Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-03 / 102. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 3. www.ujszo.com Szándék már van, időpont még nincs Rozsnyón is lehet MKP-Híd alku ÚJ SZÓ-HÍR Rozsnyó. Nem sieti el az egyeztetést a Rozsnyói járás­ban az MKP és a Híd az őszi megyei választások kapcsán. Lapunknak mindkét párt ille­tékesei úgy nyilatkoztak, fon­tosnak tartják az összefogást a magyar szavazatok egyesítése céljából. Konkrét tárgyalások­ról, és időpontokról egyelőre nincs szó. Az MKP eldöntötte, hogy a lehetséges 5 helyre 3 személyt jelöl (Porubán Ferencet, Szöllös Jánost és Beke Beátát). „A sike­res szereplés érdekében keres­sük a együttműködés lehetősé­gét más pártokkal és független jelöltekkel” - áll a múlt pénteki járási konferencia után kiadott sajtónyilatkozatban. A Híd illetékesei egyelőre csak megyei szinten egyeztet­tek más pártokkal, mondta Ma­joros Milan, a párt járási elnö­ke. „Ami biztos, hogy Kassa megyében az országos egyez­ség értelmében együttműkö­dünk a KDH-val és az SDKÚ- val. Hogy a többi hogyan ala­kul, egyelőre nem tudom” - fej­tette ki. Konkrét megkeresés az MKP-tól, illetve az MKP irá­nyába nem volt, tette hozzá. „Mi nagyon nyitottak vagyunk arra, hogy egyeztessünk a té­mában a Magyar Közösség Pártjával. Egyelőre ennyit tu­dok mondani” - jegyezte meg Majoros. A kassai megyei önkor­mányzatban jelenleg egy sze­mély, Szöllős János (MKP) képviseli a rozsnyói járás ma­gyar szavazóit. Idén is egy személynek, legjobb esetben kettőnek van reális esélye, hogy magyar szavazatokkal bekerüljön a közgyűlésbe, véli Majoros, (vps) RÖVIDEN Čaplovič több magyar tankönyvet ígér Pozsony. Több pénz jut idén a nemzetiségi tankönyvekre, ígéri az oktatásügyi miniszter. Dušan Čaplovič ezt a nemze­tiségi oktatásért felelős minisztériumi tanács keddi ülésén mondta, amelyen részt vett A. Nagy László kisebbségi kor­mánybiztos, valamint a magyar, ruszin, ukrán, roma és né­met kisebbség küldöttei. Tavaly a tankönyvekre fordított összkeret 18 %-át adták a nemzetiségi tankönyvekre, idén pedig 30%-ot, állítja Čaplovič. (SITA) Robbanószer a szlovák utasnál London/Pozsony. Detonátor vagy egy annak látszó tárgy miatt vettek őrizetbe tegnap Londonban egy szlovák turista- csoportot. Egyiküknél egy robbanószerkezetre emlékeztető tárgy volt. A férfi a rendőröknek azt állította, álmában csem­pészték poggyászába a tárgyat. A vizsgálat zajlik. (SITA) Szabadlábon a „fegyverraktáros” Pozsony. Nem kerül rács mögé a Sýkora-klán múlt pénte­ken lefoglalt fegyverarzenáljával kapcsolatban meggyanúsí­tott Juraj H. - döntött tegnap a Legfelsőbb Bíróság. Az ok: nincs miért letartóztatni őt, hiszen nem befolyásolja a tanú­kat, és nem akart elmenekülni, érvelt a bíróság. Juraj H.-t bűnszervezet alapításával és támogatással, valamint illegális kereskedelemmel vádolják. Állítólag ő is a Sýkora-klán tagja volt. Az egy hete lefoglalt arzenálról Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány azt mondta, ez volt a legnagyobb alvilági fegyverraktár, amit valaha találtak az országban. (TASR) Itt a leggazdagabb szlovák állampolgárok listája, a Penta és a J&T cápái is az első tízben Babiš a leggazdagabb szlovák A leggazdagabb szlovákok név cég életkor becsült vagyon (€) 1. Andrej Babiš Agrofert 59 1,54 milliárd 2. Ivan Chrenko HB Reavis Group 45 600 millió 3. Jaroslav Haščák Penta 43 480 millió 4. Tomáš Chrenek Moravia Steel 49 440 millió 5. Martin Kúšik Penta 43 420 millió 6. Jozef és Patrik Tkáč J&T 62 és 39 360 millió 6. Ivan Jakabovič J&T 40 360 millió 8. Miroslav Trnka Eset 52 240 millió 9. Peter Paško Eset 57 230 millió 9. Rudolf Hrubý Eset 59 230 millió 11. Viliam Pančík HB Reavis Group 54 200 millió Forrás: Forbes Pozsony. A vágsellyei Dus- lo vegyi üzemet és a Hospodárske noviny gazdasági napilapot is magában foglaló Agro- fert cégcsoport tulajdo­nosa, Andrej Babiš a leg­gazdagabb szlovák - leg­alábbis a Forbes magazin szerint, amely először tette közzé a leggazda­gabb szlovákiai vállalko­zók toplistáját. ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai magazin szlo­vák mutációja által rangsorolt 11 multimilliomos összvagyo­na 5,1 milliárd eurót tesz ki, amelyből a listavezető Babiš - akinek a cégcsoportjába több mint 230 mezőgazdasági, élelmiszeripari és vegyipari társaság tartozik - 1,54 milli­árd eurót tudhat magáénak. ,A lista összeállításánál a vál­lalkozók tulajdonában lévő cé­gek hivatalosan közzétett pénzügyi mérlegeiből indul­tunk ki, azt vizsgálva, hogy mi­lyen összeg ütné a markukat, ha úgy döntenének, megválnak a cégeiktől” - mondta Juraj Porubský, a Forbes Slovensko főszerkesztője. A lista második helyén a HB Reavis Group ingat­lantársaság tulajdonosa, Ivan Chrenko található, 600 millió eurós vagyonnal. A HB Reavis Group nevéhez fűződik például a Bratislava Business Center és az Apollo Business Center iro­daházak, valamint az Aupark bevásárlóközpont építése. A listára természetesen felke­rültek a legnagyobb pénzügyi cápák is. Rögtön a harmadik he­lyen találjuk Jaroslav Haščákot, a Penta társtulajdonosát, aki­nek a nevét a fél ország a Goril­la-botránnyal kapcsolatban is­merhette meg. Dobogós helye­zést ugyan nem ért el, 440 mil­lió eurós vagyonával azonban a negyedik helyre sikerült fel- küzdenie magát a lakosság kö­rében kevésbé ismert Tomáš Chreneknek, a Moravia Steel és a trineci vasművek tulajdono­sának. A sorban egy újabb Pen- ta-alapító, Martin Kúšik követ­kezik. A J&T pénzügyi csoport három társtulajdonosa a hato­dik helyen osztozik, Jozef és Patrik Tkáč, valamint Ivan Jakabovič is 360 millió eurós vagyonnal büszkélkedhet. A ví­rusirtó programjairól ismert Eset szoftverfejlesztő társaság három alapítója, Miroslav Trn­ka, Peter Paško és Rudolf Hrubý is felkerült a listára. Babiš vagyona azonban csak Szlovákiában elegendő az első helyhez, Csehországban meg­előzi őt Petr Kellner, a PPF pénzügyi csoport tulajdonosa, akinek a vagyonát a Forbes 8,06 milliárd euróra becsüli. Csak összehasonlításképpen, a leg­gazdagabb magyarként jegy­zett Csányi Sándor OTP-elnök vagyonát az tavaly a Népsza­badság összeállítása 150 milli­árd forintra, mai árfolyamon számítva nagyjából 500 millió euróra becsülte, (mi, SITA) Először ülésezett Pozsonyban a Európai Központi Bank legfelsőbb döntéshozó szerve Még tovább csökkenhet az alapkamat Draghi pozsonyi elmélkedése sokkolta a piacokat (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem zárható ki az eurózónás alapkamat további csökkentése - vallotta be Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke az alapka­mat tegnapi csökkentését köve­tő pozsonyi sajtótájékoztató­ján. Draghi még azt is elképzel­hetőnek tartja, hogy egynapos jegybanki betét kamatlábátat (mely most 0%-os) negatív tar­tományba vigyék. A hírre még a pozsonyi sajtó- tájékoztató alatt zuhanni kez­dett az euró árfolyama a dollár­ral szemben, az elemzők így azt sem zárják ki, hogy Draghi ezzel a megjegyzéssel csak a piacot kívánta tesztelni. Az EKB egyébként a rossz gazdasági ki­látások ellenére is kitart a meg­szorítási politika mellett. „Az európai országoknak továbbra sem szabad felhagyni a költség­vetések konszolidálásával” - mondta Draghi, aki szerint a szerkezeti reformok a gazdasá­gi növekedést is elősegítik. Draghi az alapkamat mostani lefaragását az euróövezet gaz­dasági teljesítményének a gyen­gülésével magyarázza, amit az olcsóbb hitelekkel szeretnének megfordítani. A kamatcsökken­tési hajlandóságot erősíti, hogy az Európai Unió statisztikai hi­vatalának keddi előzetes közlé­se szerint áprilisban jelentősen, a márciusi 1,7-ről 1,2 százalékra csökkent az euróövezeti fo­gyasztói árak éves növekedési üteme, ami a legnagyobb esés­nek számít az elmúlt négy év­ben. Az olcsóbb hitelek által ge­nerált növekvő fogyasztásnak így nem szabadna nagyobb mér­tékben növelnie az árakat. Az EKB kormányzótanácsa a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank legfelsőbb dön­téshozó szerve, amelyben az EKB vezetésén kívül az euró- zónát alkotó országok központi bankjainak az elnökei foglal­nak helyet. Üléseit havonta kétszer tartja, a kormányzóta­nács évente kétszer tart kihe­lyezett ülést. ,A mostani po­zsonyi ülés apropóját az adta, hogy a Szlovák Nemzeti Bank idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját” - nyilatkozta Jo­zef Makúch, a szlovák jegybank elnöke, (mi, SITA TASR) A szaktárca politikai akciót sejt a levelküldős kampány mögött, a civilek és a magyar pártok szerint erről szó sincs 311 válaszlevelet küldött a közlekedésügyi minisztérium MÓZES SZABOLCS Pozsony. Nemcsak a minisz­térium válaszát, de a panaszko- dók címlistájának egy részét is megkapták azok, akik a vasúti táblák kétnyelvűségének ügyé­ben írtak a közlekedésügyi tár­cának. A minisztérium lapunk­nak küldött válaszlevelében azt írta, az akció mögött „néhány politikus kiterjedt kampányát” sejti. Az ok? A szaktárca szerint 311 levelet kaptak, ezek közel felét egy komáromi postáról ad­ták fel, nem pedig a levélben megadott válaszcímről. „Re­méljük, a téma tárgyilagosan, a polgárok javára lesz megoldva, és nem válik olcsó politikai har­cok tárgyává” - írta Martin Koňa, a tárca szóvivője. Nem tudnak csoportos akcióról A lapunk által megszólított magyar pártok szerint nem ők állnak a „komáromi akció” mö­gött. „Pártunk javasolta tagjai­nak, hogy küldjenek ilyen leve­leket a minisztériumba, de természetesen mások nevében mi nem küldtünk leveleket” - írta a Híd szóvivője. „Az MKP örül annak, hogy egyre többen állnak ki a vasúti kétnyelvűség ügye mellett, és bízik abban, hogy a parlament jóváhagyja az e kérdésben benyújtott törvénymódosítást” - áll az MKP sajtóválaszában. „Az aktivisták személyes visszajelzéseiből és a többtu­catnyi internetre feltöltött le­vélből tudható, hogy sem Ko­márom, sem más település nem volt felülreprezentált, és a kérvényezők arányosan fedték le a teljes déli régiót” - írta la­punknak küldött válaszában az akciót kezdeményező Két­nyelvű Dél-Szlovákia mozga­lom.'Az anonim aktivisták nem értik, hogy a csatlakozók által névvel felvállalt kezdeménye­zés mitől lesz a közlekedési minisztérium számára „néhány politikus kampánya”. .Ahogy azt sem, hogy a címlisták szét­küldésével miért éltek vissza a civilek személyes adataival” - ígyaKDSZ. „Úgy tudom, akadtak szer­vezett, csoportos küldések, pl. a Kerekasztal Koordinációs Bi­zottságának legutóbbi ülésén egy tucatnyi levelet adtunk fel Somoijáról, hogy ezzel is biz­tosítsuk szimpátiánkról a szer­vezőket, de fogalmam sincs ar­ról, hogy Komáromból ki szer­vezett meg hasonlót” - nyilat­kozta lapunknak Tokár Géza, a KDSZ-es akciót felkaroló Ke­rékasztal szóvivője. KDSZ: többen voltak A KDSZ a minisztérium által közzétett adatot félrevezető­nek tartja. „Csak az akciót meghirdető közösségi portálon 1100-nál is többen jelezték részvételüket” - írták a mozga­lom aktivistái. Szerintük a kez­deményezés szép példája an­nak, hogy a civilek részvételé­vel nagyban növelhető a ma­gyarság érdekérvényesítő ké­pessége. „Polgárok százainak aktív fellépése jelentős szere­pet játszott abban, hogy a vas­úti kétnyelvűség a parlament elé került, és az érintett állami hatóságok olyan érdekvédelmi szervekkel tárgyalnak, mint a Kerekasztal és a kisebbségi kormánybiztos” - véli a KDSZ. Tokár Géza szerint jel­zésértékű a részvétel. „Ritkán esik meg, hogy több száz, fizi­kailag gyakran elszigetelt és egymással szórványos kapcso­latban levő személy kapcsoló­dik be egy hasonló akcióba” - mondta a civil emyőszervezet szóvivője. A vasúti táblák két- nyelvűsítéséről májusban tár­gyal a parlament, miután a Híd múlt héten benyújtotta a vo­natkozó vasúti törvény módo­sításának tervezetét. A kétnyelvűsítést az eredeti ter­vek szerint a közlekedésügyi tárca által idén benyújtandó törvénymódosítás kezelte vol­na, erről még tárgyal a kisebb­ségi biztos a minisztériummal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom