Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-04 / 3. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 4. Vélemény És háttér 7 Ha Čentéš elfogadhatatlan, azt másfél éwel ezelőtt is kimondhatta volna az államfő A lehető legrosszabb üzenet A huszadik születésnapját ünneplő Szlovák Köztársa­ságban nem először fordul elő, hogy a köztársasági el­nök megtagadja valamely magas rangú köztisztség­viselő kinevezését. LOVÁSZ ATTILA A harmadik Mečiar-kormány alakításakor Michal Kováč ta­gadta meg Ivan Lexa privatizá­ciós miniszterré való kinevezé­sét, erkölcsi okokra hivatkozva, amiért Lexa és Keltošová is Kováč lemondását sürgette. A második Mečiar-kormány visz- szahívásáért és Lexa elutasítá­sáért aztán Kováč megkapta a magáét - fia elrablásának ügye közismert. Amit most Ivan Gašparovič ál­lamfő amolyan év eleji üzenet­ként nyilatkozott Čentéš kine­vezésének megatagadása kap­csán, semmiképp sem hozható párhuzamba Kováč döntésével. Kováénak Lexával közvetlen ta­pasztalata és kapcsolata volt, egy pártból „származtak”, jó­formán mindent tudtak egymás­ról, még azt is, amit Kováé Lexa elutasításakor ki sem mondott. Lehetett Kováé lépését értékelni bárhogy, a következő évek az ő igazát bizonyították. No, nem bírósági megmérettetés formá­jában. Jogilag Lexa tiszta, mint a ma született bárány, de sose fe­ledhető politikai tény, hogy he­lyettesítő államfőként éppen Mečiar amnesztiái tették lehe­tetlenné ifjabb Kováé elrablása ügyében egyrészt az igazság fel­göngyölítését, másrészt pedig Lexa tisztára mosását, hiszen a nyomozást is beszüntették - mint ahogyan azt a közkegyelmi döntés előírta. Čentéšsel ugye, Gašparovič- nak semmilyen közvetlen ta­pasztalata nincs. Amit a - most már az Alktománybíróság sze­rint is - legálisan megválasztott főügyészről tudhat, azt csak a sajtóból és a rendelkezésére álló titkosszolgálati jelentésekből tudhatja. Ha Čentéšnek valóban vaj lenne a fején, elég lett volna annyit mondani, hogy jogilag nem, de erkölcsileg, etikailag támadható szakmai és egyéni múltja van, s az elnök döntése hiteles lehetett volna. Igen ám, de Gašparovič annyit tud, hogy ha ilyet mond, Čentéš bepereli. A legnagyobb baj nem az, hogy az államfő vélhetően poli­tikai megrendelésre rosszul döntött. Ha Čentéš elfogadha­tatlan, azt kimondhatta volna másfél éve is, azóta talán némi­leg helyreállt volna a rend a fő­ügyészségen. Nem. Gašparovič ezt másfél év töprengés után Ha válsághelyzetben Gašparovič államfő próbálná mozgósítani az embereket, nagy ré­szük csak legyintene. mondta ki úgy, hogy döntése ab­szolút hiteltelenné vált, és soka­dik alkalommal bizonyította, az írott és íratlan szabályok fölött állónak érzi magát. Ha az az ál­lamfő, aki támadhatadan jelöl­tet utasít el, de gond nélkül kine­vezi azt a Harabint, akivel szem­ben komoly kifogások merültek fel nyüvánosan, s aki annyira volt politikai jelölt, mint ameny- nyire Čentéš nem, akkor több kérdés is felmerül. Mint ahogy akkor is, ha a sokak által elfele­dett Gaulieder-ügy karmestere ma államfőként politikai, erköl­csi problémákat feszeget. (Te­gyük hozzá, Gaulidert a szlovák állam a legnagyobb csendben kárpótolta, mert bíróság mond­ta ki, hogy képviselői mandátu­mának szavazással való elvétele törvénytelen volt.) Most képzelje el a tisztelt Ol­vasó, hogy a napokban termé­szeti katasztrófa vagy komoly válsághelyzet rengeti meg az or­szágot. Ilyenkor rendes társa­dalmakban a morális autoritást jelentő államfő az, aki mozgósít­ja az embereket, szolidaritásra, segítségre, nagyobb teljesít­ményre biztat. Elképzelni nem tudjuk, egy ilyen gašparoviči fel­szólítás után hány polgár legyin­tene és cselekedne legönzőbb érdekei szerint - ha ugyanezt látta az erkölcsi tekintélynek tartott, választott primus inter pares esetében. Rossz kezdés 2013-ra. Na mi van, az asszony is amnesztiát hirdetett? JEGYZET Palacsinta Petőfinek LAMPL ZSUZSANNA ső napja, olyan ebben az évben kell nyitnom, mégpedig olyat, ahol gyertya és Petőfi-kötet lesz az asztalokon. Az történt ugyanis, hogyjanuár elsején palacsintát sütöttem, mert fel akartam szentelni a szilvesz- terkorvásároltserpenyót, s míg sült a vékony tészta, felhív­tam egy ismerősömet, aki újév napján született. Minden év­ben felhívom. Mindenévben meghatódik, hogy nem feled­kezek meg róla, mire én min­den évben elmondom, hogy egy ilyen születésnapról nem lehet megfeledkezni, hiszen Petőfi Sándor is ezen a napon született. S rögtön hozzáte­szem, hogy Petőfi magyar köl­tő, merthogy az ismerősöm szlovák, ő pedig minden évben szinte méltatiankodva vála­szol, ne gondoljam, hogy azért, mert ő szlovák, nem tudja, ki volt Petőfi. S miközben meg­fordítom a palacsintát, megem­líti, ahogy minden évben, kép­zeljem el, a Tátra alatti falusi kisiskolában, ahova járt, tanul- takatüzesszívűPetőfiről. Itt be is szoktukfejezni, de 2013. ja­nuár elsején még elmondom, hogyaköltőépp 190éveszüle- tett. Mindenköltőnekismered a születésnapját, kérdezi cso­dálkozva, de válaszolok, hogy nem, nem mindegyikre emlék­szem, a születésnapjukra és a verseikre sem, de Petőfi az ő őszinte igazmondásával azt is megüzente, hogy ő nem lesz el­feledve. .Anyám, az álmoknem hazudnak, takarj onbáraszem- födél, dicső neve költő-fiadnak, anyám soká, örökkön él”. De ezt inkább nem idézem, egy­részt nem tudom szlovákul visszaadni, másrészt mindig sírnom kell ettől a megrázó sor­tól. És nem szeretnék egész év­ben sírni. Mégis meghatódok, mert azzal fejezi be a beszélge­tést, hogy ha már ilyen kerek születésnapj a van a Petőfinek, akkor gyújt érte egy gyertyát. Nekem nem kell gyertyát gyúj - tanom, mert az asztalomon, sőt a lépcsőházban, az ajtónk előtt amúgy is égnek a gyertyák. Sok mindenkiértégnek, és csak úgy, a tűz szépségéért is. Mert vannak nagyon mélyen ben­nünk élő dolgok. Ilyen a tűz szeretete. Ezért vásárolunk gyertyát és pirotechnikai esz­közöket, ezért akar sok ember kandallót, ezért is mondunk például olyat, hogy „családi tűzhely”, s ezért van az, hogy ilyenkor senki sem a forró sparheltre gondol. Miután megsül a palacsinta, és megdi­csérem az új serpenyőt, belela- pozoka piros borítójú Petőfi- kötetbe. Mit ír a 190 éves em­ber? , Akandallón pattog a fa/ Ég a tűz/ S a kulacsnak kotyo- gása/Fagyotűz.” Vannakna- gyon mélyen bennünk élő dol­gok. Nem a kulacs tartalmának szeretetére gondolok, bárso- kan azt is a génjükbenhordoz- zák, hanem a tűzre. Azt kívá­nom, hogyebben az évben se hunyjon ki a szívünkbe oltott szikra. Legyen elegendő építő, melegítő tüzünk, a romboló lángokra pedig öntsünkjéghi- degvizet, még mielőtt elemész­tik a bennünk rejlő jót. KOMMENTAR Tűzoltás benzinnel MOLNÁR IVÁN Pezsgőbontással és öntömjénezéssel kezdte az évet a szlovák pénzügyminisztérium. APeter Kažimírvezette tárca büszkén kiáltotta világgá, hogy a drasztikusan csökkenő adóbevételek el­lenére tavaly minden jel szerint sikerült a bruttó hazai termék (GDP) 4,6 százaléka táján tartania az államháztartás hiányát, teljesítve ezzel a Radicová-kormányidején2012-re kitűzött hiánycélt. Ami- nisztérium által kiadott elemzés mindezt a tárca által fogana­tosított milliárdos megtakarításokkal magyarázza, amelyekkel részben sikerült pótolni a kieső adóbevételeket. Az igazság azonban az, hogy ha sikerül elérni a vállalt hiánycélt, az csak az isteni szerencsénekköszönhető, hiszen a Fico-kormány eddigi pár hónapos regnálásáról sok minden elmondható, de átgon­dolt gazdaságpolitika megvalósítása az nem. Kizárólag tűzoltásról beszélhetünk, annakis egy szokatlan formájáról: míg az egyik oldalról látszólag teljes erővel oltják a tüzet, a hát­só falakat benzinnel locsolj ák. Eddig csak sebtében összecsapott, átgondolatlan lépéseksoro- zatának lehettünk tanúi. A vállalkozók újabb megsarcolásá­nak, adóemeléseknek, az üzletláncok, bankok és energiaszol- • gáltatók ellen folytatott szélmalomharcnak, ami csak nagyon rövid időre jelenthet megoldást. A szlovák gazdaságot az elmúlt időszakban elsősorban a kül­földi kereslet hajtotta. E tekintetben azonbanmár semmi jóra nem számíthatunk, az elemzők a nyugat-európai piacokkal kapcsolatban is borúsabbnál borúsabb előrejelzésekkel ruk­kolnak elő. Emiatt egyre több szlovákiai cég lesz kénytelen újabb alkalmazottakat elbocsátani, a munkanélküliség mér­tékre rég nem látott csúcsokra ugorhat, és az előrejelzések sze­rint azok sem számíthatnak sok jóra, akiknek még van munká­juk. Alegújabb elemzések szerint a fizetésből idénmégkeve- sebbre telik, mint tavaly, hiszen a bérek stagnálnak, az árak megnőnek. Ilyenhelyzetbenegyfelelóskormánynakamun- kahelyteremtő vállalkozások ösztönzésén kellene gondolkod­nia, hiszen csakígy segíthet azokon a rétegeken, amelyeknek érdekvédelmétabaloldalikabinetazászlajára tűzte, és csak így növelheti az államkassza bevételeit is. A Fico-kormány viszont még azokat a befektetőket is elüldözi, akikmármegtelepedtekSzlovákiában.intézkedéseisúlyosan károsítják a vállalkozói környezetet, megrendítik a befektetők bizalmát. Arról már nem is beszélve, hogy az állam legnagyobb pénznyelőinek számító egészségügy, szociális rendszer és isko­laügy reformjáról nem hogy nem beszélnek, hanem még to­vább rontjákahelyzetet.Hogyanfogjákígyteljesíteniazidei évre vállalt, 3 százalék alatti hiánycélt? Valószínűleg sehogy. Ami azonban már most biztos, hogy a kudarcért ezúttal is min­denki más - a bankok, az üzletláncok, a külföld - lesz a hibás, csaka Fico-kabinet nem. Hiszen az kizárólag a nép érdekében cselekszik, és aki mást állít, az a nép ellensége. FIGYELŐ Egy amnesztia nem elég Václav Klaus cseh államfő bejelentette, hogy mandátu­mának lejártáig még egy köz­kegyelmet hirdet. „Legalább négyszáz új kegyelmi kérvény van az asztalomon, és havon­ta két-háromszázat kapok, ezért még egyszer amnesztiát hirdetek” - mondta Klaus a Mladá Fronta Dnes napilap­nak. Klaus tízéves elnöksége márciusban jár le. Január el­sejére meghirdetett amnesz­tiájával 7500 ember, a cseh­országi bebörtönzöttek csak­nem harmada kerül szabad­lábra. Klaust több bírálat érte a közkegyelem miatt, mert olyan elítéltek is kiszabadul­tak, akik korrupció és súlyos gazdasági bűncselekmények miatt kerültek börtönbe, il­letve indult ellenük eljárás. Az amnesztia következtében a korábban nagy port felverő ügyekben károsultak ezrei el­esnek a bírósági úton megsze­rezhető kártérítéstől. (-kés) Több új autó Kínában, mint itt Tavaly először adtak el több autót Kínában, mint Európá­ban - írta a Süddeutsche Zei­tung a német autóipari szö­vetség adatai alapján. Az ázsi­ai országban 13,2 millió új au­tót értékesítettek, Európában az egy évvel korábbi 13,6 mil­lióról 12,5 millióra csökkent az új kocsik száma. Csak idő kérdése, hogy a kínai autópiac nagyobb lesz, mint az ameri­kai - mondta Ferdinand Du- denhöffer egyetemi kutató. Számításai szerint 2030-ban Kínában több autót adnak majd el, mint Európában, az USA-ban és Japánban együtt­véve. Európában az utóbbi 10 év közül ötben csökkent a termelés, idén stagnálásra le­het számítani. Kínában vi­szont az utóbbi 10 évben nőtt a gyártás. Kínában egyelőre a betelepült nyugati gyártók uralják a piacot, erős a német jelenlét, a BMW és a Daimler is üzemeltet gyárakat. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom