Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-10 / 83. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 10. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 5 Az ágazatban működő cégek nagyjából 20 százaléka a profilváltást vagy a cégbezárást fontolgatja Lejtőn marad az építőipar Pozsony. A szlovákiai építőipari cégek által alkalmazott 160 ezer munkavállaló jövője továbbra is bizonytalan. Az ágazat termelése 2008 óta több mint a negyedével esett vissza, és az építőipari vállalatok vezetői szerint nem számíthatunk látványosabb javulásra az elkövetkező két évben sem. Az elbocsátások emiatt az elkövetkező időszakban is folytatódhatnak. ÖSSZEFOGLALÓ A gazdasági válság miatt a cégek és a lakosság építkezési kedve is romlott az elmúlt években, a költségvetési hiány csökkentése érdekében pedig az állam is jóval kevesebbet költ erre a célra, így nem csoda, hogy az elmúlt öt évben több mint 27 százalékkal esett vissza az építőipar termelése. Csak tavaly több mint 12,5 százalékos zsugorodást mértek. Látványos javulásra idén sem számíthatunk. Épp ellenkezőleg, a CEEC Research társaság legutóbbi felmérése szerint - amit a Coneco építőipari szakvásár tegnapi pozsonyi megnyitóján ismertettek - a legnagyobb építőipari cégek igazgatói inkább további romlást jeleznek. Jirí Vacek, a CEEC Research igazgatója szerint míg a cégek tavaly augusztusban az idei évre még csak alig 2 százalékos zsugorodást vártak, a legújabb becslések már 4,6 százalékos visszaesést prognosztizálnak. Ezzel a szlovákiai cégvezetők számítanak a legpesszimistábbaknak, hiszen Csehországban 4,40, Lengyel- országban 4,30, Magyarországon pedig csupán 2,20 százalékos visszaesést várnak. Jelentős különbségek vannak azonban az egyes cégek között is. A válság elsősorban a kisebb cégeket sújtja, hiszen ezeknek kisebb az esélyük az állami megrendelések elnyerésére, így az egyre zsugorodó lakossági és céges megrendelésekre vannak ráutalva. Mindezt figyelembe véve, nem csoda, hogy a kis és a közepes cégek 60 százaléka számít idén a bevételek újabb csökkenésére, és a javulásban még jövőre sem bíznak. A nagyobb cégek ugyanakkor jóval derűlátóbbak, hiszen a 77 százalékuk már idén a bevételeik növekedésében bízik. Amiben a cégvezetők többsége megegyezik, hogy az ágazat egésze még nincs túl a válság nehezén. A megkérdezettek 63 százaléka szerint az ágazat a válság kellős közepén található, az ötödük szerint pedig az igazi gondok csak most jönnek. A helyzet komolyságát jelzi, hogy az építőipari cégek nagyjából 20 százaléka a profilváltást vagy a cégbezárást fontolgatja. Az építőipari cégek számára gondot okoz az elöregedett építőipari törvény is. Ján Počiatek közlekedési és építésügyi miniszter a Coneco megnyitóján ezzel kapcsolatban megígérte, hogy az általa vezetett tárca az elkövetkező hetekben bemutatja az új törvényjavaslat paragrafusokba öntött változatát. A minisztérium időközben már a negyedik változaton dolgozik. A tervek szerint a javaslatot szeptemberben fogadhatná el a kormány, és kedvező esetben már jövőre életbe léphetne. Robert Fico kormányfő szerint a jelenleg hatályos törvény már csaknem 40 éves, és jelentős adminisztratív terheket ró az építkezőkre, miközben túlzott hatalmat biztosít a hivatalnokoknak. Az új törvénnyel a kormányfő szerint ezeket a hiányosságokat szeretnék orvosolni. (mi, SITA) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Dübörög a külkereskedelem Pozsony. Februárban történelmi rekordot döntött a szlovák külkereskedelem többlete, elérte a 459 millió eurót. Egybevetésül: januárban 356 millió euróval haladta meg az export az importot. Az ország külkereskedelmi egyenlegének többlete az elmúlt 12 hónapban megfelel a bruttó hazai össztermék (GDP) 5,4%-ának. A februári jelentős többlet annak köszönhető, hogy 2012 februárjához képest 3,7 százalékkal bővült az export, viszont az import 0,3%-kal visszaesett. A képhez hozzátartozik, hogy a kivitel növekedési üteme mérséklődött, döntően azért, mert az eurózóna tagállamainak gazdasága stagnál, a másik két fontos célország piaca, a cseh és a magyar pedig visszaesett. Az UniCredit Bank becslése szerint idén tartósan pluszban zár a külkereskedelem, mivel a legfontosabb partner esetében (Németország) stabilizálódott a helyzet, másrészt a behozatalt gyengíti az a tény, hogy a visszaeső reálbérek és a növekvő munkanélküliség miatt a hazai fogyasztás alacsony szinten stagnál. (só) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8517 Lengyel zloty 4,1304 Cseh korona 25,762 Magyar forint 297,65 Horvát kuna 7,6125 Román lej 4,4087 Japán jen 128,92 Svájci frank 1,2200 Kanadai dollár 1,3234 USA-dollár 1,3040 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint SberbankOTP Bank 1,35-1,25 26,70-24,77 308,72-286,41 PostabankSzí. Takarékpénztár 1,35-1,26 26,44-24,97 310,65-283,90 Tatra banka 1,34-1,26 26,50-24,96 309,38-285,86 Príma banka 1,37-1,24 27,01-24,44 312,64-282,86 Általános Hitelbank1Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) 7 milliárd euró rossz hitel sújtja Szlovénia állami kézben levő bankjait Szlovénia lehet az újabb dominó ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Ljubljana. Mély bankválság vár Szlovéniára, ha nem kezdi el sürgősen pénzintézeti rendszere megtisztítását a rossz hitelektől, majd nem privatizálja bankjait. A feltőkésítéshez nagyobb összegre van szükség, mint amennyit a kormány feltételez. A megmenthető szlovén bankokat privatizálni kell, a menthetetleneket hagyni kell bedőlni, a költségeket pedig az pénzintézetek alárendelt hitelezőire kell hárítani - szögezi le a világ 34 fejlett országát tömörítő párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD friss jelentése. Rossz hitelek A szervezet szerint a szlovén gazdaság idén a tavalyi 2,3%-os visszaesés után további 2,1%-kal zsugorodhat, az államadósság eléri a GDP 47%-át, ami a 2008-as arány duplája. A főként állami kézben lévő pénzintézetek rossz hiteleinek értéke 7 milliárd euró, ami megfelel a szlovén GDP ötödének. A Fitch múlt heti becslése szerint a három legnagyobb szlovén banknak összesen kétmilliárd euró friss tőkére van szüksége. A hitelminősítő a háromból kettő minősítését rontotta a becslés nyilvánosságra hozatalával egy időben. A Kelet-Közép-Európá- ból az eurót elsőként bevezető, a legfejlettebb volt szocialista országnak számító irigyelt min- taállam mára oda jutott, hogy meghaladhatja az erejét az állami bankok megsegítése. Az IMF tavalyi adatai szerint az összes tőkét nézve a szlovéniai pénzintézetek 55 százaléka állami irányítás alatt áll, vagyis ha ezek nehéz helyzetbe kerülnek, nincs nyugati anyabank, aki tőkét adjon - az államnak kell megmentenie őket. A probléma nem új keletű: a Moody's erre hivatkozva minősítette le az országot 2011 őszén. Szlovénia az egyetlen volt szocialista ország, amelynek bankrendszerét nem privatizálták. Ennek eredményeként a bankok politikai befolyás alatt állnak, vezetésük gyenge, hitelezési politikájuk siralmas. Mindez az OECD szerint mostanra a bankválság szélére sodorta az országot. A-szervezet javasolja a ljubljanai kormánynak, hogy vesse alá újabb, a korábbinál szigorúbb stressztesznek a pénzintézeteket. Beleültek a készbe A nehéz helyzet kialakulásához részben az vezetett, hogy a szlovén gazdaság versenyképessége sokat romlott az utóbbi öt évben, részben pedig egy hitelbuborék kialakulása áll mögötte. „Az egymást követő kormányok hitelből költekeztek, elsősorban szociális kiadásokra” - mondta Ervin Hladnik a Dnevnik szlovén napilap újságírója. Ma már ott tart az ország, hogy 13,6%-os a munkanélküliségi ráta, és az euró- zónában csak a görög és a portugál gazdaság zsugorodik gyorsabban a szlovénnál. „Úgy tűnik, hogy Szlovénia korábban rendkívül óvatos, stabilitásra törekvő politikusai, akárcsak a velük addig együttműködő érdek-képviseleti szervezetek, az euróövezethez történt csatlakozást követően egyszerűen elveszítették a veszélyérzetüket” - írta Neményi Judit és Oblath Gábor a Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmányában. Dominójelölt? Hosszú ideje dominójelöltként tartják számon Szlovéniát, ahol a ciprusi válság elmérgesedése óta több mint egy százalékpontot ugrott a tízéves kötvény hozama. Szlovénia tehát tartósan a veszélyzónában van, ám Jeroen Dijsselbloem, az európai pénzügyminiszterek csoportja elnökének nagy vihart kavart nyilatkozata után különösen erőteljes figyelem középpontjába került az ország. Dijsselbloem szerint azon eurózónatagoknak, amelyeknek méretükhöz képest túlságosan nagy bankszektoruk van, maguknak kell megoldanuk a problémáikat, még azt megelőzően, hogy a bankok magukkal rántanák az országokat. (Ind., OO, MTI, só) TAVASZI VOLVO KINALAT ATTRAKTÍV ARAKON Ismerkedjen meg a Volvo modellekkel a legnagyobb és legtapasztaltabb szlovákiai Volvo-forgalmazó, a T.O.R AUTO Bratislava közvetítésével. Önökért vagyunk itt már 1994 óta. Használja ki a Volvo modellekre nyújtott, akár 15 százalékot is elérő árkedvezményünket. T.O.P. AUTO BRATISLAVA Rožňavská 30, 821 04 Bratislava, Tel.: 02 20511 111, predajvolvo@topautobratislava.sk topautobratislava.sk RE130185 A szlovákiai építőipar felett évről évre egyre sötétebb felhők tornyosulnak (Tomáš Benedikovič felvétele)
