Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-30 / 25. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 30. www.ujszo.com A legkisebb fizetésűek lépnek ki a pénztárakból A fiatalok inkább a II. pillért választják LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Legkésőbb holnap estig el kell juttatniuk nyilatko­zatukat a Szociális Biztosítóba azoknak a pénztártagoknak, akik vissza akarnak térni a telje­sen állami nyugdíjrendszerbe, a második pillér ugyanis február 1-jén újra bezárul. Ugyanez a dátum vonatkozik azokra is, akik ellenkező irányba indul­nak, vagyis inkább a részben magánpénztárakon alapuló kétpilléres rendszert választják. Nekik legkésőbb csütörtökön szerződést kell kötniük valame­lyik nyugdíjpénztárral. A Szoci­ális Biztosító adatai szerint ed­dig legfőképpen a bevétellel nem rendelkezők hagyták el a második pillért, ók tették ki ugyanis a kilépők közel egy- harmadát. Hétfőig 45 760 pénz­tártag lépett ki a kétpilléres rendszerből, ebből mintegy 13 400-uknak az aktuális kivetési alapja nulla euró volt, vagyis semmilyen jövedelemmel sem rendelkeznek. A második leg­népesebb csoport a 20CM-00 euró közti bruttó bérrel rendel­kezőké volt, vagyis igazolódott az a várakozás, hogy a legala­csonyabb bevétellel rendelkező rétegek hagyják majd el a két­pilléres rendszert. Szeptember óta közel 10 ezer új taggal bő­vült a második pillér ügyfelei­nek száma. Ők elsősorban a fia­talabb korosztályba tartoznak, a legtöbbjük26-30 év közötti. Az eddigi adatok szerint az egypilléres rendszerbe visszaté­rő ügyfelek 146,36 millió eurót hoznak magukkal. A visszaté­rőkre a Szociális Biztosító úgy tekint majd, mintha el sem hagyták volna az egypilléres rendszert, de ennek fejében be­olvasztja nyugdíjalapjába a nyugdíj-megtakarításaikat. Újra a parlamentben járt a Gorilla Kis ellenzéki győzelem ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Elmaradt tegnap a parlamentben a heves vita a megújulóenergia-források tá­mogatásáról szóló törvényter­vezet módosításáról. Az ellen­zéki képviselők többsége ugyanis önként lemondott fel­szólalásáról, miután a Smer képviselője, Maroš Kondrót ja­vaslatára kihúzták a jogsza­bályból az ellenzék által bírált pontokat. A javaslatból így ki­esett az a rész, amely állami tá­mogatást biztosított volna a kombinált ciklusú erőmű­veknek, például a Penta birto­kában lévő pozsonyi Kombinált Ciklusú Erőmű (PPC) számára. Ezért állították az ellenzéki po­litikusok, hogy a törvényterve­zetet a Penta igényeihez szabta a Tomáš Malatinský vezette gazdasági minisztérium. A teg­nap elfogadott törvénytervezet szerint csak a 200 megawatt tel­jesítménynél alacsonyabb erőműveknek jár támogatás, a PPC-nek tehát nem. Nemcsak a parlament ülés­termében, de a bizottsági ülé­seken is zajlott az élet. Robert Kaliňák belügyminiszternek a parlament védelmi bizottsága előtt kellett újra jelentést ten­nie a Gorilla-ügyben indított nyomozás állásáról. Akárcsak a tavalyiból, ebből sem derült ki semmi konkrétum, a miniszter csupán annyit mondott, hogy az ügy felgöngyölítésén dolgo­zó speciális nyomozócsoport továbbra is a tárca támogatását élvezi, de mivel munkájuk még tart, részletesebb tájékoztatást nem adhat. Kaliňák lényegtelennek tart­ja, hogy pártelnöke, Robert Fi- co miniszterelnök, járt-e a Go­rilla-iratokban emlegetett, a titkosszolgálat által állítólag megfigyelés alatt tartott lakás­ban. „Ez a vita csak arról szól, hogy a Smert olyan ügybe rán­gassák bele, amihez nincs köze” - válaszolta a belügyminiszter hivatali elődjének, Dániel Lipšicnek. „Ez a botrány a má­sodik Dzurinda-kormánnyal függ össze, nekünk nincs okunk ebbe a mocsárba lépni, ezért sohasem fogunk erre vála­szolni” - szögezte le a belügyi tárca vezetője. A következő je­lentést Kaliňáknak június 30-ig kell benyújtania. Kaliňák a testületet arról is tá­jékoztatta - ezúttal zárt ajtók mögött -, hol tartózkodott Ivan Gašparovič államfő 2009. au­gusztus elsején, amikor egy va­dászaton baleset következtében életét vesztette Michal Bobák erdész. A jelentés szerint limba- chi házában volt, ahonnan csak augusztus 2-án távozott. Lipšic reakciójában elmondta: bár az államfő döntéseinek többségé­vel nem ért egyet, nem lát okot arra, hogy megkérdőjelezze a jelentést, ugyanis eddig egyet­len olyan bizonyítékot sem lá­tott, amely azt igazolná, hogy az államfő nem ott volt, ahol állít­ja. (dem, SITA) RÖVIDEN Az SaS-nek tetszik az Alfa Pozsony. Jozef Kollár szerint pártja, az SaS segíthet Rado- slav Procházkának életbe léptetni az Alfa programcsomagot. Az SaS elnökjelöltjének tetszik az Alfa, hasonló véleményen van Juraj Miškov, a liberálisok frakcióvezetője is. Procházka nyitott az együttműködésre. A KDH szombati vezetőségi ülé­sén utasította el az Alfát, ezután Procházka kijelentette, töb­bet nem indul választásokon a párt színeiben. (SITA) A kormánypárt ellenérdekelt szárnyai nem tudtak megegyezni, nincs vezetője az ÚPN-nek Ellentétek a Smeren belül Pozsony. A Smer egységes politikai tömb, a képvise­lők vezényszóra masíroz­nak- sokan így véleked­nek a kormánypártról. Az ÚPN vezető posztjára tör­ténőjelölés azonban megmutatta, hogy távolról sem egységes a kormányzó 83-as, habár a törésvona­lakat csak sejteni lehet. A képviselők ugyanis hall­gatnak. MÓZES SZABOLCS A Smer az egyiket visszavonta, a másikat leszavazta A Nemzeti Emlékezet Intéze­tének élére a kormánypárt soká­ig nem talált jelöltet, végül két héttel ezelőtt - az utolsó pilla­natban - Juraj Kalinát nevezték meg. Az addig csak szakmai kö­rökben ismert fiatal történész jelölése meglepetést keltett, mivel nem kötődött a párthoz, és szakmai körökben jó híre van. Információink szerint a Dušan Čaplovič fémjelezte szárny nyomta keresztül jelölé­sét, állítólag a miniszter fiának, a Hadtörténeti Intézetet vezető Miloslav Čaplovičnak - szintén történész - a kezdeményezésé­re került „célkeresztbe”. Kalinát végül hétfőn meg­buktatta a párt nacionalista és balos szárnya. Előbbinek nem tetszett a jelölt Jozef Tisóval kapcsolatos nézete, valamint az, hogy helytelenítette a Szva- topluk-szobor elhelyezését a pozsonyi vár előtt. A balos szárny pedig azt nem tudta megemészteni, hogy Kalina még Ján Langoš, a rendszervál­tó politikus idejében érkezett az ÚPN-hez, a jelölt felnéz a néhai intézetvezetőre, sőt, szel­lemi örökösének tartja magát. A frakció végül gyorsan „kivégezte” a jelöltet. A SITA hírügynökség értesülései sze­rint a Szvatopluk-szoborral kapcsolatos kijelentései miatt maga Robert Fico kormányfő kezdeményezte Kalina jelölé­sének átértékelését, hozzá csat­lakozott Marek Maďarič kultu­rális miniszter is. A frakcióülés­re meghívást kapott a jelölt is, ám végül nem voltak kíváncsi­ak véleményére - nem hívták be a terembe. A Smer képvise­lői nem kívánták kommentálni a döntést, Kalina sem nyilatko­zott azóta. „Egyáltalán nem fo­gok reagálni a döntésre” - nyi­latkozta a TASR-nek. (TASR-felvétel) Az ÚPN igazgatójának meg­bízatási ideje februárban jár le. Ma ülésezik az intézet igazga­tótanácsa, itt kellene megvá­lasztani a tanács alelnökét, aki ideiglenesen ellátná az ÚPN vezetését. Tegnap a parlamentben a kép­viselők megtartották az ÚPN vezetőjének választását, ám a titkos szavazás - ahogy az vár­ható volt - eredménytelen lett. Az egyedüli jelölt ugyanis František Mikloško volt, őt az el­lenzék szerette volna az intézet élére ültetni. Mikloško végül csak 63 igen szavazatot kapott. Többet kapnának a magyarok és a romák, a többi kisebbség kevesebb pénzzel számolhat Vita a kisebbségi pénz elosztásáról VERES ISTVÁN Pozsony. Bár a kisebbségi kultúrák finanszírozására szánt pénzkeretet a kormány a tava­lyihoz képest negyedmillióval csökkentette, a magyar pályá­zók mégis nagyobb anyagi ke­rettel számolhatnak. Legalábbis ez áll abban a javaslatban, amely az idei, 4,25 millió eurós összkeret elosztásáról szól. A kisebbségi kormánybiztos hivatalában készült felosztás szerint a magyar kisebbségnek 2,6 milló euró jutna, ez pedig 130 ezerrel több, mint tavaly. 12 ezerrel többet kapnának a romák, a többi kisebbség kerete viszont a javaslat szerint csök­ken (a szerbeket leszámítva, ná­Kisebbségi kulturális támogatások Kisebb­ség 2013 (€) Változás Fejen­ként (€) Magyar 2 600 000 5,20% 5,67 Roma 588 000 2% 5,56 Ruszin 200 000-13% 5,97 Cseh 160 000-9% 5,27 Ukrán 100 000-35% 13,46 Német 80 000-44% 17,06 Horvát 60 000-6% 58,71 Zsidó 60 000-20% 95,09 Lengyel 40 000-50% 12,97 Orosz 40 000-23% 20,03 Bolgár 32 000-6% 30,45 Szerb 20 000 0% 28,65 Morva 20 000-17% 6,09 Megj.: A változás a tavalyi összeghez képest értendő. Fejenként: a 2011-es népszámlálás szerint a nemzeti kisebbség egy tagjára ennyi támogatás jut. luk nincs változás). A többiek persze tiltakoznak a csökkenő keret miatt. Annál is inkább, mert a 2011-es népszámlálás adatai szerint a magyarok szá­ma például csökkent (ők ennek ellenére többet kapnának), a ruszinok viszont gyarapodtak, a szóban forgó felosztás alapján viszont ennek ellenére keve­sebbet kapnak 30 ezerrel. Tegnap a kormányhivatal kisebbségi bizottsága (részben ezért) újratárgyalta a javasla­tot. Korábban ugyan már megvitatták, viszont nem hagyták jóvá, csak tudomásul vették. A döntő szó ebben az ügyben is Igor Federičé, a kormányhivatal vezetőjéé. Ő az első ülés után azt mondta, csak akkor bólint rá a keret­számokra, ha a bizottság a ja­vaslatot szavazatok többségé­vel jóváhagyja. Erre egyébként nem kötelezi őt semmi, a bi­zottság ugyanis csak tanács­adó szerv. A. Nagy László ki­sebbségi kormánybiztos javas­latát tehát változatlanul beter­jesztették. „A pozitív diszkri­mináció és a 2011-es népszám­lálás adatainak figyelembe vé­tele voltak a fő szempontok a felosztás összeállításánál” - mondta lapunknak az ülés előtt Bukovszky László, a kor­mányhivatal nemzetiségpoli­tikai főosztályának vezetője. A bizottság ülése egész délután tartott, és csak lapzártánk után ért véget. Késhet az egybiztosítós rendszer létrehozása, nem készül el időre a transzformációs törvény Nem lesz tartható a szoros menetrend ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az egészségügyi minisztérium nem árul el új részleteket az egybiztosítós egészségbiztosítási rendszer ki­alakításáról, de a tavaly elfoga­dott menetrend szerint jelentős késésben van a projekt. „Már megalakult az egybiztosítós egészségbiztosítási rendszer ki­alakításáért felelős Társaság” - tájékoztatta lapunkat Zuzana Čižmáriková, a szaktárca szóvi­vője. A társaságot több minisz­tériummal közösen hozták lét­re: az igazgatótanácsban az egészségügyi minisztérium képviselője mellett ott ül a pénzügyminisztérium és a kül­ügyminisztérium államtitkára is, a felügyelőtanácsban pedig a az egészségügyi, a pénzügy-, az igazságügyi és a belügyminisz­térium képviselteti magát ál­lamtitkári szinten. Az egész­ségügyi minisztérium azonban még mindig nem írta ki a közbe­szerzési eljárást a tanácsadó cég kiválasztására. ,A közbeszerzé­si eljárást a tanácsadó kiválasz­tására a napokban hirdetjük meg” - állítja a szóvivő. Ezzel már két hónapos késésben van­nak, az eljárást ugyanis már no­vember 30-ig el kellett volna kezdeni. Kérdéses, hogy sike- rül-e tartani a határidőt a transzformációs törvény elfo­gadása során. A szaktárca azt ígérte, hogy május elsején már hatályba léphet az új törvény, eddig azonban még az első vál­tozatot sem mutatták be. A határidő csak úgy lenne tartható, ha a márciusi üléssza­kon a parlament elfogadná a jogszabályt, ehhez azonban már a tegnap kezdődött ülés­szakon el kellene kezdeni a tár­gyalását. Mivel még a törvény- tervezet sem készült el, a par­lament legkorábban a májusi ülésszakon kezdheti meg a jog­szabály vitáját. így a Zuzana Zvolenská egészségügyi mi­niszter által már jövő januárra ígért egybiztosítós rendszer várhatóan néhány hónapot, de akár egy évet is késhet. Szakemberek eközben fo­lyamatosan megkérdőjelezik az egybiztosítós rendszer beve­zetésének előnyeit. Tegnap az INEKO arra kérte a kormányt, hogy válasszon más, haszno­sabb projektet, ami hasonló összegbe kerül. Számításaik szerint az egybiztosítós rend­szer kialakítása legalább 200 millió euróba kerül majd, de az összeg felkúszhat egészen 600 millióra is, a biztosítók beára­zásának megfelelően. Az INE­KO szerint a legjobb megoldás az lenne, ha ezzel az összeggel a kormány az államadósságot csökkentené, ami idén való­színűleg eléri majd GDP-ará- nyosan az 55,4%-ot. (lpj)

Next

/
Oldalképek
Tartalom