Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-07 / 56. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2013. AAÁRC1US 7. www.ujszo.com WMMMKM Egymillió menekült Genf/Brüsszel. Egymillió ember menekült már el Szíriából a polgárháború elől a szomszédos országokba, amelyek nagy nehézségek közepette igyekeznek támogatni őket - közölte Genfben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. A harcokban eddig kb. hetvenezren haltak meg. Fegyvert kért a felkelők számára tegnap az EU-tól Szalim Idrisz dandártábornok, a Szabad Szíriái Hadsereg (FSA) vezérkari főnöke, aki az Európai Parlament liberális frakciójának vendégeként járt Brüsszelben. „Fegyverre és lőszerre van szükségünk, hogy megállíthassuk a gyilkolást” - mondta a tábornok, aki szerint a Szíriával szemben továbbra is fenntartott uniós fegyverembargó csak a felkelőket sújtja, nem a damaszkuszi rezsimet, hiszen azt az oroszok és az irániak ellátják fegyverrel. (MTI) Kölcsönös fenyegetőzés Phenjan/Szöul. Észak- Korea repülés- és hajózástilalmi övezetet alakított ki az ország keleti és nyugati partvidékén, ami azt jelzi, hogy nagyobb hadgyakorlatra készül, de egy rövid hatótávolságú rakéta kipróbálása sem kizárható - közölte a Yonhap dél-koreai hírügynökség. Phen- jan kedden azzal fenyegetőzött, hogy figyelmen kívül hagyja az 1953-ban kötött fegyverszünetet, ha Dél-Korea és az USA folytatja két hónaposra tervezett éves hadgyakorlatát. Szöulban pedig bejelentették: a dél-koreai hadsereg kemény válaszcsapást mér Észak-Koreára és annak legfelső vezetőire, ha Phenjan beváltja fenyegetését, és megtámadja Dél- Koreát. (MTI) Sarkozy visszatérne Párizs. Halálosan unja a politikát, és nem akar többé politizálni Nicolas Sarkozy, de a jelenlegi súlyos helyzetre való tekintettel a „Franciaország iránt érzett kötelességtudatból” visszatérne a közéletbe. Az exelnök ezt a Valeurs Actuelles hetilapnak mondta, amely ma jelenik meg. Tavalyi visz- szavonulása óta Sarkozy most először adott interjút. Az 58 éves Sarkozy mindennapjait jelenleg feleségének, Carla Bruninak és közös lányuknak, Giu- liának szenteli. Időnként azonban, zárt ajtók mögött, külföldön konferenciákat is tart. (MTI) Elsősorban a szegénynegyedekben imádták a katonából lett államfőt, messze állt a demokráciától, de mindig győzött Venezuela vezér nélkül maradt Mondhatott róla a világ, amit akart, odahaza töretlen volt a népszerűsége. Százezrek siratták és siratják őszintén elhunyt vezetőjüket. (TASR/AP-felvétel) Caracas. Akad-e valaki, aki továbbviszi az általa meghirdetett „bolívari forradalmat” és a „XXI. századi szocializmust” Latin-Amerikában? Jellemző, hogy pár órával Hugo Chávez halála előtt az utódjának tekintett alelnök, Nicolás Maduro közvetve Washingtont vádolta meg, azt állítva, az ország „történelmi ellenségei” okozták az államfő rákbetegségét. ÖSSZEFOGLALÓ Maduro közölte, hogy ennek bebizonyítására tudományos bizottságot kémek fel. Bejelentette azt is - mindezt még kedden -, hogy különleges intézkedéseket hoznak a szabotázscselekmények ellen, s hogy kiutasítottak egy amerikai katonai attasét, mert konspirativ tevékenységet folytatott a baloldali kormány gyengítésére. Maduro szerint az általa meg nem nevezett ellenségek „terveket aktiváltak” az ország destabilizálására, hogy „csapást mérjenek a venezuelai demokrácia működésére, és az utóbbi években kialakított baloldali rendszerre”. Az amerikai külügy a vádat a leghatározottabban visszautasította, és azt teljes mértékben abszurdnak nevezte. Maduro az utódjelölt Nem sokkal később jelentették be, hogy a vezér délután fél ötkor meghalt. Venezuela mellett Bolívia is hétnapos, Argentína háromnapos nemzeti gyászt rendelt el. Az 58 éves Chávezt múlt év decemberében rákbetegsége miatt negyedszer műtötték meg Kubában, ahonnan február 18-án tért haza, és azóta egy katonai kórházban ápolták Caracas- ban. Chávez már korábban Ma- durót nevezte meg utódjaként. A törvények értelmében harminc napon belül kell megtartani az új elnökválasztást, addig is Maduro vette át a hatalmat. A korábbi hírek arról szóltak, hogy az alkotmány elírásainak megfelelően átmenetileg a parlament elnöke irányítja majd az országot. Caracasban bizonyosra veszik, hogy a kormánypárt jelöltje Nicolás Maduro lesz, míg vele szemben az ellenzék ismét a volt mirandai kormányzót, Henrique Capri- lest indítja. A tavaly októberi elnökválasztáson Capriles meglehetősen súlyos vereséget szenvedett az akkor harmadszorra is újraválasztott Chá- vezzel szemben. Súlyos örökség Elemzők szerint igaz, hogy a térségben másutt is vannak követői Cháveznek, de hiányzik egy igazi, hozzá hasonló karizmatikus vezető, ráadásul ezek az országok az olajszállítások miatt függő viszonyban is voltak Caracastól. Abban mindenképpen van hasonlóság, hogy a Venezuela köré gyűlt országokban - Ecuador, Bolívia, Nicaragua, Kuba - az újbaloldali kormányok a szegények javára igyekeznek átcsoportosítani az erőforrásokat. Ez Venezuela esetében vitathatatlan eredményekkel járt: a szegények arányát 10 százalékkal sikerült csökkenteni, és ami még ennél is fontosabb, sikerült megállítani a lejtmene- tet is. Mindennek azonban nagy ára volt: az utóbbi években komoly áru- és élelmiszerhiány lépett fel, gyakoriak az áram- és gázkimaradások. Ezeket paradox módon épp a kedvezményezettnek számító szegények sínylették meg a legjobban: ők voltak, akik nem jutottak élelmiszerhez, hiszen a feketepiacon a gazdagok könnyedén megvásárolhatták a hiánycikké lett cukrot, tojást, tejet. Államosított, kisajátította a megműveleden földterületeket, és átadta szövetkezeti tulajdonba. Nyíltan támadta az USA „imperialista politikáját”, ám még jelenleg is csaknem napi egymillió hordó olajat exportál oda. Regényes életrajz Gyerekkorától kezdve rajongott a baseballért, volt érzéke a zenéhez, jól énekelt, feste- getett, nem is rosszul, szellemesen fogalmazott, logikusan, de közérthető módon érvelt, és színészi hajlamai is voltak. 1971-ben érettségizett, felvették a Venezuelai Katonai Akadémiára, ahol 1975-ben a hadmérnöki szakon szerzett diplomát. Ejtőernyős tisztként szolgált. 1986-ban ezredessé nevezték ki, 1988-ban pedig a Nemzeti Védelmi és Biztonsági Tanács titkárává. 1989-ben felvette a politikatudományi szakot a Simon Bolivar Egyetemen, de tanulmányait nem fejezte be. 1991-ben kinevezték egy ejtőernyős dandár parancsnokává. Elvetélt felkelés Titkos tanulmányokat írt a forradalmi átmenetről,'és társaival 1992 februárjára tűzték ki a felkelés időpontját. A lázadás több városban egyidejűleg kezdődött: elfoglalták az állami televíziót, és az elnöki palotát is ostrom alá vették. Másnap délelőttre azonban egyértelművé vált, hogy a lázadás elbukott. Chávez megadta magát. A szociáldemokrata Carlos Andrés Perez elleni sikertelen államcsínyért két évre bebörtönözték. Szabadulása után, 1994- ben forradalmi pártot alapított, 1998 decemberében már demokratikus úton érte el célját: 56 százalékkal megnyerte az elnökválasztást. Talált bűnbakot 2002-benkatonai államcsínyt szerveztek ellene. Átvészelte, amiként a leváltása céljából rendezett 2004. évi népszavazást is, amikor az ellenzék, a szakszervezetek, a nagyvállalatok, a média és a művészek fogtak össze ellene. USA-ellenes nézetei is ekkor erősödtek fel: elterjedt az a nézet, hogy a 2002-es 48 órás puccs hátterében az amerikai nagykövetség állt. Tény, hogy Washington sietett elismerni a puccsistákat, miközben aztán a hadsereg egy része a caracasi szegény rétegekkel együtt visszavette a hatalmat Cháveznek. 2006-ban a voksok 62 százalékával újraválasztották az elnöki tisztségbe. Törvényeitől ledöbbent a világ, egyebek között új alkotmányt is kreált. 2011 nyarán nyilvánosságra hozták, hogy daganatos betegségben szenved. Kubában többször megoperálták, majd utókezelték. 