Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-10 / 8. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 10. www.ujszo.com Munkahelyteremtés nélkül nem lesz pénz Szigorodó támogatások ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Már áprilistól szigorodhatnak a hazai és külföldi beruházóknak nyújtott állami támogatások feltételei. A kormány által tegnap elfogadott törvényjavaslat szerint a már működő cégek közül a jövőben csak azok számíthatnak állami támogatásra, amelyek a munkahelyek számát legalább 15 százalékkal növelik, miközben az új munkahelyek száma nem lehet 40-nél kevesebb. Az így létrehozott állások számát legalább öt évig nem csökkenthetik, a már befutott cégeknek pedig emellett minimum 15 százalékkal kellene növelniük a gyártásukat is. A kormány azt követően hozta meg a döntését, hogy az elmúlt hónapokban több olyan cég is állami támogatásért folyamodott, amely korábban már kapott ilyet, miközben az újabb támogatást csak a létező munkahelyek megtartására igényelték. A törvénytervezet némi könnyítést is tartalmaz: napjainkban az olyan járásokban, amelyekben a munka- nélküliek aránya az országos átlagnál legalább 50%-kal magasabb, a cégek akkor kaphatnak segítséget, ha legalább 3,5 millió euró értékben szereznek be új berendezéseket, gyártósorokat, ám áprilistól ezt a határt 3 millió euróra szeretnék csökkenteni. Ennek köszönhetően több cég juthat támogatáshoz. A gazdasági tárca a jövőben is elsősorban adókedvezményekkel kívánja motiválni a beruházókat. (mi, SITA) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Minősítik a vállalkozókat Pozsony. Szlovákiában a jövő évtől a vállalkozókat is ugyanúgy minősítik majd, mint manapság a nagy nemzetközi hitelminősítők az egyes országokat, bankokat vagy nagyvállalatokat. A kormány tegnapi ülésén ezzel a feladattal a központi adó- és vámhivatalt bízta meg. Ez, a benyújtott adóbevallások alapján, az összes olyan vállalkozást köteles lesz minősíteni, amely adózott bevételt ért el. A minősítés során 3 szempontot vesznek figyelembe: a pénzügyi stabilitást, az adózó megbízhatóságát és azt, hogy mekkora pénzösszeget fordított jótékony célokra. A vállalkozások minősítését az interneten is közzéteszik, az első üyen lista várhatóan jövő októberbenje- lenikmeg. (TASR) * Több árut vitt ki Szlovákia Pozsony. Szlovákia külkereskedelmi többlete tavaly tovább nőtt. Míg a gazdasági válság 2008-as kirobbanása előtt Szlovákiába rendre több árut hoztak be, mint amennyit kivittek, az elmúlt év első tizenegy hónapjában a kivitel már 3,414 milliárd eu- róval haladta meg a behozatalt, a külkereskedelmi többlet így csaknem 2,4 milliárd euróval volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. Aki vitel2011-hez képest 10,8 százalékkal 58,17 milliárd euróra nőtt, míg az 54,756 milliárd eurós behozatal 6,4 százalékkal volt nagyobb. (SITA) Rémes évet zárt a Citroen Párizs. Európa második legnagyobb autóipari vállalata, a franca PSA Peugeot Citroen csoport, amely a nagy- szombati gyárán keresztül Szlovákiában is jelen van, veszteséggel zárta a 2012-es évet. A PSA nemzetközi értékesítése 17 százalékkal csökkent 2012-ben, és a cég saját prognózisa szerint 2013-ban sem jön megváltás, és újabb szűkülés következhet. A készjármű-értékesítések 8,8 százalékkal 2,82 millióra csökkentek tavaly, míg a teljes eladások 17 százalékkal 2,97 millió darabra esett vissza. A PSA szerint a legsúlyosabb helyzet Dél-Európában van. A francia piac 13 százalékkal, a spanyol 15, míg az olasz 21 százalékkal zuhant a gazdasági válság miatt. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8150 Lengyel zloty 4,1090 Cseh korona 25,529 Magyar forint 290,66 Horvát kuna 7,5715 Román lej 4,4088 Japán jen 114,34 Svájci frank 1,2089 Kanadai dollár 1,2893 USA-dollár 1,3056 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint VolksbankOTP Bank 1,36-1,26 26,53-24,61 303,19-281,27 Postabank 1,35-1,26 26,50-24,71Szí. Takarékpénztár 1,35-1,26 26,28-24,82 305,24-278,96 Tatra banka 1,35-1,27 26,33-24,80 303,85-280,75 Príma banka 1,37-1,24 26,87-24,31 307,34-278,07 Általános HitelbankAz első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Magyarországot megbüntetné a piac, ha a jegybank új vezetése túl nagy fordulatot hajtana végre Tartósan gyengélkedhet A befektetők bizalma egy pillanat alatt megroppanhat, ami automatikusan drasztikus forintgyengülést okozhat (Képarchívum) Budapest. Magyarország minden jel szerint nem vesz fel biztonsági hitelt a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), emellett március 3-tól új elnöke lesz a Magyar Nemzeti Banknak, s mivel a piac tart attól, hogy az unortodox lépéseiről elhíresült Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter lesz az új elnök, ezért az év első hónapjaiban komoly nyomás nehezedik a forint árfolyamára. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A jelek szerint a pénzpiac az utóbbi időben egyre nyugtalanabb az Orbán-kormány jegybankkal kapcsolatos tervei miatt. A befektetőket és az elemzőket most leginkább az kezdi aggasztani, márciustól kit ültet a kormány a Magyar Nemzeti Bank elnöki székébe, miután lejár Simor András megbízatása, valamint az, hogy milyen monetáris politikát folytat majd az új vezető. Csaknem biztosan a kormány által várt irányváltás jön a jegybankban, a kabinet ugyanis számos unortodox intézkedést vár el Simor utódjától. Magyarország nem kerülheti el a piac büntetését, ha a kormány, illetve a jegybank új vezetése túlságosan nagy fordulatot akar végrehajtani a nemzeti bankban. A befektetők bizalma egy pillanat alatt megroppanhat, a külföldi és belföldi tulajdonú tőke hirtelen megindulhat külföldre, ami automatikusan drasztikus forintgyengülést generálhat és elvezethet a bank- rendszer megroppanásához is. Ha a jegybank új vezetése nem szokványos jegybanki eszközöket vet be a gazdaság élénkítésére és az államháztartás finanszírozásának támogatására, súlyos következményekkel fenyegető ellenreakciót válthat ki a befektetőkből - mondta Gár- gyán Eszter, a Citibank elemzője, aki szerint komoly az esélye, hogy Magyarország nem ússza meg a piac büntetését, ha a kormány, illetve a jegybank új vezetése túlságosan nagy fordulatot akar végrehajtani a nemzeti bankban. Felmerült annak a veszélye, hogy a jegybank tovább csökkenti az alapkamatot, márpedig a magyar állampapírokat napjainkban csupán azért vásárolják, mert az uniós átlagnál jóval magasabb kamatozásúak. Ha tovább csökkenne a kamat, akkor elveszítené a vonzerejét, ezáltal nagyon nehezen volna finanszírozható a magyar államadósság. A másik veszély, hogy részben felélhetik az év végén 33,88 milliárd eurót kitevő jegybanki tartalékot. A nagy kérdés az, hogy a piac milyen mértékű devizatartalék-csökkentést tolerálna. Kormánypárti információk szerint a kabinet tervei 1-2 milliárdos csökkentésről szólnak, és egyes szakéra forint tők szerint néhány milliárd euró felhasználható lenne a deviza- tartalékból büntetlenül. Csaba László közgazdász viszont azt vallja, „halálos bűn” lenne a devizatartalékokhoz hozzányúlni. A devizatartalék annak a biztosítéka, hogy az ország képes teljesíteni a külfölddel szemben fennálló devizakötelezettségeit. A befektetők bizalma a tartalék felélése láttán gyorsan megroppanhat, a külföldi és a belföldi tulajdonú tőke hirtelen megindulhat külföldre, ami drámai hatást váltana ki. Ez például akkor történhet meg, ha a befektetők az új jegybanki intézkedéseket látva úgy ítélik meg, hogy azok olyan mértékben értéktelenítik el a forintot, hogy a forintbefektetésük értéke túlságosan csökken. Leegyszerűsítve, a pénzüket külföldre menekítő kis- és nagybefektetők ilyen esetben eladnák a forintban lévő befektetéseiket, hogy devizát vegyenek, amit más országokba helyezhetnének. A tőkemenekülés mértéke attól függne, mekkora pánik törne ki, és meddig gyűrűznének a megkezdődő tőkekivonások. Elképzelhető például egy olyan folyamat, amely onnan indul, hogy a nagy külföldi állampapír-tulajdonosok hirtelen megszabadulnak a magyar állampapírjaiktól. Ez jelentős forintgyengülést idézhet elő, jelentősebbet, mint ami éppen egy éve volt, amikor 324 forintot adtak egy euróért. Napjainkban úgy tűnik, legalább márciusig 290 és 300 forint között fog mozogni a forint/euró árfolyam, (hvg.hu, Portf., shz) A lakásvásárlásra felvehető kölcsön legfeljebb 65 ezer euró lesz, a futamidő pedig 40 év Új szabályok az állami lakáshitelezésben Újabb reménysugár a magáncégeknek: jövőre már ők is igényelhetnek kedvezményes hitelt a bérlakásépítésre (Somogyi Tibor felv.) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ha a kormány által tegnap elfogadott törvényjavaslatra a parlament is rábóhnt, a helyi és megyei önkormányzatok mellett a jövő évtől az olyan jogi személyek is igényelhetnek majd kedvezményes hitelt az Állami Lakásfejlesztési Alaptól, mint a magáncégek vagy a lakásszövetkezetek. ,A magánbefektetőket is motiválni szeretnénk a bérlakások építésére” - áll a közlekedési és építésügyi tárcának a törvényjavaslathoz csatolt indoklásában. Eszerint a helyi és megyei önkormányzatok és a jogi személyek a bérlakások építésére igényelhetnek az aiaptól hitelt. A jogi személyek esetében alapfeltételnek számít, hogy Szlovákiában legyenek bejegyezve, és bizonyítaniuk kell azt is, hogy a jövőben képesek lesznek visszafizetni a felvett kölcsönt. A helyi és megyei önkormányzatok ezt az elfogadott költségvetésükkel támaszthatják alá, míg a magáncégeknek és lakásszövetkezeteknek legalább öt éves tevékenységet kell felmutatniuk, vagyis az újonnan alakult cégek nem kérhetnek hitelt. A jelenleg érvényes szabályok szerint az Állami Lakásfejlesztési Alap hitelek és vissza nem térítendő hozzájárulások formájában támogatja a hazai lakásépítést és -felújítást. A kormány által tegnap elfogadott, és a tervek szerint 2014. január elsején életbe lépő tervezet szerint jövőre ebből csak a hitelek maradnának fenn. A vissza nem térítendő támogatást eddig is csak a súlyos fogyatékkal élőknek folyósították, akik ebből a lakásuk akadály- mentesítését finanszírozhatták. Az építésügyi és közlekedési tárca elemzése szerint azonban a lakás akadálymentesítése nem növeli jelentős mértékben a lakás piaci árát, ezért ezzel a támogatással a jövőben nem is számolnak. A súlyos fogyatékkal élőket azonban a jövőben is előnyben részesítik, hiszen míg számukra a beszerzési ár 100 százalékára adhatnak kölcsönt, a többiek számára a felső határ 80 százalék. A lakásvásárlásra felvett kölcsön legfeljebb 65 ezer euró lehet majd, míg a felújításnál a lakás alapterületét veszik alapul. Ez esetben négyzetméterenként maximum 500 eurós hitel igényelhető. Akik a családi házukat szeretnék hőszigetelni, azoknak az alap négyzetméterenként legfeljebb 60 eurós hitelt kínál majd, míg a társasházak esetében a felső határ 100 euró. A hitel futamideje 40 év lesz. A közlekedési tárca javaslata szerint, tekintettel a nehéz gazdasági helyzetre, a kamatokat egy külön miniszteri rendeletben határozzák meg. Újdonságnak számít, hogy a jövő évtől a lakásfejlesztési alap az öregebb társasházak esetében már csak az olyan konstrukciós hibák eltávolítását dotálja, amelyek akadályozzák az épület biztonságos használatát. Ezzel együtt azonban az összes korábban meghatározott szerkezeti hiba eltávolításához is igénybe vehető majd az alap kedvezményes kamatozású hitele. (mi, TASR)
