Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-12 / 60. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 12. Agrárkörkép 17 A globális piacok igényeire globális megoldásokkal válaszolnak Új kihívások előtt A kihívásokra adott globális válaszokról is beszélt Ľuboš Koľ, a Syngenta csehországi és szlovákiai részlegének vezetője (Szilvássy László felvétele) A humuszból évente 15-20 kg nitrogént szabadulhat fel hektáronként Költségtakarékos trágyázás ISMERTETŐ A Syngenta 2001-ben történt megalakulása óta (az Astra Zeneca és a Novartis agrárkémiai részlegeit vonták össze) a világ egyik meghatározó növényvédelmi készítményeket előállító vállalatává nőtte ki magát, de nemcsak ezen a területen, hanem a kutatás-fejlesztés, a növénynemesítés és a biotechnológia területén is meghatározó piád szereplő lett ISMERTETŐ A tavaly bejelentett további szerkezeti átalakítás, amely közös irányítás alá vonta a cég növényvédelmi, vetőmag-ne- mesítői és kutatási-fejlesztési tevékenységét, azt a célt szolgálta, hogy az eddigi izolált ágazati szemléletet globális szemszögből átlátva a világcég megfelelő válaszokat tudjon adni az új évezredben megjelenő kihívásokra. Az ezekre a kihívásokra adott globális válaszokról is beszélt Ľuboš Koľ, a Syngenta csehországi és szlovákiai részlegének vezetője a cég Nyitrán megtartott szezonnyitó rendezvényén, ahol a brazil cukomádültetvé- nyek telepítésének forradalmi újítását, valamint az indiai rizs- termelés megújítását szolgáló átfogó programok mellett az európai piacokon rövidesen megjelenő árpatermesztési hibridprogramot is felvázolta a résztvevőknek. A terménypiacok helyzetét elemezve elmondta, hogy az elkövetkező fél évszázadban várhatóan több mint 9 milliárd ember élelmezését kell megoldania ennek az ágazatnak, miközben a rendelkezésre álló forrásokat jóval hatékonyabban kell majd kihasználni. A piaci elemzések azt mutatják, hogy a gabonafélék és a kukorica készletei a fogyasztáshoz viszonyítva olyan szintre csökkentek, amelyek alapján joggal feltételezhető az árak emelkedése, és így ez az ágazat globális szinten a befektetők számára is egyre vonzóbbá válik. A cég kukorica- és napra- forgó-vetőmagkínálatát Ivan Varečka mutatta be. Az idei kukoricapiacon fellépő nagymértékű kereslet rövid idő alatt kisöpörte a vetőmagraktárakat, így a beszámoló inkább csak az idei piaci újdonságokra összpontosított. Ennek keretében a kettős hasznosítású FAO 270- es éréscsoportba tartozó SY Unitop mind silókukoricaként, mind pedig szemesként kiváló hozamképességről és beteg- ség-ellenállóságról tett tanú- bizonyságot. Az NK Silotop (FAO 280) silókukorica-hibrid kiváló zöldtömegképző tulajdonsága nemcsak a takarmánykészítésben, hanem a biogáztermelésben is jól kihasználható. Az NK Cubic (FAO 290) pedig kiváló emészthetősége és hozamképessége alapján tarthat számot a termesztők érdeklődésére. A napraforgófajták kínálatában az NK Neoma magas hozamképessége és toleranciája alapján ajánlható a termelők figyelmébe, az NK Alego hozamképességben, szárazságtűrésben és olajtartalomban átlagon felüli mutatókkal rendelkezik. Az NK Tristan az Alego- tól korábbi érésidejű hasonló tulajdonságokkal rendelkező hibrid. Az ún. Clearfield rendszerben termeszthető hibridek közül az NK Brio, az NK Kondi, az NK Ferii és az SY Fertina kerültek említésre. A kukorica gyomflórájáról Pavol Kohaut, a KMEMI (ÚKSÚP) szakembere tartott átfogó és részletes előadást. Ismertetőjének lényege, hogy a hatékony és célirányos gyomirtás érdekében a növényvédelmi szakembereknek pontosan fel kell mérniük és ismerniük kell a parcellán található gyomokat, az ezek kezelésére alkalmas készítményeket, a kijuttatásukhoz szükséges feltételeket, és nem utolsósorban a vegyszeres kezelések költségvonzatait is. Stanislav Rajtár, a Syngenta képviselője az előbbi előadáshoz kapcsolódva ismertette a kukorica növényvédelmi technológiájába tartozó Syngenta- készítményeket. A gyomok szabályozására széles körű termékpaletta áll a termesztők rendelkezésére a csávázószerektől kezdve a rovarirtókon át a gyomirtó készítményekig. Az ismert készítmények mellett a preemergens alkalmazásra kifejlesztett Gardoprim Gold Plus hatóanyagának érvényesítéséhez megfelelő nedvességtartalomra van szükség, a postemergensen alkalmazható Milagro Extrának már nincs ilyen kifejezett igénye, szárazabb talajon is hat. A széleslevelű gyomok ellen a Callisto 480 SC, valamint a két hatóanyagú Casper 55 WG gyors hatásmechanizmusukkal tűnnek ki. Ezekből a készítményekből állították össze az idei szezonra szánt termékcsomagot, amelyben a Callisto és Milagro, illetve a Casper és a Milagro 40 hektárra megszabott adagját vásárolhatják meg kedvező áron a termesztők. Rastislav Tirscher, a cég képviselője a repce és a gabonafélék gombaölő szeres kezelésére alkalmazható készítmények tulajdonságait ismertette. A Toprex két új hatóanyagból összeállított készítményként a repcében ősszel és tavasszal egyaránt alkalmazható. Az őszi kezelés során egy permetezéssel időponthoz nem kifejezetten kötve oldható meg az állomány védelme, a készítmény egyúttal a gyökérrendszer erősödését is segíti. A tavaszi kezelés gyenge állományokban az elágazások fejlődését segíti, egyúttal a virágzás szinkronizálását és a hozamnövekedést is indikálja. A gabonafélékben már ismert Amistar Xtra a gombás betegségek megelőzése mellett kurativ hatással is rendelkezik, rendkívül széles alkalmazási határidőkkel a növény vegetációját meghosszabbítva járul hozzá a hozamok növekedéséhez. A rendezvény további részében előbb Katarína Hor- váthová a mikotoxinok élelmiszerekben kiváltott hatásait ismertette, majd Ján Murin az újonnan regisztrált termékekről, az Artea Plus és a Moddus, valamint Stereo nevű készítményekről beszélt. Az Artea Plus a gabonafélék levél-, illetve kalászbetegségei ellen kifejlesztett készítmény. 2013- ban került engedélyeztetésre 0,4-0,5 1/ha adagolásban. A Moddus növekedésszabályozó hatással rendelkező szer, amely a gyökérrendszer erősítése mellett a szárszilárdságot is fejleszti, 0,3-0,41/ha adagolásban ajánlott a kijuttatása. A Stereo a gabona szárvédelmét szolgálja a tavaszi árpában és a búzában, (szil) Két kézzel szórja a pénzt, aki tavasszal a mikroflórát gátló nitrogénmennyiségeket (N) juttat ki a területére, vagy ősszel nem segíti a cellulózbontást megfelelő adagokkal. Nem csupán azért, mert nem használja ki a „természet ajándékát”, hanem mert egyúttal rombolja is a talajéletet. Nem mindegy ugyanis, hogy 100 kg kiszórt N-hatóanyagból csak 30 kg, vagy jó esetben akár 180 kg lesz a növény számára felvehető. Ez utóbbi „csodára” akkor van esélyünk, ha a trágyázásnál a csapadékeloszlás kockázatát és a talajban élő hasznos mikroorganizmusok működését egyaránt figyelembe vesszük, állítja írásában Dr. Petróczi István Mihály, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. munkatársa, amelyet az alábbiakban foglalunk össze. A 3-4% humusztartalmú talajokon a mikrobiális tevékenység 3-4-szer annyi felvehető nitrogént képes termelni, mint a kevés szerves anyagot tartalmazó homokon. Az aktivitást a klíma, a talajművelés és a trágyázás egyaránt módosítja. Ezek függvényében 1% humuszból a mikroflóra évente 15-20 kg felvehető nitrogént szabadíthat fel hektáronként. A humuszban gazdag talajokon az „ingyen napszámosok” milliárdjainak köszönhetően 40-60 kg/ha N-hatóanyaggal csökkenhet a műtrágyaszükséglet. A talajélet fenntartása sokat segíthet tehát a „szűkebb esztendőkben”. Nehézség ugyanakkor, hogy hiányzik a szerves trágya, alig van a talaj életet regeneráló (pl. pillangós) növényünk, miközben megnőtt a nagy „PK-fogyasztók” (olajosok) aránya a vetésszerkezetben. A negatív tápanyagmérleget a kiváló adottságú talajok jobban viselik, mint a közepesek. Szántóink többségén ma 1-3 év, kisebb részén (humuszban gazdag, PK-val kiválóan ellátott, mély termőrétegű, jó vízgazdálkodású talajok) 4-6 év a műtrágyaelvonás tűrési időszaka. Másképpen fogalmazva, például a foszfor (P) teljes megvonásával, a termékenyebb talajokon 4-6 évenként;, hektáronként átlagosan 1 tonnával csökkenhet a búzatermés, miközben az évjárati ingadozások növekednek (aszályos években nagyobb terméscsökkenések). Csökkentett trágyázás mellett felértékelődik az őszi nitrogén kijuttatásának jelentősége. A N-alaptrágya segíti az elővetemény szár- és gyökérmaradványainak lebontását, a mélyebb talajrétegben felvehető tápanyagot biztosít, mérsékelve ezzel a párologtatást, fokozva az aszálytűrést. A nitrogén tavaszi fejtrágyaként túlsúlyosan alkalmazva kockázatos (részleges bemosó- dás, gátolt mineralizáció stb.). Száraz tavaszi időszakokban kiszórva, gyakran el sem éri a gyökérzónát. Ilyenkor a műtrágya hasznosulása 10% alatt maradhat. A többi egyrészt kidobott pénzként, másrészt felesleges környezeti teherként jelentkezik. Kísérleteink alapján, sík területen, a N-szük- séglet felét vetés előtt, másik felét tél végén, fejtrágyaként kijuttatva lehet a legjobb eredményeket elérni. Lejtős területeken, laza talajokon indokolt a tervezett N-mennyiséget három részre osztva, csökkenteni az adagokat. Hazai klímán a második (szárbaindulásra időzített) fejtrágya már ritkábban alkalmas a termés növelésére, mint az első (tél végi). Hosszabb időszakot tekintve alapvető feltétel a harmonikus N:P:K-arányok fenntartása. Tartamkísérletünkben a 22-27 éve trágyázatlan parcellákon kimutatott 1,5-2 t/ha termésekhez képest az arányos (2:1:1 - 3:1:1) NPK-adagok 6-8 t/ha hozamot adtak. A hosszú távú, egyoldalú N-trá- gyázás csak a minőséget stabilizálta, a termést 4-5 évenként átlagosan 1 t/ha-ral csökkentette. A szűk (1:1:1) NPK aránynál mért 5 t/ha körüli termések takarmány minőségűek lettek (18-22% sikér, B2-C1), ugyanakkor a 2:1:1 és 3:1:1 NPK aránynál elért 6-8 t/ha termések malmi-javító minőségűek (30-35% sikér, Bl-Al) voltak. Őszi alaptrágyaként (a termőhelyi adottságoktól függően) 1:1: (1) NP(K) arányt célszerű alkalmazni, kerülve a P-túlsúlyos (pl. MAP nitrogén kiegészítés nélkül) őszi alaptrágyázást, a pentozánhatások kialakulásának lehetőségét. A kálium (K) hatóanyagot - takarékos trágyázási változatokban - a termőhelyeink többségén mellőzhetjük. A február végén, március elején (tél vége-bokrosodás) végzett N-fejtrágyázással kell beállítani a harmonikus 2:1-3:1 N:P arányt. A mikroflórát kímélő, előnyeit kihasználó, visszafogott műtrágyázás a csökkentett adagokra és harmonikus NP-arányra alapozható. Kísérleteink alapján (az alacsony búzaárak időszakaiban) két trágyázási modell közül választhatunk. A jó P-ellátottságú talajokon lehetőség van a csökkentett adagú, kizárólag N-ható- anyaggal végzett trágyázásra. Az okszerű N-mennyiség a teljes tenyészidőre ilyenkor maximum 60-90 kg/ha hatóanyag. Ennél többet nem célszerű alkalmazni, hiszen a könnyen felvehető foszfor hiányában romlik a hasznosulás. A mikroflóra teljesítménye úgy használható ki legjobban, ha a nitrogénmennyiség felét ősszel, az elővetemény maradványaival talajba forgatva, másik felét tél végén (a lehető legkorábban) juttatjuk ki az állományra. Ez a módszer rövid távon jól használható, rendszeres alkalmazása azonban kimeríti a talaj P-készletét, csökkenti a termékenységét. A tavaszi adag növelése az őszi alaptrágya rovására hatékonysági kockázatot jelent, hiszen a cellulózbontó és a nitrogén- kötő baktériumok tevékenysége egyaránt gátolt lehet. Ez különösen száraz tavaszokon drámai hatásúvá válhat. A jobb adottságú és jobb finanszírozóképességű gazdaságokban alkalmazható módszer a mérsékelt adagú, közel 3:1 N:P arányú trágyázás. Ebben az esetben is fontos, hogy az őszi N-adag (szármaradványtól függően) érje el a 40- 50 kg/ha mennyiséget, de a tél végén, tavasszal az egyszeri adag ne haladja meg a 40-50 kg/ha-t. Ennek megfelelően 80-100 kg/ha N + 25-40 kg/ ha P hatóanyagokkal magasabb szinten stabilizálható a termés mennyisége és minősége, kevésbé érvényesül a talajzsarolás. (Farm) (Szilvássy László illusztrációs felvétele)