2012 júliusában bejelentette, hogy „tökéletesen felgyógyult”, és harmadszor is indul az elnökválasztáson. Októberben ismét fölényes győzelmet aratott. (MTI,NOL,ű) Aggasztja Európát a kormány negyedik alaptörvény-módosítási javaslata Magyarország újra pellengéren ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Strasbourg/ Brüsszel. Újabb nemzetközi össztűz zúdult tegnap Magyar- országra a tervezet alkotmánymódosítás miatt. Az Európai Bizottság egyelőre visszafogottan nyilatkozott, Thorb- jom Jagland, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára azonban felszólította a magyar kormányt: halassza el a jövő hétfőre tervezett szavazást az alaptörvény módosításáról, és tegye lehetővé, hogy a javasolt módosításokat megvizsgálhassa a Velencei Bizottság. - Aggályosnak tartom az alkotmánymódosítás összeegyeztethetőségét a jogállamiság elvével” - áll Jagland nyilatkozatában. Szerinte a magyar kormány újra be akarja vezetni azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket az alkotmánybíróság megsemmisített. „Ez azt a benyomást kelti, hogy a kormány az alkotmány: bíróság felülbírálására kívánja felhasználni kétharmados parlamenti többségét, ami veszélyeztetheti a fékek és ellensúlyok demokráciákon belüli alapelvét.” Jagland úgy véli, „a kérdéskör olyannyira összetett, hogy azt szakértőknek kell megvizsgálniuk, ezért szükség van arra, hogy véleményt alkosson az ET égisze alatt működő alkotmányjogi szakértői testület, a Velencei Bizottság”. Előzőleg aggodalmának adott hangot a negyedik magyar alaptörvény-módosítási javaslat miatt az ET parlamenti közgyűlésének két jelentéstevője, akik február 25. és 27. között látogatást tettek Magyarországon. Kerstin Lundgren svéd és Jana Fischerová cseh képviselő megállapította: a módosítási javaslat „visszahoz számos olyan előírást, amelyet a magyar alkotmánybíróság alkotmányellenesnek, a Velencei Bizottság pedig az európai normákkal el- lentétesnekminősített”. Az Európai Bizottság tisztában van azzal, hogy az Ország- gyűlés az alaptörvény módosítására készül, és figyelemmel követi a fejleményeket, de a végleges elfogadott szöveg értelmezése nélkül egyelőre nem kíván megjegyzést fűzni a javaslat tartalmához - közölte tegnap Pia Ahrenkilde Hansen, a brüsszeli testület szóvivője. Az EB bízik abban, hogy a magyar jogszabályok „mind betűjükben, mind szellemükben” összhangban lesznek az uniós szabályokkal. Az EB - akárcsak eddig - minden olyan eszközzel élni fog, amelyre az unió alapszerződései lehetőséget adnak, hogy az uniós jognak érvényt szerezzen. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Vatikánváros. A száztizenöt pápaválasztó bíborosból még kettő nem érkezett meg tegnap a Vatikánba, ezért a konklávé dátumáról sem született döntés. Federico Lombardi szentszéki szóvivő tegnap elmondta, a lengyel és a vietnami bíboros érke- zésétmára várják. A kongregációk harmadik napján 18 bíboros szólalt fel a vatikáni szinódusteremben tartott tanácskozáson. A témák az egyháznak a mai világban való szerepét és a kúria munkáját érintették, de szó volt az új pápa „profiljáról” is. A szóvivő bejelentette, a bíborosok ma délelőtt és délután is tanácskozni fognak. Lombardi szerint abíborosi testületnek az a véleménye kerekedett felül, hogy nem kell siettetni a konklávé összehívását, mivel világos elképzeléssel akarnak belépni a Sixtus-kápolnába a pápaválasztásra. Ez az egyházi szabályok szerint legkorábban március 15-én kezdődhet meg. Lombardi bejelentette, a február 28-án lemondott XVI. Benedek halászgyűrűjét, amelyet távozásakor nem törtek össze, az utóbbi napokban egy vésővel összekarcolták. Ezzel érvénytelenítették a pecsétgyűrűt, s a Vatikánban őrzik. A La Repubblica értesülései szerint a bíborosi tanácskozáson felszólalt a spanyol Julian Herranz, a XVI. Benedek által titkosított Vatileaks-dosszié egyik szerzője is. Herranz azt állította, hogy a vatikáni dokumentumok kiszivárogtatásának botrányáról szóló dosszié egy bíborost sem érint. A lap szerint Herranz kijelentéseit az „átláthatóságot követelő” Cristoph Schönbom bécsi érsek és az észak-amerikai bíborosok is fenntartással fogadták. (MTI, ú) Vatileaks-dosszié: tamáskodnak a bíborosok Nem sietnek a konklávéval
