Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-30 / 25. szám, szerda

Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 30. Edward Garba lánya szerint az apja özvegye sem küldhetett pénzt a volt nagyszombati érseknek Ki szponzorálta Sokolt? Ki adta neki a pénzt? (SITA-felvétel) Ján Sokol mecénásának, Edward Garbának a lá­nya elképzelhetetlennek tartja, hogy édesapja öz­vegye évente 10 ezer dol­lárt küldött volna aján­dékba a volt nagyszom­bati érseknek. Azt is cá­folja, hogy az apja arról végrendelkezett volna, hogy Sokol halála után is minden évben bizonyos összeget kapjon a hagya­tékából. VRABEC AAÁR1A „Nem tudom, ki állítja ezt, de ez hülyeség. Mért nem vállalja a nevét, az a személy?” - reagált a Kaliforniában élő Darina Kre- itschitz a Plus jeden deň napi­lapban megjelent információk­ra. Ezek szerint édesapja és má­sodik felesége, a Ľubietovából származó Marta minden évben 10 ezer dollárt küldött kará­csonyra Sokolnak, és az özvegy férje 2001-ben bekövetkezett halála után is így tett. A lap Marta Garba Szlovákiá­ban élő keresztlányára hivatko­zik, aki állítólag nem akaija fel­fedni a kilétét. „Martának két lánytestvére volt Szlovákiában és három keresztlánya, mind­egyiket ismertem. De akárme­lyikük állítja azt, hogy Marta pénzt küldött Sokolnak, nem mond igazat. Nagyon bizalmat­lan, zárkózott asszony volt, rá­adásul evangélikus, nem kedvel­te a katolikusokat. Az sem igaz, hogy apám kisemmizte volna őt, mert mindent ráhagyott. És az sem igaz, hogy házakat adott bérbe és az özvegye azok bevéte­léből élt. Nagyon precíz ember volt, tízoldalas végrendeletet üt, ebben mindent részletesen kifej­tett, de Sokolról egy szó sem esik benne. Hogy életében mit adott neki, azt nem tudom, de hogy a testamentumban nem említette meg, az biztos” - állítja határo­zottan a hölgy. Darina Kreitschitz szerint édesapja nem volt különöseb­ben vallásos. „Csak azután vált azzá, miután egy hitbuzgó New York-i ügyvéd hatása alá ke­rült. Egy templomi közösségbe jártak, áldoztattak is, ez az em­ber érhette el nála, hogy jelen­tős összeget hagyjon az egy­házra. Hogy pontosan mennyit, azt én sem tudom, de minden részletre kiterjedően úgy rendelkezett, hogy a pénzt csakis jótékonykodásra hasz­nálhassák” - mondja az asszony, akit lapunk tájékozta­tott arról, hogy a volt nagy­szombati érsek az apjától ka­pott milliókra hivatkozik. Darina Kreitschizt Pozsony­ban született 1947-ben, tizenöt éves koráig nem is ismerte az édesapját. „Egyéves voltam, amikor a szüleim elváltak és apám visszament Amerikába, ahol született. Tizenöt éves ko­romig nem is láttam őt, de ak­kor megegyeztek édesanyám­mal, hogy magához vesz, mert jobb lesz nekem, ha a szabad világban növök fel. Tudom, hogy jót akartak, de számomra nagyon nehéz évek következ­tek. Apámmal nem volt igazán bensőséges a kapcsolatom, édesanyámat pedig az elválá­sunk után csak négyszer lát­tam. Három évig Svájcban él­tünk apámmal, aztán költöz­tünk Amerikába” - meséli el élete történetét az asszony, aki ma is egészségügyi nővérként dolgozik egy klinikán. Arról, hogy szülei házasságát az egyház érvénytelenítette vol­na, nem tud, de nem is tartja lé­nyegesnek. „Lehet, hogy apám ezt is elintézte, de ettől én még a lánya vagyok, és ez a végrende­letén sem