Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-10 / 8. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 10. Kultúra 9 A Kassa 2013 projekt szervezői azt állítják, ők maguk terjesztettek egy botrányszagú hírt Anna Gaja, a kultúrsokk Előbb a Facebookon kezdett rekordgyorsasággal terjedni egy meglehetősen együgyű diszkószám még együgyűbb klipje, majd a hazai sajtó is rámozdult a témára. Az előadó ugyanis szerepelni fog a Kassa Európa Kulturális Fővárosa 2013 megnyitóján, ezen a nagy, reprezentatív eseményen. JUHÁSZ KATALIN A választás nemcsak művészi szempontból tűnt rossznak, hanem azért is, mert az Anna Gaja néven futó énekesnő férje Marián Gaj, aki történetesen Kassa Északi városrészének polgár- mestere, és a kulturális projekt felügyelő bizottságának tagja. A legnagyobb közösségi oldalon záporoznak a negatív kritikák, úgy tűnik, az egész ország művészetpártolói ezzel foglalkoznak. Mára kiderült, hogy Anna Gaja „felbukkanása” tudatos marketingfogás: maguk a szervezők szándékoztak ilyen módon felhívni a közvélemény figyelmét a megnyitó ünnepségre. Ugyanis úgy ítélték meg, a sajtó keveset foglalkozik vele, annak ellenére, hogy közel 200 kulturális rendezvényt tervez- nekKassán. Ján Sudzina, a Košice 2013 projekt vezetője nyilatkozatot jelentetett meg a Košické správy hírportálon, amelyben a hazai sajtó érdeklődésének hiányára panaszkodik. „A nyitóünnepség előkészítésekor azon gondolkodtunk, hogyan szervezzük meg a sajtókampányt, hogy minél több emberhez eljusson. Két lehetőségünk volt. Jelentős összegű közpénzeket felhasználni reklámcélokra, amit jelenleg nem engedhetünk meg magunknak, és nem is állt szándékunkban. Vagy kitalálni egy marketingA polgármesterné ma akciót, amely a szereplők kiválasztásának korrektségét, illetve annak politikai hátterét teszi kérdésessé, és nyilvános vitát gerjeszt. Ez sikerült is nekünk”-véli Sudzina. A projektvezető azzal indokolja elégedettségét, hogy a sajtó mellett a magát progresszív- nek tekintő művésztársadalom is hevesen reagált a „marketing- fogásra. A közösségi oldalon ellenkampány indult, aminek köszönhetően hatalmas érdeklődés támadt a megnyitó programját ismertető weboldal iránt. Az átlagos napokon száz alatti láto- gatosság után hétfőn mintegy ötezren kattintottak rá a programra, hogy megkeressék a nyitóünnepség feltehetően legbi- zarrabb fellépőjét. A Láska v daždi című dal videóját kedd estig 70 ezren nézték meg a You- Tube-on, lapzártánk idején a látogatók száma már túllépte a Anna Gaja Láska * v daždi című klipjét megnézhetik az ujszo.com oldalon. 112 ezret, ami hazai viszonylatban jelentős érdeklődésnek tekinthető. Sudzina szerint Anna Gaja megértőén viszonyult a szervezők szokatlan akciójához, az énekesnő facebookos bejegyzéséből azonban nem ez derül ki. Anna Gaja azzal mentegetőzik, hogy a sokat kritizált klip már 13 éves, és a háttérben látható vizuális megoldások akkoriban korszerűnek számítottak. ,A klipet a pozsonyi Koliba filmstúdióban vettük fel. Kötött minket a szerződés, az anyagiak... Az ottaniak sminkeltek ki, csinálták a frizurámat, öltöztettek. Mindenre azt mondták: jó lesz ez, majd a számítógépben rendbe hozzuk. Igyekeztem nem problémázni és nyugodtan felvenni a klipet. Az az igazság, hogy ma, 13 év múltán jobban, fiatalosabban nézek ki, mint amikor a kolibások kezelésbe vettek” - írja az énekesnő. Anna Gaja a klip zenei részét nem véleményezte, ami arra enged következtetni, hogy magával a dallal ma is elégedett. Nem kívánjuk elemezni a dalt, annál is inkább, mivel a rossz emlékű nyolcvanas éveket idézi, a kor diszkózenéjét turbózták fel kissé az alkotók, már amennyire tehetségükből és a büdzséből futotta. (A dalt tartalmazó albumot egyébként a mostani polgármester, akkoriban még vállalkozó Marián Gaj cége adta ki.) Több figyelmet érdemel a fura gerillamarke- ting-akció, amely már-már megközelíti a čičmanyi lelet ötletének zsenialitását. (A szlovák olimpiai küldöttség formaruháját készítő cég azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a Čičmany község közelében talált 18. századi érmék motívumaival díszíti a sportolók formaruháját. Ilyen érmék nem léteznek, az álhír azonban megtette hatását). A polgármesterné tervezett fellépéséről a sajtóban hétfőn jelent meg az első hír, miután a hétvégén sebesen terjedt a Facebookon. Ha valóban a Kassa 2013 projekt szervezői állnak a háttérben, akkor bizony kiváló érzékkel választottak az énekesnő repertoárjából egy ,Jól kritizálható”, azaz heves érzelmeket keltő videót. A vírusmarketing ugyanis olyan technika, amely az internet- felhasználót arra ösztönzi, hogy tovább küldje, megossza az üzenetet. Azon alapszik, hogy az emberek szeretnek érdekes információkat megosztani egymással. Komoly ingyenreklámot jelenthet egy-egy sikeres akció, még akkor is, ha az üyen kampány hatása nem tervezhető. Ha viszont már elindult, megállíthatatlan. Paul Thomas Anderson rendező új mozija két nagyszerű színész briliáns alakítására épül A lélek megszelídítésének vad viadalai TALLÓSl BÉLA A hazai mozikban mától látható The Master című filmet a velencei filmfesztivál versenyprogramjában mutatták be, és győzött. Paul Thomas Anderson lett a legjobb rendező, a legjobb férfi alakítás díját pedig megosztva a két főszereplő, Philip Seymour Hoffman és Joaquin Phoenix kapta. Mindkettőjüket jelölték Golden Globra is, s a film női szereplői közül Amy Adams a legjobb női mellékszereplőnek járó Arany Glóbuszra esélyes. A velencei rendezői díj a remekbe szabott, hatásos epizódokból felépített „epikai” filmnek szól (nincs egyenes vonalra felfűzhető, hagyományos története). Kitűnő színészek, elsősorban Philip Seymour Hoffman és Joaquin Phoenix drámai alakításán alapszik az egész mozi. Ők ketten olyan lelki folyamatokat élnek meg kamera előtt, hogy úgy tűnik, mintha autentikus pszichológiai vizsgálatokat dokumentálna a film. Paul Thomas Anderson alkotása olyan belső vizsgálatok sora, amelyekből a függőségről, a vallásról, a belső szabadságról és a psziché manipulálhatóságáról derülnek ki érdekes dolgok. E FILMKOCKA The Master ■ Színes, amerikai filmdráma, 150 perc, 2013 ■ Rendező: Paul Thomas Anderson • Főszereplők: Joaquin Phoenix, Philip Seymour Hoffman, Amy Adams , A film előzetesét Hí""-* ’ megnézhetik ■If az ujszo.com-on. mozi a lélek megszelídítésének vad viadalairól fest összetett képet. Ezért nem a megszokott hollywoodi hatást nyújtja. A The Master az ötvenes években játszódik, amikor a háborúból hazaérkező matrózok, köztük az alkoholista- szexmániás Freddie Quell (őt játssza elképesztő hitelességgel Joaquin Phoenix) megpróbálná Mester (Fotó: Continentalfilm) nak túllépni a traumákon, és beilleszkedni a polgári életbe. Quell megszelídíthetetlen, ösztönből állatias módon viselkedik, nem tud alkalmazkodni. Agresszív magatartása életveszélybe sodorja, menekülnie kell. így köt ki egy szekta alapítója, Lancaster Dodd (Philip Seymour Hoffman) hajóján, ahol a szektatagokkal gyakorolja az új tanítását, annak az elméletnek a tételeit, amely egy impozáns vallás alapját hivatott képezni. A film innentől kettőjük nagyon szoros kapcsolatáról szól, s arról, ahogy a Mester, Dodd különféle módszerekkel megpróbálja Quellt „megszelídítem”. Több helyütt leírták, a film a szcientológiáról szól, de azt is írták, hogy nem lehet belőle megismerni ezt a vallást. A hivatalos előzetesek annyit közölnek, hogy L. Ron Hubbard alakja ihlette a címszereplőt. RÖVIDEN Mi a magyar mű? Budapest. Január 1-től nem számít magyar műnek a magyar szerző által írt, magyar zenészekkel rögzített, ám más nyelven előadott szerzemény. A médiatörvényben ugyanis származási és nemzetiségi kritérium már nem szerepel, elsősorban nyelvi kérdéssé teszik a magyar mű definícióját, leegyszerűsítve: magyar mű az, amelynek előadási nyelve magyar. Mivel a közszolgálati rádiók műsorát úgy kell összeállítani, hogy a sugárzott dalok minimum 50 százaléka magyar mű legyen, azok a magyar előadók járhatnak rosszul, akik dalaik nyelvének nem a magyart választják. Ilyenek például a pop- és dzsesszénekesek, akik gyakran angolul szólalnak meg a színpadon, (nol/juk) Woody Allen „hazatért” New York. Blue Jasmine címmel kerül mozikba Woody Allen új filmje, amelyet az amerikai rendező európai alkotásainak ciklusa után újra „odahaza”, New Yorkban forgatott. A főszereplők között van Cate Blanchett és Alec Baldwin is. A bemutató időpontja még nem ismert, a cselekményről pedig mindössze annyit tudni, hogy egy öregedő divatrajongó háziasszonyról szól. A forgatás 2012 nyarán zajlott. A 77 éves művészt Koppenhágába, valamint Jeruzsálembe és Tel- Avivba is csábítják rendezni. (MTI) PENGE Kígyók és ördögringyók Kit ne ragadna meg elsőre arzénos Johaxmácska, a tojást tojó szolga, a majomkísértet, az erénycsősz szellem, a kígyónő vagy a két ördögringyó története? Megszállott apácák, álhalottak, boszorkányfeleségek, szellemekés kísértetek - nagyjából ők a főhősei Magyar László András legújabb könyvének, mely alcíme szerint 16-17. századi, nőkről szóló történetek tárháza. Az orvostudomány, a történettudomány, vagy olyan véresen komoly diszciplína, mint a démonológia területéhez tartozó anekdotagyűjtemények, esettanulmányok vagy példatárak német, olasz, francia, spanyol és németalföldi szerzők munkái, melyek zömmel latinul íródtak. A nagyközönség, de még az adott korszakkal foglalkozók előtt is sokszor ismeretlennek ható szerzők szövegeinek tengereiből kihalászott igazgyöngyök nem fénylenek egyformán. Maga a fordító-összeállító is elismeri, hogy ami a szövegek irodalmi értékét illeti, az igencsak változó. Akad itt mesteri tollú, szellemes író, de akad néhány bosszantóan lapos stílusú sztoriéhes jegyzetelő is, aki nem kíván és nem is tud túllépni a szenzációhajhászat igényén. És épp ez a furcsa pulzálás okozza, hogy időnként az olvasó művészi élményre vágyik, s nem is érti, hogy miként lehetséges stilá- risan ennyire parlagon hagyni egy remek történetet. Magyar László András, a fordító láthatólag mindent elkövet e hiányérzet kiküszöbölésére: ritkán olvasni ennyire fantáziadúsan, nyelvi sterilitás nélkül, nagy invencióval fordított latin szöveget. Noha az előszó szerint a nő társadalmi helyzetéről is képet kapunk, ezt nem hangoztatnám túlságosan: ezek a nők zömmel nem átlagos teremtések, sokkal inkább kiszolgáltatottak a férfifantázia démonjainak vagy gyilkosok, csalók, boszorkányok, iszonyodnak a férjüktől, esetleg máshol keresnek vigaszt. A varázslás és a gyógyítás, a ráolvasás és a megigézés rendkívül közel kerülnek egymáshoz, ahogy história és fabula is: a történeteket hiteles, megtörtént eseményekként dokumentáló szerzők vüágának közös eleme mégiscsak a burjánzó férfifantázia, mely végtelenül olvasmányossá, szinte letehetetlenné teszi a könyvet. A kérdés csak az, hogy a különös sztorikkal való szórakoztató szembesülés után, ha már túlestünk a poénokon és meglepetéseken, lesz-e kedvünk újra kézbe venni a könyvet csak úgy, magáért a stílus, az irodalom kedvéért. (Magyar László András: A kapzsi hóhémé, Budapest, Gondolat, 2012.) Értékelés: »»<»000
