Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-25 / 21. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 25. Közélet 3 A kampány megosztotta a társadalmat, Zeman lehet a befutó, ám az esélyek kiegyenlítettek A csehek államfőt választanak A prágai vár. Ma és holnap dől el, ki lesz az új főbérlője. (TASR-felvétel) Zeman nem véletlenül vette elő a témát A Beneš-dekrétumok is a kampány része lett Prága. A vártnál nagyobb izgalmak közepette ma és holnap a csehek köz- társasági elnököt választanak. A választás 2. fordulójának esélyese Miloš Zeman, ám kihívója, Karéi Schwarzenberg már az első fordulóban is meglepetést okozott. MÓZES SZABOLCS 54:46. A felmérések szerint ilyen arányban kellene győznie Zemannak a cseh államfőválasztás második körében, ám ahogy az eldurvuló kampány is mutatja, a verseny még nem lefutott. Schwarzenberget az első forduló előtti felmérések csak a 3-5. helyre tették, ám a külügyminiszter végül majdnem annyi szavazatot kapott, mint az első kör győztese. EU-pozitívak A cseh (és előtte a csehszlovák) elnököt korábban a parlament választotta, ám a legutóbbi, 2009-es elnökválasztást kísérő, politikai korrupció alapos gyanúját felvető vádak miatt szomszédunknál is bevezették a közvetlen elnökválasztást - az államfő jogkörei ugyanakkor továbbra is viszonylag szűkre szabottak. Ennek ellenére Václav Klaus és elődje, Václav Havel is - személyiségük súlyát latba vetve - befolyással volt a politikára, elemzők szerint a most leköszönő elnök túlságosan is. Míg az eddigi szlovák államfők nem tudták alakítani közbeszédet, sem új témákat felvetni, a cseh elnökök megnyilvánulásainak és tetteinek volt súlya. Akár Zeman, akár Schwarzenberg nyeri az elnökválasztást, ez továbbra is így lesz. Egyvalamiben biztos, hogy más lesz a cseh elnök politikája, mint Klausé. Mindkét jelölt híve a szorosabb európai integrációnak. Schwarzenberg szerint az EU két-három generáció múlva szövetségi állammá válhat - vele ellentétben Zeman néhány szakterületet nemzeti kézben tartana. A baloldali politikus ugyanakkor nem csak az EU-val szemben nyitott, Klaus- hoz hasonlóan a putyini Oroszországra is nagyrészt kritikátlanul tekint. Megosztott társadalom Schwarzenberg várhatóan kevésbé folyna bele a hétköznapi politikába, mint a jelenlegi elnök, ám megválasztása esetén Zeman, Klaushoz hasonlóan gyakran szereptévesztésben szenvedne. Míg Klaus saját egykori pártjában (ODS) és a jobboldalon keltett feszültséget, addig Zeman a ÓSSD-t - melyből 2007-ben lépett ki - bomlaszthatná, vélik az elemzők. Annak ellenére, hogy mindkét jelölt tiszta és pozitív kampányt ígért, a korteshadjárat megosztotta a társadalmat. Egyrészt Zeman stílusa és támadásai miatt, másrészt a két jelöltet támogató közszereplők és művészek népes táborának megnyilvánulásai miatt. Rendezők és színészek, akik korábban évtizedekig barátok és egymás munkáját becsülő kollégák voltak, különböztek össze csúnyán az elnökválasztás kapcsán. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Edvard Beneš csehszlovák államfő II. világháború után kiadott dekrétumai - amelyeknek alapján kitelepítettek hárommillió szudétanémetet és meghurcoltak félmillió szlovákiai magyart - az elnökválasztási kampány egyik fő témájává váltak. Elemzők szerint nem véletlenül. A csehországi viszonyok ismerői szerint a Beneš-dekrétumok témájával számolni kellett, hiszen Schwarzenberg múltja szinte tálcán kínálta ezt a nacionalista kártyát. Miloš Zeman valószínűleg nagyon jól tudta, miért kérdezte felszólítás nélkül a múlt csütörtöki első elnöki televíziós vitában vetélytársát éppen a Beneš-dekrétumok ügyében vallott véleményéről (a külügyminiszter többek között azt mondta, a dekrétumok mai szemmel az emberi jogok durva megsértését jelentik). A téma felvetése ugyanis lehetőséget adott Zemannak, hogy a cseh nemzeti érdekek védelmezője szerepében tüntethesse fel magát az „ellenséges, megbízhatatlan idegenek” ellen. A Schwar- zenbergek ugyanis 1948-ban Ausztriába menekültek, és maga Schwarzenberg csak 1989 után tért vissza hazájába. Az elmúlt két évtizedben több politikus is megkérdőjelezte, vajon a svájci-cseh állampolgárságú Schwarzenberg rendes cseh ember-e. Közismert, hogy ezt a cseh nemzeti érdekekre hivatkozva a nacionalista kártyát gyakran használó Václav Klaus államfő is megtette nem egy alkalommal. Schwarzenberg külügyminiszteri kinevezésekor például nyíltan arról elmélkedett, hogy valóban Csehország érdekeit fogja-e védeni tisztségében. Elemzők szerint úgy tűnik, hogy Schwarzenberg ebben a kérdésben nem volt egészen jól felkészítve, s kissé sarkítottan, pontatlanul fogalmazott, majd magyarázkodásra kényszerült. Mindezek ellenére tény, hogy Schwarzenberg kijelentése, miszerint az 1945 után a csehszlovákiai németek és magyarok ellen alkalmazott politika mai szemmel nézve az emberi jogok megsértését jelenti, nem újdonság a cseh politikában. ,A múltat nem tudjuk megváltoztatni, mai szemmel elfogadhatatlan cselekedetekről volt szó” - nyilatkozta erről például Václav Klaus 2003-ban, röviddel azután, hogy elnökké választották. ,A német lakosság kitelepítésére pontosan a sztálini migrációs költöztetések szellemében került sor” - állította Zeman 1990-ben, még a csehszlovák szövetségi parlament képviselőjeként. Mindezek ellenére az elemzők nincsenek egy véleményen annak tekintetében, hogy kijelentései miatt elveszítheti-e a Schwarzenberg a választásokat. (MTI) Nem konfrontativ, nincs olyan ülés, amin ne bóbiskolna el Schwarzenberg, a meglepetés ÚJ SZÓ-PORTRÉ A herceg, aki mindig alszik - Karel Schwarzenberg a közvélemény számára inkább mókás viselkedésével, mint politikai tetteivel vált ismertté. A csehek által nemes egyszerűséggel csak Schlafenbergnek nevezett külügyminiszter 1937-ben született Prágában a nagy múltú Schwarzenberg hercegi család sarjaként. A frankföldi származású család a 14. század óta él Csehországban, számos hadvezért, egyházi méltóságot és politikust adott a cseh történelemnek. Közülük Felix Schwarzenberg osztrák miniszterelnök (1848-1852) a legismertebb. Ó egyébként nem felmenője az elnökjelöltnek, ugyanis Karel a család fiatalabbik ágából származik (egyik nagymamája magyarvolt). Schwarzenberg csak 11 éves koráig élt szülővárosában, az 1948-as kommunista hatalom- átvétel után emigrálni kényszerültek. Iskoláit Ausztriában és Németországban végezte, 1990-ig Bécsben élt. Itt nősült meg, felesége - akitől egyszer elvált, majd újra összeházasodtak - a mai napig nem tanult meg csehül. Igaz, megígérte, ha férjét elnökké választják, elkezd csehül tanulni. A herceg emigráns évei alatt aktívan segítette a csehszlovák rendszerellenes erőket, így mi sem volt természetesebb, mint hogy a bársonyos forradalom után visszatért az országba és bekapcsolódott a politikai életbe. 1990-től Václav Havel csehszlovák elnök irodavezetője volt, ám a közéletbe politikusként csak 2004-ben lépett be, amikor a cseh felsőház tagjává választották. 2007-ben külügyminiszter lett, 2010-től a Nečas-kormányban ismét ezt a tisztséget tölti be. Közben 2009-ben TOP 09 néven jobbközép pártot alapított. Hátránya egyben előnye: az aktív politikában csak rövid ideje vesz részt, elemzők szerint nem igazi politikusaikat. Emiatt sokan Václav Havelhez hasonlítják - s méltó utódjának tartanák -, sőt nagyapás megjelenése miatt választóinak egy része a 21. század Masarykját látja benne. Kritikusai szerint nem tud eligazodni a napi politika útvesztőiben. A cseh személyiségek és a média nagy része őt támogatja, emellett a fiatal választók körében is népszerű. (MSz) ÚJ SZÓ-PORTRÉ Önfejű, karakteres, ízig-vérig politikus, bunkó paraszt - többek között ilyen jelzőkkel illetik a leggyakrabban az elnökválasztás első számú esélyesét. Miloš Zeman 1944-ben született, közgazdaságot tanult, majd a prágai tavasz folyamán belépett a kommunista pártba. Innen két évvel később dobták ki, ezután különböző prognosztikai intézetekben dolgozott. 1989 nyarán az addig szülte teljesen ismeretlen Zeman egy műszaki szaklapban publikált cikkével hívta fel magára a figyelmet - ebben a kommunista rendszert kritizálta, ám mielőtt mindezért megbüntethették volna, a bársonyos forradalom elfújta a rezsimet. 1992-ben lépett be a Cseh Szociáldemokrata Pártba (ČSSD), melynek vezetését egy év múlva vette át. A pártból ő csinált cseh váltópártot. Politikai pályájának csúcsára az ezredfordulón ért fel. 1996-ban a cseh parlament alsóházának elnökévé választották, 1998-ban pedig pártjával megnyerte a cseh választásokat. Mivel koalíciós társa nem akadt, s a választásokon második ODS sem tudott kormányt alkotni, ún. ellenzéki szerződést írt alá a jobboldal vezető pártjával. Ennek megítélése a mai napig megosztja a cseh társadalmat, sokan az elmúlt 20 év egyik legkárosabb lépésének tartják. A szerződés alapján ugyanis a két párt politikailag felparcellázta egymás között az országot. Zeman közismert keresetlen stílusáról. Már a 90-es években sem ment a szomszédba keresetlen jelzőkért, a médiával egész pályája során állóháborút folytatott. A szudétanéme- tekkel kapcsolatos kijelentései miatt a német jobboldali politikusok akadtak ki rá, de emlékezetes a szlovák söröket ócsároló kijelentése is, amin idehaza háborodtak fel sokan. Zeman politikai pályájának egyik legérdekesebb momentuma Václav Klaushoz fűződő viszonya. Legnagyobb politikai ellenfele többször egyben legnagyobb szövetségese is volt. Ennek magyarázata kettejüknek a politikáról alkotott, machiavellista, az értékeket a politikai érdekeknek alárendelő felfogásában keresendő. Klaus a jobboldali Karel Schwarzenberggel szemben ezúttal is Ze- mant támogatja. (MSz) Egymásra mutogattak a kampányban (Fotó: Maira) Megosztó személyiség; közismert beszólásairól, de jó taktikus Zeman, az esélyes
