Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-07 / 56. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. AAÁRCIUS 7. Vélemény és háttér 7 A cseh államfő nem úgy távozik a politikából, ahogy azt nyilván elképzelte Václav Klaus ma távozik Majdnem negyedszázad elteltével - amely alatt volt parlamenti képviselő, pártelnök, csehszlovák pénzügyminiszter, cseh kormányfő, parlamenti elnök, majd az utóbbi tíz évben államfő - ma formá­lisan távozik a cseh nagy- politikai színpadról Vác­lav Klaus. KOKES JÁNOS A 71 éves közgazdász Klaus nagy politikai ellenfele, Václav Havel egykori államfő mellett az a személyiség, aki a bárso­nyos forradalom után politikai­társadalmi szinten a leginkább alakította és befolyásolta a Cseh Köztársaság és a csehek sorsát. Bár hírneve a Havel nimbuszá­hoz nem hasonlítható, tény, hogy sajátos nézeteivel és sok­szor különutas, az euroatlanti álláspontokkal szembemenő ál­lásfoglalásaival ő is jóval na­gyobb figyelmet kapott a világ­ban, mint amilyen a Cseh Köz­társaság súlyának megfelelne. Klausnak a kilencvenes évek folyamán döntő befolyása volt az aránylag gyors és sikeres csehszlovákiai, cseh gazdasági reformokra, a Kelet-Európábán előzmények nélküli, sokat vita­tott, de gyorsan megvalósított privatizációra. Cseh részről ő játszotta a főszerepet a szövet­ségi Csehszlovákia nagyobb konfliktusok nélküli kettéosztá­sában, ami az akkori véres jugo­szláviai fejleményekkel a hát­térben nemzetközi elismerést vívott ki. Különutassága, sajátos néze­tei azonban már akkor vitákat váltottak ki. Máig is figyelmez­tetésként emlegetik a privatizá­ció kezdetén elhangzott mon­dását, miszerint a gazdaság nem ismer „piszkos pénzeket”, csak pénzeket. Csehszlovákia kettéválása után azonban a cseheknek jobban ment, mint a szlovákoknak, így az akkori fej­lődés Klaust igazolta. Az európai, az euroatlanti po­litika fő irányvonalától eltérő nézetei azonban az évek folya­mán egyre inkább nyilvánossá­got kaptak. Támogatta Csehor­szág csatlakozását az Európai Unióhoz, de a mélyebb európai integrációt már ellenzi. Ez a Lisszaboni Szerződés ellenzé­sében is megmutatkozott. Klaus nem híve a közös európai pénz­nemnek, s azt állítja, ez a pro­jektrossz. Nyílt eszmei és politikai összetűzései Havellel a múltban napirenden voltak. Köztársasá­gi elnökké választása után gyakran került összetűzésbe a cseh kormányokkal és az Euró­pai Unióval, de az Egyesült Ál­lamokkal is. Haveltől eltérően Klaus elnöksége alatt sosem ka­pott hivatalos meghívást állami látogatásra W ashingtonba. Mindezek ellenére Klaus népszerűsége az államfői tiszt­ségben is nagyon magas volt, idén januárban azonban hirte­len hatalmasat zuhant, amikor az önálló Csehország magala­kulásának 20. évfordulója al­kalmából váratlanul rendkívül széles körű közkegyelmet gya­korolt. Az amnesztia következ­tében számos olyan személy el­len szűnt meg a büntetőeljárás, akiket sok százmilliós visszaélé­sekkel gyanúsítanak, akik tízez­reket károsítottak meg. Bár két­ségtelenül politikai színezete is van a dolognak, nem véletlen, hogy a parlament felsőháza hét­főn felségárulással vádolta meg Klaust. Ha az alkotmánybíróság egyetértene a szenátussal, Klaus elveszítené elnöki nyug­díját és járadékait, ami együtte­sen mintegy 100 ezer korona. A cseh sajtó és a helyi megfigyelők egyetértenek abban, hogy Vác­lav Klaus majdnem negyedszá­zados karrieije a legmagasabb cseh politikában egyáltalán nem zárult jó hangulatban, il­letve úgy, ahogy azt ő nyilván azt elképzelte. Rövid leszek - mondta egy 66 perces beszéde előtt a kedden elhunyt venezuelai baloldali diktátor Hugo Chávez elhíresült kiszólásai MT1-HÁTTÉR Ritkán rejtette véka alá vé­leményét a kedden elhunyt venezuelai államfő, aki igazi „verbális” kardforgatóként ír­ta be magát a történelembe, íme, egy válogatás Hugo Chá­vez, azaz a „comandante” legemlékezetesebb mondása­iból: „Rövid leszek.” (Hangzott el Chávez szájából 2012. december 2-án egy 66 percen át tartó be­széde előtt, amelyet a Latin­amerikai és Karibi Államok Kö­zössége regionális szervezet ca- racasi alapító csúcsértekezletén mondott.) „Patria, socialismo o muerte. (Haza, szocializmus vagy halál.)” (Ezt az azóta szállóigévé vált szófordulatot 2007. január 10-én használta először a néhai venezuelai államfő.) „Mi itt nem fogunk meghal­ni, élnünk és győznünk kell. Ezért javasolok egy másik mot­tót: Haza, szocializmus és győ­zelem, élni és győzni fogunk.” (Chávez ezt 2011 júliusában mondta, egy hónappal azután, hogy kubai orvosok rákot állapí­tottak meg nála.) „Az évszázad egyik legna­gyobb államférfija.” (A coman­dante a 2011 -ben meghalt Mo- ammer Kadhafi egykori líbiai ál­lamfőről vélekedett így 2009-ben.) „Most már értem a király (I. János Károly) dühét. Király úr, a következőt mondom önnek: 500 évesek vagyunk, és soha nem fogunk hallgatni, egy uralkodó felhívására egészen biztosan nem.” (Jelentette ki a volt venezuelai elnök 2007. no­vember 14-én a spanyol király Chávezhez intézett, híressé vált felszólítására reagálva: „Miért nem fogod be végre a szádat?”) „Tegnap itt járt az ördög, pontosan itt. Es még mindig érezni a kénszagot.” (Chávez ezt 2006-ban New Yorkban az ENSZ Közgyűlésének ülésén mondta George W. Bush akkori amerikai elnökre utalva, aki előző nap szó­lalt felazülésteremben.) „Tudatlan vagy, egy szamár, egy beteg ember, erkölcstelen, gyáva, hazug, egy népirtó, iszákos, nevetséges.” (Chávez ilyen jelzőkkel illette 2006 már­ciusában George W. Bush akkori amerikai államfőt.) „A német jobboldalhoz tar­tozik, ugyanahhoz, amelyik (Adolf) Hitlert támogatta, és amelyik a fasizmust támogatta. Ez a mai Németország kan- celláija.” (A comandante 2008. május 1-jén beszélt így Angela Merkel német kancellárról, az­után, hogy Merkel kijelentette, Chávez nem Latin-Amerika ne­vében beszél.) „Ezek a vállalatok cementet exportálnak, ez pedig kapita­lizmus. Ezért államosítani kell mindet.” (Chávez 2008-ban ez­zel indokolta meg, miért kell a cementgyárakat államosítani.) „Politikai vezetőink egyik csúcsról a másikra járnak, né­peink viszont egyre mélyebbre süllyednek.” (Chávez 2002. szeptember 4-én egy johannes­burgi csúcstalálkozó záróülésén mondta, amelyen a fejlődő or­szágok csoportjavettrészt.) KOMMENTAR Önjelölt megmentők MOLNÁR IVÁN Szlovákiára nehéz idők várnak. A statisztikai hivatal tegnap közzétett jelentése szerint az ország gazdasági növekedése az elmúlt három évben folyamatosan csökkent, az elemzők pe­dig az idei évre további romlást jeleznek. Emi­att még több ember kerül utcára, a fizetéseink­ből pedig egyre kevesebbet engedhetünk meg magunknak. A szlovák gazdaság koporsójába azonban a kormány ütheti be az utolsó szöget, önjelölt megmentőként ugyanis elhatározta, hogy új életet lehel a végelgyengülés­ben szenvedő tátrai tigrisbe. Tomáš Malatinský gazdasági miniszter a mai kormányülé­sen vázolja fel, milyen intézkedéseket terveznek a gazdasági növekedés beindítására. Ezek között szerepel a vállalkozói környezet javítása, a beruházók idecsalogatása, a hivatali ügyintézés egyszerűsítése, és még ezer olyan dolog, amiről a Robert Fico vezette kormány a hatalomra kerülése óta be­szél, eddig azonban mindennek épp az ellenkezőjét tette. Hogy a vállalkozói környezet javítása szempontjából a Fico- kabinet milyen „sikereket” ért el, azt mi sem bizonyítja job­ban, mint hogy az elmúlt egy évben csaknem 20 ezerrel csökkent a vállalkozók száma, vagyis ennyi embernek sike­rült elvenni a kedvét a vállalkozástól. A legnagyobb vissza­esés ráadásul azon vállalkozók körében tapasztalható, akik több alkalmazottat is foglalkoztattak. Ugyanüyen hatásos volt a beruházók idecsalogatása is. Ennek köszönhetően ta­valy több mint a tizedével esett vissza a beruházások összege az előző évhez képest. És akkor még nem beszéltünk a mun­kanélküliség növekedéséről, ami részben szintén a Fico-ka- binet áldásos, a vállalkozói környezet javítását és a gazdaság felpörgetését megcélzó tevékenységének köszönhető. A banki elemzők idei évre közzétett becslései szerint már ak­kor is örülhetnénk, ha a szlovák gazdaság fél vagy legfeljebb egy százalékkal nőne. Az elemzők azonban az előrejelzéseik kidolgozásánál még nem tudták, hogy a Fico-kabinet meg­próbálja megmenteni a gazdaságot. Ha ezt tudták volna, bi­zonyára még borúsabban tekintenek a jövőbe. A Fico-kabi­net az eddigi gazdaságmentő, vállalkozásösztönző csomag­jaival ugyanis leginkább azokra a rendőrökre hasonlított, akiket a forgalmi dugó feloldására küldtek ki, jelenlétükkel azonban még nagyobb dugót okoztak. Minden faluba szlovák iskolát! KOCUR LÁSZLÓ Első ránézésre mintha a tudathasadás jeleit mutatnák a szlovák oktatási kormányzat in­tézkedései. Egyrészt évek - mit évek, évtize­dek - óta azt halljuk, hogy az oktatási rend­szerben nincs pénz, másrészt az SNS-es káde­reket kormányokon át „parkoló” oktatási mi­nisztérium a napokban arra szólította fel a Szlovákiai Városok és Falvak Társulását, ugyan, két szenny­víztisztítóról vagy szemétszállítási tenderről folytatott tár­gyalás közben gyakoroljon már nyomást a magyar önkor­mányzatokra szlovákiskola-ügyben. Az oktatási minisztérium közvetítője útján azt szeretné elér­ni, hogy minden olyan településen, ahol eddig csak magyar nyelvű tanintézmény volt, nyissanak szlovák iskolát is, akkor is, ha ezt csak páran igényelnék. Dušan Čaplovič oktatási miniszter már korábban pozitív példaként említette az isko­lák magyarországi „államosítását”. Annyira azért nem jó a magyar-szlovák viszony, hogy a kötelező körökön túl a je­lenlegi kabinet szalonnacionalista minisztere magától di­csélje Orbán Viktor intézkedéseit, a magasztos szavakat valószínűleg a minap kiküldött levelet szem előtt tartva kell néznünk. Ha Szlovákiában is „államosítanák” a közoktatási rendszert, a minisztérium direkt módon hozhatna létre szlo­vák iskolát akár minden tanyaközpontban, ha kedve tartja, így viszont csak a helyi és regionális önkormányzati jogokat uzurpáló állami hatalmasság szerepében tetszeleghet. Azzal, hogy a minisztérium azt szeretné elérni, a szlovák gyerkőcök szlovák iskolákban tanulhassanak, nincs semmi gond. A gond azzal van, hogy a kormányzat a közigazgatási reform keretében előbb a helyi és a megyei szintű önkor­mányzatok nyakába sózta az alap- és középfokú iskolákat, most pedig az ő zsebükre tesz ajánlásokat. Szlovákiában na­gyon kevés az olyan település, ahol csak magyar nyelvű álta­lános iskola van, ám ezen települések elérhető közelségében van olyan település, ahol működik az állam nyelvén oktató intézmény. Azt tehát, hogy minden gyerek számára tegyék elérhetővé, hogy olyan iskolát látogathasson, amilyent szü­lei akarnak, csak támogatni lehet. Azt viszont, hogy állami­lag, a háttérből alattomos módon próbáljanak egy újabb, ir­racionalitással határos, költséges terhet rakni a jellemzően kistelepülések vállára, ellenkezőleg, csak helyteleníteni.- Kihunyóban a vörös csillagunk, lassan már csak Castro marad nekünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom