Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-16 / 64. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. AAÁRCIUS 16. www.ujszo.com RÖVIDEN Esterházyt nem nyomják el Lipcse. Esterházy Péter a jelenlegi magyar belpolitikai folyamatok ellenére nem érzi úgy, hogy elnyomják. A Kossuth- díjas magyar író a lipcsei könyvvásáron beszélt erről a dpa német hírügynökségnek. Esterházy Péter az Esti című kötete német fordításának megjelenése alkalmából vesz részt a német nyelvterület egyik legnagyobb irodalmi fesztiválján. Egy rendezvényen úgy fogalmazott, „a kormányunk jól szidható kormány, de nem kényszerít hallgatásra”. Szerinte a diktatúra kifejezés nem illik a magyarországi helyzetre, mert a mai Magyarország nem hasonlítható össze azzal a diktatúrával, amelyben 1990-ig élt. (MTI) Történelemóra a filmfesztiválon Pozsony. Holnap 18 órakor mutatják be Dušan Trančík Történelemóra című új dokumentumfilmjét a pozsonyi Lu- miere moziban, a Febiofest filmfesztivál keretében. A rendezőt az érdekelte, milyen mértékben és milyen mélységben foglalkoznak a hazai és a magyarországi középiskolákban a trianoni egyezménnyel. A hatvanperces, kétnyelvű filmet Trančík egyfajta vitaindítónak szánja, mivel szerinte a történelemoktatás terén a határ mindkét oldalán egyforma hiányosságok vannak: a tanárok nemzetközi és regionális összefüggések nélkül, tessék-lássék módon prezentálnak fontos témákat, vagy éppen elfogultan féligazságokat hangoztatnak. (juk) Az első hivatalos „terepszemle" (A szerző felvétele) Átadták a Thália Színház felújított épületét Ünnep a teátrumban MARSOVSZKY Ml KLOS Kassa. Március 14-én immár hivatalosan is átadták a kassai Thália Színház felújított épületét. Az ünnepélyes átadást követően bemutatták a teátrum új helyiségeit is. A kultúra szigetei - nyitott zónák nevet viseli a Kassa Megyei Önkormányzat 2013-as koncepciója, melynek megvalósítására összesen 9 644 531 euró vissza nem térítendő támogatást szerzett a regionális operatív programból. A megyei önkormányzat hét üyen szigetet valósít meg, melyek közül az egyik a kassai Thália Színház felújítása volt. A hét beruházásból öt elkészült, de a különböző engedélyek beszerzése elhúzódott, igya Thália az első olyan intézmény, melyet hivatalosan is átadtak. A felújításra 415 640 euró vissza nem térítendő támogatást hagytak jóvá. A költségek 85 százalékát az Európai Régiófejlesztési Alapból, 10 százalékát az állami költségvetésből, 5 százalékát a megyei kasszából finanszírozták. A megyei önkormányzat további 20 ezer euróval járult hozzá az utófinanszírozáshoz. A teátrum egyebek mellett színészmúzeummal és konferenciateremmel bővült, lefestették a nézőtér falait, légkondicionáló berendezést szereltek be, és zuhanyzókat alakítottak íd. ,A kultúra lényegében egy kapu, melyen keresztül az ember kilépett az állatvilágból, és nagyon fontos, hogy ezek a kapuk állandóan nyitva legyenek. A színház egy szakrális tér, ahol a művész egyben saját művészi alkotásává válik. Öröm számunkra, hogy mostantól a művészek és a nézők egyaránt kényelmesebben összpontosíthatnak a művészeti alkotásra, egy lényegesen kulturáltabb környezetben” - mondta ünnepi beszédében Czajlik József, a színház igazgatója. „Arra törekedtünk, hogy intézményeink olyan pozícióba kerüljenek, melyben további 20-30 évig adottak a feltételek a modern kultúrára. A Thália mindig nagyon jó volt, az emberek pontosan tudták, hogy miértjárjanak ide, de maga a környezet már elavult, naftalin- szagú volt, ezért is döntöttünk a felújítás mellett - mondta a fenntartó részéről Zdenko Trebula megyeelnök. A felújított színházépület átadását a színház új bemutatójával is megünnepelték. Peter Weiss Marat/Sade című zenés forradalmi tablóját Czajlik József rendezte. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában látható tárlat a restaurátorok munkájáról ad képet Újjászületett műemlékek A komáromi Csütörtöki András, a zselízi Mézes Árpád és a rozsnyói Alexander Koreň restaurátori munkái révén Szlovákia műemléki hagyatékából, örökségéből készült válogatás tárul a nézők elé az Újjászületett műemlékek című szép, gazdag és látványos kiállításon. TALLÓSl BÉLA A tárlat olyan szobrok, képek, fafaragások, építészeti elemek és emlékművek széles skáláját mutatja be, amelyek az elmúlt húsz évben a három szobrász restaurátor munkája által kaptak új életet. Mézes Árpád kérdésünkre elmondta, azért is felemelő érzés számára és kollégái számára egységben látni az anyagot, mivei ez a kiállítás húszéves restaurátori munkájuk összegzése, s a nagyközönség felé láthatóvá, nyomon követhetővé teszi magát a restaurálás folyamatát. ,A kiállítás célja - mondta -, hogy a laikusok szemében érthetőbbé, ádáthatóbbá váljon a restaurátor munkája, betekintést nyerjenek abba, milyen kezelési folyamatokkal jár a műemléki felújítás és restaurálás. Mi ugyanis eléggé anonimitásban, háttérben tevékenykedünk. Az elkészült műben nem igazán látják meg és nem igazán tudják kellően értékelni a restaurátor munkáját. Azt látják, hogy az adott objektum új, fel van újítva, de hogy milyen változáson ment keresztül, mit tettünk hozzá, hogy újjáéledjen, azt nem érzékelik. Minden munkánkról részletes fotó- és szöveges dokumentációs anyag készül, ami a tulajdonoshoz és a műemlékvédelmi hivatalhoz kerül, és mi, restaurátorok is archiváljuk természetesen. Elismerést mi főként a tulajdonostól és a műemlékvédelmi hivataltól kapunk, a nagyközönség igazából nem tudja értékelni a munkánkat. Ezért is éreztünk késztetést arra, hogy megszülessen egy ilyen kiállítás, amelyen fotódokumentációkkal és felújított műtárgyakkal szemléltetjük az eredményeinket. Persze, ez csak egy töredéke annak, ami kezünk nyomán megújult.” Ahogy a megnyitón Edita Kušnierová művészettörténész értékelte, „a restaurátor az, aki figyelembe véve a műemlék keletkezésének idejét, visszaadja nekünk annak egyedi jellegét. Mert csak a restaurálás befejeztével szólít meg bennünket saját varázsával, megismételhetet- lenségével egy-egy történelmi épület, szobor vagy festmény. A restaurálás egyszerre kreatív, alkotó- és tudományos folyamat, mely a restaurátor részéről magas fokú szakértelmet és tehetséget igényel.” Ahogy elmondta továbbá, napjainkban Szlovákiában a restaurálás magas színvonalon van. Erről tanúskodik a kiállítás is, amelyből kitűnik, hogy a restaurált művek legnépesebb csoportját a kőből készült szobrok alkotják, köztük kálváriák, Mária- és Szentháromság-szobrok, keresztek, szentek szobrai, dombor- és emlékművek (ezekből természetesen csak válogatás látható). A kiállító restaurátorok további jelentős munkái közé a kőből készült kapuzatok tartoznak. A legrégebbiek közé az ipolysági kora gótikus Szűz Mária Mennybemenetele templom főkapuja sorolható, továbbá a felsőszemerédi Mindenszentek r. k. templom késő gótikus főkapuja, a komáromi Öregvár Fer- dinánd-kapuja, a Thurzók híres menyegzői palotájának főkapuja és egyéb elemei Nagybiccsén vagy a tótmegyeri Nepomuki Szent János-templom barokk főkapuja. A következő csoportot a római katolikus, az evangélikus és a református templomok szakrális emlékei alkotják, melyekből a kiállítás reprezentatív válogatást mutat be - hosszú lenne felsorolni a listát, de azoknak a műemlékeknek a sora ebben a csoportban is, amelyekbe a restaurátor keze új életet lehelt, magas színvonalú restaurátori munkáról ad bizonyságot. „Ahelyszínekés az ott található műemlékek széles skálája áttekintést nyújt a szlovákiai műemlékekjelentős részénekje- lenlegi állapotáról. A kiválasztott műemlékek különböző típusai érdekes bepillantást nyújtanak a nézőnek régiónk képző- művészetének történetébe a gótikától a szecesszióig, elmélyítik a szépség és múltunk máig élő szellemi öröksége iránti érzékét. S nem utolsósorban megismertetik őt a restaurátorok igényes munkájával is, amelyet a nagy- közönség az ismeretek hiányában gyakran értetlenül fogad” - zárta megnyitóbeszédét Edita Kušnierová szinte ugyanazzal a gondolattal, amiről Mézes Árpád is beszélt. A kiállítást már láthatták Komáromban és Rozsnyón, most pedig Pozsonyban érdemes felkeresni a Brámer-kúriá- ba elhozott újjászületett műemlékeket. Május 5-ig van rá lehetőség. A magyar kultúra jeles személyiségei részesültek az elismerésben, nemzeti ünnepünk alkalmából Átadták a Kossuth-díjakat MTl-HÍR Budapest. Magyarország köztársasági elnöke a miniszterelnök előterjesztésére, március 15-e alkalmából Kossuth- díjat adományozott a magyar kultúra jeles személyiségeinek. Köztük van András Ferenc filmrendező, aki sajátos, kritiBudapest. Több magyar újságíró visszaadja Táncsics-dí- ját, tiltakozásul az ellen, hogy a szerintük szélsőséges nézeteket valló Szaniszló Ferenc, az Echo TV munkátársa is megkapta a díjat. Nej György, a Magyar Rádió egykori munkatársa ezt írta: ,Á jelölés és döntés módja, valamint a magyar kormány szélsőjobbolkus hangvételű műveiért, a televízió és a játékfilm világában egyaránt magas színvonalú alkotásokat létrehozó munkásságáért kapott Kossuth-díjat. Gera Zoltán színházi és filmszerepek emlékezetes megformálásáért, példaértékű életpályája elismeréseként részesült Kos- suth-díjban, Rudolf Péter szídallal kapcsolatos magatartása miatt mától nem tekintem magamat a Táncsics-díj kitüntetettjének. A 2006-ban kapott elismerést postán eljuttatom egy Balog vezetéknevű miniszternek”. A Népszava fő- szerkesztője, Németh Péter is visszaadja a díjat, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy olyan valakivel legyen egy sornész, rendező pedig sokoldalú művészi munkásságáért, különösen groteszk, ironikus hangvételű szerepek felejthetetlen megformálásáért, elsöprő sikert arató filmjeiért és, bravúros improvizációs készségét tanúsító színészi játékáért kapta meg az elismerést. A magyar színészek közül Mécs Károly, ban, akinek szinte egyetlen gondolatával sem tud egyetérteni. Rangos Katalin és Bolgár György, a Klubrádió munkatársai ugyancsak lemondanak a korábban nekik ítélt díjról. Hasonlóan tett Vince Mátyás egykori MTI-elnök, a HVG volt főszerkesztője, és Horváth Zoltán, a lap egykori főszerkesztőhelyettese is. (MTI) Pap Vera, Oszter Sándor és Schubert Éva kapott Kossuth- díjat, a zeneszerzők közül pedig Dubrovay László, a Magyar Művészeti Akadémia (MMÁ) rendes tagja, aki a magyar hagyományokból származó zenei elemeket vegyíti a legújabb komponálási technikákkal. Két további MMA-tag, Kalász Márton és Tornai József író, költő, műfordító, valamint Karinthy Márton rendező, a budapesti Karinthy Színház alapító igazgatója is átvehette az elismerést. Kossuth-díjban részesült továbbá Zsuráfszky Zoltán táncművész, koreográfus, Szvorák Katalin népdalénekes, Sajdik Ferenc grafikus, karika- turista, Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész és Kubinyi Anna gobelintervező. Megosztott Kossuth-díjat kaptak két zenekar, az Omega és a Csík tagjai. Felháborodtak az újságírók Szaniszló díján Művészettörténeti séta a Brämer-kúriában
