Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-09 / 34. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 9. Régió 5 A válaszlevéllel le is zárult az ügy Ógyalla 215 ezer eurót követelt a KOMVaK-tól A számla szerint a család az elmúlt tíz hónapban átlagosan napi 44 kilowatt áramot fogyasztott Horribilis összeggel tartozik a hármas ikrek édesapja A négy és fél éves fejszési hármas ikrek édesanyja a karácsonyi ünnepek előtt hunyt el 39 éves korában, rákban. Mivel a hagyatéki eljárás még nem zárult le, a gyermekeit egyedül nevelő férfi egyelőre az özvegységi járandóságát sem kapja meg. (Képarchívum) Királyhelmec. Egy közmű- tartozás miatt kilátástalan helyzetbe kerülhet az a fejszési férfi, aki felesége halála óta egyedül neveli komoly egészségi problémákkal küzdő hármas ikreit. LECZO ZOLTÁN Kalapos Árpád alpolgármester lapunknak elmondta, Oláh Róbert, aki tavaly decemberben vesztette el a feleségét, néhány hete kétségbeesetten kért tőle segítséget, ugyanis az egyébként is nehéz szociális helyzetben lévő családnak nemrég egy 1715 eurós villanyszámlát kézbesítettek. A Oláh házaspárnak 2008 májusában születtek hármas ikrei, a család a kezdetektől komoly nehézségekkel küzdve nevelte a két kisfiút és a kislányt. A szülők egyetlen bevételi forrását az elmúlt években az időnkénti aktivációs munkák keretében foglalkoztatott férj szűkös keresete jelentette. Körülményeiken csak azoknak az adományoknak köszönhetően tudtak javítani, amelyeket a különböző alapítványok, magánszemélyek és szervezetek gyűjtöttek össze. A családot azonban az elmúlt év végén hatalmas csapás érte, a gyerekek édesanyja a karácsonyi ünnepek előtt 39 éves korában, rákbetegségben meghalt. Az ominózus vülanyszámlát a férj nem sokkal a tragédia után kapta meg, a tartozást 2013. január 29-ig ki kellett volna fizetnie. A házaspár házában a szolgáltató 2012 márciusában cserélte le a villanyórát, a horribilis tartozás az ezt követő 10 hónap alatt halmozódott fel. Az alpolgármester tájékoztatása szerint kiszámították, hogy az adatok alapján ebben az időszakban a családnak átlagosan napi 44 kilowatt áramot kellett volna elfogyasztania, ami elképzelhetetlen abban a háztartásban, amelyben fával fűtenek, és ahol a néhány villanykörtén kívül csupán egy villany- tűzhely, egy bojler, egy tévékészülék és egy hűtőszekrény működik. (Kalapos Árpád elmondta, a saját kétszintes családi házában a napi átlagfogyasztás 12-13 kilowatt, egy lakótelepi lakásban pedig 24 óra alatt kb. 6-7 kilowatt áram fogy el - a szerk. megj.) A fejszési férfi az elmúlt időszakban folyamatosan figyelte a napi fogyasztást, és kiderült, volt olyan nap, amikor az óra 24 kilowattos felhasználást regisztrált, de az is előfordult, hogy napi 112(!) kilowattos fogyasztást mért. Időközben a szolgáltató szakembere is vizsgálódott a házban, megállapította, jogosulatlan áram- fogyasztás nem történt, ám szerinte a mérőműszer is hibátlanul működik. Az alpolgármester elmondta, mivel a szolgáltató álláspontjával nem értenek egyet, a vállalattól levélben kérték, hogy a villanyórát független szakértővel vizsgáltassa meg. Ha a vizsgálat megállapítja, hogy a mérőműszer hibásodott meg, akkor a tartozás semmisnek tekinthető, ellenkező esetben az Oláh családnak az 1714,69 eurós villanyszámlán kívül még 99,60 euró illetéket is ki kellene fizetnie. V. KRASZN1CA MELITTA Komárom/Ógyalla. Az egyik regionális hetilapban látott napvilágot az a hír, hogy a komáromi városi tulajdonú KOMVaK Víz- és Csatorna- művek Részvénytársaságtól - túlszámlázás címén - 215 ezer eurót követel vissza Ógyalla vezetése. A lap szerint erre a túlszámlázásra állítólag a számvevőszék (NKÚ) által végzett vizsgálat mutatott rá. Lovász Károly, Ógyalla alpolgármestere semmiféle számvevőszéki ellenőrzésről nem tud, és az NKÚ honlapján sem szerepel bejegyzés ilyen vizsgálatról. Az viszont tény, hogy Zem- ko Margit, Ógyalla polgármestere a lakosoktól beérkező figyelmeztetésre hivatkozva szólította fel a KOMVaK társaságot a jelzett összeg visszafizetésére. Cséplő Gábor, a KOMVaK igazgatója szerint a követelés megalapozatlan. Az ügy előzménye, hogy 2007-ben a KOMVaK mint beruházó bérbe adta az Ógyallai vízügyi társaságnak (MsVaK) a csatornahálózat újonnan elkészült A, B és C szárnyát, egyben felkínálta partnerének megvételre. A létesítmény megvásárlásáról 2009. május 14-én fogadott el határozatot az ógyallai képviselő-testület, a határozat tartalmazta az 1,2 millió eurós áfa nélküli vételárat is. A határozatot Zemko Margit megvétózta, de a testület letörte a vétót. Az adásvételi szerződést 2010 januárjában írta alá a két vízügyi társaság, azaz a KOMVaK és az MsVaK. „Ez a szerződés a kereskedelmi törvény alapján, megegyezés útján született, és természetesen a vételár is része a megegyezésnek - mondta Cséplő Gábor. - Az eladási árat egyébként a beszerzési ár alapán állapítottuk meg, megjegyzem, a piaci ár sokkal magasabb lett volna. Nem értem tehát, hogy három év elteltével mi alapján kérdőjelezik meg a vételárat. Mi nem károsítottuk meg sem a várost, sem az MsVaK társaságot.” Az igazgató azt is furcsának tartja, hogy a fizetésre felszólító levél Zemko Margittól érkezett, a KOMVaK viszont csak az ógyallai vízügyi társasággal áll szerződéses viszonyban, hiszen velük kötötték meg az adásvételi szerződést. Mindezt kifejtette a polgármester asszonynak címzett válaszlevelében is. Zemko Margit nem nyilatkozott az ügyben, Lovász Károlyhoz irányított bennünket. Az alpolgármester elárulta, ők semmilyen számvevőszéki vizsgálatról nem tudnak, ami ezzel az üggyel összefüggésben folyt volna. A polgároktól érkezett figyelmeztetések ugyanakkor arra engedtek következtetni, hogy a KOMVaK méltánytalanul magas haszonnal számolt a csatornahálózat eladásakor. Ezzel pedig megkárosította a vízműveket, illetve közvetve magát Ógyalla városát mint a vízmű egyedüli tulajdonosát. , Annak bizonyítása viszont, hogy méltányos volt-e a haszon vagy sem, valószínűleg hosszadalmas bírósági folyamat lenne, amibe nem akarunk belemenni - mondta. - Cséplő Gábor válaszlevelét követően részünkről lezártnak tekintjük ezt az ügyet.” Évszázadokra nyúlik vissza a vidám télbúcsúztatás hagyománya Az egészségkárosodottak munkája iránt egyre nagyobb a kereslet Keletebbre javában tombol, Helembán ma már temetik a telet GULYÁS ZSUZSANNA Helemba. Látványos és hangulatos farsangi felvonulást tartanak ma délelőtt a községben. A vidám télbúcsúztató szertartás csúcspontja a telet jelképező szalmabábu elégetése lesz. A helembai téltemetés több évszázados hagyománya csak a két világháború között szakadt meg egy időre. Az utóbbi években turisztikai látványosság lett. Sokan érkeznek a régió távolabbi településeiről is, hogy részesei legyenek a hamisítatlan helembai jelmezes felvonulásnak. „Kezdetben csak a legények és a férfiak öltöttek maskarát, az utóbbi években már a lányok és asszonyok is beöltöznek. A tűzugrás viszont a legények kiváltsága maradt” mondta Kosznovszki Henrietta polgármester. A vidám farsangi menet végigvonul a községen. Több helyen megállnak, máglyát raknak, és a tüzet átugrálva, illetve körültáncolva búcsúztatják a telet és köszöntik a tavaszt. A telet jelképező szalmabábut az Ipoly partján meggyújtják és a vízre dobják. „Tavaly a kemény mínuszok miatt befagyott a folyó, így a bábot nem tudtuk elúsztatni, de idén ennek nem lesz akadálya” - jegyezte meg a polgármester. Az utóbbi évtizedekben a szomszédos Garamdamásd lakói is csatlakoznak a helembaiakhoz. Híd híján letkési vagy szobi kitérővel érkeznek a magyarországiak, de volt példa arra is, hogy a befagyott folyó jegén vagy csónakkal keltek át. Régebben - a hagyományt követve - a hamvazószerdát megelőző napon, azaz húshagyó kedden tartották ezeket a felvonulásukat. A mai élettempóhoz igazodva módosították az időpontot farsang utolsó szombatjára. A téltemetés része a telet jelképező szalmabáb elégetése (M. Nagy László felvétele) Nőtt a munkanélküliség BARTALOS ÉVA Galánta. Nőtt a munkanélküliség a Galántai járásban, de országos szinten még mindig jónak mondható a foglalkoztatottság. A Galántai járást csak a Pozsonyi, a Szenei és a Bazini előzik meg. December végén 3422 regisztrált állástalan szerepelt a Galántai Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal nyilvántartásában, ami 7,20 százalékos munkanélküliséget jelent. A járási munkanélküliségi mutató még mindig nagyban elmarad az országos, 14,4 százalékos átlagtól. A nyilvántartásban szereplő állástalanok közül 270 idén fejezte be a tanulmányait, 29-en a főiskola, 241-en a középiskola elvégzése után nem találak munkát, 88 nyilvántartott egészségkárosult. „Úgy tapasztaljuk, hogy megnőtt a kereslet az egészségkárosultak munkája iránt, egyre több vállalkozó alkalmaz csökkent munkaképességű személyt, sok helyen védett műhelyeket hoznak létre” - nyilatkozott Iveta Benciová, a Galántai Munka- Szociális és Családügyi hivatal Az állam is támogatja az új munkahelyek létrejöttét (A szerző felvétele) foglalkoztatási osztályának igazgatója. Az állástalanok nagy része középkorú. A legtöbben kevesebb mint hét hónapja jelentkeztek be a munkahivatalba, de azok is sokan vannak, akik több mint egy éve nem találnak munkát. „Külön tanácsadásokat szervezünk azoknak, akik már több mint egy éve állástalanok. Segítünk abban, hogy minél gyorsabban visszakerüljenek a munkaerőpiacra” - mondta Benciová. Az állam is hozzájárul a foglalkoztatottság javításához, két új projekttel a 29 év alatti állástalanok számára igyekeznek munkahelyeket létrehozni. Az önkormányzatok támogatást kaphatnak az alkalmazottak bérezésére, legalább egy, maximum másfél évre szóló munkaszerződést kell kötniük az alkalmazottal. A vállalkozóknak legalább másfél évre kell munkaszerződést kötniük.
