Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-30 / 25. szám, szerda
Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 30. Edward Garba lánya szerint az apja özvegye sem küldhetett pénzt a volt nagyszombati érseknek Ki szponzorálta Sokolt? Ki adta neki a pénzt? (SITA-felvétel) Ján Sokol mecénásának, Edward Garbának a lánya elképzelhetetlennek tartja, hogy édesapja özvegye évente 10 ezer dollárt küldött volna ajándékba a volt nagyszombati érseknek. Azt is cáfolja, hogy az apja arról végrendelkezett volna, hogy Sokol halála után is minden évben bizonyos összeget kapjon a hagyatékából. VRABEC AAÁR1A „Nem tudom, ki állítja ezt, de ez hülyeség. Mért nem vállalja a nevét, az a személy?” - reagált a Kaliforniában élő Darina Kre- itschitz a Plus jeden deň napilapban megjelent információkra. Ezek szerint édesapja és második felesége, a Ľubietovából származó Marta minden évben 10 ezer dollárt küldött karácsonyra Sokolnak, és az özvegy férje 2001-ben bekövetkezett halála után is így tett. A lap Marta Garba Szlovákiában élő keresztlányára hivatkozik, aki állítólag nem akaija felfedni a kilétét. „Martának két lánytestvére volt Szlovákiában és három keresztlánya, mindegyiket ismertem. De akármelyikük állítja azt, hogy Marta pénzt küldött Sokolnak, nem mond igazat. Nagyon bizalmatlan, zárkózott asszony volt, ráadásul evangélikus, nem kedvelte a katolikusokat. Az sem igaz, hogy apám kisemmizte volna őt, mert mindent ráhagyott. És az sem igaz, hogy házakat adott bérbe és az özvegye azok bevételéből élt. Nagyon precíz ember volt, tízoldalas végrendeletet üt, ebben mindent részletesen kifejtett, de Sokolról egy szó sem esik benne. Hogy életében mit adott neki, azt nem tudom, de hogy a testamentumban nem említette meg, az biztos” - állítja határozottan a hölgy. Darina Kreitschitz szerint édesapja nem volt különösebben vallásos. „Csak azután vált azzá, miután egy hitbuzgó New York-i ügyvéd hatása alá került. Egy templomi közösségbe jártak, áldoztattak is, ez az ember érhette el nála, hogy jelentős összeget hagyjon az egyházra. Hogy pontosan mennyit, azt én sem tudom, de minden részletre kiterjedően úgy rendelkezett, hogy a pénzt csakis jótékonykodásra használhassák” - mondja az asszony, akit lapunk tájékoztatott arról, hogy a volt nagyszombati érsek az apjától kapott milliókra hivatkozik. Darina Kreitschizt Pozsonyban született 1947-ben, tizenöt éves koráig nem is ismerte az édesapját. „Egyéves voltam, amikor a szüleim elváltak és apám visszament Amerikába, ahol született. Tizenöt éves koromig nem is láttam őt, de akkor megegyeztek édesanyámmal, hogy magához vesz, mert jobb lesz nekem, ha a szabad világban növök fel. Tudom, hogy jót akartak, de számomra nagyon nehéz évek következtek. Apámmal nem volt igazán bensőséges a kapcsolatom, édesanyámat pedig az elválásunk után csak négyszer láttam. Három évig Svájcban éltünk apámmal, aztán költöztünk Amerikába” - meséli el élete történetét az asszony, aki ma is egészségügyi nővérként dolgozik egy klinikán. Arról, hogy szülei házasságát az egyház érvénytelenítette volna, nem tud, de nem is tartja lényegesnek. „Lehet, hogy apám ezt is elintézte, de ettől én még a lánya vagyok, és ez a végrendeletén sem változtat semmit. Csodálkozom, miért teregetnek ki az özvegye szlovákiai rokonai olyan családi ügyeket, amelyekhez senkinek semmi köze. Mert ebből az egészből csak annyi tartozik a nyilvánosságra, mit tett apám végrendeletére hivatkozva Sokol érsek. Úgy látom, csúnyán visszaélt vele, ezért fogok mindent megtenni, hogy kiderüljön az igazság” - mondja Darina Kreitschitz. Talán az építésfelügyeletet is felelősségre vonják 10 ezres spórolás okozhatta a hídomlást ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szakértői vélemények szerint a gyenge aládúcoló szerkezet alkalmazása miatt omlott össze a Kiskerény (Ku- rimany) mellett épülő híd egy része tavaly november 2-án - írja keddi számában a Pravda napilap az ügy vizsgálatának eredményeire hivatkozva. Sokkal masszívabb aládúcoló szerkezetet kellett volna alkalmazni, s akkor elkerülhető lett volna a négy emberéletet követelő tragédia. Csupán tízezer euróba került volna néhány tartóelem, melynek köszönhetően a szerkezet teherbírása már elegendő lett volna. Sokat ezzel nem spóroltak volna meg az építtetők, ugyanis az egész támrendszer felállítása összesen 322 ezer euróba került. A szakértői jelentést a Nemzeti Autópálya Rt. (NDS) már megkapta. „Aje- lentés tartalma része a nyomozati iratanyagnak” - nyilatkozta Marcel Jánošík, az NDS szóvivője azzal, hogy mivel a vizsgálat még nem ért véget, részletesebb tájékoztatást nem adnak róla. Ján Počiatek közelekedés- ügyi miniszter a parlament jelenlegi ülésén egy jelentést is felolvas a tragédiáról, s annak következményeiről, ám ez a dokumentum sem tartalmaz részletesebb információkat. Csupán az derül ki belőle, hogy az építkezés a Dl-es adott szakaszán folytatódik, a híd építését február elején befejezhetik. „Ugyanakkor elrendeltük, hogy az összes hasonló, potenciális veszélyt jelentő tartó- szerkezetet csak független szakértői elemzés kidolgozása után lehet a jövőben felépítem” - olvasható a jelentésben. Egyébként az sem kizárt, hogy a tragédiához további hiányosságok is hozzájárultak. Még a statikai számítások ellenőrzése is folyamatban van. Mivel az említett tartóelemekből pontosan annyit állítottak A novemberi tragédiának 4 halálos áldozata volt (TASR-felvétel) fel, amennyi a tervrajzban szerepelt, a napilap szerint a statikus is tévedhetett. Az építkezést felügyelő szakértők bűnrészességét is vizsgálják, egyes nézetek szerint ugyanis legalább nekik észre kellett volna venniük, hogy túl gyenge az aládúcoló szerkezet, (dem) A munkaügyi tárca hat hónapos kiképzést javasol a tartósan munkanélkülieknek, a védelmi miniszter szerint ez nem galambház lesz Önkénteseket és tartalékosokat akar a védelmi tárca LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Nyárra szeretné előkészíteni az önkéntes katonai és az aktív tartalékos szolgálat létrehozásának törvényi hátterét a védelmi minisztérium. Martin Glváč védelmi miniszter tegnap Ján Richter szociális ügyi miniszterrel tárgyalt az önkéntes katonák és az aktív tartalékosok lehetséges javadalmazásáról. „Elképzelhető, hogy zsoldot kapnának, de felmerült például az adókedvezmény lehetősége is” - jelentette ki Glváč. Azt sem tartja kizártnak, hogy elképzelései megvalósításához alkotmány- módosításra lesz szükség. Külföldi bevetés A védelmi minisztérium egyelőre csak homályos elképzelésekkel rendelkezik az önkéntesek és a tartalékosok kihasználásáról. „Elképzelhető a bevetésük hazai válság- helyzetekben, de nem kizárt az sem, hogy külföldi válság- helyzetekben vennénk őket igénybe” - mondta a védelmi miniszter. A hadsereg elsősorban speciális tudással rendelkező embereket keres, de a miniszter azt nem pontosította, hogy milyen szakemberekre lenne szükségük. Glváč azt is kifogásolja, hogy az állam nem rendelkezik semmilyen aktuális adatbázissal a „hadra fogható” fiatalokra vonatkozóan. Meglepő módon sokkal pontosabb elképzelésekkel rendelkezik a leendő önkéntesek kihasználására vonatkozóan a szociális ügyi minisztérium. Ján Richter tárcavezető konkrét pilot projektet javasolt kollégájának, amelybe mintegy 150 tartós munkanélküli kapcsolódhatna be. ,A projekt teljes költségvetése 1,2-1,3 millió euró lenne, és hat hónapig tartana” - jelentette be Richter. Elképzelése szerint a jelentkezők katonai, nem harcoló alakulatoknak megfelelő katonai kiképzést kapnának, ennek fejében a projekt ideje alatt biztosítanák számukra a szállást és az étkezést, és mintegy 250 eurónyi juttatást is kapnának havonta. „Egy fő kiképzése összesen 8 ezer euróba kerülne” - számolta ki a szociális ügyi miniszter. A szállást kaszárnyákban biztosítaná a védelmi minisztérium. Katonaság után irány a munka Richter szerint a kiképzésen átesett munkanélküliek nagyobb eséllyel találnának munkát is maguknak. ,A projekt felkészíti a fiatalokat a civilvédelmi feladatokra, a résztvevők munkavégzési szokásokra tesznek szert, fegyelmet tanulnak, és olyan képzésekbe kapcsolódhatnak be, amelyek javítják elhelyezkedési esélyeiket” - jelentette ki Richter. A szociális ügyi tárca már az év második felében elindítaná a projektet, a szükséges anyagiakat uniós támogatásból biztosítanák. A védelmi tárca ennél rövidebb kiképzést képzelt el. „8-9 hetes kiképzés elegendő lenne” - véli Glváč, aki azonban örömmel fogadta Richter elképzelését is. A védelmi minisztérium szerint azonban a kiképzés nem lenne galambház, ajelentkezők a hadsereggel szerződnének, és a szerződésszegés komoly szankciókat vonna maga után. „A kiképzés során a hivatásos állomány is megtapasztalhatná a civilekkel való munkát” - véli Glváč. A kötelező sorkatonai szolgálat 2005-ben szűnt meg, az utolsó sorkatona 2005. december 22-én szerelt le. Honvédelmi kötelezettség + a sorkatonai kötelezettség 2005-ben megszűnt ♦ a honvédelmi kötelezettség a férfiak 19 éves korában kezdődik + a katonai rendfokozat nélküliek esetében 45 éves korig tart ♦ rendfokozattal rendelkezők esetében 55 éves korig tart ♦ a regisztrációt a polgármesteri hivatal végzi, amely évente június 30-ig elküldi a katonai hatóságnak azoknak a községben állandó lakhellyel rendelkező fiataloknak a listáját, akik az adott évben betöltik 18. életévüket ♦ ők a következő évben, vagyis 19 éves koruktól bekerülnek a nemzeti nyilvántartásba + a nyilvántartásban szereplő férfiak háború, hadiállapot, rendkívüli állapot, szükségállapot rendkívüli esetén szolgálatra berendelhetőek , Tankista " kerestetik (Tomáš Benedikovič felvétele)