Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-10 / 83. szám, szerda

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 10. www.ujszo.com RÖVIDEN A királynő és Meryl Streep is „meghalt” London/Tajpej/Bangkok. Két ázsiai tévécsatorna is bo­csánatkérésre kényszerült Margaret Thatcher volt brit minisz­terelnök halálhírének közlése után: egyikük ugyanis II. Erzsé­bet, a másik pedig A Vaslady című filmből vett Meryl Streep- képpel illusztrálta híreit. A tajvani CTI TV a királynő fotója alá a következő szöveget írta: „Meghalt Thatcher volt brit minisz­terelnök, a Vaslady halott”. A thaiföldi 5 TV azért kényszerült bocsánatkérésre, mert A Vaslady című filmből vett képet használt, amelyen Meryl Streep volt látható. (MTI) Murakami félmillió példányban Tokió. Félmilliós induló példányszámban adják ki pénte­ken Murakami Haruki világszerte népszerű japán író új regé­nyét, a várva várt megjelenés miatt egyes szigetországi köny­vesboltok rendkívüli éjjeli nyitva tartást hirdettek. Ez az eddi­gi legnagyobb induló példányszám a szigetországban. Az egyelőre csak japánul megjelenő könyvre, amelynek címe szabad fordításban A színtelen Tadzaki Cukuru és zarándok­latának évei, több mint 20 ezer előzetes megrendelés érkezett az Amazon internetes áruház japán oldalán. Murakami há­rom év után jelentkezik új művel. Regényeit 40 nyelvre fordí­tották le, s az írót gyakran emlegetik az irodalmi Nobel-díj vá­rományosai között. (MTI) Vámpírokról tudományosan Dunaszerdahely. Megjelent Az éjszaka gyermekei - Ta­nulmányok a vámpírizmusról című könyv H. Nagy Péter szerkesztésében. A Lilium Aurum Kiadó Parazita könyvek sorozatának 6. kötete a vámpírizmus jelenségét járja körül. A kérdéskör történeti és pszichológiai összefüggéseiről, hát­teréről, paradigmatikus műveiről számos mértékadó értel­mezés látott már napvilágot. A kötetben szereplő tanulmá­nyok mindegyike a téma valamely különleges aspektusára vüágít rá: a vámpirikus mint esztétikai kategória, a vámpí­rizmus mint politikai allegória, a vámpírizmushoz tapadó sztereotípiák, a vámpírizmus a lírában, a prózában, a ma­gyar irodalomban, a zenében, a szerepjátékokban stb. (k) Lényeg a rögtönzés Dunaszerdehely. Az NFG klub szombaton 19.30-tól impro­vizációs estre várja az érdeklődőket. A külföldön már évtizedek óta népszerű műfaj mára nálunk is megtalálta a közönségét. A jelenetek között akad könnyed és lélektani, rövid és hosszabb is, lényeg a rögtönzés. Ajátékot Tarr Csilla színművész vezeti. A szervezőkegyének, illetve 2-3 fős csoportok jelentkezését az ethnodock@gmail.comcímen várják, (k) KOMAROMI SZALON y Április 11-én a RÉV-ben: MARAI-EST „Köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam...” Vendég: Szegedy-Maszák Mihály Széchenyi-díjas irodalomtörténész Házigazda: Gazdag József újságíró A beszélgetőesten részletek hangzanak el Márai Sándor naplóiból. Bonusz: értékes könyvnyeremények! Időpont: 2013. április 11., csütörtök, 18:00 Helyszín: RÉV - Magyar Kultúra Háza (Tiszti Pavilon), Komárom A belépés díjtalan! Médiapartner: új szó facebook.com/komaTomiszalon A burok című film egy idegen faj támadásáról szól, misztikus természeti környezetben Két lány egy testben (Fotó: Bontonfilm) A történet egy olyan ide­ális Föld nevű bolygón (a mi Föld nevű bolygón­kon) játszódik, ahol nincs erőszak és bűnö­zés, mindenkinek igé­nyei szerint osztanak ja­vakat, ezért aztán min­den lakó boldog és elé­gedett lehetne. Ha ennek az ideális földi létet kíná­ló idillikus Föld nevű bolygónak nem lenne egy szépséghibája. De van. Az, hogy már nem emberek lakóhelye. Űr­lények gyarmatosítják. TALLÓSl BÉLA S az űrlények, amelyek a Földön kívül más bolygókat is elfoglaltak már, különös mó­don gyarmatosítják új környe­zetüket, a film története szerint éppen az emberek által lakott Föld nevű bolygót. Az űrlé­nyek, a magukat békésnek mondó Lelkek, akik paradi­csommá alakítják a környeze­tüket, az aktuálisan elfoglalt bolygón az ott lakók, a Földön tehát az ember testébe költöz­nek bele. Számukra az emberi test burok, amelyet meghódít­va megvalósíthatják békés szándékukat, hogy nyugodt, rendezett, emberi gonoszság által nem fertőzött létet te­remtsenek. E békés lények azonban - ha nem működik az asszimiláció - erőszakos mód­szereket is alkalmaznak (élen a Hajtóval) arra, hogy a gyarma­tosításra ítélt teremtmények békében élhessenek. Hiszen nem minden őshonos földi la­kónak, vagyis embernek tet­szik, hogy elveszik tőle az elmé­jét, és buroknak használják a testét. Egy maréknyi ember- csoport ellenáll, köztük Mela­nie, akinek szüleivel már el­bántak, ő azonban öccsével, Jamie-vel megmenekült. De Melanie-t is elfogja a Hajtó, akinek Lélek-társaival együtt az a feladata, hogy a Lelkeket az emberek utolsó csoportjá­nak ellenállásától védje. Mela­Melanie és az érte küzdő fiúk FILMKOCKA A burok ■ Angol cím: The Host ■ Szlovák cím: Hostiteľ ■ Színes, amerikai sci-fi, 125 perc, 2013 ■ Rendező: Andrew Niccol ■ író: Stephenie Meyer ■ Operatőr: Roberto Schaefer ■ Szereplők: Saoirse Ronan (Melanie Stryder), Diane Kruger (Hajtó), William Hurt (Jeb Stryder), Jake Abel (Ian O'Shea), Max Irons (Jared Howe), Chandler Canterbury (Jamie Stryder) A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. nie-ba beleoperálják a Vanda nevű Vándort, azzal a céllal, hogy a gazdatest- elvezesse a Hajtót és fajtársait az ellenál­lókhoz. Melanie azonban nem jó alanynak bizonyul, mivel Vanda nem tudja kiölni belőle az érzelmeit és az emlékeit. Melanie elméje ráveszi Vandát, hogy szökjenek meg. Tudni szeretné, él-e még Jamie, az öccse és szerelme, Jared. A két lány az egy gazdatestben eljut a rejtőzködő emberek közössé­gébe, amelyben Melanie öccse és szerelme is élnek. A testburok kettős lénnyé vá­lik, amelyben Melanie egykori énje (az ember) és Vanda vias­kodik egymással. Konfliktus abból fakad, hogy elfogadják-e az idegen fajhoz tartozó Mela­nie-t a sivatagi rejtekhely bar­langrendszerében élő (oda menekült) emberek, akiknek élén éppen Melanie nagybáty­ja, a bölcs Jeb Stryder áll. A dolgot csak bonyolítja, hogy a Hajtó is rájön: a beültetés során valamit elfuseráltak, s elindul, hogy korrigálja a hibát. Stephenie Meyer, az Alko- nyat-könyvek írója a vámpírok és vérfarkasok helyett ezúttal más idegen fajt hozott be az emberi közösségbe, s bár ez csak egy sci-fi, és filmként csep­pet sem meggyőző, megrémiszt az ötlet, hogy az legyen a béke és a jólét ára, amit alternatíva­ként ez a sztori kínál. Ambiva­lens érzéseket vált ki az a küzde­lem, ahogy Melanie és a beleol­tott Vándor megküzd az embe­rek megmentéséért, megküzd a szerelemért: Melanie Jared ér­zelmeiért küzd, Vanda pedig lan iránt vonzódik, aki belesze­ret az idegenbe. E szerelmi fura többszög nagy érzelmi csatájá­ból, amely meghatározza, hogy az emberi közösség hogyan vi­szonyuljon a Melanie-féle bu­rokhoz, a végére a néző már nem tudja: ebben a lány-burok­ban az ember vagy a gyarmato­sító idegen faj mellé álljon-e. Mert választani kell, hogy me­lyikük éljen tovább. Sorsukat olvadozó romantikus kicsúcso- sodásban oldja még a film. A vég naiv romantika, feloldó kompromisszum, csöpögtetett édességgel csurgatva a két faj békés együttéléséről. Gyenge film, de érdekes. Az Alkonyat-sorozatnál halvá­nyabb, nem is szól akkorát, nem lesz olyan lehengerlő ha­tással. Túl csöpögős a csókokra építő romantikus szála, akci­ókban, eseményekben - az ele­jén nagyon sokáig - vértelen, nem elég mozgalmas, mintha semmi se akarna történni, csak Vanda és Melanie belső küz­delmét kapjuk. Azt pedig egy személyben, egy színésznek filmen nem könnyű úgy meg­valósítania, hogy lekössön. Csak a Vándor szökése és az emberi közösségbe érkezése után kezd bizsergetni valame­lyest a sci-fi misztika, bár akkor is inkább a képi világ (a túlélést nyújtó stilizált természet) nyűgözi le jobban a szemet, mint a kaland és az akció. A dzsungel könyve az első olyan magyar színházi produkció, amely megéri az ezredik előadást Maugli saját dalt kap A dzsungel könyvében MT1-HÍR Budapest. Új Maugli-dallal bővül A dzsungel könyve című zenés játék: Dés László és Gesz­ti Péter friss szerzeményét az 1000. előadáson, április 19-én hallhatja a közönség a Pesti Színházban. Ez az első olyan magyar színházi produkció, amely megéri az ezredik előadást. Sok mindennek össze kellett jönnie ahhoz, hogy ez megtör­ténhessen - hangsúlyozta Dés László, a magyar zenés színhá­zi irodalom legsikeresebb da­rabjának komponistája. Dés hozzátette: nehéz volt fölvenni a fonalat 17 év elteltével. Geszti Péter szövegíró sze­rint az elvesztett alkotótársak emlékének felidézésére, a saját életük továbbvitelének és az egész „dzsungelkeret” kiteljesí­tésének szempontjából fontos, hogy megszületett az új dal. Mauglinak eddig nem volt saját áriája, ezt a hiányt pótolták, s így az első felvonás végén most lesz egyúj finálé. Az idegenségről szóló Csak egy út van! című dal akkor hangzik el, amikor Mauglinak szembesülnie kell azzal, hogy korábbi életének vége. Meghal Balu, a pótapja, és el kell hagy­nia a helyet, ahol boldogan élt. A dzsungel könyvét ötlet­gazdaként és rendezőként Hegedűs D. Géza vitte színre a Vígszínház társulatával. Dés László zeneszerző és Geszti Péter szövegíró 17 évvel ezelőtt al­kotta meg a zenés darabot (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom