Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-12 / 60. szám, kedd
18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2013. AAÁRCIUS 12. www.ujszo.com A 10 és ennél nagyobb létszámú koca- és kocasüldő-állományokat csoportban kell tartani Új szabályok a sertéstartásban Az EU szabályozásával összhangban 2013. január 1-től új állatjóléti intézkedések érvényesülnek a sertéstartásban. ISMERTETŐ (Sziivássy László illusztrációs felvétele) Legnagyobb növekedés a tejtermelésben várható Előrejelzés az EU hús- és tejpiacára 2022-ig EU-1SMERTETO Az Európai Bizottság által nemrégiben előterjesztett középtávú előrejelzés, amely az agrárpiacok és a mezőgazda- sági termelés várható alakulásával foglakozik részletesen, 2022-ig prognosztizálja az állattenyésztésben érvényesülő trendeket. A hústermékek piacán az elkövetkező évtizedben az olcsóbb termékek iránti keresletnövekedés irányába való elmozdulás várható, feltételezik az előrejelzés kidolgozói, mivel az uniós térséget is sújtó gazdasági válság és a magas szintű munkanélküliség miatt a jövedelemcsökkenés feltehetően ebbe az irányba tolják el a meghatározó kereslet alakulását. A sertéshús előállításában a kocák tartására érvénybe léptetett állatjóléti intézkedések megnövelik a termelői terheket, ennek következtében a 2010-ben és 2011-ben tapasztalt termelésnövekedés mintegy 2 százalékkal csökkenni fog. Az előrejelzés azt feltételezi, hogy ez után a csökkenés után az unió hústermelése fokozatosan „magához tér”, és várhatóan 2022-ben éri majd el a 45 millió tonnás éves szintet, amennyit például 2011-ben produkáltak a termelők. Az ágazati termelés mo- toija továbbra is a sertés- és csirkehús iránti folyamatosan emelkedő fogyasztói kereslet. Az évtized végére feltételezett több mint 82 kilogrammos átlagos húsfogyasztás azonban közösségi szinten csak a 2009- es szintet éri el, és 1 százalékkal elmarad a 2011-ben kimutatott értékektől. A sertéshús továbbra is meghatározó lesz az uniós polgárok húsfogyasztásában, a prognosztizált időszak végén 40,8 kilogrammos átlagos fogyasztási értékkel számolnak, baromfihúsból 24,1 kg, marhahúsból 15,7 kg, birka- és kecskehúsból pedig 2 kg körüli lesz az átlagos fogyasztás szintje. Az uniós húspiac üzleti pozíciója az említett időszakban várhatóan meggyengül, elsősorban a marhahús-behozatal növekedése és a baromfihús kivitelének csökkenése miatt. A közösségi húsbehozatalnak a jelzett időszakban 5,2 százalékos növekedéssel, a hústermékek kivitelében pedig 6,8 százalékos csökkenéssel kell számolnia, ugyanakkor 2022-re az unió sertéshúsból és baromfihúsból nettó exportőrré válik. A tej és tejtermékek piacán a világban mutatkozó fokozódó kereslet kedvező előjeleket fest ezen termékek várható piaci perspektíváiról, ami egyúttal az uniós exportok növelését és az árak szintentartását is feltételezi. A legmagasabb szintű exportnövekedés a sajtok és a szárított tejpor piacán várható, a sajtoknál ez több mint 66 százalékos emelkedést, a tejpor esetében akár 3-szoros export- növekedést is jelenthet. A tejtermelésben folyamatos növekedéssel számolnak, miközben az uniós össztermelés szintje a növekedés potenciális lehetősége alatt marad. Az előrejelzés szerint 2022-ben az unió tejtermelése eléri a 159,3 millió tonnát, amely a 2011-es szinthez képest 5 százalékos növekedést jelent. A sajtok gyártásában feltételezett 7 százalékos növekedés eredményeként a jelzett időszak végére 9,6 miihó tonna sajt kerülhet a polcokra. A friss tejtermékek iránti keresletnövekedés várhatóan 49,6 millió tonnára emeli az említett termékekből előállított áruk mennyiségét, a fölözött tej előállítási szintje 23 százalékkal növekszik, és elérheti az 1,3 miihó tonnát. A vaj előállítása egyelőre stabil szinten van, a növekedés a kvóták eltörlése után várható, és 2022-re elérheti a 2,4 millió tonnát, ami 8 százalékkal haladja meg a 2011-es szintet, (eu-info) Az ide vonatkozó kormányrendeletek értelmében, amelyek meghatározzák a sertések tartásának minimális feltételeit, a következő területeken változtak az előírások: 1. A10 és ennél nagyobb létszámú koca- és kocasüldő-ál- lományokban a kocasüldőket és a kocákat a termékenyítés utáni 4. hét eltelte utáni naptól 1 héttel az ellés várható időpontja előtti napig csoportosan kell tartani. A csoport tartására kialakított kutrica oldalfalainak 2,8 m-nél hosz- szabbnak kell lenniük. Ha egy csoportban kevesebb, mint 6 egyedet tartanak, a kutrica oldalfalainak 2,4 m-nél hosz- szabbnak kell lenniük. 