Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-06 / 80. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 6. www.ujszo.com RÖVIDEN Čaplovičra nehéz napok várnak Pozsony. Az ellenzék elképzelhetőnek tartja, hogy kezdeményezni fogja Dušan Čaplovič (Smer) oktatásügyi miniszter leváltását a parlamentben. Mostanáig nem kapták meg ugyanis a jelentést az oktatásügy helyzetéről és a tervezett lépésekről, márpedig a kormánynak ezt március végéig a parlament elé kellett volna terjesztenie. Ez a házszabályról szóló törvény és más vonatkozó jogszabályok megszegése - szögezi le az ellenzék. Martin Frone (KDH) volt tárcavezető elmondta, a jelentést a kormánynak is meg kellett volna vitatnia, ehelyett Čaplovič március 28-án Pavol Paška (Smer) házelnöknek küldte el. Miroslav Beblavý (SDKÚ) hozzátette: a jelentés mindaddig csak egy darab papír, amíg a kabinet jóvá nem hagyja azt. (SITA) Az MKP „felmelegíti” a petíciót Pozsony. Diszkriminatív a Párkányi Körzeti Hivatal tervezett megszüntetése abban a formában, ahogyan az a helyi államigazgatásról szóló törvény tervezetében szerepel - véli az MKP. Három körzeti hivatalt az ESŐ köz- és államigazgatási reform keretében járási hivatallá alakítanának át, egyedül a Párkányi Körzeti Hivatal szűnne meg. Az országban 11 járásnak kevesebb lakosa van, mint a párkányi körzetnek, ezért nem indokolt a leépítés, figyelmeztet Farkas Iván és Szigeti László. Dániel Lipšic belügyminiszter is próbálkozott hasonló megszüntetéssel, az MKP akkor 11 ezer aláírást gyűjtött össze a környékbeli falvakban a javaslat ellen. Ezt a párt most előveszi és Robert Kaliňák belügyminiszternek küldi el. A körzeti hivatal ügyében a Híd is tárgyalni akar Kaliňákkal. (vps) Törölték Miloš Zeman cseh államfő feleségének tegnapi programját Pozsonyban, Ivana Zemanová ugyanis megbetegedett. A hivatalos pozsonyi látogatáson lévő Zeman tegnap délelőtt pihenni akart, így programja csak délután egy órakor kezdődött. Megkoszorúzta M. R. Štefánik emlékművét, majd találkozott Mikuláš Dzurinda volt kormányfővel és Milan Ftáčnik pozsonyi főpolgármesterrel. (TASR-felvétel) Késik az egybiztosítós rendszer bevezetése, a Smer korábbi „ötletei" tízmilliókba kerülnek Nem tudni mikor, de lesz A régi és az új smeres egészségügyi miniszter (Tomáš Benedikovič felvételei) Pozsony. Késhet az egybiztosítós rendszer bevezetése, az egészségügyi minisztérium még a tanácsadókat sem választotta ki, akik felmérnék az egészségbiztosítók értékét. A korábbi Fico-kormány egészségügyi elképzelései miatt azonban már több tízmilliót dobott ki az ablakon a kormány. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Robert Fico miniszterelnök a napokban nem tagadta, hogy késhet az egybiztosítós rendszer bevezetése. „Szlovákiában is érvényes, hogy ember tervez, Isten végez - válaszolta Robert Fico arra a kérdésre, hogy jövőre életbe léphet-e az egybiztosítós rendszer. - Én is örültem, amikor beterveztük, hogy 2012 végén megnyithatjuk a mohi atomerőmű harmadik blokkját.” Az atomerőmű bővítését már több mint 5 éve tervezi a kormány, most úgy néz ki, 2015-re befejeződhet. Fico azt megerősítette, hogy az egybiztosítós rendszert mindenképpen létrehozzák, de várhatóan nem jövőre. Az egészségügyi minisztériumnak már hónapokkal ezelőtt ki kellett volna hirdetnie a versenyfelhívást a tanácsadó cég kiválasztására, amely a magánegészségbiztosítók . felvásárlásában segítené a