Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-18 / 15. szám, péntek

8 Vélemény - hirdetés ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 18. www.ujszo.com KITEKINTŐ Európa 2035-ben: orosz vízió az országhatárok változásáról Igor Leszjov orosz filozófus az Obozrevatyel portálon közzé­tett tanulmányában Európa te­rületi átrendeződésének egyik lehetséges változatát rajzolta meg - ismertette a Kárpáti Igaz Szó kárpátaljai magyar lap. Az orosz filozófus szerint a határok változása éppoly természetes fo­lyamat, mint a demográfiai vagy a gazdasági körülmények átala­kulása, épp ezért arra kell számí­tani, hogy azok a közeljövőben is módosulni fognak. Magyarország területeket nyerhet A 2035-ös állapotokat prog­nosztizáló elmélkedésében Kár­pátalját önálló köztársaságként tünteti fel, úgy véli, a régió első­sorban a ruszinok önrendelke­zési törekvéseinek köszönhető­en válhat szuverénné. További érdekesség, hogy Magyaror­szágnak visszaadná Erdély egy részét és Észak-Bácskát, lem- bergi székhellyel önálló Galíciát teremtene, Ukrajnát viszont alaposan szétszabdalná. A filo­zófus rámutat, az öreg konti­nens nagy átalakuláson megy keresztül. A világgazdaság súly­pontja áthelyeződik a csendes­óceáni térségbe, Európa lakos­sága lassan, de biztosan öreg­szik, az etnikai arányok gyorsan változnak, és az értékrendben is átalakulások észlelhetők. Függetlenedési törekvésekNyugaton A határok átrajzolását Leszjov Nyugat-Európával kezdi. Felte­vése szerint innen indulnak a ha­tárváltozások, feltehetően már a közeljövőben, Skócia kiválásá­val Nagy-Britanniából. A skót kiválás után felerősödhetnek az Írország egyesítését követelő mozgalmak, és Észak-írországis eltűnhet Nagy-Britannia térké­péről, ami után már nehéz lesz brit királyságról beszélni. A Pireneusokban szintén je­lentős változások lesznek. A spanyol gazdaság gyengélkedé­se elkerülhetetlenül a decentra­lizációs törekvések megerősö­déséhez vezet. Megnő a baszk és a katalán szeparatizmus, Baszk­föld és Katalónia kiválik Spa­nyolországból, amely talán fö­deratív berendezkedésre áll át. Franciaországot sem kerülik el a változások, elsősorban a demográfiai arányok miatt. Aje- lenlegi tendenciák mellett 2035-re az „őslakosok” kisebb­ségbe kerülhetnek az egykori gyarmatokról érkezett muszlim bevándorlókkal szemben. Le­hetséges, hogy a bevándorlók ál­tal legsűrűbben lakott Marseille környékén kialakul egy arab muszlim állam. A központi hata­lom gyengülése azt eredmé­nyezheti, hogy Aquitánia egy ré­sze csatlakozik Baszkföldhöz, Lotharingia Németországhoz, Korzika pedig elnyeri hőn áhí­tott függetlenségét. A leggyor­sabb szétesés Belgiumot fenye­geti, végleg elválik a flamandok és a vallonok útja. Megalakul a független Vallónia, a flamand területek pedig valamüyen szö­vetségre lépnek Hollandiával. Nagy valószínűséggel Olasz­ország Észak- és Dél-Itáliára hul­lik szét. A válás kezdeményezője a gazdag Észak, míg a szegé­nyebb Dél Szardínia és Szicília függetlenné válásával végleg magára maradhat gazdasági­társadalmi problémáival. A Balkánon megszűnhet je­lenlegi formájában Bosznia- Hercegovina, Horvátország és Szerbia. Albánia bekebelezheti Koszovót és Macedónia albánok lakta részét. Az orosz gondolkodó külön kitér Magyarországra, s úgy véli, kedvező politikai konjunktúra esetén az elcsatolt területeiből visszaszerezheti a Partiumot, Bánátot és Észak-Bácskát. Kár­pátalja nem menne át, de nem is maradna Ukrajna része, az