Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-30 / 25. szám, szerda
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 30. www.ujszo.com FULVIDEK Az arany felragyog JUHÁSZ KATALIN Egykori purik-rajongó- ként jó pár éve nem veszem már túlságosan komolyan a „Punk's not dead”- szlogent, mert szerintem a punk bizony rég halott, vagy legalábbis hosszú ideje lélegeztetőgépen tartják, hogy ne kelljen még eltemetni. De igazából az orvosok sem nagyon bíznak a műfaj felépülésében. Ezért lepett meg alaposan a New York-i illetőségű Parquet Courts duó, azaz Austin Brown és Andrew Savage nemrég megjelent második albuma, a Light Up Gold. Ez a két fickó magasról lefütyüli a trendeket, sőt teli szájjal kritizálják az új idők új punk- jait, akiket nagy, nemzetközi kiadók támogatnak, terjesztenek, és akik szerintük ennél fogva csak amolyan látszatlázadók. A duó honlapján megrendelhető lemez (parquetcourts .wordpress.com) tizenöt, zömmel rövid és rendkívül ütős dalt tartalmaz, közülük hét szerzemény kevesebb, mint kétperces, azaz a punk egyik alapszabályát szépen betartották az alkotók. A dalok többségében zanzásítva szerepel mindaz, amiért a műfaj még ma is szerethető: erős dallamok, szókimondó szöveg, lendület és eredetiség, azaz a felvétel tartalmaz valamilyen jellegzetességet, amiről azonnal felismerhető az előadó. A Parquet Courts senkihez sem hasonlítható, ám azért számos nagy példaképhez köthető. Megkockáztatom például, hogy Andy és Austin a Pixies, a Dead Kennedies és a Sonic Youth dalain nőtt fel. Nagyon jó iskola ez, gratulálunk az érettségihez. Annál is inkább, mivel a háttérben érezhető a Talking Heads, Lou Reed, a Clash és a The Fall erős jelenléte is, azaz a fiúk szorgalmi feladatokat is vállaltak tanulmányaik során, és tényleg csak a legjobbaktól tanultak. A Light Up Gold legfőbb erénye viszont az, hogy egyáltalán nem hat mesterkélten, azaz hihető az alkotók szándéka, hogy saját érzéseiket, gondolataikat, zenei elképzeléseiket tolmácsolják, bármiféle üzleti szándék nélkül. A duó honlapja igazolni látszik szimatomat: eléggé béna, kezdetleges, amatőr, nem feltétlenül a külcsínre hangsúlyt fektető virtuális tér. Az az érzésünk, hogy épp csak elérhetővé akarnák tenni magukat. A többi már rajtunk, rajongókon múlik. Értékelés: •••••• RÖVIDEN Norah Jones az Oscar-gálán Los Angeles. Nemcsak Adele, hanem Norah Jones is fellép a februári Oscar-díjátadó gálán: a világhírű énekesnő a Ted című film betétdalát énekli el. A dal, csakúgy mint Adele és Paul Epworth szerzeménye, a Skyfall, esélyes az Oscarra. A díjátadó gála házigazdája a Ted rendezője és írója, Seth MacFarlane lesz. Az Oscar-díjakat február 24-én osztják ki Los Angelesben. (MTI) Casting Made in Hungária Komárom. A Komáromi Jókai Színház 18 és 26 év közötti énekelni és táncolni tudó színészeket keres 4 férfi- és 2 női szerepre a Made in Hungária című produkcióba, melyet Méhes László rendez, s melyben vendégként fellép Fenyő Miklós és Puskás Tamás. Az előadás bemutatója: 2013. május 31., főpróbahét 2013. május 23-30. További előadások: június 1., 2., 7., 8., 9., 14., 15., 16., 22. Ameghallgatás 2013. február 22-énlesz a Komáromi Jókai Színházban. A meghallgatásra egy szabadon választott dal mellett az alábbi slágerek egyikét kérik megtanulni: Csók a családnak, Multimilliomos jazzdobos, Csókkirály. A fényképes jelentkezéseket február 15-ig várják a meghallgatas.jokai@gmail.com címre, (k) Kreatív határátlépések Kassa. Holnap, január 31-én 16.30-kor kortárs magyar képzőművészek kiállítása nyílik a kassai Löffler Béla Múzeumban Creative Transgressions (Kreatív határátlépések) címmel. A kiállítók Bereczki Kata, Czigány Ákos, Duronelly Balázs, Milorad Krstic, Makláry Lilla, MátéOrr, Szabó Dezső, Szabó Franciska, Szöllősi Géza és Takács Szilvia. Az Európa Kulturáis Fővárosa 2013. programsorozat részeként nyíló tárlat a határok átlépéséről szól a festészet, szobrászat, fotóművészet és installációk, illetve ezen műfajok keverésének segítségével. A kiállítás március 3-ig tekinthető meg. (k) Mike Newell rendező úgy írta át Dickens világát filmre, hogy kedvet csinál a regény elolvasásához Látványos szép remények A Pipet alakító Jeremy Irvine, aki már Spielbergnél is játszott főszerepet, valamint Ralph Fiennes Magwitch szerepében (Fotó: Magic Box Slovakia) Charles Dickens Szép remények című regényét sokan sokféleképpen feldolgozták. Más-más helyszínekkel, más-más időben, modernizálva, vagy klasszikus formában, hol mesélősebben, hol akciósabban, hol párbeszédesebben. TALLÓSI BÉLA Mintha a mozi a klasszikusok korát élné: Jane Eyre után Anna Kareninát filmesítették meg ismételten. Most pedig itt van Dickens regényének újabb mozis verziója. Klasszikus felfogásban, kevesebb akcióval, több párbeszéddel és a részletekre is figyelő, lenyűgöző látványvilággal. Bizonyára többen emlékeznek még a korábbi, modernizált feldolgozásra. Azt Alfonso Cua- rón rendezte 1998-ban, az akkor éppen felkapott Gwyneth Paltrow-val és az azóta kissé megkopott Ethan Hawke-kal a főszerepben. Az is Dickens alapján készült, abban is ott van Es- tella és Finn szerelmi története. Igen, Finn, és nem, ahogy ismerjük, Pip. A modem műteremben lezserül mozgó farmernadrágos Finn egy nap arról értesül, hogy egy titokzatos jótevő kiállítást szervez a számára New Yorkban, egy előkelő galériában. Már ez a New York-i kiállítás és modem, előkelő társaság motívum, majd a párizsi helyszín is furcsának tűnt egy kicsit (igaz, ezt megelőzően, egy 1989-es filmes változat is New Yorkban játszódik), nem beszélve arról, hogy metrókocsi a helyszíne az egyik fő konfliktusnak. Cuarón átirata eléggé távolra esik Joseph Hardy 1974-es rendezésétől, melyben Pip karakterét Michael York keltette életre. Az arról szól, hogy: „Az 1840-es években a fiatal árva Pip, a tengerparton találkozik egy szökött rabbal, Magwitch-csel. A fiú önzetlenül segít neki. Nem sokkal ezután Pip az idősödő, excentrikus Miss Havisham házába kerül. A nő azt akarja, hogy a fiú örökbefogadott lányával, Estellával, foglalkozzon. A lány, aki férfiellenes környezetben nevelkedett, hidegen és kegyetlenül bánik vele. Ennek ellenére a fiút elvarázsolja Estella. Hamarosan kiderül, hogy Pip egy ismeretlentől jelentős pénzösszeget kapott. Elindul Londonba, mert úgy gondolja, hogy titokzatos jótevője Miss Havisham. Nem is sejti, hogy Magwitch hamarosan újra felbukkan az életében.” Valójában ez adja vissza Dickens történetét, és szerencsére erről szól a legújabb mozgóképes verzió is. Mike Newell rendezésével atmoszférájában, hatásában, mondhatni, színtiszta klasszikus angol irodaiFILMKOCKA Szép remények ■ Angol dm: Great Expectations ■ Szlovák dm: Veľké nádeje ■ Színes, angol-amerikai filmdráma, 128 perc, 2012 ■ Rendező: Mike Newell ■ író: Charles Dickens ■ Operatőr: John Mathieson ■ Jelmeztervező: Beatrix Aruna Pásztor ■ Szereplő(k): Jeremy Irvine (Pip) Holliday Grainger (Estella) Helena Bonham Carter (Miss Havisham) Ralph Fiennes (Magwitch) A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. mat kap a néző a képi megjelenítés nyelvén. Még az 1974-es változattól is klasszikusabb köntösbe öltöztették, komor, súlyos, megható, meghökkentő képekkel. Nem véletlen, hogy a legjobb jelmeztervezésért BAFTA-díjra jelölték a filmet. Jelmeztervezője az a Beatrix Aruna Pásztor, aki Goda Krisztina Szabadság, Szerelem című filmjének jelmezeit is tervezte, de többször dolgozott a független Gus Van Sant-nal is: klasszikusához, az Otthonom, Idaho című drámához tervezte a ruhákat, és ő öltöztette Will Huntingot is. A Szép reményekben a kovácstól kezdve a nemes urak öltözetéig, Estella ruházatától Miss Havisham túlviselt menyasszonyi ruhájáig, és Pip ruhatárával kicsúcsosodva hibáüan „divatod’ teremtett ebben a filmben. Ez azért fontos, mivel a ruhák tökéletesen illenek bele a hitelesen kialakított környezetbe, akár a tengerparton járunk, akár a legpazarabb nemesi környezetbe látjuk a hősöket. S ez az alapja annak, hogy ráérezzünk Dickens világára. Amit Mike Newell úgy alkalmazott filmre, hogy kedvet csinál az irodalmi alap elolvasásához is. Elárverezik a legtöbbet reprodukált festményt Sokat érő kínai lány MTl-HÍR London. Elárverezik Vlagyimir Tretcsikov orosz festő Kínai lány című festményét Londonban, állítólag ez a vüág legtöbbet reprodukált alkotása. A BBC beszámolója szerint a 2006-ban elhunyt orosz művész azt állította, hogy a festmény félmillió reprodukcióját adta el világszerte. A fiatal kínai lány portréjáért, amely a modell zöldes árnyalatú bőréről és rubinvörös ajkairól vált ismertté, akár 500 ezer fontot is adhatnak. Tretcsikov Oroszországban és Sanghajban nőtt fel, 1946-ban telepedett le Dél-Af- rikában és Fokvárosban festette a híres képet 1952-ben. A modellje Monika Sing-Lee volt, az akkor 17 éves lányra a festő egy mosodában bukkant rá. A művész életrajzírója, Borisz Gorelik szerint a Zöld hölgyként is ismert kép az egyik legfontosabb ikon lett Nagy-Britanniában az ötvenes években. A festmény népszerűsége miatt Tretcsikovot sokan „giccskirálynak” nevezték, ezt ő gyűlölte, mert komoly művésznek tartotta magát. A képet egy chicagói nő vette meg a festőtől, amikor Tretcsikov az Egyesült Államokban járt az ötvenes években. A kép családi tulajdonban maradt az elmúlt hatvan évben. A festményt New Yorkban és Johannesburgban állítják ki az árverés előtt. Akár félmillió fontot is adhatnak érte (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A nol.hu értesülése szerint Szakonyi Károly író kilépése után a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöksége úgy döntött, hogy lemondatja a nyilatkozataival nagy vihart kavart, a testület presztízsét erősen veszélyeztető Fekete György elnököt. Az információt az elnökség egyik - neve elhallgatását kérő - tagja megerősítette a lapnak. Áz elnökség tagjai, Ács Margit, Dévényi Sándor, Jankovics Marcell, Sára Sándor, valamint Csályi Attila és Zelnik József al- elnökök a tegnap délutáni ülésen várták Fekete Györgytől a választ. Az ülés lapzártánkig nem ért véget. Ha az elnök nem mond le, akkor kénytelenek lesznek közgyűlést összehívni, amelyen a tagok meneszthetik az elnököt. Az ülés előtt senki sem nyilatkozott, ezért azt sem tudni, milyen témák szerepeltek még a napirenden. A magyar kulturális élet szereplői közül sokan aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy az ultrakonzervatív Magyar Művészeti Akadémia befolyást szerezhet a pénzosztó Nemzeti Kulturlis Alapprogramban, múzeumokat irányítana, igazgatókat nevezne ki. A jobbos művészeti egyesületből a Fi- desz-kormány által alkotmányba emelt, majd köztestületté alakult MMA ugyanis túllépne eredeti célkitűzésén, hogy nyilatkozatokkal, javaslatokkal igyekezzen terelgetni a magyar kulturális élet szereplőit. Fekete Györgyöt, a szervezet elnökét legtöbben a Konrád György író magyarságát megkérdőjelező nyilatkozata miatt támadják. A vitatott megjegyzés így hangzik: „Ha külföldiek támadják Magyarországot, az nem fáj annyira, mintha valaki olyan támadja kívülről Magyar- országot, áld onnan errefelé magyar. Magyarnak látszik. Fájdalmas számunkra, hogy őt magyarnak könyvelik el onnan errefelé. És ezt a magatartást nem nagyon szerették a világon sohasem.” (MTI/juk) Az AAAAA elnöksége megunta Fekete Györgyöt Betelt a pohár?
