Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-10 / 83. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 10. Vélemény és háttér 7 Európa megújításához Thatcher elszántságára lenne szükség, aminek nyomát se nagyon látni Vasladyk nélkül mire megyünk? Az európai politikai elitből jórészt kiveszett a Margaret Thatcherre jellemző elszántság és bátorság a szükséges reformok véghezviteléhez. Ez azt is jelenti, hogy az EU tagországaira inkább az 1979 előtti brit agonizálás vár, nem a Vaslady kormányzását kísérő fellendülés. GÁL ZSOLT A háromszoros volt brit miniszterelnök szavai mostanáig üdítően hatnak, de egyben elgondolkodtatóak is - vajon melyik politikus merne most hasonlókat kiejteni a száján? Például: „Sosem felejtjük el ezt az alapvető igazságot: az államnak nincs más pénzforrása, mint az a pénz, amit az emberek saját maguk keresnek meg. Ha az állam többet szeretne költeni, ezt csak úgy teheti meg, hogy kölcsönvesz az önök megtakarításaiból, vagy jobban megadóztatja önöket. És az helytelen gondolkodás, hogy valaki más fog fizetni, mert az a valaki más nem más, mint ön. Nem létezik olyan dolog, hogy az állam pénze, csak az adófizetők pénze vím. A jólét nem fog azáltal eljönni, hogy egyre több bőkezű állami kiadási programot vezetünk be. Senki nem lesz gazdagabb azáltal, hogy újabb hitelt vesz fel a banktól. Soha egy nemzet sem lett gazdagabb úgy, hogy állampolgárait a lehetőségeiken túlmenően megadóztatta. Kötelességünk megbizonyosodni arról, hogy minden egyes adóba beszedett penny okosan és jól legyen elköltve.” A jelenlegi politikai elit jó része (tisztelet a kivételnek) más utakon jár: ahelyett, hogy szembesítené választóit a kényelmetlen igazsággal, inkább azt szajkózza, amit azok hallani akarnak. Mert - ismét Thatcher szavaival élve - „mennyire kényelmes és népszerű lenne azt mondani, hogy költsünk többet erre, meg költsünk többet arra”. Nos, a politikusok többsége a legtöbb uniós tagországban éppen ezt tette/teszi. És ez sokkal egyszerűbb, mint azzal foglalkozni, hogy megmagyarázzuk az embereknek: a nagyobb adók, vagy nagyobb államadósság révén megvalósuló állami többletkiadásokból nem lesz fenntartható növekedés. Pontosan, ahogy a Vaslady megjósolta. És ahogy a gazdasági Melyik politikus merné makijelenteni, attól nem lesz jólét, ha egyre bőkezűbb állami kiadási programok lesznek. helyzet Európa-szerte mutatja. Sok ország pontosan azért tart ott, ahol tart (a csőd szélén, nyakig eladósodva), mert a politikusok választóiknak kedveskedve éltették azt az illúziót, hogy igenis van ingyen ebéd az állam pénzéből, amit majd valaki más megfizet (nem lényeges, ki és mikor, de nem te és most), és ezért lehet és kell több pénzt költeni erre meg arra. Európa jó részében a válságkezelő kormányok sokszor pár hetes tüntetéssorozatok hatására meghátrálnak, pár hónapos vagy egy-két éves kormányzás után bedobják a törülközőt, mondván, a társadalom belefáradt a reformokba, a kormány elhasználódott. És már jön is az ellenzék az osztogatás ígéretével. Ennek fényében igencsak tiszteletre méltó all évig kormányzó Vaslady következetessége és kitartása, például az egy évig húzódó bányászszakszervezeti sztrájkok idején. Le a kalappal, már csak azért is, mert ez a külpolitikai téren is megjelenő hajthatatlanság részben a mi ’89 utáni szabadságunkhoz is hozzájárult. A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója (Ľubomír Kotrha rajza) JEGYZET Statuálni VERES ISTVÁN Példát statuálni nem biztos, hogyjó dolog. Általában az önkényuralmi rendszerek nyúltak ehhez az eszközhöz, amikor szerették volna a lehető leghatározottabban a társadalom tudtára adni, hogy akkor most mi az, amihez mindenki tartsa magát. Falusiasán mondva: tanulják meg, merre esik az ajtó sarka, és merre a lakatja. Az önkényuralmi rendszerekkel manapság már leginkább csak a történelemkönyvekben vagy a Chuck Norris-filmek- ben találkozunk. Néha viszont az az érzésünk, bizony nem ártana, ha példát statuálna valaki egyik-másik ügyben. Februárban Nyitrán erős és kopasz férfiak megvertek egy fekete sportolót azért, mert fekete. Néhány napja Selmecbányán szintén kopasz és erős férfiak egy diszkó előtt brutálisan megvertek egy cseh roma fiút, meg a két grúz ismerősét, alighanem szintén a bőrszínük miatt. Jó lenne tudni, mi minden fordul meg egy erős és kopasz ember fejében, mielőtt sokadmagával nekiesik valakinek, akiről biztosan tudja, hogy gyengébb nála. Alighanem az is eszébe jut, hogy ha Maiina Hedvig és Dániel Tupý támadóit nem büntette meg senki, akkor őt sem fogja. De ha Tupý és Maiina támadói börtönben ülnének, talán a részeg skinhead is meggondolná, kibe rúg bele és mennyit. Ehhez persze az kellene, hogy a hatóságok kiemelten fontos ügyként kezeljék az ilyen eseteket. Meg hogy a búóságok a lehető legrövidebb időn belül ítéletet mondjanak, hadd lássa mindenki, mi jár az üyesmi- ért. Magyarországon példát statuálnak Bándy Kata ügyében: a gyilkos első fokon tényleges életfogytiglani kapott. Szlovákiában az ógyal- lai hármas romagyilkosságért kilenc év jár. Ha a politikai rendszerünk nem képes garantálni, hogy üyen esetek ne forduljanak elő, legalább kinyilváníthatná itt-ott, hogy a kopasz és erős, félrészeg skinheadek a társadalom ellenségei, és az esetek többségében megkapják büntetésüket. KOMMENTAR Alkalmas! AAAR1ÁN LEŠK0 Néhány éve gyakran sugároztak egy tévéreklámot, melyben egy hölgy a leghajmeresztőbb szépítészeti eljárásokkal próbálta visszanyerni haj danvolt fiatalságát, hogy aztán minden sikertelen kísérlet után csalódottan kifakadjon: Hát itt már senki nem garantál semmit? Az ő példájából kiindulva most feltehetjük a kérdést: Hát itt már semmi nem tesz alkalmatlanná senkit? A 2010-es választások után az új kormány jó néhány érdekességre bukkant a Fico-kabinet jelöltjeinek viselt dolgaival kapcsolatban. Például az állami kézben levő Pozsonyi Távhőszol- gáltató igazgatója, Vladimír Raček és gazdasági igazgatója, Ružena Lovasová 3300 eurót fizetett egy brünni plasztikai sebésznek. Aztán kiderült, hogy összesen 23 ezer euró vándorolt a cégtől különféle testszabászokhoz és „szépítészmémö- kökhöz” - de nem minden a szépség. A könyvvizsgálat sokkal csúnyább dolgokra is fényt derített. A szerződések szövegét úgy fogalmazták meg, hogy az alapján még azt sem lehetett megállapítani, elvégezte-e munkáját és teljesítette-e a szerződésben foglaltakat az adott cég. A megrendelésekben duplicitás volt és felesleges szoftver- rendszereket is előszeretettel vásárolt a cég. A gazdaságtalanul felhasznált állami pénzek nagysága az összegzés szerint közel 3 millió euró volt, persze ez a másik oldalon nagyon szép hasznot jelentett a nem állami cégeknek, amelyekkel a szerződéseket kötötték. Ennek ellenére Robert Fi- co visszatérésével visszajöttek azok az emberek is, akik korábbi tevékenységükkel alkalmatlanná tették magukat állami funkciók betöltésére. Vladimír Raček újra az, aki volt, a távhőszolgáltató igazgatója. Most persze feltehetnénk a kérdést, hogy nincs ilyesmire elég embere a Smemek, a levitézletteket kell újra igazgatói székbe ültetni - de ez a kérdés költői. Ilyen zsíros posztért tucatnyi jelölt lökdösődik az ajtaja előtt, de nyilvánvaló, hogy valaki más hozza a döntést. Akinek aztán egyáltalán nem árthat, ha az az ember kerül pozícióba, aki „egyszer már bevált”, még ha a sajtója emiatt nagyon rossz is. Tom Nicholson, valamint a Sme és a Hospodáske noviny újságírói is rámutattak már, hogy ha Robert Fico a kormányfő, akkor a pozsonyi távhőszolgáltató Jozef Brhel vállalkozó érdekszférájába tartozik. így aztán nem érdekes, hogy a Smemek esetleg nem használ egy ilyen káder visszatérése. Az az ember nem lehet alkalmatlan, akit a Smer szponzora választ ki. A szerző a Trend hetilap belpolitikai kommentátora FIGYELŐ Őrzik a ciprusi államfőt Hét biztonsági emberrel megerősítették Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök személyes rendőri őrizetét - írta a legnagyobb helyi újság, a Filelefterosz. A lap szerint az intézkedésre az esetleges lakossági reakciók miatt volt szükség, azzal a kormány- döntéssel összefüggésben, hogy egyszeri illetéket vetnek ki a nagy bankbetétekre. A legnagyobb pénzintézet, a Bank of Cyprus ügyfelei a 100 ezer euró feletti megtakarításaiknak akár 60 százalékát is elveszíthetik. A második legnagyobb pénzintézetet, a La- iki Bankot felszámolják. A lapjelentés szerint a biztonsági őrizet megerősítésének nincs köze azokhoz az Anasztasziadisz elleni gyilkossági fenyegetésekhez, amelyeket ismeretlen személyek a Poli- tisz című ciprusi lapnak küldtek a múlt héten. A rendőrség hivatalos álláspontja szerint a fenyegető levelet nem kell komolyan venni. Nemcsak az államfőt, hanem Panikosz Demetriadesz jegybankelnököt is megfenyegették, a levelet a „Bankszámlák megmentésének csoportja - életre- haláúa” elnevezésű ismeretlen csoport írta. (MTI) Az autonómiavágy felmérése Egy felmérés szerint a megkérdezett romániai magyarok mintegy fele esélyt lát arra, hogy maximum tizenkét éven belül Erdély valamilyen típusú autonómiát szerez. A Bell Research közvélemény-kutatását a Nemzetpolitikai Tükör legfrissebb számában ismertették. A magyar Országgyűlési Hivatal külügyi igazgatóságának folyóiratában az olvasható, hogy a felmérés három határ menti (Bihar, Szilágy, Szatmári és három székelyföldi (Kovászna, Hargita, Maros) megyében készült tavaly augusztus és október között. Az 1800 válaszadó fele szerint kivívható az erdélyi autonómia: 12 százalékuk szerint négy, 18 százalékuk szerint nyolc, 19 százalékuk szerint pedig tizenkét éven belül. (Erdély.ma)
