Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-13 / 287. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 13. www.ujszo.com Az oktatás és az élelmiszer drágult a legjobban Visszafogott áremelések ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A múlt hónapban már nem nőttek olyan gyorsan a fogyasztói árak, mint az azt megelőző időszakban - derül ki a statisztikai hivatal elemzéséből. Eszerint az átlagos árszint novemberben egyáltalán nem nőtt az azt megelőző hónaphoz képest, és az éves drágulás is csak 3,4% volt, az októberi 3,8, és az év első 11 hónapjában mért 3,7 százalékkal szemben. Az éves áremelkedést tekintve a legrosszabb helyzetben az iskoláskorú gyermekek szülei vannak, hiszen az oktatással kapcsolatos kiadások egy év alatt 6 százalékkal nőttek, vagyis még az élelmiszerek 5,6, valamint a cigaretta és alkohol 5,1 százalékos drágulását is túlszárnyalják. Szlovákiában 2010-ben csökkent történelmi mélypontra az infláció. A gazdasági válság által kiváltott keresletcsökkenés miatt az árak akkor egy év alatt alig 1 százalékkal nőttek. Tavaly azonban már újra megugrottak az árak, az éves infláció elérte a 3,9%-ot, miközben a legnagyobb drágulást a közlekedés, az energiaszolgáltatás és az élelmiszerek esetében mérték. (mi, SITA) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Elfogadták az uniós büdzsét Strasbourg. Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tegnap elfogadta az idei költségvetés kiegészítésére vonatkozó indítványt és a 2013-as büdzsé tervezetét. Az immár elfogadott 2013-as büdzsé 132,84 milliárd euró kifizetést tartalmaz, ami 2,4%-os növekedés az idei szinthez képest. Az uniós kötelezettségvállalások szintje 2013-ban 150,9 milliárd euró lesz, ami 1,6%-os növekedést jelent 2012-höz képest. Az idei büdzsét a tanács és a parlament között létrejött kompromisszum értelmében 6 milliárd euróval egészítik ki, amiből egyebek között az agrár- és a kohéziós támogatások kifizetéséhez, valamint várhatóan az Erasmus felső- oktatási diákcsereprogram finanszírozásához hiányzó pénzt lehet pótolni. (MTI) Csökkenő lakossági betétek Pozsony. A lakossági betétekre nyújtott kamatok csökkenése miatt a bankok ügyfelei kezdenek elfordulni ettől a befektetési formától - derül ki a jegybank legfrissebb elemzéséből. Eszerint a lakossági betétek a harmadik negyedévben ugyan 84,7 millió euróval nőttek, a növekedés üteme azonban csaknem 7%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az ügyfelek jelentős része nem a határidős betéteket választja, hiszen a lekötött betétek kamatai az elmúlt időszakban jelentős mértékben csökkentek. (SITA) Kiveszőben a vezetékes telefon Pozsony. A mobiltelefonos szolgáltatások egyre nagyobb hozzáférhetősége miatt folyamatosan csökken a vezetékes telefonok iránti érdeklődés. „A vezetékes telefonok száma az elmúlt év végi több mint egymillióról az idei év közepére 982,9 ezerre csökkent” - nyilatkozta Roman Vavro, a Távközlési Hivatalszóvivője. (TASR) Késik a kötelező e-adózás Pozsony. A Pénzügyi Igazgatóság 2014 elejére tolta ki azt a határidőt, ami után egyes adózók már kizárólag csak elektronikus úton kommunikálhatnak az adóhivatalokkal. A módosításra a múlt héten elfogadott adótörvények miatt került sor - mondta el Gabriela Dianová, a Pénzügyi Igazgatóság szóvivője. Eredetileg már az idei év elejétől bevezették volna az adózóknak ezt a kötelességét, ezt azonban később április elsejére, majd a jövő é elejére halasztották. (SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8077 Lengyel zloty 4,0969 Cseh korona 25,265 Magyar forint 282,33 Horvát kuna 7,5225 Román lej 4,5268 Japán jen 108,12 Svájci frank 1,2109 Kanadai dollár 1,2850 USA-dollár 1,3040 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint VolksbankOTP Bank 1,35-1,25 26,23-24,34 292,68-271,52 Postabank 1,35-1,25 26,15-24,381,35-1,25 25,95-24,51 294,73-269,35 Tatra banka 1,34-1,26 26,04-24,52 293,37-271,07 Príma banka 1,36-1,23 26,55-24,03 296,25-268,03 Általános Hitelbank 1,34-1,25 26,03-24,51 295,89-270,53 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az ellenzék szerint a kormány spekulánsok kezére akarja juttatni a szlovák gázszolgáltatást Cseh kézbe kerülhet az SPP Jövőre már teljes egészében az állam áll a gázárképzés kormányánál (Peter Žókovič felvétele) Pozsony. Szlovákia tegnap végleg lemondott elővételi jogáról a Szlovák Gázmüvekben (SPP), így már semmi sem áll az útjában annak, hogy a cég kisebbségi részvénycsomagja cseh kézbe kerüljön. Míg a kormány a gázárak feletti ellenőrzés megszerzéséről beszél, az ellenzék szerint a Smer az ország energia- biztonságávaljátszik. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kormány tegnap áldását adta a Szlovák Gázművek (SPP) külföldi tulajdonosok kezében lévő kisebbségi, 49 százalékos részvénycsomagjának eladására, aminek köszönhetően még idén megvalósulhat a tulajdonosváltás. A francia Gas de France és a német E.ON Ruhrgas által birtokolt részvénycsomaghoz a cseh Energetický a prűmyslovy holding (EPH) az előzetes hírek szerint 2,5 milliárd euróért juthat hozzá. Az államnak, mint az SPP 51 százalékos többségi tulajdonosának elővételi joga volt az említett részvénycsomagra, erről azonban a tegnap hozott döntések értelmében végleg lemondott. Az ellenzék egy része az új tulajdonos személyével nincs megelégedve. „A kormányfő a gázszolgáltatást spekulánsok és pénzügyi csoportok kezébe akarja átjátszani, ami az ország energiabiztonságát veszélyezteti” - állítja Ivan Štefanec, az SDKÚ parlamenti képviselője, arra utalva, hogy a cseh cég tulajdonosi körében ott van a szlovák J&T pénzügyi csoport is. „A Smer azt a látszatot kelti, hogy a gázárak csökkentése lebeg a szeme előtt, valójában azonban eurómillióktól fosztja meg az országot” - mondta el Štefanec. A kormány rábólintott a gazdasági tárca azon javaslatára is, amely szerint az állam a jelenle- gi51 százalékos tulajdonrészéta jövő év végéig 100 százalékosra növeli az SPP anyavállalatában, amely a gáz értékesítéséért, és így az árképzésért is felelős. Az anyavállalat vételárat illetően, Tomáš Malatinský gazdasági miniszter elmondta: a társaság egésze nagyjából 120 millió euróba kerülhet. A részvények 51 százaléka azonban már az állam kezében van, a fennmaradó 49 százalékos tulajdonrészért így csak 58,8 millió euróra lenne szüksége. Malatinský szerint ezt az osztalékokból fizetnék ki. Az új tulajdonos az elkövetkező három évben ugyanis évi 400 millió eurós osztalékot garantál. A gazdasági tárca szerint az anyavállalat átvételének köszönhetően a gázárakról a jövőben kizárólag az állam dönt majd. Az ellenzék azonban arra figyelmeztet, hogy az ősszel elfogadott szabályok szerint az SPP már most is csak akkor nyújthatja be az áremelési javaslatát, ha ezzel a társaság közgyűlése egyetért, miközben ez utóbbiban az államnak többsége van. Ha az ilyen döntés ráadásul el is jut az Árszabályozási Hivatalhoz, a végleges döntést maga a hivatal hozza meg, amelyet a Smer jelöltje vezet. Hogy az SPP anyavállalata teljes mértékben állami kézbe kerül, azt nem tartják jó ötletnek a szakemberek sem. „Az állam nem számít jó részvényesnek. Mindannyian nagyon jól emlékszünk rá, milyen vezetése volt az SPP- nek, amíg teljes egészében az állam kezében volt” - nyilatkozta Rastislav Machunka, a Munkáltatói Szervezetek Szövetségének (AZZZ) elnöke. Szerinte, ha az államnak sikerül is visszafognia a gázárak emelkedését, a cég által elkönyvelt veszteségeket úgyis a lakossággal fizettetnék meg. A kormány, az SPP anya- vállalata révén ráadásul eleve egy olyan cégre kívánja rátenni a kezét, amely tavaly és várhatóan idén is veszteséget könyvel el. (mi, SITA) A farmerek európai uniós támogatásának mértéke csak 2028-ra éri el a nyugat-európai szintet Kevesellik a várható dotációt a hazai gazdák ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egy fuvar trágyát szórtak tegnap az uniós dotációkkal elégedetlen hazai gazdák az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének épülete elé. A mintegy 300 farmer amiatt tiltakozott, hogy az Európai Unióban minden ígéret ellenére sem lesz egyenlő a mezőgazdasági támogatások mértéke. A tiltakozás a mezőgazdasági minisztérium előtt kezdődött. A demonstrálok közé kiment Ľubomír Jahnátek földművelés- ügyi miniszter is, aki azt ígérte, próbálnak jobb feltéteket kiharcolni a szlovákiai gazdálkodóknak, hogy az legalább a környékbeli államok támogatásának szintjét elérje. Mivel azonban a CAP-ról folytatott európai tárgyalások a végükhöz közelednek, nagy mozgástér már nincs. Éppen ezért Pozsony legalább azt szeretné elérni, hogy az elkövetkező hét évben több pénzt fordíthassanak a közvetlen kifizetésekre. Konkrétan a Szlovákiának 2014 és 2020 között szánt mintegy 12,6 milliárd eurós csomagból 470-500 millió eurót csoportosíthassanak át az agráriumra és a vidékfejlesztésre. Miroslav Lajčák külügyminiszter a napokban azt mondta, hogy a mostani 7 éves programozási időszakkal egybevetve a 2014-ben kezdődő újabb 7 éves ciklusban a hazai gazdák 14 százalékkal több közvetlen kifizetéshez jutnak, miközben az Európai Unió összességében 10 százalékkal faragja le az uniós költségvetésen belül a mező- gazdaságra szánt keretet. Ez ugyan érdemi javulásnak számít, ettől függetlenül Jahnátek úgy véli, a dotációk mértékének teljes kiegyenlítése csak 2028-tól várható. A Szlovák Agrárkamara és a Szlovák Élelmiszer-kamara lapunknak elküldött állásfoglalásában arra figyelmeztet, hogy Szlovákia uniós tagsága (2004) óta elvesztette önellátását a mezőgazdasági termények terén, napjainkban az élelmiszerek 55 százaléka importból származik, ezért csak tavaly 760 millió euróval több élelmiszert hoztunk be az exportáltnál. Összességében 2004 óta a hazai mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozás ágazatában mintegy 120 ezer állás szűnt meg. (SITA, só) Az Európai Unió mai csúcstalálkozóján meg szeretnék regulázni a pénzintézetek működését Körvonalazódik az euróövezeti bankfelügyelet MT1-ÖSSZEFOGIALÓ Brüsszel. A közös bankfelügyeletről, a költségvetési fegyelemről, a gazdaságpolitikai koordinációval tanácskoznak az uniós tagállamok állam- és kormányfői az Európai Tanács ma kezdődő ülésén. Megegyezett Németország és Franciaország a közös euróövezeti bank- felügyeleti rendszer számos kérdésében. Az Európai Központi Bank (EKB) keretein belül létrehozandó bankfelügyeleti hatóság megalakításáról júniusban döntöttek az euróövézeti tagállamok, az Európai Bizottság vonatkozó javaslata pedig szeptemberre készült el. Ä részletekről azóta komoly vita bontakozott ki, és az egyik fő törésvonal Németország és Franciaország között jelent meg. Azonban Berlin és Párizs már megegyezésre jutott egy sor kérdésben. A kompromisszum legfontosabb eleme az, hogy a közösségi bankfelügyelet hatásköre a rendszerszintű jelentőséggel bíró bankokra terjed ki, valamint azokra, amelyek állami vagy közösségi támogatásban részesülnek. Az összes többi bank tevékenységét a nemzeti hatóságok felügyelik, ugyanakkor az EKB-t felhatalmazzák arra, hogy utasításokat adjon a nemzeti hatóságoknak, hogy indokolt esetben bármely bankot a felügyelete alá vonja. A megállapodás azonban továbbra sem vehető biztosra, mert számos kérdés továbbra is nyitott. így például több euró- övezeten kívüli tagország, köztük Nagy-Britannia és Csehország igényli, hogy részt vehessen a formálódó bankunióban, amelynek kialakításában a közös bankfelügyelet az első lényegeselem.