változtat semmit. Csodálkozom, miért teregetnek ki az özvegye szlovákiai rokonai olyan családi ügyeket, amelyek­hez senkinek semmi köze. Mert ebből az egészből csak annyi tar­tozik a nyilvánosságra, mit tett apám végrendeletére hivatkoz­va Sokol érsek. Úgy látom, csú­nyán visszaélt vele, ezért fogok mindent megtenni, hogy kide­rüljön az igazság” - mondja Da­rina Kreitschitz. Talán az építésfelügyeletet is felelősségre vonják 10 ezres spórolás okozhatta a hídomlást ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szakértői vélemé­nyek szerint a gyenge aládúco­ló szerkezet alkalmazása miatt omlott össze a Kiskerény (Ku- rimany) mellett épülő híd egy része tavaly november 2-án - írja keddi számában a Pravda napilap az ügy vizsgálatának eredményeire hivatkozva. Sokkal masszívabb aládúcoló szerkezetet kellett volna al­kalmazni, s akkor elkerülhető lett volna a négy emberéletet követelő tragédia. Csupán tízezer euróba került volna néhány tartóelem, mely­nek köszönhetően a szerkezet teherbírása már elegendő lett volna. Sokat ezzel nem spórol­tak volna meg az építtetők, ugyanis az egész támrendszer felállítása összesen 322 ezer euróba került. A szakértői je­lentést a Nemzeti Autópálya Rt. (NDS) már megkapta. „Aje- lentés tartalma része a nyomo­zati iratanyagnak” - nyilatkoz­ta Marcel Jánošík, az NDS szó­vivője azzal, hogy mivel a vizs­gálat még nem ért véget, rész­letesebb tájékoztatást nem ad­nak róla. Ján Počiatek közelekedés- ügyi miniszter a parlament je­lenlegi ülésén egy jelentést is felolvas a tragédiáról, s annak következményeiről, ám ez a dokumentum sem tartalmaz részletesebb információkat. Csupán az derül ki belőle, hogy az építkezés a Dl-es adott sza­kaszán folytatódik, a híd építé­sét február elején befejezhetik. „Ugyanakkor elrendeltük, hogy az összes hasonló, poten­ciális veszélyt jelentő tartó- szerkezetet csak független szakértői elemzés kidolgozása után lehet a jövőben felépítem” - olvasható a jelentésben. Egyébként az sem kizárt, hogy a tragédiához további hi­ányosságok is hozzájárultak. Még a statikai számítások el­lenőrzése is folyamatban van. Mivel az említett tartóelemek­ből pontosan annyit állítottak A novemberi tragédiának 4 ha­lálos áldozata volt (TASR-felvétel) fel, amennyi a tervrajzban sze­repelt, a napilap szerint a stati­kus is tévedhetett. Az építke­zést felügyelő szakértők bűnrészességét is vizsgálják, egyes nézetek szerint ugyanis legalább nekik észre kellett volna venniük, hogy túl gyenge az aládúcoló szerkezet, (dem) A munkaügyi tárca hat hónapos kiképzést javasol a tartósan munkanélkülieknek, a védelmi miniszter szerint ez nem galambház lesz Önkénteseket és tartalékosokat akar a védelmi tárca LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Nyárra szeretné előkészíteni az önkéntes kato­nai és az aktív tartalékos szolgá­lat létrehozásának törvényi hát­terét a védelmi minisztérium. Martin Glváč védelmi mi­niszter tegnap Ján Richter szo­ciális ügyi miniszterrel tárgyalt az önkéntes katonák és az aktív tartalékosok lehetséges java­dalmazásáról. „Elképzelhető, hogy zsoldot kapnának, de felmerült például az adóked­vezmény lehetősége is” - jelen­tette ki Glváč. Azt sem tartja ki­zártnak, hogy elképzelései megvalósításához alkotmány- módosításra lesz szükség. Külföldi bevetés A védelmi minisztérium egyelőre csak homályos el­képzelésekkel rendelkezik az önkéntesek és a tartalékosok kihasználásáról. „Elképzelhe­tő a bevetésük hazai válság- helyzetekben, de nem kizárt az sem, hogy külföldi válság- helyzetekben vennénk őket igénybe” - mondta a védelmi miniszter. A hadsereg elsősorban spe­ciális tudással rendelkező em­bereket keres, de a miniszter azt nem pontosította, hogy mi­lyen szakemberekre lenne szükségük. Glváč azt is kifogá­solja, hogy az állam nem ren­delkezik semmilyen aktuális adatbázissal a „hadra fogható” fiatalokra vonatkozóan. Meglepő módon sokkal pon­tosabb elképzelésekkel rendel­kezik a leendő önkéntesek ki­használására vonatkozóan a szociális ügyi minisztérium. Ján Richter tárcavezető konkrét pi­lot projektet javasolt kollégájá­nak, amelybe mintegy 150 tar­tós munkanélküli kapcsolód­hatna be. ,A projekt teljes költ­ségvetése 1,2-1,3 millió euró lenne, és hat hónapig tartana” - jelentette be Richter. Elképzelése szerint a jelent­kezők katonai, nem harcoló alakulatoknak megfelelő kato­nai kiképzést kapnának, ennek fejében a projekt ideje alatt biz­tosítanák számukra a szállást és az étkezést, és mintegy 250 eurónyi juttatást is kapnának havonta. „Egy fő kiképzése összesen 8 ezer euróba kerülne” - számolta ki a szociá­lis ügyi miniszter. A szállást ka­szárnyákban biztosítaná a vé­delmi minisztérium. Katonaság után irány a munka Richter szerint a kiképzésen átesett munkanélküliek na­gyobb eséllyel találnának munkát is maguknak. ,A pro­jekt felkészíti a fiatalokat a ci­vilvédelmi feladatokra, a résztvevők munkavégzési szo­kásokra tesznek szert, fegyel­met tanulnak, és olyan képzé­sekbe kapcsolódhatnak be, amelyek javítják elhelyezke­dési esélyeiket” - jelentette ki Richter. A szociális ügyi tárca már az év második felében el­indítaná a projektet, a szüksé­ges anyagiakat uniós támoga­tásból biztosítanák. A védelmi tárca ennél rövidebb kiképzést képzelt el. „8-9 hetes kiképzés elegendő lenne” - véli Glváč, aki azonban örömmel fogadta Richter elképzelését is. A védelmi minisztérium sze­rint azonban a kiképzés nem lenne galambház, ajelentkezők a hadsereggel szerződnének, és a szerződésszegés komoly szankciókat vonna maga után. „A kiképzés során a hivatásos ál­lomány is megtapasztalhatná a civilekkel való munkát” - véli Glváč. A kötelező sorkatonai szolgálat 2005-ben szűnt meg, az utolsó sorkatona 2005. de­cember 22-én szerelt le. Honvédelmi kötelezettség + a sorkatonai kötelezettség 2005-ben megszűnt ♦ a honvédelmi kötelezettség a férfiak 19 éves korában kezdődik + a katonai rendfokozat nélküliek esetében 45 éves korig tart ♦ rendfokozattal rendelkezők esetében 55 éves korig tart ♦ a regisztrációt a polgármesteri hivatal végzi, amely éven­te június 30-ig elküldi a katonai hatóságnak azoknak a köz­ségben állandó lakhellyel rendelkező fiataloknak a listáját, akik az adott évben betöltik 18. életévüket ♦ ők a következő évben, vagyis 19 éves koruktól bekerülnek a nemzeti nyilvántartásba + a nyilvántartásban szereplő férfiak háború, hadiállapot, rendkívüli állapot, szükségállapot rendkívüli esetén szolgá­latra berendelhetőek , Tankista " kerestetik (Tomáš Benedikovič felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom