Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-30 / 25. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 30. Vélemény És háttér 7 Amikor a bíró nemcsak a mérkőzést vezeti, hanem maga is részt vesz a játékban Zeman vegyes rendszere Miloš Zeman megválasztásával nem pusztán annyi történik, hogy új lakója lesz a prágai várnak, ennél sokkal komolyabb változások várhatók Csehországban. És egy év múlva ugyanez bekövetkezhet Szlovákiában is. AAAR1ÁN LEŠKO Zemannak határozott elképzelései vannak az elnöki funkció betöltéséről, és egyre több jel utal arra, hogy a politikai rendszer átszabására törekszik. A parlamentáris demokrácia helyett, ahol a képviselőké a döntő szó, egy vegyes, félig parlamenti, félig elnöki rendszert szeretne. Nyilatkozatai alapján világos, hogy a politikában nem csupán játékvezetőként kíván részt venni, aki felügyeli a játék tisztaságát. A jó bíró szabad folyást enged a játéknak, csak a szabályok megszegésekor lép közbe, súlyos szabálytalanság esetén piros lapot mutat fel, egyébként pedig akkor nyújtja a legjobb teljesítményt, ha öt perccel a lefújás után már senki sem emlékszik arra, ki vezette a mérkőzést. Nos, ez határozottan nem Zeman esete. Ő nemcsak a mérkőzést akarja vezetni, nagyon határozottan be fog kapcsolódni a játékba. Zeman szerint nagyon gyorsan meg kell buknia a Nečas- kormánynak, mert mindent rosszul csinál, és már csak egy olyan pártképződménynek köszönhetően tud kormányozni, amely még nem mérettette meg magát parlamenti választáson. Az új kormánynak radikálisan növelnie kell a beruházások számát, mert a közgazdász Zeman szerint csak befektetésekkel gyűrhető le a válság. Módosítaná a választási rendszert is, mert szerinte az arányos nem vált be, túl nagy hatalmat ad a pártoknak. A vagyon eredetéről szóló törvény azonnali elfogadását szorgalmazza, mert a maffiózót csak úgy lehet megbüntetni, ha „elkobozzuk az összelopott vagyonát”. Ezek Zeman nem az alkotmányos keretek betartása felett akar őrködni, hanem megvalósítani saját politikai programját. mind-mind politikai célkitűzések. Zeman nyilvánvalóan nem azért költözik be a prágai várba, hogy az állam működése, az alkotmányos keretek betartása felett őrködjön, hanem hogy megvalósítsa politikai programját. A bel- és külpolitikában már nem a kormány által ellenőrzött parlament játszaná a főszerepet, hanem az államfő, a „nép szóvivője”, mert szerinte erre közvetlenül a szavazópolgárok hatalmazták fel. Zeman túlzott elképzeléseinek arról, hogy mi mindenre kap felhatalmazást a közvetlenül választott köztársasági elnök, a cseh Alkotmánybíróság szabhatna határokat. A vicc az, hogy hamarosan lejár több alkotmánybíró mandátuma, és 2014-ben Zeman fogja kinevezni az alkot- mánybírókkétharmadát... Zeman cseh modelljét egy év múlva Szlovákiában is megvalósíthatja a Smer elnöke. Megvan hozzá a politikai ereje, adott a személyi feltétel, és az igény is megvan rá - Robert Fico részéről. Minél több idő telik el Csehszlovákia szétválása óta, annál jobban hasonlít egymásra a két ország. A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora (Tüskéscápa/Foto: Somogyi) JEGYZET Üzengetők VERES ISTVÁN Kényes politikai témáknál gyakran hangzik el a mondat: nem is történt semmi, csakasajtó felfújta a dolgot. A politikusok (akikegyébként előszeretettel fejtik ki véleményüket) néha azt mondják az újságíróknak: erről most inkább még ne írjanak, majd később. Az évvégén esedékes megyei választások kapcsán is gyakran előkerül az érv-sehol semmi, de a sajtóban már fo- lyikaz üzengetés, generáljáka konfliktusokat, idő előtt megszellőztetik a titkosabbnál titkosabb információkat, szégyen és gyalázat. Ezek az érvek akkor állnák meg a helyüket, ha ténylegesen nehezítenék a szóban forgó tárgyalásoktól várt megegyezést. Bökj ük ki, az MKP és a Híd egyeztetéseiről vanszó, amelyek egyre szövevényesebbek az idő előrehaladtával. Mindkét fél azt deklarálja, hogymeg akar egyezni, közben a sérelmeiket soroljáka sajtónak. Megegyeztünk, hogy nem ad- jukki ajavaslatokat, őkmégis kiadták. Azt mondták, volt megkeresés, de engem még nemkerestekmeg. Tárgyaltunk, igen, de nem arról, amiről mi akartunk. Nem is akarnak megegyezni, csakasajtónak mondják. Eljönnek, leülünk, de nincsenek felkészülve - ilyen és ehhez hasonló nyilatkozatok érkeznek az egyeztetések kapcsán. A sajtó lehozza ezeket, mert hát mit hozzon le, ha egyszer ezt mondták az érintettek. Aztán egyesek szerint a sajtó nehezíti a megegyezést. A megegyezést visztont nem a sajtó nehezíti, hanem azok a politikusok, akik nem képesek parancsolni a szájuknak. Kényes témákban azt is lehet nyilatkozni például, hogy: köszönöm a kérdést, de a véleményemet egyelőre inkább megtartom magamnak (vannak persze, akikeztmondják). A legfontosabb talán az, hogy különbséget tegyünk a nyilvánosság tájékoztatása és az üzengetés között. A kettő között ugyanis elég könnyen felismerhető határ húzódik. Úgy is be lehet a sajtónak számolni az egyeztetésekről, hogy a másik tárgyalófelet nem minősítjük. A sérelmeket majd el lehet sorolni akkor, hamár lezárultak a tárgyalások. Az egész mostani MKP-Híd- tárgyalássorozat egyébként az emberikommunikáció tragédiája. Példák. Szeretnénk tárgyalni, de még nem hívtak minket. Nem, mi sem hívtunk senkit. Küldtünk meghívót, de mégnem válaszoltak. Szerintem nem is akarnak tárgyalni. De, akarunk mi tárgyalni, de a meghívócsakmostjött, három napja, vagy mikor, összehívjuk az elnökséget, visszaírunk. Ilyenkor az jut az ember eszébe: ezekakamakminketképvi- selni a megyei önkormányzatokban? Ezek fognak mosolyogni hónapokig a plakátokról a karikáinkért? Miközben arra nem képesek, hogy megszervezzenek egy találkozót a másikkal? Meghívókat küldözgetnek, mintha legalábbis II. Erzsébetet akarnák elhívni. Megfogom a mobilt, kitárcsázom a számot, szevasz, Józsikám, röffenjünk már össze valamikor, találjukki, mit akarunk, aztán vagy lesz közös lista, vagy nem. Normális emberek ezt így csinálják. Amit eddig hallottunk az egyeztetésekről, az (kevés kivétellel) legfeljebb csakarrajó, hogy elvegye a szlovákiai magyarok szavazókedvét. KOMMENTAR Lehet elegáns a politika? NAGY IVÁN ZSOLT Két dolog állandó a politikai életben. Egyfelől a szavazók és az éppen nem politizálok vágya, hogy magátapolitikátmegváltoztassák. Másrészt a valóság: a politika nem lesz más. Ez most ismét beigazolódott Magyarországon. És ehhez éppen a Lehet Más a Politika párt - legalábbis átmeneti- összeomlása kellett. Persze az LMP nem halt meg, létezik, és a politikai gépezet inerciája viszi is majd mégmagával vagy másfél évet, a 2014-es választásig. A sorsa ott dől majd el, addig minden elhalálozásról szóló állítás csak spekuláció. Az viszont biztos, hogy a pártban történtek egyértelművé tették: anevejó esetben tévedés, rosszindulatú megközelítés szerint átverés. És ami még ennél is fontosabb: ismét beigazolódott, hogy a politika közelébe kerülve a legjobb szándékú ember is megbülen. Mi is történt valójában: az LMP tavaly novemberi kongresszusán, egy éjszakai órában a teremben mégjelen lévő küldöttek megszavazták, hogy a párt nem csatlakozika Bajnai Gordon ex- kormányfó körül gyülekező Együtt 2014mozgalomhoz.T ették ezt annak dacára, hogy a politizáláshoz akkor mintegy két hete visszatért volt kormányfő népszerűségi mutatója éppen felfelé ívelt, és ugyanez jellemezte mozgalmát is. Ráadásul az LMP több prominens vezetője is szeretett volna közeledni hozzá. Múlt hétvégén az LMP ismét kongresszust tartott, mert ők ebben különösen aktívak (e döntéshozó ülések számát tekintve már most versenyben lehetnek a Szovjetunió Kommunista Pártjával), és hát mi más lett volna a téma, mint az: csatlakozzanak-e az Együtt 2014-hez? Azok ugyanis, akik novemberben oda vágytak, nem adták fel. És talán el is hitték, amit kívülről sokan és főleg hangosan mondtak, hogy tudni ülik csak egy ma- lőrtörténtpár hónapja, sokan hiányoztak, ezértlettez az eredmény. A küldöttek azonban most is nemet mondtak. És sokkal nagyobb arányban - amit igazából meg is lehetett jósolni. Az Együtt 2014márrégnem annyira tetszetős, mint novemberben volt, pillanatnyilaginkábbtűnikvalószínűnek,hogy létrehozása a ciklus legnagyobb buktája lesz, nem pedig annak ellenzéki sikertörténete. Ilyenkorjobb klubokban a „vesztesek” aztmondják: ok, ez van, ezt fogadjuk el, hajrá. Az LMP azonbane tekintetben nem, jobb klub”. Itt az alul maradtak már másnap közölték: nem maradnak, mennek, új pártot alapítanak. Ja! - tették méghozzá-az LMP-vel szerzett parlamenti mandá- tumotazértnemadják vissza, maradnakaz Országgyűlésben, és ha már így alakult, maradjanak együtt, egy frakcióban is, mert ez így praktikusabb. Ha meg az LMP nem megy bele, akkor így járt, akkor neki se lesz frakciój a, mert nem maradnak tízen. Elegáns .Nem lehet más a politikus, na! A szerző magyarországi publicista FIGYELŐ Zeman a populista klubban Miloš Zemannak, az új cseh államfőnek sok közös vonása van Közép-Európa több erős, karizmatikus és populista vezetőjével, Orbán Viktorral, Robert Ficóval és Jaroslaw Kaczynskivel - állítja a Hospodárské noviny című cseh napüap. A múlt démonainak megidézése mellett nincs ellenére, hogy bármit felhasználjon, ami hozzásegíti a hatalomhoz, bár a három említett politikustól eltérően nem áll rendelkezésére erős pártapparátus. Zeman erős nyilatkozatai, amelyek Csehországban nem keltenek különösebb figyelmet, külföldön elfogad- hatadanok lehetnek. Amikor 2002-ben a szudétané- meteket Hider ötödik hadoszlopának és hazaárulóknak nevezte, Gerhard Schröder német kancellár lemondta prágai útját. Hasonló helyzet állhat elő az Európai Unióval is. „Zeman Európa-pártisága és a nacionalizmus brutális kihasználása valahogy kizárják egymást” - jegyzi meg a lap. Hozzáteszi: a külföldi megfigyelők örülnek, hogy Zeman euroföderalistának minősíti magát. A mondat másik felét - amikor Zeman az egyik vitában azt mondta, hogy Oroszországot is el tudja képzelni az EU-tagok között - azonban már nem hallották meg. Zeman semmiképpen sem lesz az egyik a kis országok vezetőiből álló csoportban, akik kezes bárányként viselkednek az EU- ban. Ettől Zeman - akárcsak Klaus - sokkal nagyobb nacionalista, ami ismét Fico, Orbán és Kaczynski mellé állítja őt. Zeman soha nem bírálta Oroszországot és az ottani rendszert, s az orosz lapok szerint is olyan emberekkel van körülvéve, akiknek érdekei összefonódnak az orosz vállalkozókéval. Az biztos, hogy a dalai láma és a Pussy Riot támogatása Zeman részéről nem fenyeget - zárja kommentárját a tekintélyes újság. (MTI)