kabinetet. Már el kellett volna készülnie a transzformációs törvénynek is, a tervek szerint ennek májustól kellett volna hatályosnak lennie. Erre már semmi esély, mivel a törvény-előkészítési folyamat is igénybe vesz néhány hónapot. A várható késésről megkérdeztük az egészségügyi minisztériumot is, de lapzártáig nem kaptunk választ. A minisztérium nem, konzultál a magán-egészségbiztosítókkal sem. „Nincs semmilyen információnk, mi is az interneten próbálunk hírekhez jutni, rendszeresen ellenőrizzük, hogy a minisztérium nem hoz- ta-e nyilvánosságra a transzformációs törvény tervezetét” - mondta lapunknak Katarína Kafková, a két magán-egészségbiztosítót tömörítő Egészségbiztosítók Szövetségének elnöke. Az előző Fico-kormány ödetei az egészségügy átalakítására, amelyek Richard Raši miniszter idején léptek életbe, több tízmillió euróba kerültek. Az egészségbiztosítók nyereségképzését megtiltó 2008-as jogszabály miatt, amelyet az Alkotmánybíróság megszüntetett - csak a perköltségre és az ügyvédi irodák költségeire több mint 25 millió eurót fizetett ki kabinet, írta a Hospodárske noviny című gazdasági napilap. Ehhez még hozzá kell számítani az Union tulajdonosának, az Achmeanak megítélt 22 millió eurós bírságot, amelyet azonban még nem fizetett ki a kabinet. Az Union tulajdonosa, az Achmea szerint a késlekedés további százezrekbe kerül majd, a kormánynak ugyanis havonta 50 ezer euró kötbért számolnak fel. Ezt az augusztusi döntés óta számítják, vagyis hamarosan félmillió euróval nő a bírság. A kabinet a sikeres fellebbezésben bízik, erre azonban jogászok szerint kicsi az esély.(lpj) A Smer-kormány alatt megszűnt a kisebbségi status quo, figyelmeztet a Híd és az MKP Nem azt kaptuk, amit Fico ígért ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Visszalépés a második Fico-kormány egy éve a kisebbségek szempontjából, véli a Híd és az MKP. Az előbbi párt tegnap sajtótájékoztatón, utóbbi nyilatkozatokban értékelte a Fico-kormányt. Robert Fico tavaly a kisebbségi status quo megőrzését ígérte, a gyakorlat viszont azt bizonyítja, hogy ez nem történt meg, hangsúlyozta Sólymos László. „A minisztériumok és hivatalok azon munkálkodnak, hogyan kerülhetik meg a kisebbségi nyelvhasználati törvényt” - fejtette ki a Híd alelnö- ke. Példaként a kétnyelvű vasúti táblák ügyét említette. A legnagyobb visszalépés a kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes posztjának megszüntetése volt, ebben a Híd és az MKP is egyetért. Fico rájött, hogy a szlovákiai magyarok száma egyre alacsonyabb, ezért félretette a nacionalista retorikát, véli Berényi József. „Tudják, hogy már nem kell elvenni a magyaroktól a jogokat, a pénzügyi támogatást, az intézményi kereteket, a jelenlegi rendszer így is a magyarság felmorzsolódását okozza” - teszi hozzá az MKP elnöke. A Híd tavaly kármentési céllal vállalta el a ldsebbségi kormánybiztosi poszt betöltését. Ez a kármentés Berényi szerint nem sikerült, mert A. NagyLászlónakszerinte nincsenek tényleges hatáskörei. Egy év alatt a Smer elérte, hogy az emberek életszínvonala csökkent, a fizetésük alacsonyabb, és drágábban vásárolnak, figyelmeztet Bugár Béla. A Híd elnöke szerint a kormánynak többsége van, de víziója nincs. „Az a lényeg, amit az egészből a lakosok éreznek” - tette hozzá. Szerinte egyelőre azért nem kísérik botrányok a kormányzást, mert a Smer gyakorlatilag önmagát ellenőrzi, a számvevőszék vezetését ugyanis még mindig nem kapta meg az ellenzék. Nem törekszik új munkahelyek létrehozására a kormány, állapítja meg Simon Zsolt. ,A munkatörvénykönyv változásával csökken a megbízási szerződésre dolgozók száma, pedig a nyári idénymunkáknál ők jelentették a húzóerőt” - magyarázza a Híd alelnöke. A villamos áram-szolgáltató helyett inkább az élelmiszertermelőket támogathatnák, javasolja a volt földművelésügyiminiszter. (vps) Elkészült az új titkosszolgálati törvény, jóval több képviselő ellenőrizheti majd a titkosszolgálatok vagy a rendőrség által végzett lehallgatásokat Az SIS lassan már a múlté, a jövő az ÚCS-é ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Gyökeres változásokat vezet be a titkosszolgálatokról szóló törvény módosítása, melynek első változatát tegnap mutatta be a védelmi tárca a parlament katonai hírszerzés munkáját ellenőrző bizottságának. Az egyik legjelentősebb változás, hogy a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) nevét Polgári Hírszerzési Hivatalra (ÚČS) változtatnák. Változatlan hatáskörök A hírszerzések vezetőinek a jövőben speciális meghallgatást, úgynevezett hearinget kellene abszolválniuk az illetékes parlamenti bizottságok előtt, ha a testületek tagjai ezt igényelnék. Ugyanígy hallgatnák meg őket az esetleges leváltásuk előtt. A minisztérium szerint a törvénytervezet lényege, hogy a parlament hatékonyabban ellenőrizhesse a hírszerző szolgálatok munkáját. Az új törvény egy tető alá vonja a civil hírszerzést (jelenlegi SIS-t) és a katonai hírszerzést, amely már korábban egyesült a katonai felderítéssel és a kémelhárítással. Martin Fedor (SDKÚ), a katonai hírszerzést felügyelő különbizottság elnöke szerint viszont a javasolt módosítások csupán formálisak. „A tervezetben a két hírszerzés kompetenciája úgy szerepel, hogy gyakorlatilag mindkettő végezheti ugyanazt a munkát, ugyanúgy mint eddig. A feladatokat a civil és a katonai hírszerzés között el kellene osztani, hogy ne legyen átfedés” - mondta. Javasolni fogja, hogy a katonai hírszerzés a hadsereg vezérkari főnöksége alá tartozzon. Több szem többet lát A jövőben három parlamenti bizottság is lehetőséget kap arra, hogy ellenőrizze a hírszerzés által végzett lehallgatásokat, megfigyeléseket. Jelenleg ilyen kompetenciája csak a védelmi bizottságnak van, a jövőben ezt a hatáskört egy új, az ÚCS munkáját ellenőrző testület, illetve a katonai hírszerzést felügyelő bizottság is megkapja. A lehallgatásokat évente egyszer ellenőriznék vagy akkor, ha valaki kifejezetten kéri. Az ellenőrzésért az adott testület négy képviselője lesz felelős, két koalíciós és két ellenzéki. „Én értem, miért így osztották el az ellenőrzést, viszont tudatosítani kell azt is, hogy ezáltal sokkal több képviselő kap lehetőséget arra, hogy hozzájusson ilyen érzékeny információkhoz. Nem vagyok benne biztos, hogy ez szerencsés megoldás” - véle- kedikFedor. Egyes vélemények szerint a lehallgatásokat egy független szervnek, intézménynek, s nem a parlamentnek kellene ellenőriznie. „Ideális világban ezt megszavaznám. De sajnos nem élünk ideális világban. Elég megnézni, mi zajlik a Számvelán Valko most még az SIS igazgatója (Gabriel Kuchta felvétele vőszék elnökének megválasztása körül. Talán tíz év múlva más lesz a politikai kultúra, de jelenleg az a véleményem, hogy a parlamenti ellenőrzés, az ellenzéki képviselők bevonásával elengedhetetlen” - állítja Fedor. (dem, SITA)