2. E rendelet előírásait figyelembe véve a kocasüldők és kocák számára állandó hozzáférést kell biztosítani az ún. manipulálható anyagokhoz. Ilyen anyagoknak minősülnek pl. a szalma, széna, fadarabok, fűrészpor, komposzt, tőzeg, vagy ezek keveréke, amely nem veszélyezteti az állatok egészségét. 3. Az állatok számára hozzáférhető szabad padozatfelületnek a termékenyített kocasüldők esetében egyedenként legalább 1,64 m2-nek, a kocák esetében 2,25 m2-nek kell lennie. Ha ezeket az állatokat 6-nál kisebb létszámú csoportokban tartják, a szabad padozatfelületet 10 százalékkal meg kell növelni. Ha az állatokat 40-nél nagyobb létszámúcsoportokban nevelik, a padozat felülete 10 százalékkal kisebb lehet. A padozatnak a következő feltételeknek kell megfelelnie: a) a termékenyített kocasüldők esetében egyedenként legalább 0,95 m2, vemhes koca esetében egyedenként legalább 1,3 m2 legyen a tömör, szilárd padozatfelület, melyből legfeljebb 15%-ot foglalhatnak el a vízelvezető nyílások, b) ha az állatokat rostos padozaton tartják:- a nyílások szélessége malac eleiében legfeljebb 11 mm, utóneveit malac esetében legfeljebb 14 mm, hízó esetében legfeljebb 18 mm, termékenyített kocasüldő és koca esetében legfeljebb 20 mm lehet.- a rács szélességének malac és utóneveit malac esetében legalább 50 mm-nek, hízó, termékenyített kocasüldő és koca (Szilvóssy László illusztrációs felvétele) Az újszülött borjúnál fontos szerepe van a megfelelő ellenanyagokkal való ellátásnak A föcstej megvédi a borjút a fertőzéstől ISMERTETŐ A sikeres szarvasmarhatartásban fontos szerepe van annak, hogy a született borjak megfelelő feltételek között tartva gond nélkül vészeljék át a születés utáni stresszt és az őket közvetlenül fenyegető fertőzéseket. Ennek a védekezésnek az alapja az ún. föcstej itatása. Az egészségesen született borjút születése után 1-2 órán belül célszerű föcstejjel megszoptatni. A föcstej adagja hozzávetőlegesen 2-31, ez már számottevően védi az újszülött állatot a külső fertőzésektől. Az újszülött borjú jó minőségű anyai föcstejjel való táplálása azért fontos, mert az újszülöttkori elhullás egy jelentős részének az az oka, hogy a borjak nem tettek szert megfelelő ellenanyag-ellátotságra. Ez a vér immunglobulinszintjével ellenőrizhető. (A kedvező érték 50-80 g/1 IgG, amíg a 10 g/1 IgG érték a kedveződen alsó határnak tekinthető.) A borjú születési súlya általában a fajta átlagának felel meg, a bikáknál ez többnyire 1-2 kg-mal több, mint üszőknél. A születési súly erős, közepes mértékben öröklődő, a marmagasság pedig még ennél is jobban öröklődő jelleg. Ezek egymással is összefüggésben vannak. A születési súly enyhén ellentétes kapcsolatban van a (Sziivássy László illusztrációs felvétele) későbbi súlygyarapodással és magasságnövekedéssel. Tehát bizonyos határon belül a kisebb borjú jobban, míg a nagyobb gyengébben fejlődik. Nem azok a borjak a kívánatos méretűek, amelyek születéskor nagyok (ez ellési nehézségeket okozhat), hanem azok az ádagosak, amelyek aztán gyorsan fejlődnek. A testsúlyt és testmagasságot (vagy marmagasságot) a későbbiekben ellésig kísérik figyelemmel. Ezt a súlymérleg oldalához rögzített magasság- mérő léccel is ellenőrizhetjük. Az anya föcstejének minősége természetesen függ a fajtától, hogy milyen betegségeken esett át, milyen életkorú, de attól is, hogy ellés előtt pl. órákig csepegett-e a teje a tőgybimbókból. Az újszülött borjú oltógyomrának befogadóképessége nem teszi lehetővé nagyobb adagok felvételét, ezért a kisebb ada- gú, napi többszöri itatás előnyösebb. Az ellenanyagok felszívódásának hatékonysága a bélrendszerben a születés után óráról órára csökken, és az első nap végén gyakorlatilag meg is szűnik. Ugyanakkor a borjúnál fokozódik az emésztőenzimek kiválasztása, (borjúlap) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Sziivássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1 esetén legalább 80 mm-nek kell lennie. 4. Azokat az egyébként csoportosan tartandó sertéseket, amelyek különösen agresz- szívek, vagy amelyeket más sertések megtámadtak, ületve amelyek betegek vagy sérültek, ideiglenesen egyedi kutricában lehet tartani. Az erre a célra alkalmazott egyedi kutrica méreteit úgy kell kialakítani, hogy az állat kényelmesen megfordulhasson benne, hacsak ez nem ellentétes az állatorvos erre vonatkozó konkrét utasításával. (www.svssr.sk)
