Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-06 / 80. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 6. Közélet 3 A honosítást kérvényezők kétharmada erdélyi; a kárpátaljaiak között a legnépszerűbb a magyar útlevél; kevés kérelmet utasítanak el 1500 „titkos” szlovák-magyar állampolgár lehet Eddig másfél ezer szlovákiai magyar kaphatott ehhez hasonló emlékérmet (Fotó: Magyar Nemzet) Budapest/Pozsony. Minden 300. szlovákiai magyar kért magyar állam- polgárságot- derül ki a magyar kormányzat által tegnapelőtt közölt adatokból. Ez arányaiban messze a legkevesebb a külhoni régiók közül. MÓZES SZABOLCS A magyar kormányzat a napokban kiadta, mely országok állampolgárai kérték a honosítást, s hol adták be a kérvényeket. Az információt magyar ellenzéki politikusok és a sajtó is kérte egy ideje, az első ilyen jellegű lista februárban jelent meg, csütörtökön az adatok aktualizálása mellett azt is ismertették, hogy az érdeklődők hol nyújtották be a kérvényeket. Kétharmada erdélyi Az egyszerűsített honosítás bevezetése óta (2011. január 1.) 422 870 fő kérvényezett magyar állampolgárságot. A várakozásoknak megfelelően a legtöbb kérvény - az összes kérelem kétharmada - az erdélyi magyarságtól érkezett. A romániai magyarság lélekszáma a tavalyi népszámlálás szerint 1,24 millió, ami több mint az összes többi kárpát-medencei régióban kisebbségben élő magyar összesen. Csütörtökig közel 284 ezer román állampolgár kért honosítást, őket a szerb és az ukrán állampolgárok követik. Szlovák állampolgároktól nagyon kevés, csak 1515 honosítási kérvényt kaptak a magyar hivatalok - ez nagyrészt a Fico-féle 2010-es ellentörvénynek köszönhető. Ez ugyanis kevés kivétellel mindenkitől elveszi a szlovák állam- polgárságot, aki megkapja egy másik ország állampolgárságát, s bejelentési kötelességet ír elő. Arról továbbra sincsenek részletes adatok, mely országból hányán kapták meg a magyar állampolgárságot, csak az összesített szám ismert: a több mint 420 ezer kérelem mellett április 3-ig 341447-en tették le az állampolgársági esküt. A két szám közti különbség nagyrészt abból adódik, hogy a leadástól számítva átlag kettőnégy hónapba is beletelik, míg valaki megkapja magyar „papírjait”. Csak az elmúlt három hónapban 60 ezren nyújtották be kérvényüket, közülük például még valószínűleg szinte senki sem tette le az esküt. A A honosítást kérők aránya ország kérelem arány Ukrajna 50 658 33,8% Szerbia 76 652 30,2% Románia 283 866 22,9% Szlovákia 1515 0,3% Horvátország 1289 8,6% Forrás: magyar kormány, Új Szó hivatalos tájékoztatás szerint a két és fél év alatt mindössze 2500 kérvényt utasítottak el. 3-4% vallja be A szlovák belügytől kikértük, hogy a tegnapi napig hányán vesztették el a ficói ellentörvény miatt a szlovák állampolgárságot. A jogszabály hatályba lépése (2010. július 17.) óta 483 embert fosztottak meg állampolgárságától, közülük csak 34-en (18 férfi és 16 nő) kényszerültek a szlovák okmányok leadására a magyar honosítás miatt. Ez azt jelenti, hogy a honosított szlovákiai magyarok kb. 96 százaléka nem tájékoztatta a szlovák szerveket, illetve azok nem jöttek rá a „törvénysértésre”. Az ellentörvény elrettentő erejét mutatja az is, hogy csak a szlovák állampolgárok 10 százaléka (161-en) adta le kérvényét szlovákiai konzulátusokon, a többi feltehetően Magyarországon, hogy kisebb legyen a lebukás veszélye. Az idei első három hónapban egyébként csak négy kérvényt kapott a Szlovákiában székelő magyar diplomáciai képviselet. Minden harmadik kárpátaljai Arányaiban a legtöbb kérvényt egyébként a kárpátaljaiak nyújtották be - harmaduk kért magyar útlevelet. Ez sem nevezhető meglepetésnek. Mivel Ukrajna nem EU-tag, a magyar útlevéllel komoly előnyhöz juthatnak a kárpátaljaiak. Részben hasonló okokkal magyarázható ások szerbiai kérvény is. Összesen 97 ország állampolgárai nyújtottak be honosítási kérvényt, közte van három már nem létező állam is: a Szovjetunió (1183), Jugoszlávia (237) és Csehszlovákia (9). Ennek magyarázata, hogy a statisztika a bemutatott személy- azonosító okmányok alapján lett elkészítve - egyeseknek pedig még régi igazolványuk volt. A 422 ezer honosítási kérelem között van 102 hontalan, valamint 13 tisztázatlan állampolgárságú kérelmező beadványa is. A teljes lista honlapunkon (ujszo.com) is megtekinthető. Vladimír Manka (Smer): szerencsére az EP-képviselők többsége nem mindig úgy szavaz, ahogy azt a kormányfőjük akarja Ki mit tud az uniós költségvetésről? Sokan semmit sem DEMECS PÉTER Pozsony. Az ország lakosságának jelentős része semmit sem tud a készülő hétéves uniós költségvetésről - derül ki az Európai Unió szlovákiai információs központja által rendelt felméréséből, amelyet a TNS ügynökség készített. A kutatás szerint az embereket nem igazán érdekli a téma. Aki hozzá tudott szólni, nagyrészt azon a véleményen volt, hogy a munkanélküliség csökkentését célzó projektekre kellene több