au­tonómiaigény felerősödésével kivívhatná a függetlenséget. Oroszország nagyobb lesz Romániát a Partium elveszté­séért Bukovinával és Moldová- val kárpótolnák. Ausztria, Cseh­ország és Szlovákia megmarad­hat jelenlegi határai közt, Len­gyelországra azonban szomorú sors várhat. Ha Moszkva és Ber­lin úgy dönt, Lengyelország el­veszítheti Pomerániát és Szilé­ziát, egyes határ menti vidékeit pedig a Lemberg székhellyel megalakuló Galícia kaphatja. Oroszország sok mindent beke­belezhet, persze bizonyos en­gedményekért. Kalinyingrádot kénytelen lesz átengedni Né­metországnak, viszont a balti országok oroszlakta területei (Narva és Daugavpils környéke) Oroszországhoz csatlakoznak. A szegény Fehéroroszország el­tűnik a térképről, Oroszország egyik tartományává válhat. Uk­rajnából a déli területek és a Krím válna orosz területté. A Ka­ukázust azonban elveszíti. Da- gesztán, Csecsenföld és Ingus- föld kiválását a Kreml aligha fog­ja akadályozni e régiók állandó dotációja és a hatalmas problé­mák miatt. Viszont bekebelez­heti Abháziát, cserébe Grúzia visszakaphatja Dél-Oszétiát. Moszkva „korridort” hoz létre legfőbb kaukázusi szövetségese, Örményország felé. Grúziát ket­téosztják egy keleti (Kahétia) és egy nyugati (Nyugat-Grúzia) (Térkép: obozrevatel.ru) részre. Karabah marad Ör­ményország része, cserébe Tö­rökország kárpótlást kap Szíriá­ban vagy Bulgáriában az orosz fi­lozófus elmélkedése szerint. A tanulmányt a szlovák hír- portálokis közölték azzal a meg­jegyzéssel, hogy elkészítéséhez az amerikai CIÁ és az orosz tit­kosszolgálatok elemzőinek je- lentéseitvettékalapul. FIGYELŐ OLVASÓI LEVEL Nem álomkóros, csak szundikál Éleződik a harc a cseh állam­fői posztért, már a két állva ma­radt jelölt egészségi állapota is terítékre került, ezért a 75 éves Karel Schwarzenberg bemutatta a cseh sajtónak az általános egészségi állapotáról szóló or­vosi jelentést. Erre főként azért volt szükség, mert rosszindulatú ellendrukkerei az interneten azt terjesztik, hogy álomkórban szenved, és a témát az újságok is felkapták. Az idős herceg ugyan­is már többször elszundított a parlamenti üléseken és különfé­le konferenciákon. Az előző par­lamenti választások idején ép­pen ezért az volt a kampány­szlogenje: Ha hülyeségeket be­szélnek, elalszom. Az orvosi jelentés szerint Schwarzenberg állapota korá­hoz képest kimondottan jó, csu­pán hátfájások gyötrik, álom­kórról természetesen szó sincs. Az álomkór fertőző betegség, a cecelegyek szúrásával terjed Af­rika trópusi területein. (ű) Az együttműködés immár kényszer! A napokban első számú téma lett az együttműködés lehető­sége az MKP és Híd között a megyei választásokon. A meg­egyezés, úgy tűnik, ismét nem elvi, hanem személyes okok miatt bukik majd meg. Az a vé­leményem, hogy mivel változ­nak az idők, a megkövesedett politikai paradigmákhoz sem kell (és szabad) körömszakad­táig ragaszkodni! Minden fele­lős politikusnak tudatosítania kell, hogy a választók akaratá­ból tart ott, ahol tart, őket kell szolgálnia és az akaratuknak számára szentnek kell lennie. Mivel a választókat köztudot­tan nem lehet leváltani, ezért a politikusok hozzáállásának kell megváltoznia, hiszen ők Akhil- leusszal szemben könnyen se­bezhetők és igen gyorsan ke­rülhetnek a politikai süllyesz­tőbe! A választók meghatározó többsége nem sárdobálást, ha­nem egységes magyar érdek­képviseletet akar. A „próbáljuk meg legyűrni, lenullázni a má­sik pártod’, úgy tűnik, eddig nem jött össze és a jövőre nézve sincs erre túl nagy esély. Marad a felvidéki mocsárszagú status quo, az egymás ellen kampá­nyolás és a közösségi pozíció- vesztés minden szinten. Ennek egyik ékes példája Komárom önkormányzata, ahol sok eset­ben a farok csóválja a kutyát. Ezért - tetszik, nem tetszik - nincs más út, csak az együtt­működés! Ha ez a másik iránt túlzott személyes indulatokat tápláló vezetők miatt nem megy, akkor ezeknek az embe­reknek - a közösség érdekében - távozniuk kell a politikából és átadni a stafétát olyanoknak, akik képesek érdemben tár­gyalni és ésszerű kompro­misszumra jutni. Ha marad a dacpolitika, akkor mindkét párt a politika szemétdombján végzi, és jön egy új erő, amely képes lesz integrálni az egész közösséget! Králik Róbert, a komáromi MKP tagja Óvoda helyett nulladik osztály A beíratás közeledtével egyre több szülő gondolkodik azon, hogy hatéves gyermeke vajon elég érett-e az első évfolyam követelményeinek teljesítésére. Ha úgy érzi, gyermeke még túl játékos, érzelmileg még nem készült fel a rá váró kihívások­ra, egy évvel kitolhatja az isko­lakezdést. Az iskolapszicholó­gus ajánlásával gyermekét egy évre visszaviheti az óvodába, de beírathatja az iskola nulla­dik, előkészítő osztályába is. Ilyen osztály már több iskolá­ban is van. E sorok írója is egy ilyen iskola pedagógusa. Saját és kollégáim immár ötéves ta­pasztalata mondatja velem, egy szülő sem bánta meg, hogy az óvoda helyett az iskola-előké­szítőt választotta. A maximum tizenhatos gyermeklétszámmal működő osztályban készségfej­lesztés folyik, játékos formá­ban. Év elején a szülők bele­egyezésével a DIFER (Diag­nosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer) segítségével felmér­jük a gyermekek készségeinek fejlettségi szintjét. Hat évre visszamenő méréseink bizo­nyítják, hogy a nulladik osz­tályban készségfejlesztésben részt vevő diákok - sportnyel­ven szólva - jobb startpozíció­ból indultak az első osztályban, mint az egy év halasztást óvo­dában eltöltő kortársaik. A gye­rekekkel a jövendő első osztá­lyos pedagógus foglalkozik, aki pontosan tudja, milyen szintű készségek szükségesek ahhoz, hogy a betűtanulás, az írás, ol­vasás elsajátítása, valamint a számfogalom kialakulása zök­kenőmentes legyen. A gyere­keknek pedig van idejük meg­ismerkedni jövendő iskolatár­saikkal, tanítóikkal, az első osz­tályba lépve kisebb pszichikai tehernek vannak kitéve, mint óvodából érkező társaik. Kedves szülők! Amagyarisko- lákvárják gyermeküket! Szilárd Erika, a komáromi Eötvös Utcai Magyar Alapis­kolapedagógusa (Tüskéscápa/Foto: parlamentnilisty) Alapiskolák, figyelem! Ismét H tij) Program a tudás közvetítésére - szórakoztató formában t------------------------------------------------­• Jelentkezési adatok I Téma: Közgazdaságtan (9. osztály) ; Az iskola neve és címe: A következő munkafüzet 9. osztályos tanulók részére készül v Téma: A közgazdaságtan környezetre gyakorolt hatása * ! Telefon: ; E mail:............................................... ! A programba bekapcsolódó tanulók J száma: A munkafüzetet és hetente háromszor (kedd, szerda, csütörtök) az Új Szót a tanulók és az oktató pedagógusok a program időtartama alatt (2013. február 18. - március 22.) ingyen kapják. Amennyiben az Önök iskolája is szeretne bekapcsolódni a programba, kérjük az adatokat 2013. január 22-ig küldjék el a marketing@ujszo.com címre. A tantárgyat oktató pedagógusok száma:

Next

/
Oldalképek
Tartalom