasni a helyenként szürreális világból azt, hogy a bogárrá változott ,jó” harcol az emberré változott „gonosszal”? Itt ugrik be a kafkai abszurd. Az alaphangulatot a zene határozta meg, az előadást ez tette egyedivé. Egy szál hegedű erőteljes, helyenként disszonáns hagjai uralják a történetet, irányítják a színészek játékát, fokozzák a feszültséget, vagy épp oldanak rajta kellő időben. A szokatlan hangkombinációk összhangban vannak a színpadi történtésekkel. Lakatos Róbert a darab zeneszer- zőjeként kitűnő improvizációs munkát végzett. Épp a darab dalokra és zenére épülő részét dolgozták át markánsan. Az eredeti mese dalszövegei közül csak a két varázsdal maradt, valamint a finálé. Thuróczy Katalin dalszövegeit is Lakatos Róbert zenésítette meg. De harmonikusan simul az egységbe a Malek Andrea által írt Ringató is, amely az eredeti darabban felhangzó altatót váltotta fel. A színészi játékkal elégedettek lehetünk. Madarász Máté Keszekusza varázsló szerepében varázspálcája nélkül láthatóan elveszíti önmagát, ettől válik bizonytalanná, hiszen mit ér egy varázsló, ha nem tud varázsolni? Igazi szerethető keszekusza hatalmasság. Havasi Péter (Teszetossza manó) tanácstalansága, és az időt megállítani kívánó törekvései talán túlságosan is energikusak, de nem rónám föl negatívumként, hiszen a legtöbb színészi ezközt ő vonultatja fel. A szabadságra vágyó Pillangó - Szabadi Emőke - vidám színeivel magára vonja a néző figyelmét, játéka kiegyensúlyozott, nyugodt, természetes. Az eseményeket hangyaként Lax Judit pörgeti. Nagy Kornélia játszott leginkább a gyerekek számára, igyekezett nagyon érthetővé tenni számukra a figurát. A mellékszerepeket is a főszereplők alakítják, ami különösen szép teljesítmény, hisz teljes karakterátalakulásoknak lehetünk tanúi. A darab díszlete egy magas, széles, paravánsszerű állványon több rétegben leengedhető vászonfiizér, rajta festett bogarak, ágak, színes foltok. A képek a történésekkel könnyen összeolvashatok. A háttér előtt zöldre mázolt dobozok, amelyekből előhúzható egy-egy kellék, de használhatók székként, és összerakhatok bármiféle objektum jelzésére. A díszlet és jelmez Péter Krisztina munkája, a színészek mozgását Kántor Kata koreo- grafálta, a mese rendező- asszisztense pedig a Teszeto- szát alakító Havasi Péter. Tudatosan törekedett különböző stílusok vegyítésére, ezzel saját költői nyelvet hozott létre Száz éve született Weöres Sándor JUHÁSZ KATALIN Száz éve, 1913. június 22-én született Szombathelyen Weöres Sándor Baumgarten- és Kos- suth-díjas költő, író, műfordító. Négyévesen tanult meg írni, hétévesen már Shakespeare műveit bújta. Költői tehetsége korán megmutatkozott, kamasz volt még, amikor a Pesti Napló és a Pesti Hírlap közölte verseit. Ezek közül az Öregek című annyira megtetszett Kodály Zoltánnak, hogy megzenésítette. „Weöres Sándor verseiben még mindig csörgedezik valami a magyar ritmusból, ő egyike annak a kevés magyar költőnek, aki sejti, hogy a magyar versnek nem szabad elszakítani a szálait, ami a magyar muzsikához köti” - mondta róla Kodály. Kosztolányi pedig így méltatta: „Te, drága csodagyermek, úgy játszol nyelvünk zongoráján, mint kevesen.” A Nyugatban először 1932-ben jelent meg verse, és még a szigorú Babits Mihály is lelkesen üdvözölte az ifjú poétát. Költészetére kezdetben Babits és Füst Milán volt nagy hatással: a személyiség háttérbe húzódása, a kitalált helyzetekben való megszólalás volt jellemző rá. Medúza című kötetében (1944) már saját világát építette, tudatosan vállalva a különböző stílusok vegyítését. Felfogására Hamvas Béla is hatott, de a keresztény és a platóni szemlélet is. Az emberi érzékek szerinte csak a jelenségek felszínét közvetítik, az értelem nem juthat mélyebbre, az iga- zabb látásig. Verseiben a szürrealistáktól tanult laza képzet- társítás találkozik a játékossággal, zenei motívumszerkeszté- sével. De szívesen alkalmazta a modem szabadverstechnikát is. Stílus-virtuozitását és szerepjátszó készségét Psyché című kötetében bontakoztatta ki a legszabadabban. Egy 19. század eleji nőalakot talált ki és keltett életre, megalkotva a fiktív hősnő teljes költői életművét is. A18-19. századi társadalom jelenik meg, létező emberek népesítik be a kötet lapjait - Kazinczy Ferenc, Ungvárnémeti Tóth László, Wesselényi Miklós, valaha élt írók, arisztokraták. Köztük jár-kel a nagyon is valóságosra stilizált Psyché. Weöres életművében külön fejezetet jelent műfordítói munkássága, amely a költészet szinte valamennyi területére és korszakára kiterjedt. ^vn """ t Madarász Máté a fura varázsló szerepében (Csobádi Bea felvétele) 5
