Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-25 / 21. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 25. www.ujszo.com A jobbközép pártok választói is Bezákot szeretik Bezák győzne, de nem akar elnök lenni ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az MVK közvélemény-kutató ügynökség felmérése szerint a voksok 35,3 százalékával Róbert Bezák nyerné az államfőválasztást, ha most kellene urnához járulni. Az érintett megtisztelőnek nevezNem indulna (Somogyi-fotó) te a polgárok bizalmát, de nem fog indulni a posztért. „Ez szóba sem jöhet, én pap vagyok, nincs a politikában keresnivalóm. Szlovákiának volt már tapasztalata pap köztársasági elnökkel, ebből mindenki okulhatott. A lelkiség és a hatalom nem fér meg egymással. Furcsállom, hogy a nevem egyáltalán szerepel az ilyen felmérésekben annak ellenére, hogy már többször is kizártam ezt a lehetőséget, mert megtéveszti az embereket” - mondta lapunknak Róbert Bezák. Az eredmény azonban mindenképp tükrözi a leváltott érsek népszerűségét, és a támogatására összegyűlt több mint 10 ezer aláírás mellett újabb jelzés a szlovák püspökök irányába. A püspökkari konferencia szóvivője, Jozef Kováčik szerint ezzel nem foglalkoznak, mert az egész elnökjelöltség puszta spekuláció. Mint mondta, egy pap csak felettesei engedélyével vállalhat állami vagy közfeladatot, ha önkényesen vállalkozik ilyesmire, akkor megfosztják a szentségek kiszolgálásának jogától. Az MVK január 7-e és 13-a között végzett felmérésében 1125 személyt kérdeztek meg, az érdemi válasszal 60,70 százalékuk szolgált, 39,3 százalékuk nem tudta kit válasszon. A második helyen Robert Fico végzett 29%-kal, harmadik pedig Pavol Hrušovský lett. Ajobbközép pártok, az SaS, a KDH, az OLaNO, a Híd és az SDKÚ szavazói körében is Bezák vezet 37,7 százalékkal, a második Pavol Hrušovský 24,4 százalékkal. A Smer szimpatizánsainak 62,3 százaléka Robert Ficót választaná, náluk Bezák a második helyen áll 20,4 százalékkal. A felmérésben szereplő személyek közül egyébként eddig csak Andrej Kiska és Ján Čamogurský jelentette be hivatalosan, hogy indulna az államfői posztért, (vm, TASR) Ki nyerné az elnökválasztást? Róbert Bezák 35,3% Robert Fico 29,0% Pavol Hrušovský 11,7% Ján Čamogurský 9,5% Milan Kňažko 8,7% Andrej Kiska 5,8% forrás: MVK ügynökség RÖVIDEN Szükség van a pénztártagok pénzére Pozsony. A második nyugdíjpillérből január 31-ig lehet ismételten kilépni. Az eddig ismert adatok szerint 27 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, miközben a kormány 60 ezer fővel számolt. Előzetes becslések szerint január végéig 35 ezren hagyják ott a magánpénztárakat, 9 ezren viszont belépnek. Ha a becslés helytálló, akkor a Szociális Biztosítóba mintegy 113 millió euró áramlik át a kilépő pénztártagok révén. Az így befolyó pénzt nem valamelyik ágazat vagy tárca kapja meg, hanem a lassuló gazdasági növekedés, továbbá a kisebb adóbevétel által ütött lyukat foltozzák be - mondta a Pravdának Peter Kažimír pénzügyminiszter. A nyugdíjpénztárak napjainkban 5,5 milliárd eurónyi vagyont kezelnek, a hozamok nem érik el az infláció mértékét, viszont például 2011-ben az állami nyugdíj-valorizáció mértéke sem követte az éves pénzromlás ütemét. (Pr, ú) Az EP-ben a kettős állampolgárság Brüsszel. Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága szerdán döntött a szlovákiai állampolgárságuktól megfosztott magyarok ügyében benyújtott petíció befogadásáról. A bizottság ldvizsgálandónak ítélte a beadványt, melynek megtárgyalására a következő hónapokban sor kerül. Bagó Zoltán fideszes, Tőkés László romániai és Mészáros Alajos (MKP) szlovákiai képviselők szerint Szlovákia eljárása súlyosan sérti az állampolgárságuktól megfosztottak jogait és szemben áll az Európai Unió alapértékeivel, ezért európai fórum előtt kell jogorvoslatot keresni az ügyben, (ú) Fico is támogatja a közös olimpiát Poprád. A kormány támogatja, hogy Szlovákia Lengyel- országgal közösen szervezze a 2022-es Téli Olimpiai Játékokat. Robert Fico kormányfő erről tegnap nyilatkozott poprá- di sajtótájékoztatóján. „Megpróbáljuk” - jelentette ki tegnap Fico. A kormány várhatóan még februárban dönt a pályázat hivatalos támogatásáról. (SITA) A kormány a ZMOS nyomására megszüntette volna az őszi pedagógussztrájk egyetlen eredményét Vita az iskolák finanszírozásáról Pozsony. Kedden még 90 százalékról beszéltek, tegnap már ismét százról. Az oktatásügyi minisztérium bejelentette, mégsem változtatják meg a decemberben elfogadott kormányrendeletet. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ez megszabja, hogy a fenntartók a bémormatívák 100 százalékát kötelesek az iskolák alkalmazottainak bérére fordítani. Nyáron állítólag egy tervezettel állnak elő, amely a jelenlegi „fejpénzrendszer” helyett 2014. januári hatállyal az úgynevezett osztályfinanszírozást vezeti be. A fejpénzrendszer ugyanis egy nagy üzlet, véli Dušan Čaplovič. „Az új rendszer célja, hogy a negatív populációs mutatókra reagálva elsősorban az osztályok és az oktatási folyamat minőségét segítse elő” - mondta a miniszter. Közbeszólt a ZMOS A minisztérium tétovázásának oka az önkormányzatokat tömörítő Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS). Čaplovič ugyanis azt ígérte nekik decemberben, hogy ha gondok adódnának az említett módosítás miatt, visszaállítják a korábbi szabályokat. A megyék és az önkormányzatok azért bírálták a decemberi módosítást, mert megtiltotta volna nekik, hogy az általuk fenntartott iskolák költségvetésében mutatkozó különbségeket kiegyenlítsék az említett tíz százalék segítségével. A normatív rendszer sajátossága ugyanis, hogy az állam egyes iskolákat „túlfinanszíroz”, míg másoknak nem elég a neki járó anyagi keret. Ennek fő oka, hogy különböznek az épületek fenntartási költségei, és a tanárok bérezése is (kortól és végzettségtől függően). Decemberben ez volt az egyetlen konkrét lépés, amit a kormány a sztrájkoló pedagógusok nyomására meglépett. Korábban többször előfordult, hogy a fenntartók a bérekre szánt támogatásból fedezték az iskolák épületeinek fenntartási költségeit, figyelmeztet Pavel Ondek. Az Oktatásügyi és Tudományos Dolgozók Szak- szervezetének elnöke egy pénzügyminisztériumi kimutatásra hivatkozik, mely szerint 2012-ben állítólag 16 millió eu- rót fordítottak Szlovákia-szerte fenntartásra a bémormatívákból. .Azzal semmi gond nincs, ha megengedik az önkormányzatoknak, hogy kipótolják az egyes iskolák közt mutatkozó különbségeket. De ha az állam így akarja segíteni a nagy fenntartási költségű iskolákat, akkor az a tanárbérek rovására megy” -szögezi le Ondek. Ettől senki nem keres majd többet Az iskolai alkalmazottak bére szükségszerűen sem alacsonyabb, sem magasabb nem lesz az említett módosításoktól, véli Masszi János, a dunaszerdahe- lyi Vámbéry Ármin Alapiskola igazgatója. A tanárok és a többi alkalmazott bére ugyanis adott. A munkaköri tevékenység és a végzettség kombinációjaként kell besorolni őket az állam által meghatározott bértáblázat szerint, hangsúlyozza Masszi. „Én ezért az egyik döntést sem tartom jónak, mert nem ez a gyógyír a problémára” - mondja az igazgató. Szerinte nincsenek túlfinanszírozott iskolák, hiszen nem jut elegendő támogatás az épületek felújítására, a tansegédesz- köz-állomány fejlesztésére sem. Leszögezi ugyanakkor, hogy Dunaszerdahelyen az iskolák többségében nem elégséges az állam által küldött támogatás. (TASR, vps) Emelkedik a munkanélküli-segélyen élők száma, de még mindig sereghajtók vagyunk Átlagosan 289 eurót adnak, és kevesen kapják UJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az állástalanok létszámának év végi növekedésével párhuzamosan meglódult a munkanélküli-segélyben részesülők száma is. 2012 decemberében országosan 41 770 fő számára folyósítottak munkanélküli-segélyt (minden tizedik állástalan részesül belőle), ez 1200-zal haladja meg a novemberi mutatót. Ám még ezzel a növekedéssel sem jutottunk közelebb az uniós átlaghoz, sőt Szlovákia továbbra is a sor legvégén áll, ugyanis a munkanélküliek számához viszonyítva nálunk részesülnek a legkevesebben ebben a támogatásban. Szlovákia ugyanis mind uniós, mind világviszonylatban a sor végén kullog a kifizetett munkanélküli-segélyek számát tekintve. Az összes munkanélkülinek csak mintegy 10 százaléka jogosult erre a támogatásra, az arányokat tekintve ennél még Kínában is többen kapnak segélyt, derül ki Lucia Kureko- vá, az Elemzés bizonyítja... című blog egyik szerzőjének munkájából. Főleg Németországgal és Ausztriával összehasonlítva állunk nagyon rosszul, ahol a munkanélküliek több mint 90 százaléka részesül ilyen támogatásban, de nagyon gyengén szerepel Szlovákia a volt szocialista államok viszonyában is. Magyarországon és Csehországban is közel 50 százalék a munkanélküli-támogatásban részesülő munkanélküliek aránya, és még a hozzánk legközelebb álló Lengyelországban is mintegy 18 százalékuk kap munkanélküli segélyt. Ez nagyrészt a munkanélkülisegély szigorú szlovákiai feltételeinek köszönhető, ez ugyanis csak annak jár, aki az elbocsátása előtti három évben legalább két évet ledolgozott. Az emelkedő múlt havi számadat ellenére 2012-ben nem decemberben kapták a legtöbben a segélyt, hanem márciusban, amikor 45,7 ezer embernek folyósították - derült ki a Szociális Biztosító napokban közzétett adataiból. A munkanélküli-segély összege a kivetési alap, vagyis a bruttó bér 50 százalékát éri el. 2013 januárjától szigorították a szabályokat, legfeljebb az országos átlagbér kétszereséből számítják ki a segély nagyságát (korábban a kivetési alap plafonja az átlagbér háromszorosa volt). Ennek folyományaként az év kezdetétől a munkanélküli-segély felső határa a korábbi 1153,50 euróról 786 eu- róra mérséklődött. Az átlag természetesen messze elmarad a maximumtól, az átlagos segély összege tavaly 289 euró volt. (sán, lpj) Az országos rendőrfőkapitány szerint a sajtó félreértelmezi a rendelkezésére álló információkat Gorilla-ügy: eljárás indulhat Lipšic ellen ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Több feljelentés érkezett tavaly decemberben Daniel Lipšic volt belügyminiszter ellen, egy részük a Gorillaüggyel kapcsolatos - tájékoztatott tegnap a Hospodárske noviny gazdasági napilap. Értesülései szerint több vétség miatt is felelősségre vonnák a volt tárcavezetőt, többek közt hivatali jogkörrel való visszaélés miatt. A napilap szerint Lipšicet egy blogja miatt jelenthették fel, amelyben jelezte, hogy a Gorilla-ügyben érintett Penta Belügyminiszterből vádlott? (Tomáš Benedikovič felvétele) pénzügyi csoport egyik vezetője, Jaroslav Haščák kenőpénzt fizetett Jirko Malchárek egykori gazdasági miniszternek. Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány tegnap kijelentette: nem igaz, hogy Lipšic ellen eljárást folytatnának, szerinte semmilyen ügyben sem gyanúsított. Azt ugyan beismerte, hogy több feljelentés is érkezett ellene, de jelenleg csak azt vizsgálják, hogy megalapozott-e a bűnvádi eljárás megkezdése. Gašpar hangsúlyozta, mindezt a Gorilla-ügy felgöngyölítésén dolgozó nyomozócsoport vizsgálja, amit még Lipšic állított fel. Radoslav Procházka (KDH) képviselő szerint botrányos lenne, ha a Gorilla-ügy kapcsán Lipšic ellen bármiféle eljárást kezdeményeznének. „Ez ugyanolyan forgatókönyv lenne, mint Malina Hedvig esetében. Mivel nem tudják megoldani a bűntényt, teljesen rossz hányból közelítik meg a dolgot” - mondta Procházka. Lipšic a KDH jelöltjeként volt az előző kormány belügyminisztere, jelenleg az Uj Többség (NOVA) elnöke. Tavaly ő kezdeményezte a Gorillaügy kivizsgálását. (dem, SITA) Azt a keveset is elvennék tőlük, amit tavaly elértek (Ján Krošlák-fotó)
