Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-30 / 75. szám, szombat
SZALON 2013. március 30., szombat 7. évfolyam, 13. szám Általánosságban elmondható, hogy az Akadémia jóval több elfogadható változatot említ Magyar helyesírás - újratöltve Pontosan tudja, hogy az „észszerű” a helytelen, az „ésszerű” a helyes forma? Tudja, miért hibás a „BÚÉK”? Tisztában van vele, hogy Mariannái vagy Mariann-nal találkozik? Ráadásul büszke is erre? Már nem sokáig. Gyakorlatilag kész a helyesírási szabályzat új, tizenkettedik kiadása - adta hírül a nyest.hu. ÖSSZEFOGLALÓ Körülbelül egy évvel ezelőtt lezárultak az akadémiai helyesírási szabályzat módosításai, jelenleg a szabályzathoz kapcsolódó szótár munkálatai folynak. Előzetes információk szerint az illetékesek - a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának a tagjai - átfogó reformra nem vállalkoztak, helyette a jelenlegi szabályozást kozmetikázták. Ennek ellenére hivatalosan új szabályzat készül - szám szerint a 12. kiadás mely az 1984 óta érvényben levő, igaz, azóta többször módosított, példaanyagában átírt 11. kiadást váltja fel. Megengedőbb Akadémia Néhány, más helyen szabályozott kérdés kikerül az új szabályzatból (pl. az asszonynevek használata vagy a postai küldemények címzése). Akad egykét olyan pont, amelyet eddig kifejezetten nem szabályozott az Akadémia, ezután azonban rögzíti a követendő mintát (pl. kimondja, hogy az url-ekhez a toldalékot kötőjellel kell kapcsolni: az ujszo.com-on). Több módosítás azt sugallja, hogy a Magyar Nyelvi Bizottság bizonyos esetekben meghajolt a népakarat előtt, azaz elfogadható változatnak minősítette a valós írásgyakorlatot (örülhetKristájukor 5 kg 919 184Ft/ kg nekpl. az ügyvédek, mivel a jogi dokumentumokban, szerződésekben korábban is általánosan használatos, nagybetűs Vevő, Eladó, Alperes, Felperes stb. formát is szentesítik). Általánosságban elmondható, hogy az Akadémia az eddiginél jóval több alternatív, elfogadható változatot említ. Ilyen például a többszörösen összetett szavak helyesírása: a hat szótagnál hosszabbakat ezután megengedett lesz kötőjel nélkül, egybe írni - igaz, az eddig érvényes kötőjeles írásmód sem számít majd bűnnek. Sokak számára bizonyára a legmegdöbbentőbb változás lesz, hogy a -szerű elemet ezentúl nem úgy kell írni, mint a képzőket, hanem úgy, mint az összetételi utótagokat: azaz az ésszerűt felváltja az észszerű. (A lényegesebb, „életszerű” módosításokról Változó helyesírási szabályok című áttekintésünkben olvashatnak.) Határon túli igények Az akadémiai szabályzat készülő változásait annak idején véleményezésre elküldték a Gramma Nyelvi Irodába és a hazai tanszékekre is - meséli Misad Katalin, a pozsonyi Co- menius Egyetem magyar tanszékének vezetője. „Elsősorban azt hiányoltuk, hogy a szabályzat továbbra sem veszi figyelembe a határon túli magyarok speciális igényeit, nem ad választ a kérdéseinkre. Itt van például az intézmények megnevezése. Évek óta kérdezgetjük a magyar kollégákat, mi a helyzet például áz iskolákkal. Nálunk a szlovák hivatalos névnek része a település megnevezése is, Magyarországon nem ez a gyakorlat. Akkor hogyan használjuk: Dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Alapiskola vagy csak Vámbéry Armin Alapiskola? Vagy itt egy további kérdés: mi van az újabb keletű földrajzi nevekkel, amelyeknek nincs régi magyar megfelelőjük? A Duna mente a magyar helyesírás szerint külön írandó. De hogy legyen, ha ehhez kapcsolni szeretnénk a síkság kifejezést - azaz a Podunajská nížina fordítását keressük. Két külön írt taghoz hogyan kapcsolunk egy kötőjeleset?” A tanszékvezető úgy látja, ma az Osiris Helyesírása a legpraktikusabb útmutató - az akadémiai helyesírásból kiindulva jóval bővebb példaanyaggal dolgozik, nemcsak a szótári részben, hanem a szabálymagyarázatoknál is. Továbbá: olyan praktikus kérdéseket is bővebben tárgyal, mint az idegen szavak átvétele, a számítógépes helyesírás stb. „Rendszerszerű változás nem történt, elvek nem változtak, valójában néhány szó írásmódja módosul, így sokakkal együtt én is azt gondolom, felesleges az új szabályzatot 12. kiadásnak nevezni - jegyzi meg Szabómihály Gizella nyelvész, aki szintén véleményezte a tervezetet. - Úgy vélem, egyszerűsítésre szorult volna az egybe- és különírás rendszere. Az utóbbi időben a szaknyelvi regiszterekben - elsősorban angol hatásra - tömegével jelentek meg a bonyolult összetételek, háromszavas terminusok, amelyek bizony feladják a leckét, melyik mozgószabályt is kellene alkalmazni. A másik nagy terület a nagybetűs írásmód: itt persze elsősorban azt kell tisztázni, mit tekintünk tulajdonnévnek. Az új szabályzatban módosul például a rendezvények nevének a helyesírása. Üdvözölnénk, ha a példaanyagba útmutatóként határon túli események is bekerülnének.” (as) VÁLASZOL Menyhárt József a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének oktatója a Tanári tapaszján: mennyire lyek a legkritikusabb részei, melyek azok a területek, amelyek megértek a korrekcióra? A magyar helyesírás bonyolultságáról sokan sokféle véleményen vannak. Tény, hogy több területe egyszerűsítés után kiált: a nyelvészek zöme az apró módosítgatások helyett átfogó reformot szeretne. Oktatási tapasztalataimból kiindulva a különírás és egybeírás kérdéskörét említeném, amely bizony eléggé próbára teszi az ortográfia kurzust látogató hallgatóinkat. Mit gondol a jelzett változásokról, a 12. ldadásról? Szöszölés történt, valódi reform aligha született. Ami pedig nagyon sajnálatos, mivel ha megjelenik a 12. kiadás, akkor az egy ideig kőbe vési a jelenlegi helyzetet, lefagyasztja a változtatás lehetőségét. Az új szabályzat előkészítő szakaszában többféle ötlet, igény felmerült, ezek egyike volt a „többszintű” helyesírási szabályozás. Lenne értelme? Sokan vannak, akik egyrészt alapos, részletes, szakszerű, másrészt pedig világos és tanul- ható-tanítható szabályzatot kívánnak: ez kétszintű protokollt eredményezne. Magyarán: lenne egy iskolás fejjel is könnyen elsajátítható iskolai helyesírás, és egy nagyon aprólékos változata a szerkesztőknek, korrektoroknak, nyomdászoknak. Mindéhez persze jól jönne egy - elektronikusan is - elérhető ésfolyamatosan bővülő korpusz, amely akár foglal- koz(hat)na a határon túli magyarságnak a kétnyelvűségből adódó helyesírási problémáival is. De ezelégmerészvágy. Kevesek luxusa ma a helyesírás? A helyesírás elsajátítása az olvasás és a szövegértés alapvetése. Ez a tudásunk viszont folyamatosan változik: életvitel, életkor, hivatás és munkahely függvényében van rá több vagy kevesebb mértékben szükségünk. Egy érthetőbb, praktikusabb helyesírási szabályzat segíthetne abban, hogy ez a tudás aktív és szinten tartható legyen, s ne csupán a keveseksajátja. Változó helyesírási szabályok Kötőjelek Többszörösen összetett szavak. A többszörösen összetett szavakat a jövőben akkor is írhatjuk kötőjel nélkül, ha azok hat szótagnál hosszabbak. Idegen elemek. Szintén a kötőjelekkel kapcsolatos, hogy az idegen elemek közül nem csupán azokat kell külön összetételi elemnek tekinteni, amelyek önálló szóként is használatosak (centi, deci, extra stb.), hanem azokat is, melyek ha önálló szóként nem használatosak is, önálló használatú utótag is járul hozzájuk (pl. szupra- a szupravezetőben). Korábban a szupravezetőgyártást egybe kellett írni, mivel csak egyszeres összetételnek minősült: most már többszörös összetétel lesz, ezért kötőjelesen írandó: szupravezető-gyártás. Ugyanakkor, mint azt fent jeleztük: az ilyen kötőjelek többé nem kötelezők, így a korábbi írásmód is helyes marad. Nevek. A korábbi szabályozás szerint a kettős betűre végződő vezetéknevekhez kötőjellel kellett kapcsolni az azonos betűvel kezdődő toldalékot (Wittmann-nál, Papp-pal), de a magyar keresztneveknél a három betű közül az egyik kiesett (Mariannái, Bematettől). Az új szabályozás szerint most már a keresztnevek esetében is a kötőjeles megoldás alkalmazandó: Mariann-nal. Ez a szabályozás minden tulajdonnevet érint, nem csak a személyneveket. Kisbetű, nagybetű Szervezeti egységek. A korábbi szabályozás szerint „az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kiskezdőbetűvel írjuk” - ezentúl azonban megengedett lesz a nagybetűs írásmód is, tehát a pénzügyi osztály nemsokára Pénzügyi Osztályként is helyesnek minősül. Vendéglők, mozik. Korábban a mozik és a vendéglátóipari egységek megnevezése nem lehetett a tulajdonnév része, azaz nem lehetett nagybetűvel írni (szemben a színházakkal) . Ez is változik, a jövőben a Béke Moziban megnézhetünk egy filmet, majd a Holló Sörözőben ihatunk egy korsóval. Lakóparkok. Kizárólag a kisbetűs, Fenyőliget lakópark típusú megoldás számít majd helyesnek. Tárgyak neve, márkanevek. Az új szabályzat kitér arra is, hogy bizonyos tárgyak (ereklyék, fegyverek, drágakövek, járművek stb.) is viselhetnek nevet. A Szent Jobb és a Szent Korona már korábban is így szerepelt a szabályzathoz kapcsolódó szótárban, ám szabály nem vonatkozott rá. Innentől ezek nagybetűvel írandók, ahogy akár a Rózsaszín Párduc is (a képzeletbeli rózsaszín gyémánt). Szintén nagybetűvel írandók a fegyvernevek, melyek ezentúl hivatalosan is márkanévnek minősülnek: Űzi, Kalasnyikov. Rendezvények. Ezentúl a rendezvények nevét is írhatjuk csupa nagybetűvel. Idegen szavak Mellékjelek. A jelenlegi helyesírási szabályzat lehetővé teszi, hogy nyomdatechnikai okokra hivatkozva idegen szavakról elhagyjuk a mellékjeleket. A magyar sajtó ennek következtében Jyväskylä városának nevét Jyvaskyla alakban írja, tódžból Lódz (sőt Lodz) lesz, Menzel keresztneve Jiríből Jirívé (vagy Jirivé) válik stb., holott a mai technikai körülmények ezt semmivel sem indokolják. Ezentúl a mellékjelek semmilyen okból nem lesznek elhagyhatók. Rövidítések Bizonyos esetekben a helyesírási szabályzat csak egyféle rövidítést tett lehetővé, most azonban a Magyar Nyelvi Bizottság nem tanúsít többé ellenállást az írásszokással szemben, így a római katolikus nem csak r. k.-ként, de róm. kat.-ként is, az oldal nem csak o.-ként, de old.-ként is, a lásd pedig nem csupán l.-ként, de ld.-ként is rövidíthető lesz (lsd.-ként viszont továbbra sem). Ennél is radikálisabb változás történik a boldog új évet kívánok (-unk stb.) esetében: az eddig kizárólagos b. ú. é. k. többé nem lesz elfogadható, a korábban üldözött BÚÉK viszont az egyedüli helyes formává válik. Dátum, idő Változik egyes, keltezést kifejező számnevek toldalékolása: az elsején korábban számmal csupán 1-jén alakban volt írható, ezentúl elfogadható lesz az 1-én is; az elsej(e)i pedig az eddigi l-j(e)i mellett l-(e)i alakban is írható lesz. Korábban, ha órát és percet szerettük volna jelölni, kizárólag a 9.15 típusú megoldás minősült helyesnek: ezentúl azonban a 9:15 is elfogadható lesz. Teccik, nem teccik: kell egy minimum
