Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-07 / 5. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 7. www.ujszo.com mmmsmm Ponténak Frunda kell Bukarest. Victor Ponta román kormányfő személyes tanácsadója lesz jogi, kisebbségi és külpolitikai kérdésekben Frunda György, az RMDSZ egyik legismertebb politikusa. Ponta közölte: a kisebbségi oktatásért felelős állam- titkári tisztséget és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkári tisztségét is magyar politikusok töltik be, de ez nem jelenti azt, hogy az RMDSZ kormányon lenne. (MTI) Egyetem Szabadkán Budapest/Szabadka. Magyar egyetemet hozna létre a vajdasági városban a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), a szerbiai magyarok kisebbségi önkormányzata és a magyar kormány, s erről hamarosan megkezdik az egyeztetéseket. Az egyetem alapját a két meglévő szabadkai felsőoktatási intézmény, a Műszaki Szakfőiskola és a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, valamint ezek oktatói csapata képezné, ők integrálódhatnának az egyetembe. Lengyel László, az MNT felsőoktatási ügyekkel megbízott tanácsosa szerint a Vajdaságból évente 350 diák megy Magyarországra tanulni, így a szabadkai egyetemen 1200-2000 diák tanulhatna négy évfolyamon. (MTI) Védőkerítés Szíria ellen Jeruzsálem. Benjámin Netanjahu közölte, Izrael megerősített kerítést fog építtetni Szíriái határán a radikális iszlamista erők elleni védekezésül, amelyek - mint mondta - átvették a határ túloldalán lévő terület ellenőrzését. Az izraeli kormányfő szerint olyan védvonalra van szükség, mint amilyet délen, az egyiptomi határon emeltek, s amely gátat szab az afrikai bevándorlók hullámainak. (MTI) Öt halott Karcagon Budapest. Öt ember, négy felnőtt és egy csecsemő halt meg a tegnap reggel Karcagnál történt baleset következtében. A 4-es számú főúton két gépkocsi ütközött, az áldozatok mindegyike a vétlen autóban utazott. A balesetet okozó, francia rendszámú terepjáró vezetőjét a rendőrség őrizetbe vette. (MTI) Brigitte Bardot még nem kért orosz állampolgárságot, állítólag több ezer uniós „átlagember" már meg is kapta Kétszer karácsonyozhat a francia világsztár ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Vlagyimir Putyin személyesen adta át Gérard De- pardieu-nek az orosz útlevelet szombaton Szocsiban, közvetlenül az ortodox karácsonyi szenteste előtt. Dmitrij Peszkov szóvivő szerint Putyin az elnöki rezidencián szombaton fogadta a francia művészt. A Rosszija 24 állami hírtelevízió felvételein látható, amint az orosz államfő és a francia színész baráti öleléssel köszöntötte egymást, majd tolmácsaik segítségével kötetlen beszélgetést folytatnak. Szó volt Depardieu terveiről, különösen az ő főszereplésével, Raszputyinról készített orosz-francia filmről. Putyin csütörtökön írta alá a rendeletet és adományozott orosz állampolgárságot a 64 éves Depardieu-nek, aki az után vette fontolóra állampolgársága megváltoztatását, hogy hazájáAsterix és Obelix Szocsiban (TASR/AP-felvétel) ban szerinte méltatlan bírálatok össztüzébe került, amikor egy belga településen vásárolt ingatlant a francia adószabályok megkerülésére. Francois Hollandé francia elnök az egymillió eurónál nagyobb jövedelműekre 75 százalékos adót akar kivetni, de az alkotmánytanács - egyelőre - elutasította a szocialisták intézkedését. Az orosz hírtévé szerint Dmitrij Medvegyev kormányfő hívta meg Depardieu-t Oroszországba, ahol sokkal enyhébb az adórendszer. „Csak jöjjön Depardieu, nálunk minden esetben 13 százalékos a jövedelemadó, és nincs szándékunkban ezen változtatni.” Peszkov szóvivő szombaton azt mondta, Brigitte Bardot esetleges állampolgársági kérelméről nem volt szó a Kremlben. „Nagyra értékeljük Brigitte Bar- dot hozzájárulását a világ filmművészetéhez és jelentős erőfeszítéseit a természetvédelemben. Ha ilyen kérelem érkezik hozzánk, feltétlenül megvitatjuk.” BB pénteken azzal fenyegetőzött, hogy ő is orosz állampolgárságot kér, ha Francia- ország nem kegyelmez meg két halálra ítélt öreg cirkuszi elefántnak. Az Interfax orosz hírügynökség - a Le Soir című belga napilapra hivatkozva - arról is beszámolt, hogy az európai polgárok között nem csak a hírességek, hanem több ezer „átlagember” is megkapta az orosz állampolgárságot. Elsősorban franciákról vanszó. Az Eurostat adatai szerint több mint négy és fél ezer francia, közel 4200 német, majdnem kétezer finn és 1881 olasz szerzett orosz állampolgárságot. Azt nem közölte a belga napilap, hogy mikor kapták meg ezek az európai uniós polgárok az orosz útlevelet. (MTI,ú) Senki sem segített az út szélén fekvő, meztelen és összevert fiataloknak Afganisztán India lányát Jyotinak hívják SSľ Újdelhi/London. Azt akarom, hogy az egész világ tudja: a lányomat Jyoti Szingh Pandeynek hívták. Ezt a gyászoló apa, Badri Szingh Pandey árulta el a brit Mirromak adott interjújában. ÖSSZEFOGLALÓ Jyotit eddig India lánya néven emlegette a sajtó, érthető személyiségi jogi és kegyeleti okok miatt, s a hatóságok is elzárkóztak a neve közlésétől, bár ezt egy miniszter is követelte. Shashi Tharoor arra hivatkozva szólított fel Jyoti nevének a nyilvánosságra hozatalára, hogy a lányról lehessen elnevezni a nemi erőszak ellen készülő új törvényt. Az apa kijelentette: azért árulja el a lánya nevét, mert büszke rá, és szeretné, ha az indiai nők erőt merítenének Jyoti példájából a nemi erőszak elleni küzdelemhez. Ahhoz nem járult hozzá, hogy a lap fényképet is közöljön a lányáról, megismételte viszont: szeretné, ha az erőszaktevőket felakasztanák, ahogy ezt tüntetők tízezrei követelik szinte naponta, már három hete. Badri Szingh Pandey a Mirromak elárulta azt is, aznap, amikor Jyotit megerőszakolták, ő este fél tizenegykor ment haza a delhi repülőtérről, ahol hordárként dolgozik. Felesége már a kezét tördelte, hogy mi történhetett a lánnyal, főleg azért, mert sem Jyoti, sem a barátja nem válaszolt a telefonhívásokra. Háromnegyed óra telt el így pánikban, mire a kórházból hívták a családot, hogy Jyoti bent fekszik. Akkor még mindig nem tudták, hogy mi történt, ezt a kórházban mondta el nekik egy rendőr. Jyoti és 28 éves barátja mozi után annak rendje és módja szerint felszállt a hazafelé tartó buszra, a két és fél órás útból azonban a pokol lett számukra. Jyotit a buszsofőr, a segédje és négy utas többször megerőszakolta és a barátjával együtt vas- rudakkal brutálisan ütötte. A véresre vert, meztelen testeket nem messze onnan dobták ki a buszból, ahol Badri dolgozik. Jyoti barátjának az elbeszéléséből derült ki, hogy az erőszaktevők el is akarták ütni őket a busszal, és hogy egy órán át hevertek az úttesten, mire valaki a segítségükre sietett. Addig senki sem figyelt fel rájuk, a járókelők egyszerűen elmentek mellettük. Jyoti három műtét után, egy szingapúri kórházban halt bele az elszenvedett sérülésekbe december 29-én. Halála miatt egész India gyászba borult, a szilveszteri ünnepségeket is sorra mondták le a politikusok, a színészvilág és a hadsereg is. (MTI, NOL, ú) Washington. Obama elnök kérésére nagyobb mértékben csökkentené az Afganisztánban szolgáló amerikai csapatok létszámát a Pentagon. A The Wall Street Journal úgy tudja, a jövő évi csapatkivonás után az USA 3000 és 9000 közötti létszámú kontingenst állomásoztatna ott a korábban javasolt 6-15 ezer fő helyett. Az amerikaiak fő feladata az afgán erőkkiképzése lenne, valamint az, hogy megakadályozzák az al-Kaida térnyerését Afganisztánban. A WSJ szerint a csökkentett létszámú amerikai katonai jelenlét révén a korábbinál is nagyobb jelentősége lesz a pilóta nélküli harci gépek (drónok) bevetésének az afgán lázadókellen. (MTI) Üres ígérgetésekkel mentené a hatalmát, az ellenzék nem tárgyal vele Aszad fél év után megszólalt, de minek? ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz/Brüsszel. Jottányit sem változtatott a felkelőkkel szembeni retorikáján a szír elnök, aki fél év után először szólalt meg. Bassár el-Aszad általános mozgósítást sürgetett tegnap az általa terroristáknak nevezett lázadók ellen, és megbékélési konferencia megrendezését is javasolta. Az ellenzék azonnal elutasította Aszad javaslatát, az Európai Unió pedig ismét lemondásra szólította a szíriai vezetőt. Aszad a damaszkuszi operaházban, éljenző hívei előtt azt javasolta, Szíriában rendezzenek megbékélési konferenciát azok részvételével, akik „nem árulták el Szíriát”. Össznemzeti párbeszéd révén koalíciós kormány alakulna, amely megrendezné a választást. Általános amnesztiát hirdetnének, és népszavazásra bocsátanának egy nemzeti chartát, amely szavatolná az ország egységét - fejtegette az elnök. VálságrendeBassár el-Aszad (TASR/AP) zési tervének legfőbb feltétele, hogy „a térségbeli és a nyugati országok vessenek véget a terroristák kiképzésének, pénzelésének és felfegyverzésének. Mihelyt ez megtörténik, a hadsereg tűzszünetet hirdet” - mondta Aszad, s megköszönte Oroszországnak és Kínának, amiért úgymond nem engedték meg a külső beavatkozást országa belügyeibe. Beismerte, hogy a damaszkuszi hatalom egyelőre nem talált partnert a béketárgyalásokhoz, de ez nem jelenti azt, hogy nem érdekelt a politikai rendezésben. Hangsúlyozta azonban, hogy Damaszkusz nem fog tárgyalni „a Nyugat által teremtett bábokkal”. Valid al-Bunni, a legnagyobb ellenzéki szervezet, a Nemzeti Koalíció szóvivője szerint Aszad javaslataival csupán útját akarja állni annak a politikai rendezésnek, amely Lahdar Brahimivel, az ENSZ és az Arab Liga Szíria- ügyi különmegbízottjával hamarosan folytatandó oroszamerikai tárgyalásokon körvonalazódhat. Nem késlekedett a válasszal az EU sem. William Hague brit külügyminiszter szerint Aszad beszéde „a képmutatásnál is több volt. Üres ígéreteivel a szíriai elnök senkivel sem fogja a bolondját járatni.” A 22 hónappal ezelőtt kezdődött szíriai fegyveres viszályban az ENSZ adatai szerint körülbelül 60 ezer ember halt meg Szíriában. (MTI, ú) Nikolics elnök a határon toporog Pristina. Koszovó nem engedélyezi a beutazást Tomiszlav Nikolics szerb elnök számára - erősítette meg szombaton az egybehangzó lapjelentéseket Hajredin Kuci koszovói miniszterelnök-helyettes. A szerb államfő ma részt szeretett volna venni a szerb ortodox egyház koszovói karácsonyi ünnepségén. Az ortodoxok hagyományosan január 7-én ünnepük karácsony első napját. Kuci közölte, Nikolics csak akkor utazhat be Koszovóba, ha viszonzásképpen koszovói albán politikusok is meglátogathatják Dél- Szerbiában élő albán honfitársaikat. „Nem ők fogják eldönteni, hogy beutazhatok-e a mi Koszovónkba!”- mondta Nikolics felháborodva a belgrádi Kurírnak. Nikolicsot azért gyűlölik Koszovóban, mert őt tartják az egykori szerb tartományban másfél évtizeddel ezelőtt tomboló polgárháború egyikkitervelő- jének. A 90-es évek második (TASR/AP felében szerb katonai és félkatonai egységek mintegy 800 ezer albánt üldöztek el Koszo- vóból. A szerb elnök azt is felpanaszolta, hogy az EULEX képtelen megszervezni az ő látogatását. Nikolics nemrégiben azt is javasolta, hogy hozzanak létre egy szerb államot Koszovón belül, amit Pristina, az USA és az EU egyaránt elutasított. (MTI)
