Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-08 / 283. szám, szombat
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2012. DECEMBER 8. REJTVÉNYSZIGET 17 az idejét, de nagyon szeret bridzsezni is. Az ön valódi vezetékneve Farkas, hogyan lett mégis Fenyvesi? 1966-ban volt egy fiatal színésznő, aki énekelt is. A véleden úgy hozta, hogy együtt mentünk fellépni, csak az volt a gond, hogy milyen néven, mert két Farkas Gabi szóba sem jöhetett. Éppen autóztunk, amikor Latabár Kálmán közölte velem, hogy ő bizony a mamája lánykori nevét használná, mert olyanja nincs senkinek... Anyukám vezetékneve pedig Fenyvesi. Szóval az autóban keresztelt át Kálmán bácsi. Nem bánta meg, hogy elköltözött Kanadába, ahol sok évet eltöltött? Nem is tudom, hogy hirtelen mit is válaszoljak. Ami a lényeg, nem bántam meg, de nem bírtam volna ki, ha nem jöhettem volna haza majdnem minden évben. Nagyon büszke vagyok arra, hogy két csodálatos lányt hoztam a világra, akik az életem legnagyobb ajándékai. Miért jöttek mégis vissza Magyarországra? A férjem kapott egy ötéves szerÁdám, hol vagy? (Képarchívum) ződést, így aztán nem volt kérdés, hogy hazajövünk. Mindenhol jó, de legjobb otthon. így legalább előkerültek a régi barátok, kollégák is, és az én koromban az ember már szeret nosztalgiázni is. Mivel telnek a hétköznapjai, mivel foglalkozik? Jelenleg mindennel foglalkozom, ami érdekel, de elsődlegesen a családdal és utána kedvenc hobbimmal, a bridzzsel. Elénekeli néha a régi dalait? Természetesen. A dalaimnak kön Latabár Kálmán közölte velem, hogy ö bizony a mamája lánykori nevét használná. szönhetően csodálatos fiatalkorom volt. Belekóstolhattam a sztárság- ba is, aminek, sajnos napjainkban már nincs semmi értéke, köszönhetően a sok celebnek. Nem tervez egy önálló fellépést? Semmiképpen, hiszen én olyan régen voltam a toplisták élén, hogy esedeg az öregek napközijében tudnék telt házas fellépést produkálni. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg a tehetséges fiatal, szóval mindenki jobban jár, ha őket hallgatja és nem engem. Albert József Kitekintő (Fotó: wikipedia) Vonzó a fordított világ I gazi turistaattrakcióvá vált májusi megnyitása óta a feje tetejére áhított ház a tiroli Terfensben. Naponta gyakran ötszázan is kíváncsiak a különleges építményre, amelyet nemcsak kívül, hanem belül is elforgattak 180 fokkal - közölte Anna Maria Kalka, a fordított ház marketingfelelőse. A 140 négyzetméteres házat kilenc hónapos építése alatt szó szerint a feje tetejére állították, ráadásul enyhén ferde is, ami jó egyensúlyérzéket kíván meg a belépőtől, aki az ajtón át egyenesen az első emeletre jut. Az épületben tizenegy szoba van, minden megtalálható benne, ami egy ádagos családi házban: teljesen berendezett gyerekszoba, nappali, konyha, műhely, fürdőszoba. Az összes bútort és berendezési tárgyat megfordították és a plafonra - vagyis a padlóra - erősítették: a műhely festékes vödrétől kezdve a nappali kanapéján át a konyhaszekrényig mindent. Még a hűtőszekrény tartalma is a fordított világ szabályaihoz igazodik. A látogatók - különösen a férfiak - egyik nagy kedvence a garázs, ahol egy Volkswagen bogár áll, természetesen a terembe lépők feje felett, a „padlóra” erősítve. A különleges épület ödete két lengyel vállalkozó, Marek Rozanski és Ireneusz Glowacki fejéből pattant ki, akik Németországban és hazájukban is valósítottak már meg nem mindennapi projekteket. (MTI) Több millió sírt helyeznek át sszesen három £és fél millió sír ■ 1 áthelyezését ter^ m vezi a közép-kínai S Hunan tartomány egy városának vezetése, s eltökéltségét egyelőre a lakosság felháborodása sem ingatta meg - az országos médiában felkapott hír hátteréről a China Daily című angol nyelvű napilap közölt összeállítást. Csoukou önkormányzata a korábbi sajtóértesülésekkel szemben megerősítette, hogy a sírok áthelyezését nem függesztették fel, „a munka zökkenőmentesen halad”. A település polgár- mestere, Jüe Ven-haj a városi televízióban hirdette ki még korábban, hogy a temetkezések reformjába fogtak, aminek fő oka a termőföld védelme. A vidéki hagyományok szerint sok helyütt a szántók, rétek területén temették el hozzátartozóikat a kínaiak, s az országban ma is fel-feltűnnek az elhagyatottnak tűnő, elszórva vagy kisebb csoportokban látható sírhalmok. Ezek - hangoztatják a vezetők - ma már nehezítik a nagyüzemi mezőgazdasági művelést, mert a munkagépek útjában vannak. Mint kiderült, Csoukou a tartományi kormányzattól nagy összeget kapott a projektre, s már 2 millió 340 ezer sírt, vagyis az összesnek a 70 százalékát „átköltöztették” egy temetőbe. Az érintett családok 200 jüant (kb. 25 euró) kaptak síronként. Az emberek azonban tiltakoznak, az újságírók által megkérdezettek nagy része ellenzi az akciót, mert azt kegyeletsértőnek, a hagyományokkal ellentétesnek, az elhunytak tiszteletlen háborgatásának tartják. A beszámolók szerint van olyan megye, ahol azzal fenyegették meg a helyieket, hogy ha nem írják alá a hozzájárulást, ledózerolják a sírokat. Vang Hszü-ming, egy kulturális kiadó elnöke, az oktatási minisztérium volt szóvivője, akinek mikroblogját több mint 1,4 millióan követik, „Isten és a természet elleni véteknek” nevezte a kampányt. Van, aki a nyilvánosság előtt jelentette ki, hogy nagyszüleinek és dédszüle- inek a sírját az engedélye nélkül távolították el. Csoukou város szóvivője, Li Hsziang-hung azonban úgy érvel: hogyha mindenki ellenezné a kezdeményezésüket, akkor hogyan sikerült volna már több mint 2 millió 300 ezer sírt áthelyezni. Mint mondta, a végrehajtás során sehol sem alkalmaztak erőszakot. Kínában a temetkezési reformot még Mao Ce-tung néhai elnök indította el 1956-ban, amikor javasolta, hogy országosan térjenek át a hamvasztásos temetésre. A kínai főváros lakosai számára 1994-től megnyílt a lehetőség arra is, hogy hamvaikat a tengerbe szórassák. (MTI)
