Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-17 / 14. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 17. www.ujszo.com Čižnár kivár, a Smernek még nincs jelöltje Ma beperelik az elnököt A „gyermektelen" házaspár lánya szerint alapos a gyanú, hogy pénzmosás áll a háttérben Újabb kérdőjelek Sokol ügyében Volt mit a levesbe aprítania - (Képarchívum ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ma nyújtja be az elnök elleni vádemelési javaslatot az ellenzék. A KDH, Híd, SDKÚ és az SaS célja, hogy felelősségre vonják Ivan Gašparovičot, amiért nem hajlandó kinevezni a tavaly megválasztott főügyészt, Jozef Centéšt. A16 oldalas vádemelési javaslat az SaS műhelyében készült. Richard Sulik nem érti, Robert Fi- co kormányfő miért nem akarta, hogy a smeres képviselők tegnap megszavazzák a rendkívüli ülés programját. „Tudnia kellett, hogy ebben az esetben benyújtjuk a vádemelést. Sorsára hagyja az elnököt?” - kérdezte az SaS elnöke. Azt sem érti, Gašparovič miért nem hajlandó elmenni a parlamentbe. „Nevetséges, hogy egy másik elfoglaltságra hivatkozik. Talán vadászni ment?” - jegyezte meg Sulik. Egy ilyen jogi helyzetben az esetleges jelölteknek meg kell gondolniuk, szeretnének-e főügyészek lenni, véli Daniel Lipšic. „Az is lehet, hogy egy hatalomváltás után meggyengítjük jogköreid’ - mondta a NOVA elnöke. Jaromír Čižnárról, a Smer állítólagos befutójáról Robert Fi- co egyelőre hallgat. „Nem azért vagyok itt, hogy véleményt mondja a jelöltekről” - fogalmazott a kormányfő. Čižnár megvárja az Alkotmánybíróság döntését arról, leállítja-e Čentéš panasza miatt a főügyészválasztást. Ján Figeľ KDH-elnök azt kérdezi, vajon Čižnár testvére-e annak a Peter Čižnárnak, akit a JAVYS állami részvénytársaság élére nevezett ki a Smer. A meghiúsított parlamenti ülés is elérte a célját, véli Juraj Marušiak politológus. „Az ellenzék nyomást akar gyakorolni az elnökre, ez pedig sikerüld’ - szögezte le. Szerinte az egész akció nem az elnök, hanem a Smer ellen irányul, a párt ugyanis kétszer támogatta Gašparovičot megválasztása előtt. „Ő a Smer gyenge pontja, viszonylag tág teret nyújt az ellenzéknek a támadásra” - véli a politológus. Marušiak úgy véli, Čentéš ügye elsősorban jogi és nem politikai kérdés, ezért az Alkotmánybíróságnak lesz döntő szava. Hozzátette: a jobboldali választókat vélhetően sokkal inkább megmozgatja a téma, mint a baloldaliakat. Ma este 18 órától tüntetés zajlik az elnöki palota előtt, egyesek így tiltakoznának Gašparovič döntése miatt. Az interneten tegnap estig majdnem 600 személy jelezte részvételét. (TASR, SITA, vps) Pozsony. Ján Čamogur- ský, a Ján Sokol érseket védő Társadalom Igazságos Tájékoztatásáért Polgári Társulás ügyvédje sem tudja, mikor és milyen forrásból kapott amerikai adományokat az érsek. VRABEC MÁRIA Ennek ellenére rendületlenül kiállnak a 2009-ben nyugállományba vonult érsek mellett. „Megmagyarázták” az egyházi ingatlanok eladását, az érsekség nevében nyitott több tucatnyi számlát és azt is, hogy a volt érsek egy „gyermektelen amerikai házaspár” hagyatékából építtet a szülőfalujában nyugdíjasotthont. Úgy tájékoztattak, hogy a 2002-ben az egyházra hagyományozott vagyon egy befektetési tárasághoz került, és a hozamok egy- egy harmadát három érsekség kapja, köztük a nagyszombati. „Ä pénz minden évben megérkezik a nagyszombati érsekség számlájára” - áll a társulás nyilatkozatában. Az igazság viszont az, hogy az érsekség számlájára 2002 és 2008 között semmüyen amerikai pénz nem érkezett, és a könyvelésben sem volt nyoma ilyen bevételnek. Csekk magyarázat nélkül 2009-ben és 2010-ben ugyan Ján Sokol átadott két csekket Róbert Bezáknak, de nem adott magyarázatot, hogyan kerültek hozzá. Ez máig sem világos, mert az örökhagyó Garba házaspár lánya, Darina Kreitschitz szerint a végrendeletben nem Ján Sokol személyesen szerepel kedvezményezettként, hanem a mindenkori nagyszombati érsek, aki a hozamok kétharmadát kapja évente. Ezek szerint 2009 júniusa után Róbert Bezáknak kellett volna címezni a csekkeket, de azokat továbbra is az elődje kapta. 2009-ben és 2010-ben még átadta Bezáknak, 2011-ben és 2012-ben már nem. Hogy hová lett a többi pénz, azt a Kaliforniában élő Darina Kreitschitz sem tudja, de csalást sejt a dologban. „Édesapám nagyon vallásos volt, több millió dollárt hagyott a katolikus egyházra, de pontosan nem tudom, mennyit, ebbe nem avatott be. Egy ügyvéddel intézte a dolgot, akit én soha nem tartottam megbízhatónak. A végrendeletben ugyan az áll, hogy a pénzt csak jótékony célra lehet felhasználni, de a hallottak alapján csúnyán visszaéltek apám jóindulatával” - mondta az idős hölgy, miután tőlünk értesült a hagyaték szlovákiai utóéletéről. Kérdésünkre, lehetett-e akkora összeg a hagyaték, hogy a hozam kétharmada 2010-ben 1 203 306 dollárt tehessen ki, azt válaszolta, hogy ezt soknak tartja. Befektetési szakemberek szerint a hozamok nagyon jó befektetéseknél is csak az 5-6%-ot érik el, ilyen nyereséghez 300 millió dolláros alaptőkére volna szükség. Hogy a reklámszakmában dolgozó Edward Garba ennyit hagyott volna az egyházra, azt a lánya is kétli. Arra sincs magyarázat, miért volt egy évvel korábban sokszorosan kisebb, csupán 290 584 dollár a hozam. Pénzmosásra használhatták az alapot Felvetésünkre, el tudja-e képzelni, hogy az édesapja által létrehozott jótékonysági alapot pénzmosásra használják, Darina Kreitschitz azt mondta, erős a gyanúja. „De abban is biztos vagyok, hogy ez soha nem fog kiderülni, mert az egyház nagyon erős intézmény és meg tudja őrizni a titkaid’ - véli Garbáék lánya. Ján Čamogurský a hozamok nagyságával kapcsolatos kérdésekre sem tudott válaszolni, azt mondta, nem lát bele a dolgokba. Arra viszont felhívta a figyelmünket, hogy az egyház pénzügyei belügynek számítanak, tehát a pénzmozgásokat az állam sem ellenőrizheti. RÖVIDEN Tanárok: júliustól még 5 százalékot! Pozsony. További ötszázalékos béremelést követel a kormánytól az Oktatásügyi és Tudományos Dolgozók Szakszervezete. Az emelést idén július 1-től az összes iskolaügyi alkalmazottnak kérik, mégpedig a bértáblázatokon keresztül, szögezte le Pavel Ondek szakszervezeti vezető, miután tegnap az oktatásügyi szervezetek képviselőivel tárgyalt. Ha az elképzelés nem kerül be a kormány idei tervei közé, nem zárják ki a sztrájkot sem, tette hozzá Ondek. Idén 5 százalékkal nő a pedagógusok bére. (SITA) A magán-vasúttársaság más járatokat is szívesen üzemeltetne, ám a minisztérium csak dotáció nélkül adna neki újabb vasúti koncessziót Sikertörténet a RegioJet, az állam mégsem kér máshol belőle DEMECS PÉTER Pozsony. Bár sikertörténetté vált a Komárom és főváros között sárga vonatjáratokat üzemeltető, magánkézben levő RegioJet vállalkozása az országban, a közlekedésügyi tárca kizártnak tartja, hogy belátható időn belül az országban más vasútvonalakat is magánkézbe adjon. Állítólag jelenleg nincs elég pénz arra, hogy magáncégnek fizessen dotációkat az állam a vasútjáratok üzemeltetésére. Érsek Árpád, a Híd képviselője, a közlekedésügyi minisztérium egykori államtitkára állítja: nemcsak sajnálatos, hogy a minisztérium nem hajlandó több magáncégnek helyet biztosítani a szlovák vasutakon, hanem az is, hogy a kormány a már megkezdett projekteket sem hajlandó befejezni. „Sajnos a jelenlegi kabinetnek már nem érdeke a Dunaszerdahely-Komárom közötti vasúti megállók felújítása. Mi még folytatni akartuk ezt a projektet, hiszen csak az első szakasz, Pozsony és Dunaszer- dahely között lett felújítva” - mondta Érsek. Több utasuk volt A közlekedésügyi minisztérium korábban azért ajánlotta fel magán-vasúttársaságnak a Pozsony-Komárom vonalat, mert annak kihasználtsága csupán 23 százalékos volt, s csak veszteséget termelt. A sárga vonatokat viszont megszerették az emberek, s lényegesen többen kezdtek vonattal utazni a fővárosba. A RegioJetnek naponta körülbelül 5000 utasa van. A szerelvények reggel 45-60 százalékra foglaltak, délután viszont ez az érték a 80-100 százalékot is eléri. A társaság tavaly márciusban indította el a vonalon az első vonatot, s év végéig több mint egymillió utasa volt. „Ilyen eredményt az állami vasútnak egy év alatt sem sikerült elérnie, hiszen 12 hónap alatt átlagosan 700 ezer utasuk volt” - mondta Aleš Ondrűj, a RegioJet szóvivője. Nincs pénz, nincs konkurencia Érsek meggyőződése, hogy épp a RegioJet lehet a mintapéldája annak, hogy a magáncégek hatékonyabban vállalkoznak a vasúton, mint az állam. „Mi folytatni akartuk a piac liberalizációját. Az országot több részre kellene felosztani a vasúti forgalom szempontjából, s lehetőséget kellene adni a magáncégeknek, hogy belépjenek erre a piacra, kiélezve a konkurenciaharcot. A kisebb utasszámmal bíró járatokat is fel kellene kínálni a magánszektornak, s ezáltal megakadályozhatnák a vasútjáratok törlését” - mondta Érsek. A RegioJet néhány héttel ezelőtt jelezte a minisztériumnak, hogy átvenné a vasúti személyforgalmat azokon a vonalakon, amelyeket megszüntettek. A magyarok lakta régiókból ez a Nagyka- pos-Bánóc (Bánovce nad Ondavou), illetve a rimaszombati járásbeli Feled, és a Kassa-vi- déki járásban fekvő Torna között közlekedő járatokat is érintené. A társaság egyetlen feltétele az volt, hogy az állam az üzemeltetésért fizessen valamilyen dotációt. „Ilyen regionális vonalakon lehetetlen a járatok gazdaságos üzemeltetése a közlekedésügyi minisztérium dotációi nélkül. Ha ennek ellenére is elindítanánk a vonatokat, akkor olyan drága jegyárakat kellene meghatároznunk, hogy az utasok azt már nem lennének hajlandóak megfizetni” - állítja Ondrűj. A minisztérium pedig nem akar fizetni. „Mi bárkivel hajlandóak vagyunk együttműködni, aki ezeken a vonalakon is üzemeltetne vonatjáratokat. Az egyetlen feltétel, hogy ezeket a vonalakat már nem támogathatjuk közpénzekből, a magán-vasúttársaságoknak saját zsebből kell finanszírozniuk üzemeltetésüket” - közölte a közlekedésügyi tárca végleges állásfoglalását Martin Koňa, a minisztérium szóvivője. A RegioJet a Pozsony-Komárom vonal üzemeltetéséért kilométerenként 5,70 eurós állami dotációt kap. Ami kevesebb, mint az állami vasúttársaság dotációja - a ZS- SK idén kilométerenként 6,81 eurós támogatásban részesül. A RegioJet a közlekedésügyi tárcával 8 évre szóló szerződést írt alá. Az utazóknak tetszik, az államnak nem (Tomáš Benedikovič felv.)