pénzt fordítani. A felmérés eredményeit tegnap ismertette Pozsonyban Robert Hajšel, az Európai Unió Szlovákiai Információs Központjának igazgatója, Sergej Kozlík, a HZDS és Vladimír Manka, a Smer európai parlamenti képviselője. A sajtótájékoztatón csak a felmérés bizonyos részleteit tették közzé. A kulcsfontosságú adatot, tehát azt, van-e egyáltalán fogalmuk a válaszadókMire fordítaná a legtöbb pénzt? Foglalkoztatás támogatására 40% Regionális különbségek csökkentésére 32% Mezőgazdaságra 13% Tudományra 5% Másra 0% Nincs véleményem 9% Forrás: TNS ügynökség nak arról, miről is szól ez a hétéves költségvetés-tervezet, nem árulták el. Később tömör választ küldtek kérdésünkre, melyből kiderült, hogy a válaszadók fele semmit sem tud a témáról, másik fele pedig épphogy csak valamit hallott róla. Miről tárgyalnak? Az Európai Unió költségvetését hétéves időszakokban határozzák meg. A jelenlegi már idén lejár, így most a parlamentben az új hétéves (2014-2020) költségvetésről vitáznak. A tervezet, amelyet Robert Fico kormányfő is ellátott kézjegyével, hosszú hónapokig tartó egyeztetések után született meg, a 27 tagállam kormányfői februárban gyakorlatilag két napig megállás nélkül tárgyaltak, míg aláírták. Az előző hétéves időszakhoz képest most Szlovákiának valamivel jobb feltételeket sikerült kiegyeznie. A büdzsé a tervezet szerint 960 milliárd eurós lesz, ebből Szlovákia 20 milliárdot kap. A kormányfők beleegyezése után már csak az Európai Parlament (EP) jóváhagyására lett volna szükség, a folyamat viszont ezen a ponton elakadt. Az EP ugyanis márciusban olyan állásfoglalást szavazott meg, amely a jelenlegi formájában elutasítja a tervezetet. Az állásfoglalás mellett szavaztak a Smer európai parlamenti képviselői is, mint állítják, Ficót előre tájékoztatták állásfoglalásukról. „Jelenleg nem a kialkudott feltételekről szól a vita, azok már változadanok maradnak. Bizonyos mechanizmusok változtatásán kell csak megegyezni. Mi például azt akarjuk, hogy a költségvetés flexibilis legyen, tehát, hogy elfogadása után három évvel lehetőség legyen újra megnyitni, s ha szükséges, átdolgozni. A gazdasági válság idején nagyon nehéz hét évre előre bármit is meghatározni” - magyarázta lapunk kérdésére Maňka. Az állásfoglalást 506 képviselő szavazta meg, 161 szavazott ellene. „Beszéltem egy magyar képviselővel aki azt mondta, ha megszavazná a költségvetést elutasító rendeletet, a magyar kormányfő helyben lelőné, s azonnal költözhetne haza. De szerencsére a képviselők többsége nem mindig úgy szavaz, ahogy azt a kormányfőjük diktálja” - tette hozzá Maňka. Parlamenti egyetértés kell Mit is kifogásolt az EP? Például azt a rendszert, mely szerint ha egy ország nem tudja meríteni a programozási időszakra elkülönített uniós forrásokat, a megmaradt összeg visszakerül a tagállamok költségvetésébe. „Az lenne igazságos, ha ez az összeg a következő programozási időszakban is megmaradna, hogy a tagállamoknak több lehetősége legyen a pénz felhasználására” - vélekedik Kozlík. A parlament további célokat is meghatározott, amelyeket feltételként határozott meg a megegyezés kialakítása érdekében. Az EP-ál- lásfoglalás rávilágít a kifizetések terén jelentkező hiányra, aminek következtében számlák maradnak rendezetlenül, és uniós programok állhatnak le. A tavalyi hiány miatt több program - például az Erasmus, a kutatási keretprogram és a szociális alap is - év közben kifutott a pénzből. Az EP ragaszkodik ahhoz, hogy a 2012-es kifizetetlen számlák ügyét a többéves keretköltségvetésről szóló tárgyalások lezárása előtt oldják meg. A középtávú unips keretköltségvetés elfogadásához szükséges az EP egyetértése. „Nem hiszem, hogy nem fogunk tudni megegyezni, erre még eddig egyszer sem volt példa. Ha viszont 2014 elejéig nem születne megállapodás, akkor az inflációval kiigazított 2013-as költségvetés határozná meg a 2014-es kiadások mértékét” - pontosított lapunknak Kozlík azzal, hogy a végleges szavazásra júniusban, legkésőbb augusztusban kerülhet sor. Támogatjuk az EP állásfoglalását A TNS felmérése szerint azok, akik legalább valamit hallottak az uniós költségvetésről, támogatják a parlament állásfoglalását, mely szerint csak a kifogások eltávolítása után legyen lehetőség a költségvetés elfogadására. Az emberek természetesen a következő időszakban a munkanélküliség csökkentését szolgáló projektekre fordítanák a legtöbb pénzt. A válaszadók 50 százaléka egyetért, hogy az Európai Uniónak legyen saját költségvetési forrása, míg 15 százalékuknak megfelel a jelenlegi helyzet, 13 százalék pedig elutasítja a saját forrásokat. Arra, hogy a megkérdezettek közül hányán tudják, mit jelentene az önálló költségvetési forrás kialakítása, nem kérdeztek rá. A felmérés szerint a lakosok 64 százaléka tud legalább egy olyan projektről, amelyet uniós forrásokból finanszíroznak. 4z Európai Parlament. A képviselők kezében a végső döntés (TASR/AP-felvétel)
