Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-10 / 8. szám, csütörtök

8 Külföld ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 10. www.ujszo.com Kompbaleset New Yorkban Washington. Több mint ötvenen megsérültek tegnap reggel, amikor egy komp balesetet szenve­dett a dél-manhattani révkikötőben. Az egyik sé­rült állapota válságos. A New Jersey-ből Manhat- tanbe tartó komp fedélze­tén mintegy 300 utas tar­tózkodott, főként ingázó New York-i munkaválla­lók. A vízi jármű a reggeli csúcs idején, háromne­gyed kilenckor ütközött a partnak. (MTI) Egy katona sem marad Washington. Az ame­rikai kormányzat nem zár­ja ki azt az eshetőséget, hogy a 2014-es csapatki­vonás után egyetlen ame­rikai katona sem marad Afganisztánban. Ezt a Fe­hér Ház helyettes nemzet- biztonsági tanácsadója mondta. Ben Rhodes sze­rint az USA „egyetlen op­ciót sem akar kizárni”. Mindenesetre az amerikai kormányzat részéről most először hangzott el nyilvá­nosan, hogy akár egyetlen amerikai katona sem ma­radna Afganisztánban 2014 után. A kérdés valószínűleg vezető téma lesz Barack Obama ameri­kai és Hamid Karzai afgán elnök holnapi washingtoni tárgyalásain. A Pentagon szeretné, ha néhány ezer katona ott maradna; jelen­leg az USA - többszöri csökkentés után - 66 ezer főt állomásoztat Afganisz­tánban. (MTI) Busehr már üzemel Teherán. Rákapcsoló­dott az iráni energiaháló­zatra a busehri atom­erőmű január ötödikén. Ezt tegnap jelentette be az iráni nukleáris program irányítója, Fereidún Abba- szi Davani, aki szerint az erőmű százszázalékos ka­pacitással üzemel. Irán és a térség első atomerőműve a fővárostól, Teherántól mintegy 1200 kilométerre délre, a Perzsa-öböl mel­lett található. Első reak­torblokkja a nyugati és az orosz technika keveréke. A német Siemens cég leány- vállalata, a Kraftwerk Uni­on kezdte építeni még 1975-ben. Az építési mun­kálatok azonban leálltak, részben az 1979. évi isz­lám forradalom és a nem sokkal később kirobbant iráni-iraki háború miatt, a szerződést pedig felmond­ták. Ezt követően egyik nyugati állam sem vállalta befejezését. A munkálatok folytatásáról 1995 január­jában orosz-iráni megál­lapodásszületett. (MTI) Országos felháborodást okozott egy guru, aki szerint a nők is tehetnek arról, ha megerőszakolják őket Azzal védekeznek az erőszaktevők, hogy a lány visszatámadt Az apa, Badri Szingh Pandey, aki eladta falusi házát és felköltözött a nagyvárosba, hogy taníttat­hassa gyerekeit. A megölt lányról ilyen felvételek jelentek meg a nemzetközi sajtóban, hivatalos fo­tót nem tettek közzé. (Képarchívum) ÖSSZEFOGLA1Ó Újdelhi. Az egész Indiát sokkban tartó ügy három vád­lottja nem vallja magát bűnös­nek. A hatból öt vádlott pere hét­főn kezdődött, s erről a hivatal­ból kirendelt ügyvéd, Manohar Lal Sharma tájékoztatott. Shar- ma szerint a három férfi, Mu- kesh Szingh, a fivére, Ram Szingh és Akshay Thakur „tisz­tességes tárgyalást” érdemel. A 23 éves delhi orvostanhall­gató lány megerőszakolása és halállal végződött brutális meg- verése ügyében kezdődött per két másik vádlottja - Pawan Gupta és Vinay Sharma - vádal­ku keretében állítólag hajlandó bűnösnek vallani magát. Vádal­kut kötni számukra ugyanis életmentő lehet: ha ugyanis bűnösnek találják őket, ahalálos ítélet sem kizárt. Ezt követeli a közvélemény a lány december 16-án történt megerőszakolása óta. A hatodik, 17 éves gyanúsí­tottat kiskorúak felett ítélkező törvényszéken fogják felelős­ségre vonni. A vádlottak mellé azért kellett kirendelni védőt, mert az ügy­védi kamarából senki nem vál­lalta a képviseletüket, lelki tá­maszt azonban már felszólítás nélkül is kaptak. Egy népszerű guru, Asaram Bapu azt találta mondani, a tragédia nem történt volna meg - a lányt nem verték és erőszakolták volna meg hatan -, ha Isten nevével az ajkán borul le a támadói előtt. „Hibát soha nem csak az egyik oldal követ el” - hangoztatta. Bár kijelentését a vezető ellenzéki párt, a Bharatija Dzsanata Párt is „szeren- csédennek” ítélte, hívei a bírála­tokra azzal vágtak vissza, hogy Bapu csak arra kérte a nőket, ke­rüljék az esetíeg nemi erőszakba torkolló helyzeteket. Az erőszaktevők első vallo­mása egyébként úgy hangzott, hogy a buszra férfi kísérőjével felszálló lány „visszatámadt”, és ők ezt torolták meg a veréssel és azzal, hogy a két mezítelenre vetkőztetett, véres testet kihají­tották a buszból, majd megpró­bálták elgázolni. Két héttel és három műtéttel a támadás után, december 29-én a lány belehalt sérüléseibe egy szingapúri kór­házban. A lányt Jyoti Szingh Pandey- nek hívták. Nevét az apja árulta el egy brit lapnak, mondván: szeretné, ha az indiai nők erőt merítenének lánya példájából a nemi erőszak elleni küzdelem­hez. (MTI, NOL, ú) Hivatalban marad a Nečas-kormány - Jan Fischer elnökjelölt sűrűn kéri a bocsánatot Leakasztják a cseh államfőt Prága. Egy nappal az el­nökválasztás első fordu­lója előtt a cseh nagypo­litikában továbbra is ve­zető téma, hogy Miloš Zeman fölényesen vezet a legfőbb riválisának tar­tott Jan Fischerrel szem­ben. És tűzvészként ter­jed az országban a Klaus- ellenesség: közintézmé­nyek távolítják el az ál­lamfő portréit. ÖSSZEFOGLALÓ Máskor talán az lett volna a vezető téma a cseh médiában, hogy továbbra is hivatalban ma­rad a Petr Nečas vezette kor­mány, miután a legkisebb koalí­ciós párt, a Liberális Demokra­ták (LIDEM) elnöksége kedden késő este hatályon kívül helyez­te korábbi döntését, miszerint miniszterei január 10-én kivo­nulnak a kormányból. Karolina Peake pártelnök visszaszívta korábbi fenyegető­zéseit, s csak annyit mondott: „Pragmatikus, realista döntés­ről van szó. Eleget tettünk koa­líciós partnereink kérésének.” Csehországban karácsony előtt alakult ki kormányválság, mi­után a miniszterelnök menesz­tette védelmi miniszteri tisztsé­géből Peakét. Ha a LIDEM ezért elhagyta volna a koalíciót, a Nečas-kormány kisebbségbe került volna. Kilenc jelölt indul a holnap kezdődő elnökválasztáson, de csak kettőnek van esélye arra, hogy a második fordulóba jus­son. Nem véletlen, hogy az ed­dig látszólag visszavonult, volt szociáldemokrata kormányfő, Miloš Zeman vezet, hiszen ket­tejük tévévitájában szinte le­mosta Jan Fischer technokrata exkormányfőt. Zeman táma­dóbb, szellemesebb és humo­rosabb volt. Ráadásul Fischer ismét arra kényszerült, hogy bocsánatot kérjen a választók­tól kommunista múltja miatt. Fischer a statisztikai hivatal el­nökeként 1980-ban lett a CSKP tagja, s elég későn, csak a bár­sonyos forradalom után lépett ki a pártból. Tegnap azt mond­ta, nem büszke életének erre a szakaszára, de azon már nem tud változtatni, hogy kommu­nista múltja vezető kampány­téma lett. Zemannak ilyen gondja nincs, ő a prágai tavasz idején, 1968-ban lett párttag, s két év múlva, a normalizáció idején ki is rúgták a CSKP-ból. Már hatszáznál is több cseh polgármester távolíttatta el hi­vatalából Václav Klaus portré­ját, így tiltakozva a köztársasá­gi elnök által újévkor meghir­detett, szokatlanul széles körű közkegyelem miatt. „Számos intézmény és iskola is csatlako­zott kezdeményezésünkhöz” - közölte Michal Špendlík, a dél- morvaországi Zelechovice pol­gármestere. Az elnöki iroda rö­vid közleményében „a politikai harc lealacsonyító szintű meg- nyilvánulásának” minősítette a kezdeményezést. Klaus amnesztiája több mint 32 ezer elítéltet érinthet. A Median felmérése szerint a csehek több mint 80 százaléka nem ért egyet az amnesztiával. A legélesebb bírálatokat az váltotta ki, hogy az államfő kegyelmet adott olyan embe­reknek is, akik ellen már több mint nyolc éve folyik büntető- eljárás. Ebbe a kategóriába tartoz­nak azok a korábban nagy port felvert esetek, amelyek elköve­tői ellen súlyos gazdasági csa­lások, visszaélések és korrup­ció megalapozott gyanúja mi­att folytatnak elhúzódó vizsgá­latot a hatóságok. Esetükben az amnesztiát a megkérdezettek 82 százaléka ellenzi. Klaus közkegyelmének mér­téke példátlan a Cseh Köztársa­ság húszéves történetében. Az ál­lamfő a múlt héten egy lapinter­júban azt is közölte, hogy máso­dik mandátuma lejártáig (márci­us 7.) még legalább egy alka­lommal újabb amnesztiát kíván hirdetni. (SITA, TASR, MTI) Török közvetítés Az első nagy fogolycsere Teherán. A szíriai hatóságok tegnap megkezdték 2130 be­börtönzött civil szabadon bocsá­tását, cserébe a szíriai lázadók által fogva tartott 48 iráni ál­lampolgár elengedéséért - kö­zölte a cserét lebonyolító török segélyszervezet. Ez a szíriai pol­gárháború első jelentős fogoly­cseréje. A szíriai civilek és négy török állampolgár szabadon bo­csátását Damaszkuszban, (a kö- zép-szíriai) Homszban, (az északi) Idlíbben, (a nyugati) La- takiában, Tartúszban és másutt kezdték meg. Bülent Yildirim, a török IHH Damaszkuszban tar­tózkodó vezetője elmondta, a lázadók már elengedték iráni foglyaikat, akiket a szír főváros­ba szállítanak. A 48 iránit tavaly augusztusban Damaszkuszból hurcolták el szíriai lázadók, akik azt állították, hogy foglyaik az iráni elit haderő, a Forradal­mi Gárda tagjai. Teherán tagad­ta ezt, és azt hangoztatta, hogy síita zarándokokról van szó, akik egy szíriai szent helyet ke­restek fel. (MTI) Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovói Fóbiás erőfitogtatás MTl-HÍR Belgrad. Koszovóról szóló új nyilatkozatot teijesztett a szerb kormány tegnap a parlament elé. A Pristinával folytatandó párbeszéd alapelveit rögzítő do­kumentum a hírek szerint to­vábbra is tartalmazza azt a kité­telt, hogy Belgrad soha nem fog­ja elismerni egykori tartománya függedenségét. A szerb kormány egyidejűleg módosításokkal elfogadta a Tomiszlav Nikolics államfő által decemberben Koszovó ügyében javasolt ún. pozíciós dokumen­tumot. Eredeti formájában ez a dokumentum még Ivica Dacsics miniszterelnök számára is vitás volt, mert egyebek között a Pris­tinával zajló párbeszéd leállítá­sát is kilátásba helyezte. A pozí­ciós dokumentum tartalmát nem hozták nyüvánosságra. Da­csics ezt azzal indokolta, hogy nem szokás a másik felet a tár­gyalási taktikáról előre infor­málni. Azt azonban cáfolta, hogy a dokumentum megnehe­zítené a Hashim Thaci koszovói miniszterelnökkel folytatott tárgyalásait. Nikolics a decemberi pozíciós dokumentumban sürgette, a többségében szerbek által lakott Észak-Koszovó kapjon olyan széles körű autonómiát, mint a spanyolországi Katalónia. Szer­bia tavaly EU-tagjelölti státust kapott, de a csatlakozási tárgya­lások megkezdését a Pristinával fennálló viszonyának normali­zálásától tették függővé. A 2,5 millió rászoruló szíriai közül - biztonsági okok miatt - egymillióhoz nem tudják eljuttatni a segélyeket, ezek az emberek hamarosan éhezni fognak - közölte a Világélelmezési Program (WFP). A környező arab országokban létesített menekülttáborokban - felvételünkön egy jordániai látható - is egyre rosszabb a helyzet, főleg a zord hideg miatt. Jordániában, a Zaatarí táborban lázadás tört ki, miután az éjszakai szélvihar rengeteg sátrat ledöntött. A feldühödött emberek hét segély­munkást megvertek, amikor azok elkezdték a kenyérosztást. (TASR/AP-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom