Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)

2012-12-06 / 281. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 6. Iskola utca 17 Regionális értékeink átörökítéséről írt könyvet Hrbácsek-Noszek Magdaléna egyetemi oktató Szülőföldünkhöz ragaszkodó világpolgárok vagyunk Hrbácsek-Noszek Magdaléna: „Sokan értelmezik úgy a regionális nevelést, hogy ez kizárólag néprajz, holott ennél sokkal gazda­gabb, színesebb világról van szó" (Képarchívum) (Fotó: NMSZ) A POSTA HOZTA Kozmetikai újdonságok Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon le­gyünk benne - ez a Tamási Áron-idézet szokott el­hangozni olyankor, ami­kor szűkebb pátriánkhoz való ragaszkodásunkról van szó. Mert bármennyire igaz, hogy ma már az egész világ a miénk, identitá­sunkat, jellemünket, kul­turális kötődéseinket leg­inkább a szülőföld hatá­rozza meg - feltéve, hogy ismerjük értékeit. VRABEC MÁRIA Azok jelentőségéről és átörö­kítéséről szól Hrbácsek-Noszek Magdaléna Regionális tudat az iskolában címmel megjelent könyve. A kötetben összefoglalt tapasztalatairól a szerzővel be­szélgettünk. Regionális kultúrát oktat a nyitrai Konstantin Egyete­men, tehát a téma magától adódott. Az érdeklődés hon­nan ered? A szülőfalumból, Nagymá- csédról. Évekkel ezelőtt ott ta­nítottam, s munkaköri feladat­ként kaptuk kollégáimmal a helytörténet kutatását, tanítá­sát. Megszületett egy helytör­téneti publikáció, a Nagymá- cséd honismerete című segéd­tankönyv, majd később Nagy- mácséd helyneveit kutattam. 1997-ben pedig édesapámmal közösen hoztuk létre a faluban a regionális múzeumot. Az ins­pirációt az adta, hogy a nagy- mácsédi dombok alatt 48 hon­foglalás kori sírt tártak fel, és mint megtudtuk, a leletek a nyitrai régészeti intézetben po­rosodtak. Sikerült elintéznünk, hogy a galántai múzeum meg­kapja ezeket az értékes tárgya­kat és egy részüket állandó jel­leggel a nagymácsédi helytör­téneti múzeumnak kölcsönöz­ze. Ez a siker volt az, ami meg­győzött arról, érdemes szülő­földünk értékeit kutatni, azok­ból meríteni. Ideális lehetősé­get nyújt erre például az iskolai művelődési program, melynek keretében a diákok megismer­hetik településük hagyománya­it, történelmét, személyiségeit. Kérdés, mennyire élnek ez­zel a lehetőséggel az iskolák. Iskolája válogatja. Van, ahol tudatosítják, hogy épp az ilyen tantárgyak adják meg az iskola sajátos arculatát, de még min­dig több az olyan tanintéz­mény, ahol a szülők kérésére inkább „gyakorlatias” tantár­gyakat, pl. számítástechnikát oktatnak pluszban. Ezt is meg­értem, hiszen a regionális ne­velés több tantárgy elemeit is magába foglalja a honismeret­től kezdve a történelmen, föld­rajzon és irodalmon át egészen a zenei nevelésig. Ilyen komp­lex tudásanyag oktatásához nagyon felkészült, sokoldalú pedagógusok kellenek, nem beszélve arról, hogy sokszor maguknak kell összeállítaniuk a tananyagot. Ehhez nincs mindenhol kellő akarat és tá­mogatás, annál nagyobb elis­merés illeti meg azokat a lelkes pedagógusokat, akik meg tud­ták győzni a környezetüket a regionális tudat fejlesztésének fontosságáról. A nyitrai Konstantin Egye­temen regionális kultúrát, regionális nevelést is taníta­nak. Érdeklődők a diákok, van remény arra, hogy gya­korló pedagógusként is foly­tatják ezt a munkát? Nagyon nagy az érdeklődés, a diákok itt éreznek rá, milyen öröm az, amikor az ember a szí­véhez közel álló témával foglal­kozik, egyedi kutatást folytat. Sokan a szakdolgozatukat is ilyen témából írják. Bízom ab­ban, hogy ők lesznek azok a pe­dagógusok, akik rangot vívnak ki ennek a tantárgynak. Mit tapasztalt, a gazdag hagyományokkal rendelkező településeken foglalkoznak inkább a regionális tudatépí­téssel, vagy ott kutatják a múltat, ahol az még nem is­mert annyira? Akármilyen egy település múltja, a helyi megszállott és lelkes emberektől függ, hogy mennyire van benne a köztu­datban. A helyi identitás erősí­tését szolgálhatja valamilyen természeti vagy földrajzi adott­ság, egy történelmi esemény, de akár egy legenda is. A lé­nyeg az, hogy ezt az ott élők ismerjék és tudatosan vállalják. A szlovákiai magyarok a felmérések szerint inkább ra­gaszkodnak szűkebb régió­jukhoz, mint az országhoz. Ez azt is jelenti, hogy a magyar is­kolák fokozottan figyelnek a regionális tudat fejlesztésére? Több szlovák iskolában van üyen tantárgy, mint magyar­ban, de ez talán annak is kö­szönhető, hogy a magyar isko­lákban az identitástudat, a gyökerek keresése alapfeltétel, az egyes műveltségterületeken gyakran fordulnak elő regioná­lis elemek vagy erre utalás, s a szakköri foglalkozásoknak is részét képezheti. Külön azon­ban kevesen helyeznek rá hangsúlyt, pedig számunkra sokkal fontosabb volna meg- 'mutatni az összefüggéseket. A kutatásaiból le lehet vonni olyan következtetése­ket, hogy a szlovákiai magyar kisebbségen belül melyik kö­zösségek ragaszkodnak job­ban a szülőföldjükhöz? A zoboralji diákok közt vég­zett felmérésből kiderült, hogy nagyon ragaszkodnak ehhez a tájhoz. Ez nyilván annak kö­szönhető, hogy egyre keveseb­ben vannak, tudatosítják, hogy a közösségük számára életbe­vágó a megmaradás és az itt maradás. Nagyon erős a regio­nális tudat Gömörben is, és ál­talában a zárt közösségekben. A globalizáció, az, hogy ma már az egész világ a hazánk, mennyire befolyásolja a re­gionális kötődéseket? A legszűkebb pátriához való kötődést szinte semennyire. Hatalmas a migráció, mindenki szeretne világot látni, de min­denki kötődni akar egy helyhez, ahová visszatérhet. Ez a kötő­dés a diákoknál és a pedagógu­soknál egyformán erős, viszont a tágabb értelemben vett régió­hoz - ez lehet az adminisztráci­ós felosztás vagy történelmi, kulturális régió - a fiatalok nem kötődnek. Szlovákiához nem kötődnek, a szülőhelyük után Európát tartják az otthonuk­nak. Beigazolódott az, amit a szociológusok régóta monda­nak, hogy a mai kor embere egyszerre univerzális és parti­kuláris, mert komáromi lakos­ként is ugyanannak az üzlethá­lózatnak az egyik boltjában vá­sárolja ugyanazt, mint egy lon­doni polgár. Kitágult számunk­ra a vüág, de épp ezért figye­lemreméltó, hogy a szülőföld vonzereje még mindig nagy. Erre kellene építeni az oktatás­ban és az asszimiláció fékezé­sében, mert a helyhez való kö­tődésből következik a nyelv­hez, kultúrához való ragaszko­dás is. Ahol foglalkoznak a helyi jellegzetességekkel, ott ez nem szűkül le túlságosan a népi hagyományokra? Sokan értelmezik úgy a regi­onális nevelést, hogy ez kizáró­lag néprajz, holott ennél sokkal gazdagabb, színesebb világról van szó. Létezik kulturális emlé­kezet, ami a múlt letisztult ér­tékvilágát, hagyományait, tár­gyi emlékeit foglalja magába. És létezik kommunikációs emléke­zet, a maximum két-három ge­nerációra visszavetett jelen, ami most van alakulóban. Ha meg akarjuk fogni a fiatalokat, akkor mindkét résszel foglalkoznunk kell, mert ők itt és most akarják belakni ezt a teret. Hrbácsek-Noszek Magdaléna REGIONÁLIS TUDAT AZ ISKOLÁBAN Reyivtiális értékűink és tu átörökítés f A AB ART Kisebbségi létünk specifi­kuma, hogy ha ezt nagyon komolyan vesszük, gyakran szembe kell mennünk a hiva­talos történelemoktatással. Az igazságot ki kell mondani, és erre nagyon jó lehetőség a he­lyi hiteles források felkutatása. A csúsztatásokkal és féligazsá­gokkal szemben sokkal nagyobb meggyőző erővel bír egy levél­tárban talált irat, újságcikk,vagy egy szemtanú visszaemlékezé­se. Ezt már a pedagógusok is fel­ismerték, a Kincskeresők hely- történeti verseny és a Tudomá­nyos Diákkonferencia történe­lem-néprajz szekciója pont erről szól. Az, hogy a diákoka sajátku­tatásaik eredményét mutatják be, nemcsak az ismereteiket bő­víti, hanem komoly személyi­ségformáló tényező is lehet. Ezek a fiatalok mindig tudni fogják, hová tartoznak, kik ők, milyen értékekhez kell ragasz­kodniuk. Minden szakember számára fontos, hogy ismerje a legújabb „trendeket”. Ilyen cél vezérelt engem is, hogy a Nagymegyeri Magán Szakközépiskola oktató­jaként kozmetikus tanulóimat kolléganőmmel együtt elvigyem Közép-Európa legnagyobb szakkiállítására és vásárára, á Beauty Forum -11. Beauty Hair & Spa rendezvényre Budapest­re. Mivel évről évre részt ve­szünk nemzetközi és hazai ver­senyeken, ezért természetesen a Kék Gyémánt Kupát vártuk a leg­jobban, ahol sajnos külföldi isko­laként nem versenyezhetünk, bár 2010-ben bemutathatták tudásukat diákjaink a színpadon -versenyen kívül. A kulturált italfogyasztás iránt elkötelezett Zwack Uni- cum NYRt Látogatóközpontjá­ban és Múzeumában tettek láto­gatást a dunaszerdahelyi Vásár­téri Magán Szakközépiskola ne­gyed- és ötödéves vendéglátó­ipari tanulmányi szakon, ill. a felsőfokú szakmai képzésben részt vevő idegenforgalmi szak- menedzser szakon tanuló diák­jai, akik a tanulmányi kirándulás során a nemrégiben elhunyt gyártulajdonos, Zwack Péter tit­kát ugyan nem, de sikertörténe­tét alaposan megismerhették. A Zwack Unicum Múzeum és Látogatóközpont rendhagyó múzeum. Olyan, amely mind az öt érzékszervünkre számít. Egy­szerre mutatja be a nevezetes ital, valamint a Zwack család hatgenerációs históriáját, és raj­ta keresztül a történelem, az or­szág történelmének alakulását. A diákok egy rövidülni révén kaptak ízelítőt a hungarikum- ként számon tartott gyomor- keserű történetéből, majd az Az idei év témája a The Os­cars volt. A zsűriben Magyaror­szág neves sminkmesterei fog­laltak helyet: Sipos Zita, Ma- rinelli Eleni, Dévényi Kathy és Miskolczi Kinga, aki a Mün­cheni 12. Beauty Fórumon első helyezést ért el. A sminkver­seny után Bagóné Horváth Ka­talin diplomás szakoktató kozmetikus előadását hallgat­tuk végig a mezoterápia és a kavitációs kezelések fontossá­gáról. Rengeteg új információval és élménnyel tértünk haza a ki­állításról, melyet a gyakorlat­ban is kamatoztatni fogunk. Mgr. Katona Pápay Marianna kozmetikus szakoktató eseményekhez, tárgyakhoz kapcsolódó előadást hallgattak meg, kézbe foghattak korabeli újságokat, a pincelátogatás so­rán pedig láthatták a cég leg­nagyobb hordóját, valamint gyártástörténeti kiállítását, ezenkívül megtekintették Eu­rópa egyik legnagyobb, 17 000 darabot számláló, a gyár nyu­galmazott igazgatója, Geren­csér Emil által összegyűjtött miiiipalack-gyűjteményét, és nem utolsósorban érezhették a közelben készülő ital jellegze­tes gyógyfüves illatát. Az élménygazdag tanulmányi kirándulás következő program­pontja városnézés volt: Buda­pest UNESCO világörökségi helyszíneit tekintették meg a di­ákok. Ezután betértek a budai Vámegyedben található Szabó Marcipánmúzeumba, ahol lát­hatták Sissi hercegnő életnagy­ságú marcipánszobrát és több híres magyarországi és európai épület kicsinyített mását is. Kiss Lívia (Fotó: VMSZ) A POSTA HOZTA Rendhagyó múzeumi séta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom