Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-09 / 34. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 9. www.ujszo.com Kína lecsapott a tibetiekre Peking. Hetven olyan aktivistát vétetett tegnap őrizetbe Tibetben az új kínai vezetés, akik a gyanú szerint arra buzdítottak embereket, hogy önégetéssel tiltakozzanak a tibeti kultúrát elnyomó kínai hatalom ellen. 2009 óta több mint száz tibeti szerzetes, apáca és laikus vesztette így életét. Victoria Nuland amerikai külügyi szóvivő szerint az USA-t aggasztja, hogy Kínában nem foglalkoznak a tibeti sérelmekkel. (MTI) Önégetés a Vörös téren Moszkva. Felgyújtotta magát tegnap egy afganisztáni veterán a moszkvai Vörös téren. Az 53 éves férfi testének 45 százaléka égett meg, a rendőrök viszonylag hamar eloltották a lángokat. A veterán katona azért érkezett Cseb- okszariból a fővárosba, hogy megoldást találjon lakásproblémáira. (MTI) Udvarias terroristák Ankara. Bocsánatotkért tegnap egyik áldozatától, egy súlyosan megsebesített török újságírónőtől az a szélsőbaloldali szervezet, amely a múlt héten az USA ankarai nagykövetségénél követett el öngyilkos merényletet. (MTI) Iráni fegyverek Jemenben New York. Jemen kérésére az ENSZ BT nyomozásba kezdett az Iránból indított, és január végén jemeni felségvizeken - az amerikai haditengerészet segítségével - lefoglalt fegyverszállítmány ügyében. A hajón iráni gyártmányú légvédelmi rakéták, robbanóanyagok, rakétagránátok, valamint pokolgépek készítéséhez szükséges felszere- lésekvoltak. (MTI) Négy bomba két piacon Bagdad. Legalább1 29 ember meghalt és 69 megsebesült két, síiták lakta iraki városrész piacain elkövetett tegnapi merény- letsorozatban. Bagdad északi, Kazimíja negyedében egy marhapiacon egy ládába, valamint egy gépkocsiba rejtett pokolgép robbanása 16 embert megölt, 43-at pedig megsebesített. Somali város zöldségpiacán 13 emberrel végzett, 26-ot pedig megsebesített két, autóba rejtett pokolgép. (MTI) Máris jelezték az EP frakcióvezetői, hogy nem tudják elfogadni a tegnapi megállapodást Először zsugorodik a büdzsé Karikás szemek és egy kis lötyögés valamikor éjszaka. Nem sikerült megállapítani, hogy Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar kormányfő éppen kivel diskurál. (MTI-felvétel) Brüsszel. Több mint huszonhatórás maratoni tárgyalások, egész éjszaka tartó munka után tegnap kora este megszületett a megállapodás az EU 2014 és 2020 közötti pénzügyi keretéről a tagállamok állam- és kormányfőinek brüsszeli tanácskozásán. ÖSSZEFOGLALÓ A hírt mikroblogján jelentette be Hermán Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. Hozzá kell tenni: az Európai Unió történelmében most először csökken jelentősen az unió költség- vetése. „Megérte várni rá. A végkövetkeztetést még formába kell önteni, aztán puszi, ölelés, sajtó és haza” - írta a belga politikus. Az elfogadott dokumentumban az uniós kötelezettségvállalások főösszege a kiszivárgott információk szerint nem változott a kora reggeli javaslathoz képest, az továbbra is 960 milliárd euró a 2014 és 2020 közötti hétéves periódusra. A csúcstalálkozó hatórás késéssel, csütörtök este kilenckor kezdődött, de a tárgyalóküldöttségek különböző csoportösszetételekben már délután kettőtől egyeztettek a középtávú büdzséről. Ennek a kérdésnek már tavaly november végén is szenteltek egy rendkívüli EU-csúcsot, de akkor nem sikerült megállapodásra jutni. Tegnap reggel uniós tisztségviselők azt mondták, nagy vonalakban - legalábbis a kiadási oldal főösszegét illetően - megállapodtak, a továbbiakban az egyes fejezetek résztételeiről folyt a vita. Tulajdonképpen a „szegények” és a „gazdagok” közti csörtévé egyszerűsödött le az egész. A büdzsé főösszege a kötelezettségvállalások terén ugyan 960 milliárd euró (a novemberi javaslat 971 milliárdjához képest), de a valóban kifizetésre kerülő összeg csak 908 milliárd euró lenne. Nos ennek a részletein vitatkoztak tegnap. Jegyezzük meg: David Cameron brit kormányfő 900 müliárd alá akarta levinni ezt az összeget. Cameron tegnap este azt mondta, végül is elégedett, mert „sikerült elérnem, hogy 24 milliárd euróval megkurtítsák kiadási főösszeget”. Hozzátette: ez ügyben a tárgyalások során végig szoros kapcsolatban volt dán, svéd és holland kollégájával, valamint Angela Merkel német kancellárral. Az állam- és kormányfők politikai megállapodásáról még az Európai Parlamentnek is döntenie kell. A 2009-ben életbe lépett Lisszaboni Szerződés értelmében ugyanis a többéves pénzügyi keret (multiammal financial framework, MFF) elfogadásához már az EP hozzájárulása is szükséges. Az EP négy legnagyobb képviselőcsoportjának vezetői - a néppárti francia Joseph Daul, az osztrák szocialista Hannes Swoboda, a liberális belga Guy Verhofstadt és a zöldek társelnökei, a német Rebbeca Harms és a francia Dániel Cohn-Ben- dit - közleményükben rámutatnak, hogy a valódi tárgyalások csak most kezdődnek az Európai Parlamenttel. A közlemény szerint a parlament fő célja a növekedés és a befektetések ösztönzése, amely hozzájárul a válságból való kilábaláshoz. „Ez a megállapodás nem erősíti, hanem gyengíti Európa gazdasági versenyképességét. Nem szolgálja európai állampolgáraink elsődleges érdekeit” - fogalmaznak a frakció- vezetők, s leszögezik, hogy ebben a formában az EP nem tudja elfogadni a pénteken született megállapodást. Megdöbbenésüknek adnak hangot, mert szerintük a csúcs részvevői olyan megállapodást fogadtak el, amely strukturális deficithez vezet, ez pedig nem megoldja a problémákat, hanem súlyosbítja őket a kötelezettségvállalások és a kifizetések maximális szintje közötti különbség miatt. A parlamenti frakcióvezetők szüárdan tartják magukat ahhoz, hogy az unió költségvetésének az alap- szerződés értelmében egyensúlyban kell lennie. A képviselők négy dologhoz ragaszkodnak: az egyes évek és fejezetek közötti átcsoportosítás lehetőségéhez, a kötelező felülvizsgálathoz a keretköltségvetés félidejéhez közeledve, emellett ahhoz, hogy a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmei alapján megállapított hozzájárulások helyett az EU fokozatosan álljon át stabil saját forrásokra. Negyedikként pedig leszögezik, hogy nem tartanak elfogadhatónak olyan keretköltségvetést, amely a múlt prioritásain alapszik. Több jövőszemléletű, a versenyképességet növelő és kutatási beruházást szorgalmaznak. (MTI, ú) Zászlóháború Nacionalista hőzöngés Bukarest. Tucatnyi tüntető gyűlt össze a bukaresti magyar nagykövetség előtt tegnap délután, és román nemzeti lobogókat tűzött ki a külképviselettel szemben lévő kerítésre. A demonstrálok a székely s általában minden idegen zászló Románia területén való kitűzése ellen tiltakoztak, és elítélték Magyarország beavatkozását a székelyföldi zászlóvitába. Többen táblákat emeltek a magasba, „Ha nem tudtok románul, húzzatok el innen”, „Románia az én hazám, a tiétek Mongólia”, „Ha Vlád Tepes élne, egy hazátlan sem beszélne” felirattal. A tüntetők elmondták, spontán megmozdulásról van szó, amelynek résztvevői a bukaresti Egyetem téren találkozva döntötték el, hogy a nagykövetség elé vonulnak. A jövő héten bejelentett, nagyobb létszámú demonstráció várható a bukaresti magyar nagykövetség előtt. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint nem viszi előbbre Románia ügyeit a nacionalista kártya kijátszása. Természetesnek mondta, hogy a közösségek használják szimbólumaikat. Szerinte ez nem ellenkezik az érvényes törvényekkel, és egyáltalán nem árt a román polgároknak vagy a román államnak. Romániában eddig nem keltett megütközést, hogy a Kolozs megyei tordai városházán vagy a moldvai Neamt várán helyi jelképeket megjelenítő zászlók lobognak. Mesterségesen duzzasztották fel a konfliktust, pedig sem Magyarországnak, sem Romániának nem érdeke a feszültségkiélezése. Radu Stroe belügyminiszter hatósági fellépést helyezett kilátásba a romántól eltérő állami zászlók kihelyezése miatt. Jean- Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa ezzel összhangban négyezer lej bírságot szabott ki a székelyföldi Csíkmadaras polgármesterére a címeres magyar zászló használatamiatt. (MTI) Brennan védte a mundért és a drónháborút Botrányos meghallgatás ÖSSZEFOGLALÓ Általános sztrájk, felvonultatták a hadsereget Káosz vár Tunéziára Washington. John O. Brennan szerint a pilóta nélküli repülőgépekhez csak a legvégső esetben folyamodik az USA. Ez volt az első eset, hogy magas rangú amerikai politikus a útónokról beszélt a nyilvánosság előtt. Brennan, akit Obama elnökjelölt a CIA igazgatói posztjára, minderről a szenátusi meghallgatásán beszélt. Nyilatkozatát többször is megszakították a CIA dróntámadásai és a kényszervallatások ellen tiltakozók bekiabálásai, ezért Dian- ne Feinstein, a hírszerzési bizottság elnöke felfüggesztette az ülést, és a protestálókat eltávolíttatta a teremből. A tiltakozók szerint a pilóta nélküli repülőgépekről indított rakéták eddig 3 amerikai állampolgárral és nagyszámú külföldivel végeztek. Brennan hangoztatta, a útónokról indított rakétákkal végrehajtott támadások esetén - különösen ha a célpont amerikai állampolgár - a kormány igyekszik a lehető legtörvényesehb módon eljárni. Rámutatott, hogy ezt a törekvést tükrözi az igazságügyi minisztériumnak az a titkos állásfoglalása is, amelyhez csütörtök reggel óta már nemcsak kivonatban, hanem teljes terjedelemben férhetnek hozzá a kongresszus hírszerzési és titkosszolgálati bizottságainak tagjai. A kémfőnöki poszt várományosa kijelentette: nem bánja, hogy 1998-ban ellenezte Oszama bin Laden likvidálását, még mielőtt az al-Kaida bombamerényletet hajtott végre az USA két afrikai követsége ellen. Azt mondta, az akció sikerének esélye minimális volt. Beismerte, hogy nem lépett fel az olyan kíméletlen vallatási technikák ellen, mint a vízbe- fojtás imitálása. (MTI, ú) Vérfürdő egy üzemnél Napi ötezer menekült Damaszkusz. Ötvennégyen meghaltak egy hadiüzemnél történt robbanásban Szíria középső részén. Rámi Abder- Rahmán, az OSDH emberjogi szervezet vezetője elmondta, a detonáció a kormány ellenőrzése alatt álló térségben történt két nappal ezelőtt, de nagyon lassan érkeznek onnan a hírek. A halottak - köztük tizenegy nő - mind civilek voltak, akik műszak után a buszra vártak. A gyárban hadianyagot állítanak elő, fegyvereket nem. Az ENSZ menekültügyi szakértői tegnap közölték, egyre elképesztőbb méreteket ölt a válság, Szíriából már ötezren menekülnek el naponta a szomszédos országokba: Libanonba, Irakba, Jordániába és Törökországba. Ankara tegnap bejelentette: eddig 600 millió dollárt költött a menekültekre-. (TASR) ÖSSZEFOGLALÓ Tunisz. Az arab tavasz bölcsőjének tekintett Tunézia több városában felvonult tegnap a hadsereg: az egész ország megbénult a Sokri Béláid ellenzéki vezető meggyilkolása miatt tartott általános sztrájk következtében. Törölték az ország legfontosabb repterére, Tunisz- Kartágóra érkező és onnan induló összes légijáratot is. Sokri Béláid temetésén több ezres tömeg gyűlt össze, a kormányzó iszlamista en-Nahda párt elleni jelszavakat hangoztatva. Gyilkos bűnözőnek nevezték Rasíd Gannúsit, az en-Nahda vezetőjét. Béláid családja ugyanis az en-Nahdát gyanúsította meg a gyilkossággal, amelyet tegnapig egyetlen csoport sem vállalt magára. A sokáig viszonylag nyugodt Tunézia a kormányzó iszlamis- ták és a világi ellenzék közötti feszültségek martaléka lett. A helyzetet súlyosbítja, hogy Ben Ali elnök 2011. januári megbuktatása óta nem történt szociális és gazdasági javulás az országban. Béláid meggyilkolása miatt összecsapások törtek ki országszerte rendőrök és tüntetők között. Szerdán egy rendőr meghalt, tegnap egy társa kómába esett, miután az éjszakai órákban tüntetők megverték Gafsza városában. Az új alkotmány elfogadása előtt álló országban, amelynek egyik legfontosabb ágazata az idegenforgalom, súlyos gazdasági hatása lehet a politikai bizonytalanságnak. „Ha a pártok nem tudnak megállapodni, a polgári engedetlenség csak fokozódni fog, és olyan szintet ér el, amelyet a rendőrség már nem tud kordában tartani” - vélekedett Abi Ali, a londoni székhelyű Exclusive Analysis agytröszt munkatársa. (MTI, ú)
